- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sellerbuyer: Milyen laptopot vegyek? Segítek: semmilyet!
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- hcl: HP 255 G8 (250 G8) LCD csere
- ricsi99: 6. Genes alaplap tündöklése.. kontra MS/Zintel korlátozásai.(Mehetnek a levesbe)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Szólánc.
- Real Racing 3 - Freemium csoda
- Argos: Az vagy, amit megeszel
- Gurulunk, WAZE?!
-
LOGOUT
Egyre több bankkártya méretű, egy kártyás számítógép kapható a piacokon, tipikusan nem Intel platformon. A topic ezen számítógépek hardveréről, linuxos operációs rendszeréről, szól. A kis gépek zöme otthoni hardverfejlesztésre, barkácsolásra is alkalmas, így ehhez kapcsolódó elektronikai kérdések is témába vágnak.
Új hozzászólás Aktív témák
-
azbest
félisten
válasz
Moon_Walker #298 üzenetére
Van külön rész erre: hardverapró
-
Moon_Walker
tag
sziasztok,
itt van valami apróhirdetős topik?
eladóváv vált egy kártyám, de nem szeretném beszennyezni ezt a topikot vele... :-) -
orbitalion
tag
-
steveetm
őstag
válasz
steveetm #211 üzenetére
Na, lehet senki nem érdekel, de úgy tűnik sikerült egy kicsit előrejutnom TV inputok ügyében A20-on.
A Merrii Hummingbird A20-nál égre földre esküdözik, hogy VAN példa forrás ÉS driver a TVIN/OUT-hoz az ő boardjukon. Némileg bizakodó vagyok, mert a képeken is az látszik, hogy tényleg csináltak neki ki-, illetve bevezetést. Tudom, az hogy mit rajzolnak, és én mit fordítok hozzá kínaiból, sok jót nem jelent, de akkor is
Szóval, miután sikerült találnom egy kínai proxy-t, amivel túl tudtam lépni a 0.000001 bps sebességet, amit a kínai szolgáltatók felé élveztem, már le is húztam egy A20 linux image-t és csorog lefele az SDK is.(Nameg lerántok a merrii oldaláról mindent, ami img-re vagy tar.gz-re végződik, biztos ami ziher alapon, amíg van sebességem^^).
Ha esetleg másokat is érdekelnének ezek a cuccok, feltehetem őket valami normális helyre, a baidu csoda helyett, de lehet csak én vagyok ennyire perverz.
Amennyiben senki nem érdekel, akkor is kívánjatok szerencsét, és hogy legyen időm hétvégén^^
Üdv.: steveetm
-
Den
veterán
Igen, pont ma láttam az A+ modellt, az is nagyon pofás, örülök hogy ebbe az irányba mennek, kisebb, olcsóbb takarékosabb. Ha az az eszköz amihez az odroidot vettem, összejön, és olyan jól sikerül, hogy érdemes belőle többet csinálni, akkor ez az a+ jó alap lesz.
Jaj szegény raspicam
Hónapok óta csücsül a szép nyomtatott házában, és szorgosan streameli a plafont, mert bár megvettem a 100 centis szalagkábelt, az állvány tartozékait, nincs időm összerakni. De a héten utolérjük magunkat, aztán ráfekszem a dologra.
-
Den
veterán
Lefényképeztem a raspit és az odroid-w-t egymás mellett. Sajnos elég vacak a fényképezőm, nem túl jok a képek. Sajnos nem adja vissza teljesen az arányokat. Az odroid így csatlakozók nélkül nagyon vékony, tényleg csak egy kártya, és pille könnyű, a szintén apró rpi egy monstrumnak tűnik mellette. Ha igaz a pletyka, hogy az rpi gyártójának a nyomására nem kapnak több procit a broadcomtól, akkor megértem hogy ennyire fostak, ez nagyon durván odavert volna a raspi eladásoknak. Amellett hogy nagyon pici, okosan a lap közepén van elhelyezve a mikro sd foglalat, van rajta rtc és akku töltő áramkör. Beágyazott alkalmazásokhoz egy tökéletes szerkezet.
-
orbitalion
tag
válasz
orbitalion #289 üzenetére
A 16G-s SD-vel nem indul, nem értem miért nem. Olvastam olyat, hogy a 4.4 dupla táplálással indult csak el. Lehet, hogy többet fogyaszt a nagy SD, mint a határeset? Nehéz elhinni, valami más ok lehet.
-
orbitalion
tag
válasz
orbitalion #288 üzenetére
Annyit szeretnék korrigálni, hogy az első bekapcsoláskor nagyon hosszú ideig kell várni, sajnos nem jelzi semmivel, hogy kész. kb. 10-15perc is kellhet. Egyértelműen kialakít egy fájlrendszert eközben és ha megszakítjuk, soha nem indul el. Utána is csak úgy, ahogy írtam. Most egy 16G-s SD-re tettem fel, hogy kiszűrjem a sebesség problémából a másik 8G-s SD-t, amin először próbáltam.
-
orbitalion
tag
Sikerült életre keltenem a 4.4-et. Tanulságos volt, hogy nagyon nem mindegy milyen SD-t használunk. Először egy 2GB-os régebbi HC-t használtam, amivel baromi lassú volt a működés, minden, még a video lejátszás is szaggatott nagyon. A 4.4-et úgy kell elindítani, hogy először megvárjuk, hogy a HDMI-n a TV fekete képet produkáljon. Ekkor bármeddig várunk nem történik semmi. Ha viszont nyomunk egy resetet, kis idő múlva elindul a rendszer.
Van egy hülye szokása, hogy képernyővédő bekapcsolása után nem sokkal elalszik, ezt valahogy biztosan ki lehet kapcsolni. Ekkor csak a power gombbal lehet újra éleszteni.
Viszont lassabb mint a 4.2.2 8G, a video szaggat Dice-vel és a menük sem olyan gyorsak, pedig gyors SD-re tettem fel. Megjegyzem, hogy béta verzió, lehet, hogy nem kezeli a hardveres gyorsítást? -
tvamos
nagyúr
Azert lenne jo szerintem egy forum, mert ott esetleg tanyaznak olyan emberek, akik mar megprobaltak a google elso 20 talalatat, es tudjak, hogy abbol 19 marhasag, csak az idod toltod vele.
Esetleg ha az ember nem tudja, milyen keresoszot irjon a google-be... mert az se mindig konnyu... jol jon, ha valaki megmondja, egy leiras alapjan, hogy hovjak azt angilusul / it nyelven. -
orbitalion
tag
Igen, ez biztosan verzió hiba, mert visszatettem a sima 4.2.2-t és nem sikerül megtalálnia a Dice-nek a .so-t, pedig az FX-el most sikerült felmásolnom a root-ba és az /sdcard-ba is, ott van, a lejátszó még sem találja. A 8G-s verzióban működik. A 4.4-est nem sikerült eddig életre keltenem, rajta vagyok...
Ezekről a verziókról lenne szó: Banana Pi OS -
azbest
félisten
válasz
orbitalion #282 üzenetére
Win alatt ha van külön sd partició vagy kártya, akkor az elve önálló meghajtóként szokta az asztali gép felcsatolni. Telefonon ilyenkor van hogy nyomni kell még valamit, hogy felcsatolja. Esetleg a pécén kell még drivert telepíteni.
Ezeket a boardokat rá lehet futás közben pécére kötni, mint a telefonokat? Mert lehet, hogy kikapcsolt állapotban / máshogy rákötve egészen mást mutat a pécé felé, mint menet közben.
Viszont a jogosultság probléma nekem azt sugallja, hogy nem a megfelelő helyre szeretnéd másolni. Példának okáért ha a böngészőben bármit letöltesz, akkor az sd partició/kártya Downloads mappájába pakolja a fájlt. Tölts le valamit böngészőből, amit utána megkereshetsz a fájlrendszerben, hogy hová teszi.
Lehet még
/sdcard/0
/sdcard/legacyEzek az sdcard mappák ráadásul symlinkek szoktak lenni, mert attól függ hová mutatnak, hogy van e fizikai sd kártya vagy más külső tároló rákötve, vagy sem.
szerk:
(#284) orbitalion
most látom a válaszodat... simán lehet, hogy tartalmaz még hibákat az android, amit összeállítottak a boardhoz. Ez egy ilyen játék -
orbitalion
tag
Szia! Köszi a tippeket! Végül az lett, hogy feltettem a 4.2.2 8G (8gigás az image fogalmam nincs ez mitől, jobb, mert külsőre ugyanaz, mint a sima 4.2.2) Aztán az FX (file explorer) -el nagy nehezen, többszöri próbálkozás után, root módban (root plugin kell) sikerült begyógyítani az .so fájlt az /sdcard-ba. Néhányszor kiírta hogy error és stop, de aztán sikerült. (Ilyen jelenségek előtt elég értetlenül állok...). Végül sikerült minden, megy a lejátszó, tetszik, köszönöm!
-
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #282 üzenetére
És valóban, igazad van, mert normális esetben android alatt a külső sd kártya fat32 rendszerű, és egyszerűbb a helyzet windows alól.
Nálad ext4 lesz, így az írása windows alól komplikáltabb, ext2fsd-vel lehet játszani, de egyszerűbb egy tetszőleges livecd-t bebootolni virtualbox-ba, majd ott írsz amit akarsz.
Ha android alól nem megy az írás, az valószínüleg azért van, mert csak olvasható a filerendszered, ezt egy
mount -o remount,rw /
mount -o remount,rw /systemmegoldja(attól függ hová akarsz írni), vagy, ha adb működik akkor
adb root
adb remountEzekhez annyi megjegyzés, hogy fogalmam sincs, hogy a bPi android image-e alapból rootolt-e, van-e su, stb, de az alap problémád, hogy nem írható a filerendszer, azt az rw módban való remount oldja meg, amihez root jog kell. Root jogok szerezni androidon pedig attól függ, hogy éppen milyen állapotban van, de erősen kétlem, hogy egy adb root-se menjen. Ha pedig az megy, akkor oda tényleg azt másolsz, amit szeretnél(su, supersu, akármi).
Üdv.: steveetm -
orbitalion
tag
válasz
steveetm #280 üzenetére
Köszönöm a megnyugtató támogatást!
Azért nehéz megítélni a határokat egy kezdőnek, mert tájékozatlan. Igaz nem feltétlenül kell sértésnek venni, ha valaki szól, ezt is elfogadom és a jövőben így fogom fel...
Az ötlet, hogy másoljam be az .so-t, linux alatt működik gondolom, mert win alatt semmit nem látok rajta, /sdcard könyvtárat végkép nem. Nem tudom, hogy egy ilyen rendszer SD-nek milyen a fájl szerkezete, sőt a linuxét se ismerem, csak futólag, azt tudom, hogy nem egyezik a win-ével. De ezt tényleg megnézem máshol, iszonyat időigényes felszedni a szükséges dolgokat...
Köszönöm mégegyszer! -
Den
veterán
Épp írni akartam nekik, hogy akkor most WTF?, de most hozta meg a postás
Nagyon durván kicsi. Mostanában többször is ért meglepetés, mikor a csak képen látott cucc megérkezett, hogy mennyivel kisebb mint amit gondoltam, de ez eddig mindent visz.
Majd csinálok róla képet raspi mellett. -
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #279 üzenetére
Nem hiszem, hogy kényelmetlenül kellene érezned magad. Mikor írtam korábban, szerintem ott is megemlítettem, hogy necces ez az off megítélés, főleg egy ilyen témában. Gondolom azért tette azbest off-ba az övét, mert úgy gondolta, hogy ez egy teljesen általános android probléma, tehát egy mobilra / tabletre illetve egy kártyapc-re, amin android fut, 100%-ig megegyező módon kell feltelepíteni.
Ugyanakkor egy olyan kérdés pl. hogy hogyan telepítsünk linuxot egy kártyapc-re, nem feltétlenül akkora off, mert x86-tól eltérően itt vannak lényegi különbségek, és az emberek zöme a linuxos topicokban x86 származékra telepít. Persze telepítés után a dolgok 99,9%-a megint ugyanaz lesz PC-n és kártyaPC-n, szóval megint elmosódik az off határ, de ezek pl tipikusan azok az "offolások" amik nekem se feltétlen kerülnek "off" kategóriába vannak. Valakinek meg igen
Mondok egy hülye példát még. Ha képes lenne windows-t futtatni az bPi, akkor utána már nem itt keresnél megoldásokat mondjuk olyan problémára, hogy hogy kell felbontást váltani, mert úgy kell, ahogy windowson, van neki topic.
De, hogy valami lényegit is mondjak, azbest megoldása annyi, hogy akár google play-ból feltelepíted a playert, sd kártyát berakod egy kártyaolvasóba a gépeden, simán bemásolod rá a libffmpeg.so-t a gyökerébe, és ennyi.
Mégegyszer, nem akarok azbest szájába adni semmit, de ami miatt ezt ő offba tehette az az, hogy ebben nincs semmi kártyapc specifikus dolog.
Ne érezd rosszul magad, mert tényleg nincs itt szerintem semmi probléma.
Üdv.: steveetm
-
orbitalion
tag
Szerintem egy fórum arra való, hogy egy témába gyűjtse azokat az embereket, akik a témával foglakoznak. Akik előrébb haladtak benne, könnyen és gyorsan (és magyarul) tudnak segíteni. A szakértelem itt másodlagos, ez itt a tapasztalatokon múlik a legtöbbször (ettől még lehet valaki szakértő is).
Valószínű nem fogjuk meghekkelni az Androidot, de ha valaki már találkozott a problémával és megoldotta (egy-két hetes google-zéssel, ahogy én is fogom, ha itt nem kapok választ), akkor egy mondatban segíthet. Valószínű, most már én is tudnék pár dologra válaszolni, ha valaki belekérdezne, ettől még nem lennék szakértő, csak tudnám a megoldást. Ez a fórum...Tényleg nem te voltál, de ez nem lényeges, igazatok volt akkor, talán
-
Den
veterán
válasz
orbitalion #275 üzenetére
Én nem akarok beleszólni, hogy a topicgazda és a topic törzstagjai mit tartsanak offnak és mit nem, de szerintem a hsz-eid többsége ide (is) való. Lehet hogy a nagyon profiknak akik kézségszinten vágják a linuxot, androidot, stb... nem kértyapc-hez valónak tűnnek az ilyen kérdések, de pl hozzád hasonlóan én is a kártyapc kapcsán találkozom a linuxal, és végülis a számítógép a hardver és szoftver együttese, ezeknek a kis gépeknek szerves része a linux és android, ezek nélkül levélnehezéknek jók csak, úgyhogy én nem látok nagy problémát a kérdéseiddel, nekem is segítenek, ráadásul a topic nem pörög annyira, hogy ha valakit mégsem érdekel itt linuxos kérdés akkor ne tudná átpörgetni. Amióta a topicot figyelem, napi 1-10 hsz születik.
De ez csak az én véleményem. -
moli.hu
őstag
válasz
orbitalion #275 üzenetére
azert nem en szoltam rad.
OFF: egyebkent a fentiektol teljesen fuggetlenul alapvetoen en ugy gondolom, hogy egy forum nem arra valo, hogy az ember megismerkedjen valamivel, beletanuljon valamibe. Arra ott a google es a wikipedia. A forum arra valo, hogy ha az ember elakadt, akkor 2-3 napnyi (nem viccelek.) google es wikipedia utan a szakertoktol segitseget kerhessen. Raadasul a forum lassabb is, mert meg kell varni, mig valaszolnak, es megbizhatatlanabb, gatyrabb is, hisz eleg valoszinutlen, hogy pont ezen a magyar nyelvu forumon volna minosegi szakember, mig a googlevel valoszinuleg azokat es az o valaszaikat talalod meg, joval megbizhatobb tartalmat talalsz. A forum meg arra is jo, ha kifejtendo, szubjektiv valaszt akarsz. De ez en vagyok, mas meg biztos szeret csevegni.
-
orbitalion
tag
Abból következtettem, hogy offba volt rakva a válasz. Kényelmetlenül érzem magam, nem szeretek zavarogni, új vagyok itt, bár régen regisztráltam, nem itt fórumoztam, máshol, ismerem a helyzetet fordítva is, ahol talán én vagyok abban a helyzetben, hogy rászólhatok másokra, tehát ismerős a helyzet, ezért nem szívesen veszekednék e miatt, inkább elmegyek, ha tényleg nem ide való ez a sok kérdés, ami most felmerülhet egy új készülékkel kapcsolatosan. Próbálgatom az oprendszereket, imerkedek, mielőtt mélyebbre ásnék. Az biztos, hogy Rasbian, vagy Bananian alatt fogok dolgozni, mert az Andorid mindent lefed, csak "játszani" jó, használhatatlan alacsonyabbszintű dolgokra (meg úgy tűnik sok másra is). A Lubuntu is jó lenne, de baromi lassú. Szóval rengeteg a kérdés és a megoldandó, ezért nagyon nehéz kiválogatni, mi illik ide és elég flusztráró, hogy a kérdések helyett azzal kell foglalkoznom, hogy off-e vagy sem. Ami miatt rámszóltál, az jogos volt, sok volt az ömlengésből...
-
moli.hu
őstag
válasz
orbitalion #273 üzenetére
bar nem kovetem figyelmesen, de en nem emlekszem, hogy emiatt az androidos ugy miatt radszolt volna valaki. osszemosod a dolgokat. amikor szoltunk, azt azert szoltuk, mert az volt. ez nem az.
-
orbitalion
tag
Igen tudom, a leírások említik, ide kellene, de nem tudja egyik sem, pedig pl. a ghost commander külön jelzi, hogy root módban van, de még az USB-re dugott kártyaolvasóra sem tud írni jogosultság hiányra hivatkozva. A beépített fájl kezelővel nem lehet betallózni a kívánt könyvtárba, viszont azzal lehet írni azokba, amik tallózhatók (többek között a kártya olvasóra is). A file commandert is próbáltam, a művelet nem bonyolult, nem most látok először számítógépet... 4.2.2 az Android verzió. Az Android véd le minden ezen a vason? Fel lehetne oldani valahogy? (a többi linux-ban simán mennek a fájlműveletek...)
De ha úgy gondolod, hogy ez itt off, akkor többet nem fogok kérdezni. Érdekes "itt" a megítélés! A RPi-től azért zavarnak el, mert ez BPi, itt meg nem tudom miért lenne off, ha ez egy Kártya PC és az ezen futó oprendszer problémájáról beszélünk, ahogy a topic nyitó hozzászólásban le lett fektetve, beidézzem? Ha elmegyek egy Androidos topicba, ott az lesz a gond, hogy BPi, de miért is kéne, ha ez a topic pont erre lenne való? ... -
azbest
félisten
válasz
orbitalion #271 üzenetére
nem a fájlrendszer, hanem az sd kártya vagy annakchiányában az sd kartyaként mountolt particióra kell.
ez pl /sdcard vagy /mnt/sdcard is lehet. Azt az androidot nem ismerem, hogy pontosan milyen.
Es file explorer pl teljesen jó erre. -
azbest
félisten
válasz
orbitalion #269 üzenetére
androidos telefonon és tableten dice playert használok libffmpeg-gel [link]. Az tud hálózaton is tallózni és nem csinál olyan fagyásokat mint az mx player.
-
orbitalion
tag
Sziasztok! Próbálgatom a távoli eléréseket.
Banaian, Lubuntu, Raspbian alatt az xrdp megfelelően működik.
Android alatt VNC-ket próbálgattam, de egyik sem tudja normálisan kezelni. Közös hiba a lassúságon kívül az, hogy a képernyőn jobbra elhelyezkedő kezelő szervek elcsúsznak a mutató valós pozíciója alól, így nem rájuk, hanem alá és jobbra mellé kell kattintani. Nem találtam olyan beállítást, ami ezen módosított volna. Van erre megoldás?
Esetleg van más lehetőség VNC-n kívül?Próbáltam az XBMC-t is, hát nem vagyok elájulva tőle, nem lehet bekapcsolni a hardveres támogatást, de ez lehet BPi hiba még. A VLC-vel sokkal jobb eredményt értem el, viszont azzal az a baj, hogy nincs rajta hálózati tallózási lehetőség, nem érem el a másik gépen lévő filmeket. Erre tudtok megoldást?
-
trance89
őstag
aki Cubox vételén gondolkozik esetleg:
http://www.solid-run.com/product/cubox-i2ex-2/
-10% promo kód: openelec-4-cubox
így 99 dollár (BT+WIFI-vel együtt), ehhez még a szállítás 21 dollár -
orbitalion
tag
Sziasztok! Telepített már valaki Android4.4-et? Mennyi ideig kell várni az első bootoláskor? Írják, hogy az első lassú, de ez mit jelent? Azt látom, hogy ha pár perc múlva megunom a semmittevését, akkor jó pár könyvtárat felpakol az SD-re, ebből gondolom, hogy próbálja kialakítani a környezetet...
-
bambano
titán
válasz
orbitalion #253 üzenetére
itt nem fognak piszkálni
-
Den
veterán
Ezzel is szemezek, ötletem is van rá mire használnám, csak attól még nagyon messze vagyok hogy meg tudjam valósítani, és most időm sincs rá.
De amúgy az ordoid w-n csak hdmi és kamera csati van, még usb sincs rajta alapból, ezért rendeltem hozzá egy connector pack-ot, meg egy dokkolót, amin a négy usb, ethernet, uart, és audio kinenet van, de ha kész amit akarok, ezek nélkül fogom használni
-
azbest
félisten
-
Den
veterán
válasz
orbitalion #251 üzenetére
Én a w-t rendeltem, ami pont ugyanaz mint az rpi, csak kisebb, nincsenek a portok beforrasztva, és van rajta lítium akku töltő/illesztő áramkör, rtc, meg még pár apró eltérés, de ugyanaz a proci, meg a ram.
-
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #253 üzenetére
Félre ne érts, tökéletesen megértem a lelkesedésed, de egy picit talán kezd elmenni a topic egy olyan irányba, ami nem feltétlen válik előnyére szakmai szempontból. Nem azt mondom, hogy ne legyen soha semmi off, hülyéskedés vagy élménybeszámoló, de az utóbbi részben picit inkább tűnhet valami személyes blognak.
Tényleg nem bántásból, ha van bármiben kérdésed, biztos segítünk, vagy legalábbis megpróbálunk. Nekem nem szokott egyébként sem problémám lenni az offolássla, de most talán picit tényleg kezd "sok" lenni, ha nem is az off legszorosabb értelmében véve.De lehet nincs igazam, ignorolhatsz is
/Peace.
Üdv.: steveetm
-
orbitalion
tag
Elkapott a gépszíj!
Bár lelkesen értetlenkedtem, hogy miért használják a RPi-t médiára, mikor nem annak találták ki az alkotók, most én is e körül rugózom a BPi-vel. Leszedtem a SoopCast-ot és kedvenc LiveTv stream keresőmből indítva sikerült focit néznem online streammel! De nem akárhogyan, sokkal gyorsabban betöltődött és kiváló képminőséggel. Be kellett állítani előtte a hardveres támogatást full-ra, mert nélküle szaggatott. Csak lesek mint a moziban! Lehet veszek még egyet!
-
lord.lakli
őstag
válasz
orbitalion #251 üzenetére
A telefon bele most is kicsi, csak kell a képernyő ping-pong ütőnek
-
orbitalion
tag
Ez az OD3 se semmi! Olvastam egy összehasonlítást az RPi-vel, hát alig lehetett megjeleníteni egy grafikonon az értékeiket!
És még a mérete is kisebb. Érdekes, hogy régen a mobilok is egyre kissebbek akartak lenni, az volt a trend, most meg megint féltéglák! Itt viszont tényleg megvalósulhat a régi vicc, miszerint: Na mi van a (csukott) tenyeremben? - Hmmm.. talán PC? (régen: HiFi torony?) - Na igen, de hány db!?
Ha egyszer szeretnék egy tenyérnyi játék gépet+média PC-t, akkor tudom mit vegyek!
-
orbitalion
tag
Korábban olvastam, hogy sokan azért óckodnak a BPi-től, mert félnek, hogy nem lesz annyira támogatott, mint a málna és nem kompatibilis. Jelenleg az a helyzet, hogy néhány hónappal a forgalmazása után kétszer több oprendszer van rá, mint málnára és nem is akármilyenek(13db)! Még a Raspbian is át lett gyúrva rá és a legújjabb verziók támogatják az SPI, I2C, PWM és egyéb beépített perifériákat. A kompatibilitás legyűrhető néhány kábellel, mert csak méretbeli eltérések vannak állítólag, bár engem nem érdekelnek a gyári kiegészítők, biztosan sokakat igen. De ha a BPi elterjed, tuti, hogy ebben is fordulat lesz.
Van egy sanda gyanúm, hogy a kínaiak jobban nyomják ezt a ipart, mint az angolok! -
orbitalion
tag
válasz
lord.lakli #246 üzenetére
Értem én, és talán jogos is...
-
lord.lakli
őstag
válasz
orbitalion #245 üzenetére
Annyira mazoizmus, hogy a legújabb windows 2012-es szerverek is alapból csak konzolos felülettel települnek.
-
orbitalion
tag
Sziasztok! Tegnap 8előtt értem haza nem sok időm volt kísérletezgetni, feldobtam az Android 4.2.2-t, felismerte a vezeték nálküli USB-s egeret, billenytűt, gyors, videókat játsza (VLC-vel, ami simán települt), internetezni is elég gyorsnak tűnik, stb. Aztán felraktam a Bananian linuxot és kicsit más világba csöppentem a konzolos felületnél fogva. Ha jól olvastam ennek a verziónak nincs is X-es felülete, pont arra készült, amire nekem kéne, csak már régen volt, hogy konzolon pötyögjek be mindent.
Lényeg, hogy nem sikerült távoli aztalról elérnem, utána kell járnom, mit, hogyan kell beállítani. Pinggel látom, tehát a LAN él, de valószínű nincs engedélyezve a távoli elérés, vagy nem fut az ssh process, nem tudom. Szép ez a linux közösség, meg minden, de azért ez akkor is mazoizmus!Szóval jön a google...
-
orbitalion
tag
Belenéztem a Bananian linux drivereibe és ott van mindegyik periféria az A20-ból! Ettől nagyon boldog vagyok!
Remélem akkor a gcc-je is támogatja! A PC-re még nem tudom, hogyan fog felkerülni a sok lib, mert ott tutira nincs meg a Cygwin-ben, de lehet hogy tévedek és ott lesz a rengeteg kiegészítés között!
-
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #242 üzenetére
Szerintem ebben a topicban legyen elég annyi, hogy a linux-sunxi egy olyan linux kernel verzió, amely az allwinner SoC-okon fut, a bővebb írás szerintem nagyon off lenne, próbálj meg keresni Linux kernel-re, GNU/Linux-ra, esetleg ez a [link].
Üdv.: steveetm
-
orbitalion
tag
válasz
steveetm #240 üzenetére
Köszönöm, ez tényleg jónak tűnik! Lesz mit olvasnom, próbálgatnom délután!
Ezek a linuxok még mindig kérdéseket okoznak bennem, azaz mindegy milyen linuxról van szó a lib-ek "gcc közösek"? Mindegyik linux ugyanazt a közös gcc-t használja a libekkel? Ha jön egy új platform, akkor csak kibővítik a lib-eket és más leírókat és onnantól mindegyik linux ezt használja? Esetleg van aki ezt koordinálja, mint a kernelt?
Bocs, ha baromságokat kérdezek! -
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #238 üzenetére
Most nézem, picit felületesen olvastam amit írtál.
Itt egy helyesebb link:
[link]Ezen belül már van I2c, SPI userspace példa is, ami neked tetszik.
Üdv.: steveetm
-
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #238 üzenetére
A második link A13, de nem zavarjon meg, a metodika ugyanaz lesz. Nyilván ez egy kicsit "csalás", mert mmap-ról még szó sincs, és GPIO lib se kell külön. Ezt fel lehet fogni előnyként és hátrányként is, sorold be, ahova szeretnéd
Egyébként libek is vannak, de most nem találom a linkemet, de talán mintha az A20 SDK-ban is lenne hozzá valami. Ha megleltem, akkor még jelentkezem.
Üdv.: steveetm -
orbitalion
tag
Rögtön lenne is egy kérdésem. Szerintetek az optimalizált linuxokban, amiket teszem azt BPi-re fordítottak, benne vannak a GPIO-n található portok driverei (SPI, USART-ok, talán I2C-re is emlékszem) ? Ha igen, hogyan lehet C-ből ezeket megnyitni? Az RPi-s tapasztalatok is jöhetnek, mert vélhetően ugyanaz a kérdéskör. Meg lehet nézni valahol, hogy teszem azt Allwinner A20 ARM Cortex-A7 -hez milyen lib-ek vannak? Lehet, hogy a BPi valamelyik könyvtárában megtalálható?
-
-
orbitalion
tag
Miután a "félisten" nem szólt rám és készségesen segített, úgy gondoltam nem kérdeztem nem idevalót. De majd igyekszem kiválogatni, hogy mit szabad, mit nem. Egy kicsit lehetetlen küldetésnek érzem. Főleg úgy, hogy ezek az ismeretek pontosan a kártya PC-mhez kellenek. Igyekszem megfelelni az itteni elvárásoknak.
-
moli.hu
őstag
válasz
orbitalion #223 üzenetére
"""a linux mint oprendszer a kártya PC-k szerves részeként. Remélem jól gondolom akkor, hogy itt lehet erről is beszélni?"""
ez az en vesszoparipam, de altalanossagokat lecci ne, vannak erre megfelelo topikok, ahol raadasul megfelelobb emberek is varjak a kerdeseidet. ha egy tema szervesen kapcsolodik ehhez a topikhoz, tehat a kartyapckhez, akkor persze itt, mint peldaul hogy azonos-e a kartyapc-n levo debian a pc-s debiannal. de azt, hogy mi az a gtk, azt ne itt legyszi, ha erdekelne ez a tema, akkor olvasnam azt a topikot, de engem csak a kartyapc erdekel.
-
orbitalion
tag
Értem, azt hiszem. Ami jelenleg fekete folt, hogy hogyan lehet elérni ezeket a perifériákat programból, de ahogy nézegettem néhány dolgot, egyszerűnek kéne lennie. Meglátom! Köszi!
A málnához annyit, hogy ez nem málna, ez banán.
2magos 1GHz, 1 giga RAM. Már alig várom, hogy itt legyen!
-
orbitalion
tag
válasz
steveetm #230 üzenetére
Aha, közben leesett, főleg, hogy mondod!
Nincs bajom a Java-val, csak annyi, hogy lassú. A cégnél is használunk weben keresztül Java alapú rendszereket, gázosak! De ezen nem fogunk összeveszni, talán a 4 magon használható. Régebben próbáltam ,akkor lassú volt. Leszedtem, feldobom a délután... -
bambano
titán
válasz
orbitalion #227 üzenetére
"Aztán az erhernet területe is kérdéses lesz, mert valahogy adatokat kell átadjak a PC-nek.": unix. használd azt, amit mások megcsináltak már. nehogy te faragj ethernet cuccokat, az egész kompletten készen van.
szerintem ezen a szinten "fejlesztői környezetnek" nincs sok értelme, egy vi (vim) pont elég.
(#230) steveetm: "A NetBeansnek semmiképp nem hibája az, hogy Java alapú, ha van benned valami rossz beidegződés a Java-val szemben, akkor el kell felejteni." de legalább jó lassú, nagy tohonya dög
-
bambano
titán
válasz
orbitalion #218 üzenetére
szerintem így kellene megcsinálni (két lehetőséget látok):
1. megírsz egy c programot, ami rs485-ön kommunikál a berendezéssel, és leszedi róla a neked szükséges adatokat (egy menetben az összeset), majd ezeket az adatokat valami strukturált formában leteszi egy fájlba. azok a programok, amik használni akarják az adatokat, ebből a fájlból dolgoznak (például teheti a web szerver könyvtárába is.
2. megírsz egy c programot, aminek paraméterként átadod, hogy konkrétan melyik adatra van szükséged, és azt az egy adatot leszedi a berendezésedről, majd kiírja a kimenetére. utána az snmp csomagban levő snmpd-t felkonfigurálod, hogy általad meghatározott snmp object azonosítókon milyen adatokat adjon vissza, és egy konfig kitöltésével összekötöd a két programot. ez úgy tud működni, hogy bármilyen gépről snmp klienssel megszólítva a málnát/banánt, az azon futó snmp szerver elindítja az általad írt programot, átveszi a kimenetét és visszaküldi a hálózaton a kiírt eredményt.ez csak elsőre hangzik fekete mágiának, mert nem az. az snmp szerver dolgozhat akár az első pontban leírt fájlból is.
a lényeg, hogy szét kell szedni a problémát, nem egyben megoldani. egy alprobléma a berendezéssel való kommunikáció, egy másik alprobléma az adatok kinyerése a málnából/banánból és egy harmadik alprobléma, hogy weben is el akarod érni.
én úgy fejlesztenék, hogy egy pc-re feldobnék egy debiant, ha eddig nem volt, és abba dugnám bele a fejlesztés idejére az rs485-öt. ezzel kímélném az egyébként nem túl gyors és nem túl nagy tárhelyes málnát az erőlködéstől. amikor megírtam azt a c programot, ami az rs485-öt hajtja, akkor ezt a pc-t nem használnám tovább, hanem a c programot áttolnám a málnára, és ott lefordítanám.
"Viszont nem hiszem, hogy a PC-n ugyanaz a kód ugyanúgy fog viselkedni.": de. én nemrég faragtam rfid kártyaolvasóhoz ugyanígy programot, simán ment. persze itt nem csicsás grafikus cuccokra kell gondolni, hanem ilyen 100-130 soros konzolon futó c programra. mert nem kell több.
nem tudom, mit kellene itt távoli asztalozni, ez a kategória szerintem nem erről szól. írhatsz programot a málnán is, ha türelmes vagy. ha nem, akkor pc. én nem voltam türelmes, pc-n írtam.
"Az is jó kérdés, hogy a pi-ken futó oprendszerek mennyire kompatibilisek egymással és összességében a "linux-al"?": a raspbian az raspberry pi-re portolt debian. azokon a területeken, amire itt neked szükséged lehet, teljesen kompatibilis. legalábbis forráskód szintjén, mert binárisan nyilván nem. de amit megírtál c-ben pc-n, a c forrást átmásolva, le lehet fordítani málnán és működik. illetve egy halom program megvan a málnára is, ami a pc-s debianban benne van.
-
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #229 üzenetére
A Glade nem fejlesztőkörnyezet, ezen kívül sok baja nincs, de amikor én néztem, még a megmosolyogtató kategóriába tartozott, bár kétség kívül megvalósította azt, amit ígért.
A NetBeans mellé használható Glade, vagy Glade mellé NetBeans, de semmiképp sem jó egyik a másik kiváltására, teljesen másra valóak!
A NetBeansnek semmiképp nem hibája az, hogy Java alapú, ha van benned valami rossz beidegződés a Java-val szemben, akkor el kell felejteni. Ha bedöglik a Toyotám akkor sem fogom azt mondani, hogy ne használj Opel-t, mert az is Ottó-motorra épül
Üdv.: steveetm
-
orbitalion
tag
válasz
steveetm #228 üzenetére
A NetBeans nagy hibája, hogy Java alapú. Az MPLAB-X is erre épült fel, de nem valami szívderítő a sebessége. A Glade nem jó? Ha jól olvastam megy win alatt is, bár van egy olyan partícióm, amire fel tudok dobni egy Debian -t is.
A fejlesztési módszer, amit felvázoltál tetszik, biztosan így fogom megpróbálni. Igaz Glade esetén a debuggolás nem fog úgy menni, ahogy a NetBeans esetén leírtad... Ki fogom próbálni mindkettőt! Köszi! -
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #227 üzenetére
Fejlesztőkörnyezet beállításához tudom ajánlani ezt a leírást.
Ilyenkor, a fejlesztőkörnyezet futhat a saját gépeden(Ami erőforrás igényes, én ilyeneket nem tákolnék pi-n, amikor a legkisebb projektemnél a netbeans/eclipse 5-600 mega alatt nem áll meg), viszont a fordítás / futtatás a pi-n történik. A debugolás pedig történhet remote módon, tehát pi-n fut a kód, de a netbeans-ben tudod debugolni, a saját gépeden ([link]).És ha eddig ez nem derült volna ki, fejlesztőkörnyezetnek javasolom a NetBeans-t
Annyi megjegyzés, hogy amiket írtam azért már picit haladóbbak, nem árt némi rálátás, hogy mi miért merre és hogyan történik, különben hajtépés inc. Nem kell hozzá atomfizikusnak lenni, de egy egy vi + gcc program.c -nél ezt bonyolultabb beállítani.
Üdv.: steveetm
-
orbitalion
tag
válasz
steveetm #226 üzenetére
Szia! Köszönöm az irányba igazítást! Közben sokat olvasok és tisztul a kép, de te is sokat segítettél a X-ek terén!
A grafikus felületre nem lesz szükségem, igazad van, mert nem is lesz kijelző a kütyün üzemszerűen. Ami nekem kell, az egy C fordító, meg egy jó editor. Aztán kell majd infó, hogy hogyan érem el a soros portokat és ha szükség lenne rá, hogyan kezelem a GPIO-t, hogy az RS485 irányokat kezelni tudjam. Aztán az erhernet területe is kérdéses lesz, mert valahogy adatokat kell átadjak a PC-nek.
Az OS esetében oda jutottam, hogy a Bananian-t próbálom ki. Ez egy Debian 7 Bpi-re fordított verziója. Kíváncsi vagyok, van e más javaslat!
(Holnap itt lesz a Bpi remélem, tudok valamit valóságban is próbálni, addig is köszi minden segítséget és várom a további fejtágítást!)
-
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #224 üzenetére
Ja igen, amit kihagytam:
GTK tutorial
SDL tutorial
QT tutorialÉrdemes megnézni az egy gombot tartalmazó GTK és QT hello worldöt^^
(jójó, tudom, alma-körte, de valamiért nekem esztétikusabb, pedig akkora ultra-gtk-s voltam világ életemben, hogy ihaj, de QT kódra sose tudtam rosszat mondaniMondjuk az is sokat nyom a latba, hogy ott van hozzá a QTCreator is egyből, na)
Üdv.: steveetm
-
steveetm
őstag
válasz
orbitalion #224 üzenetére
Igazából nekem nem teljesen tiszta, hogy milyen grafikus felületet akarsz készíteni, de a három a dolog amit írtál, három teljesen különálló része a képnek:
GTK: GIMP Toolkit - Lényegében ezzel készíted az UI-t. Tartalmaz gombokat, ablakokat, kereteket, stb, tehát minden, ami egy UI felépítéséhez kell.
GDK: GIMP Drawing Kit - Ez az, amire 99.99%-ban biztos hogy nem lesz szükséges. Ez egy alacsonyszintü API, amely a GTK(+) és az X között teremti meg a kapcsolatot. Tehát lényegében mikor te azt mondod, hogy kérek egy ablakot az x,y helyre, akkor azt a GTK-nak adod ki, amely GDK parancsokkal elkészíti az ablakot, a GDK pedig szól az X-nek, hogy ezt meg azt kéne ide meg oda rajzolni.
X : Ebben is biztos vagyok, hogy nem ezt akarod fejleszteni. Az X felelős azért, hogy a gépen lévő HW-ről információt ad a felsőbb rétegek felé, tehát hol a korzuk, milyen képernyők vannak, stb.Mindhárom NAGYON le van egyszerűsítve, mert Linux alatt (is), nagyon elkülönölnek a dolgok, mert ezeken kívül még ezer másik dolog is végzi külön a dolgát(tehát egy asztali környezeten KÍVÜL van még egy ablakkezelőd is, és még a grafikus szerver és a grafikus kliens és külön megvalósítás lehet. De ez iszonyat off irány, inkább visszakanyarodom).
Naszóval, mivel nem tudom, hogy neked pontosan mi kell, ezért bedobnék egy olyat is, hogy az egész X cuccot felejtsd el, és esetleg egy frambufferbe rajzolsz SDL-el, amit szeretnél. Az SDL egy olyasmi dolog, mint windowson a DirectX, működik C/C++-ban, és biztos állíthatom, hogy normál halandó is el tud benne igazodni.
Ami hátrány: MINDENT neked kell megcsinálni benne, nincsenek kész UI elemek(mint ablak, gomb, stb)
Ami előny: Nem kell hozzá X, meg semmi extra.Ha mégis az X irány kell, akkor neked GTK(+) -ra, vagy QT-ra van szükséged, ezt a kettőt keresd, a többit ne.
Üdv.: steveetm
-
orbitalion
tag
Utána olvastam pár dolognak. gcc. eddig oké. Aztán találtam Gtk-t, meg Gdk-t, meg X-et. Jelenleg melyik grafikus környezet az aktuális? Google nem sokat segített, mert 2009-nél frissebb infót nem találok, fórumokon nehéz megtalálni csak olvasással az infót, regisztrálni meg nem akarok mindenhová.
Szóval valami képet tudtok adni a jelenlegi linuxos C programozási trendről? Köszönöm! -
orbitalion
tag
Kicsit beletúrtam a linuxba, tetszik ( [link] ) . Mindig ilyen lelkületű votlam, csak valahogy a PC-n mindig olyan programokat használtam, ami a munkámhoz és a hobbimhoz kellett, így a linux kimaradt (kiéltem magam a mikrovezérlőkben). Na majd most...
(Azért nem teszem offba, mert a nyitó posztban külön említésre került a linux mint oprendszer a kártya PC-k szerves részeként. Remélem jól gondolom akkor, hogy itt lehet erről is beszélni?)
-
Den
veterán
válasz
orbitalion #218 üzenetére
Én távoli asztal elérést ezalapján a videó alapján lőttem be pi-n, elég egyszerű és jól működik [link]
-
tvamos
nagyúr
Nagyon tetszik a gumstick... kar, hogy ilyen draga.
Jol latom akkor azt, hogy az Odroid w a legolcsobb? -
orbitalion
tag
Igazad lehet! Első körben a GPIO-n található RX, TX-re gondoltam átalakító IC-vel, de akkor a programnak kezelnie kéne az irányokat, aminek megoldása jelen állásban számomra teljesen homály. Egy USB-s, vagy más RS485 illesztő elvégzi az irányok kezelését, így egyszerűbb lenne az élet. Nem tudom, meglátom, ha megismerem a lehetőségeket fejlesztői környezetek terén. Köszi!
-
orbitalion
tag
Köszönöm a válaszokat!
1. Elfogadom és egyetértek a véleményeddel. Viszont linux alá nem ismerek még fejlesztő környezetet, ami kezelné a hálózatos dolgokat, vagy egyáltalán, de remélem tudtok ajánlani ilyet! (az pl. hogy C nekem nem sokat mond, egy link infókra annál többet.)
2c. Eddig nagyon hardver közeli dolgokkal oldottam meg a kommunikációt (PIC, asm, C). Kicsit idegen és ismeretlen terület, amikor menedzsment protokollról beszélsz. Ennek utána kell néznem.
2b. js-ben tákoltam már pár dolgot ajax megközelítésben, de még nem vagyok benne profi. Az ötlet jónak tűnik, foglalkozom vele!Van több féle RS485 csatolóm, a fejlesztési ötlet jónak tűnik, bár nem tudom, hogy ha távoli asztallal fejlesztek, akkor az mennyire macerás, a banán pi elvileg elég gyors. A PC-n win7 fut, ha jól sejtem nem nagyon lehet linux alá C programot fejleszteni rajta, jobb ha debuggolni is lehet, azt meg inkább magán a pi-n lehet. ? Esetleg ha egy linuxot feldobnék? Azt hiszem ez elkerülhetetlen lesz, ha bele akarok merülni ebbe a világba is. Viszont nem hiszem, hogy a PC-n ugyanaz a kód ugyanúgy fog viselkedni. Meglátom, ha megjön a pi, mit szól a távoli asztalhoz. (ez is még csak hallomás, hogy ssh, samba, meg még mi kell hozzá?)
Az is jó kérdés, hogy a pi-ken futó oprendszerek mennyire kompatibilisek egymással és összességében a "linux-al"? Gondolok itt arra, hogy ha a PC-re feltennék pl. egy Debiant, akkor azzal mennyit tanulnék, menniyre lennék közelebb a pi rendszeréhez? Gondolom pi-re nem Androidot kéne tenni, ha nem akkor mit javasolnál?
Az egész a fejemben még egy nagy katyvasz, nézzétek el, ha valami triviálisat nem értenék, igyekszem letisztítani, addig is szívesen vennék infókat!
Köszi! -
tvamos
nagyúr
Annyit tennek hozza, ha automata buszmeghajtot hasznal, akkor akar piton-bol, vagy siman parancssorbol kuldheti az adatokat, es olvashatja a soros buffert. (En meg nem csanaltam, csak benn a cegnel lattam a nalam sokkal okosabbakat, hogy scriptet irtak ra, ugy csinaljak.)
-
bambano
titán
válasz
orbitalion #215 üzenetére
1. Szerintem rs485-öt c-ben érdemes kezelni, babrásabb, de biztosabb. nem hiszek az interpretált nyelvekben hardverközeli dolgoknál.
2. nem látom, minek használnál ebben a felállásban tcp/modbust. szerintem teljesen feleslegesen bonyolítja a felállást.
2a. a mért adatok átadására a legegyszerűbb módszer, ha egy ascii fájlba lerakod a webszerveren és onnan tölti le a vb programod http-n.
2b. a nem annyira legegyszerűbb módszer, ha xml-ben rakod le
2c. a szép megoldás szerintem az, ha menedzselési feladatokat menedzsment protokollal hajtunk végre. a mért adatokat snmp szerverbe tölteném bele és pc-n simán snmp-vel szedném le. ezzel a megoldással azt is elérnéd, hogy nem csak az általad faragott klienssel lehet feldolgozni az adataidat, hanem tetszőleges nms-sel is.a 2b megoldás arra is jó lehetne, hogy beletolod js-ben az egyszerű lekérdező scriptet a böngészőbe, és utána ugyanazzal a protokkollal ugyanúgy szedné le a böngészős felület, mint a pc-s vb felület. egy melóval két probléma letudva.
a c-s megoldás annyiból jó lehet, hogyha az rs485 csatoló esetleg usb-s, azt pc-be dugva gyorsan lehet fejleszteni a lekérdezőt, utána csak le kell fordítani pire és áttölteni.
-
orbitalion
tag
Sziasztok! Rendeltem egy Banana Pi-t. Tervem, hogy RS485-ön adatokat gyűjtsek vele egyedi protokollal, azokat TCP Modbus-on átadjam a PC-n futó vb.net programnak feldolgozásra. Valamint egy kis Webszerver, AJAX-al böngésző felületen gyors, de kis adatmennyiségű monitorozáshoz. Egy kicsit minden területhez konyítok, egy PIC-en már elkészült egy hasonló, működget, de ehhez kevés, lassú, meguntam nyűglődni vele...
Kérdésem az lenne, hogy a fellelhető, Pi-re telepíthető OP rendszerekre milyen fejlesztői felületek léteznek, ahol a felvázolt feladatot le lehetne programozni? PHP kezeli a soros portot és a TCP MODBUS-t vagy egyéb adatátvitelt amit a dotnet is kezel? Esetleg C? A C megy valamicskét, igaz ebben a környezetben (linux) nem nagyon használtam még. Várom javaslatotokat IDE-kre, OP javaslatokra, megoldásokra!
Köszönöm! -
tvamos
nagyúr
válasz
Moon_Walker #213 üzenetére
Nem feltetlen, bar az sem nagy dolog.
Inkabb a user interface... Az nem valami jo. -
steveetm
őstag
Na ittlennék újabb agymenésemmel
Szóval előre is bocsi, hogy csapongok össze-vissza, de most épp a GPIO portok leírásánál tartottam, hogy mit-hogy-hova stb, amikor megláttam, hogy a 4. GPIO tüskesoron 4 láb az TVIN0-1-2-3.
Egész pontosan itt találtam:
[link]Namármost, gyorsan beindult a fantáziám, én ilyennel is játszani akarok, szóval új irányt vett a gugli. Amire jutottam, hogy CB-nél is találtak páran ilyen lábakat(nem csoda, hisz az is A10/A20), de több infot nem nagyon sikerült szerválni, hogy mégis hogy kell megpróbálni ezeket működésre bírni.
Esetleg más is játszott már hasonlót és van valami tippje, hogy merre induljak, vagy egyedül vagyok a perverzióimmal?
Továbbá, nem szorosan ehhez kapcsolódik, de mégis erről jutott eszembe, hogy ezeket, illetve a hangrendszer portjait lehet használni analóg bemenetnek?(pl. pár analóg szenzornak)
Vagy inkább lőjem le magam?
Üdv.: steveetm
-
tvamos
nagyúr
A tenyleg profik nem hasznalnak arduinot, max ha kiprobalnak valamit. Komoly cuccba nativ c kodot irnak, nem hasznaljak az arduino frameworkot!
Ha kesz kod van RasPi-re, akkor ne vacakolj massal! A Win-es PC-nel tuti stabilabb.(#204) azbest válasza tvamos (#203) üzenetére
Hat... Azert vagy 20 alkatreszt nyomtattam mar a mienkel, tudom, hogy megy, ezert tudom azt is, hogy hasznos lenne egy olyan kezelo felulet, ami interaktivan lehet beavatkozni, nem csak annyit, hogy "abort", 'oszt dobod el, ami addig kijott, es kezded elorol a nyomtatast. -
Den
veterán
Egyébként rendeltem egy odroid w-t
. Bár mar idénre nem terveztem ilyesmire költeni, mert így is kupacban álnak az alkattédzek két hónapja az asztalomon, nincs idom semmire, de annyira megtetszett, hogy nem akartam lemaradni róla
-
Den
veterán
Ha elég profi lennék, akkor persze vaamilyen aurdinos, vagy más mikrokontroller alapú célhardvert építenék, de nem vagyok az.
Nagyon nagy feladat lenne nekem, hogy a bejövő adatok feldolgozására írjak valami programot, ami aztán logolja azokat, és valami vezeték nélküli kapcsolaton küldi úgy hogy egy mobil eszközön valami emberi formában megjelenítsem. Viszont a raspi gpio portjához van kismillió kész kód, amiket egyszeru használni, aztán az adatok feldolgozására csak összehozok valami programocskát, ami aztán egy valamilyen kész linuxos webszerveren keresztül "küldi" az adatokat amit egy böngésző ablakban meg tudok nezni.
De nézegettem azóta más megoldásokat is, pl a ti launchpad szimatikus, amihez van felhőalapú háttérszolgáltatás, és eleg egyszerűnek tűnik a használata.
Most először raspival kisérletezek, aztan meglátom, szerencsére elég olcsó cucc, így ha nem válik be, nem buktam semmit.
-
Den
veterán
A raspi nem vezérli a motorokat, hanem a pc-t helyettesíti, de sokkal több értelme van mint az sd modulnak, és még olcsóbb is. Az sd modul a kijelző meretéből adódóan nagyon primitív kezelőfelületet biztosít, nagyon kevés visszajelzéssel. Ráadasúl csak a nyomtató mellett álva tudod követni a folyamatot, és sd kártyával kell vacakolni. Ezzel szemben a raspi az octopi-al hálózaton elerhető bármiről amin van böngésző. Ugyanúgy készre generált gcode-ot kell rá feltölteni, mint amit sd kártyán a kártya modullal kell etetni. Csak sokkal kényelmesebb, nem sd kártyára mented a kodot, hogy aztán a kártyát átdugd a nyomiba, hanem egyből a raspira töltöm fel. Én úgy szoktam csinálni, hogy pc-n megszerkesztem a tárgyat valami 3d szerkesztőben, aztán a .stl-t megnyitom repetier host-tal, beállítgatom a nyomtatási paramétereket (rétegvastagság, flow rate, kitöltés, falvastagság, sebességek, stb...), aztán elindítom a kód generálást, és a szoftver megcsinálja azt a kódsort amit utána a nyomtató végrehajt. Ezt elmentem gcode-ként és hálózaton keresztül feltöltöm a raspi-ra, általában egyszerre többet is. Ha azonnal akarok nyomtatni, akkor mielőtt elkezdek a repetierrel ügyködni, az octopi-al bekapcsolom az asztalfűtést, mert az elég lassú.
Mikor elindítottam a nyomtatást, szintén neten keresztül tudom figyelni a folyamatot, nem kell órákig a nyomtató mellett ülni, dolgozok a notin, néha rákukkantok a böngésző ablakban hogy áll a munka, látom a raspicam képét, hogy nem vált-e fel a munkadarab, látom a hátralévő időt és egyébb infókat. De van hogy egy nyomtatást este tudok elindítani, mikor már nem dolgozok a notin, tablettről megnyitom az octopi-t, kiválasztom a feltöltött fileok közül amelyikre szükségem van és elindítom a nyomtatást. Utána ugyanúgy tudom figyelni a folyamatot, mint notiról, látom a hőmérsékleteket, a sebességeket, a video streamet, stb...
És az egész hihetetlenül stabil. Mondjuk "lagot" pc-n sem tapasztaltam, de volt olyan hogy ha feljött a képernyővédő, vagy valami program nagyon leterhelte a gépet, akkor egy pillanatra megakadt a nyomtató, de raspin semmi gond, rendíthetetlenül nyomtat órákon át, akár 40-50 ezer parancsból álló kódot is.
-
azbest
félisten
Pont ez a lényeg, hogy nem kell hozzá külső "pécé" szerű eszköz. A pécén legenerálja a feladatot, beteszi az sd kártyát és önállóan csinálja a masina. Ahogy újra megnéztem a videót, a bővítő panelen nincsen külön logika, a készülék lelkét adó meglévő arduino board végzi a munkát. Ha jól emlékszem mondja a srác, hogy még pontosabb is lett, mivel nincs olyan lagg, ami a pécéről vezérlésnél jelentkezik. A pécé / raspi csak egy plusz bonyolítás.
Raspi megoldásnak akkor lehet értelme, ha az vezérli a motorokat is.
Egyébként ha real time os-ről van szó, akkor pláne mi más jobb, mint az olcsó mega2560. Az arduinon nem fut oprendszer, hanem közvetlenül a hardveren fut az alkalmazás. Ha valaki új cuccot épít, akkor olcsóbban is jön ki a már bevált arduino megoldással. Egy raspi ára környékén megkapni a mega2560, ramps 1.4 boardot + 5 motorvezérlőt és egy lcd vezérlő panelt [link]
-
tvamos
nagyúr
Tudom, hogy azzal mennek, ha jol emlekszem az Ultimaker, ami nekunk van, az is aduinoaduinos, ennek ellenere nem tartom a legjobb megoldasnak. A user interface nagyon diy, az sd kezeles lassu, nem szeretem ezt a reszet. Muszakilag sem tetszik. Amugy meg olyan lassuak a folyamatok, hogy siman viszi barmelyik RasPi OS.
-
azbest
félisten
Az k8200 is arduino alapú, csak a motorvezérlőket és az io shieldet egy nyákra pakolták fel vele. Ez is egy reprap változat. A klasszikus költséghatékony megoldás is kb azt tudja, csak ott normál arduino mega board hátán van egy shield, amibe a motorvezérlők és a melegítők csatlakoznak.
Alapból az arduino csak kontrollálja a motorokat és a melegítőket, de a pécé küldi élőben a feladatot.
Van olyan kiegészítő, ami sd kártyáról képes lejátszani a feladatot a nyomtatáshoz és akkor nem kell pécé hozzá. [link] másik [link]. (valsz az lcd időzítése miatt nem szabad a kábelhosszt változtatni)Persze a konkrét nyomtatótól is függ, hogy miket lehet rákötni, de mivel elég közeli rokonok, így esélyes hogy működhet.
Új hozzászólás Aktív témák
- Mini PC - Lenovo ThinkCentre M920q Tiny / i5-8500T / NVMe / USB Type-C / HDMI / 27% számla
- Eladó gamer / workstation PC + monitor garanciás, dobozos alkatrészekkel
- RTX 4070/ Ryzen 5 9600X/ 32GB DDR5 alapú konfig/ garancia/ ingyen foxpost
- Új BMAX B9 Power mini PC 32 GB RAM 1 TB SSD Intel Core-i9
- Eladó Konfig I5 8400 16GB DDR4 1TB SSD 1TB HDD RTX2060 6GB!
- Apple iPhone 15Pro 128GB Kártyafüggetlen 1Év Garanciával
- Bomba ár! Dell Latitude E6320 - i5-2GEN I 4GB I 250GB I DVD I 13,3" HD I Cam I W10 I Garancia!
- 123 - Lenovo Legion Pro 5 (16ARX8) - AMD Ryzen 7 7745HX, RTX 4070 - 4 év garancia
- Lenovo Thinkcentre M920t Tower/ M720s SFF / i5-8-9. gen/ WIN10-11/számla, garancia
- RAKTÁRSÖPRÉS!!! - Videókártyák, Monitorok, Notebookok, Stb. - Szaküzletből! Számlával!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest