- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Szólánc.
- gerner1
- Gurulunk, WAZE?!
- Rák
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- -szabi-: Könyvtár megosztás windows 10 és KODI között SMB használatával
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
No igen, csakhogy itt több tíz méterrel a felszín alatt levő objektumokról van szó! A ''hagyományos'' bunkerek ellen ma is léteznek hatékony fegyverek, ezek csúcsa a(z) (E)GBU-28/B és a GBU-37. Viszont ez sem igazán képes 10-20m-nél vastagabb földrétegnél és ott 7-8m vastagságú betonnál többet áttörni. Viszont vannak ennél sokkal keményebb célpontok is. Pl a Cheyenne-hegy [link]. De ez a közel elpusztíthatatlen kategória és nem sok ilyen objektum létezhet a Földön.
-
#65675776
törölt tag
Nem hülyék az amerikaiak, akár mennyire is ezt mondják sokan róluk. Az egyetlen ok, ami használatra késztetné őket, az a bunkerkomplexumok megsemmisítése. Erre is irányul a jelenlegi fejlesztés a taktikai nukleáris fegyverek terén. A cél pár tized/század kilotonnás atombombák kifejlesztése. Egy komoly bunker-rendszer megsemmisítésére ez bőven elegendő. A legkomolyabb probléma a födém átütése.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Nowhereman #2890 üzenetére
[link], persze nem neked írtam, de elolvashatod nyugodtan.
Ha valamelyik fél tömegpusztító fegyvert vet be, akkor onnantól kezdve mindegy milyen ABC-fegyverrel válaszolnak. Persze csak ha van idejük, mielőtt kitörne a totális atomháború, és megsemmisülne a Föld. A statisztákat, mint mondjuk mi, nem hinném, hogy nagyon befolyásolná mitől halnak meg. A vegyi és biológiai fegyvereket nem egy pillanat előkészíteni, ellenben a nukleárisokkal.
Az utolsó bekezdés 100%-ban igaz. Emlékezetem szerint pár száz hsz-al ezelőtt volt már szó erről. -
Nowhereman
őstag
válasz
#65675776 #2864 üzenetére
Azt azért ne hagyd ki, hogy Hitlernek személyes tapasztalatai voltak a vegyi fegyverekkel, ami miatt olyan betegesen gyűlölte a kemikáliákat, hogy a mai fogalommal élve csak biokosztott evett!
Az atommonopolium doktrinának azért van egy kis hiánya: akit meglőttek nyúkal, annak nem biztos, hogy megmaradnak a gátlásai, hogy ne nyúljon a vegyi és biológiai fegyverekhez. Lehet, hogy a silókat nem lehet kilőni velük, de a katonai és a civil populáció irtásában még felül is múlhatják...
A japcsik akkora pedig már a légterüket sem tudták védeni, nem hogy visszaüssenek. És ugye valamivel rá kellett ijeszteni Joe bácsira....
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
válasz
JagdPanther #2887 üzenetére
Az! Méghozzá ha minden igaz késői A1 alváz. A felvételen volt egy ami kb teljes egészében látszott oldalról, de lassan reagáltam. Azért utánanézek még.
A TV2 oldalán, ha minden igaz, majd holnap lesz elérhető a mai Tények felvétele.
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
Azért a délszláv háborút meglehetősen korszerű eszközökkel vívták: [link].
-
#65675776
törölt tag
A könyv elolvasása nem fog leamortizálni, mivel nem valami komoly terjedelmű. A folytatása - Győztesek és legyőzöttek, kb 3x annyi.
Ami probléma van a filmekkel: az egyik nagyon leragad a kiképzésnél, a másik meg szinte egyáltalán nem beszél róla (emlékeim szerint a régebbi). A könyvben kb fele-fele arányban van szó a kettőről. -
szicsu
őstag
Láttátok az Útolsó töltény című filmet?
Mer tnekem nagyon tetszet ez is.Ott a japánok és az Ausztrálok akadtak egymásra... -
#65675776
törölt tag
válasz
Calibos #2875 üzenetére
Ez oké, de nem harctéri alkalmazás volt és a szövetségesek erről jó ideig nem is tudtak. Amennyiben nem harctéren alkalmazták a vegyi harcanyagokat, akkor mire hivatkozva vetettek volna be mondjuk a szövetségesek ugyanilyet?
szicsu: Láttam mind a két változatban, de elég régen, úgyhogy nem emlékszem rá. -
szicsu
őstag
-
Calibos
addikt
tabunt és a Ziklon-B-t használták a foglyok tömeges megsemmisítésére a koncentrációs táborokban.
-
#65675776
törölt tag
A II. vh-ban nem alkalmazták őket. A fáma szerint ehhez annak is volt köze, hogy Hitler az I. vh-ban gáztámadás áldozata volt. Mély nyomot hagyott benne a dolog, és határozottan megtiltotta a vegyi fegyverek bevetését.
A koncentrációs táborok esete más. Nem szabad a kettőt keverni. -
mityku
aktív tag
válasz
#65675776 #2868 üzenetére
+ tabun
Németországban, az elszórt fegyverraktárakban kb.félmillió gránátot és több mint 100.000 légi bombát találtak, amelyeket ezzel az anyaggal töltöttek meg! Azért ez nem kis mennyiség! És ez csak egy anyag!
A szoman, szarin és a tabun 30X olyan mérgező, mint a foszgén! Elképedtek a brit szakértők mikor ezen anyagokat vizsgálták!
Ian V. Hogg - A II. világháború német titkos fegyverei (214. oldal) -
#65675776
törölt tag
válasz
Calibos #2863 üzenetére
Van ennek köze a II. vh-hoz. A legdurvább vegyi harcanyagok jelentős része akkor lett kifejlesztve a németek részéről. De bevetni nem merték, mert féltek a hasonló eszközökkel végzett ellentámadástól. Persze az amerikaiak tudták, hogy a világon csak nekik van atomfegyverük, ezért gond nélkül bevetették.
-
#65675776
törölt tag
válasz
Calibos #2861 üzenetére
Ezért írtam 70-80 évet. Azóta komoly hatalom komoly ellenfél ellen nem vetette be. Az irakiak is csak azért, mert tudták, hogy senki sem fog lépni Irán érdekében. Vietnam mögött viszont ott állt a Szovjetunió és részben Kína. Elég merész lett volna tömegpusztító fegyvert bevetni.
-
Calibos
addikt
válasz
#65675776 #2860 üzenetére
első világháborúban azért alkalmazták ezeket, sok hasznuk nem volt.
japánok ellen úgyszintén az atombombát
(John Wayne még jelen is volt egy atombomba tesztelésén/2WK idején, de inkább később?/ és ott is sugárzódott meg+ rákban halt meg, na azért vietnámba is ellátogatott a motiváció növelésére.)
na jó, ez már nagyon OFF
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
válasz
Calibos #2859 üzenetére
Van aki elfelejti, hogy az utóbbi 70-80 évben a tömegpusztító fegyverek nem a támadást, hanem a védekezést szolgálják. Viszont egyik sem képes teljes mértékben kiírtani a lakosságot. Persze ha az ember utánajárna a dolgoknak nem állítana ilyen marhaságokat, ráadásul többször is..
-
Calibos
addikt
válasz
Sztripi #2856 üzenetére
ezt most nem igazán értem
tömegpusztító fegyverek használata kölcsönös, kínai( önkéntesek százezrei) és orosz segítség nélkül 3 hétig tartott volna a háború
valamelyik szenátor nyilatkozta hogy 1 hónap alatt eldöntötte volna a háborút, egyes szakértők szerint nem állt messze a valóságtól! A miértjét előző hozzászólásokban vitattuk pont. -
#65675776
törölt tag
válasz
Calibos #2853 üzenetére
A motiváció kérdéséről tehettek a Dél-vietnamiak is egy ''keveset''. Mert ugye az amerikai katona eltávra ment, mondjuk Saigon-ba. Mit is látott: a Dél-vietnami fiatalok ott nyomultak a bárokban, hegyekbe ittáka mindenféle szeszeket, nem tudtak mit kezdeni magukkal ezen kívül. És ezekért (pontosabban ezek helyett) harcoljak Én? Nem is csoda, hogy Nixon a Dél-vietnamiakra bízta később a háborút. Amit ők veszítettek el katonailag és nem az amerikaiak.
Sztripi: A vitához hozzátartozik, hogy pontosan fogalmazol és forrásokkal alátámasztod a mondanivalódat, érveidet. Neked egyik sem megy.
[Szerkesztve] -
Sztripi
csendes tag
válasz
Gyantusz #2846 üzenetére
Ja viszont ha meg suliba jarsz akkor ajanlom a figyelmedbe az erveles es targyalastehnika tantargyat.
Na mindegy latom hogy ertlemetlenne valt a vita mert a szohasznalatomba kotsz bele. Tudod mit MINDENBEN igazad van... Tema lezarva. A legi szallitas a legolcsobb a tengeri sokkal dragabb, a Sovjetek nem szallitottak utanpotlast a csapatoknak, csak a Nemetek, es az orosz katonak csak ugy juthattak hozza ha elvettek azt a nemetektol, vasuti kozlekedes nem volt oroszorszagban, csak legi uton lehetett megvalositani, utak se nincsenek egyaltalan, sot mi tobb oroszorszagban az infrastruktura teljes hianya volt jelen, es az eltelt hat ev alatt csak a nemetek fejlodtek senki mas sem semmilyen teren nem volt kepes semmilyen fejlesztesre.
Csak az tudnam hogy mi a koze a vienami alagutaknak a Keleti fronthoz???De mindegy mint mondottam volt mindenben igazad van. Hat ez van sajnos...
-
Sztripi
csendes tag
válasz
Gyantusz #2845 üzenetére
Sajnos ez nem igazan ad valaszt az utak hianyara. Jo el is hiszem hogy scavengeltek az oroszok (na meg tudtam is), de azert nem annyira mint ahogyan itt beallitod. Kegyetlen tobbsegben volt a Sovjet gyartmanyu kutyu...
''Ami pedig oroszorszagot illeti ha nemeteknek nem voltak utaik akkor az oroszoknak sem voltak utaik nem? Megis valahogy atjutott az utanpotlas. Az oroszok is ugyanolyan nehezsegekkel kuszkodtek mint a nemetek, ez volt a hideggel is...''
Erre meg mindig nem adtal valaszt. Az utanpotlasba tartozik a loszer, elelmiszer, ruhazkodasi cikkek. Azt pedig nem szedhetik le ki a halott katonakbol.. -
td
senior tag
Partizánokról volt szó, hát berakok egy régi viccet, amit a viccrovatban olavstam:
A II. világháborúban a németek üldözik a partizánokat.
Kiérnek egy tisztásra.
A legokosabb partizán azt mondja:
- Ott egy kút, másszunk le!
Így is tesznek. Oda érnek a németek a kúthoz. Azt mondja az egyik német:
- Lehet hogy bementek az erdőbe.
Jön vissza a visszhang a kútból:
- Lehet hogy bementek az erdőbe.
- De az is lehet, hogy lementek a kútba.
Jön a visszhang:
- De az is lehet, hogy lementek a kútba.
- Dobjunk egy gránátot a kútba.
Jön a visszhang a kútból:
- ...lehet hogy bementek az erdőbe. -
mityku
aktív tag
válasz
Gyantusz #2849 üzenetére
Természetesen én is gondoltam erre! Nem akarom, hogy a könyveim rossz kezekbe kerüljenek/elkallódjanak!
Hétfőn megyek és módosítom a végrendeletemet és belevetetlek!
Egyébként tényleg fasza ''kis'' könyv! Bár vannak már újabb kiadások is a témában, de az áruk horribilis (12.000 Ft-ért láttam múltkor ilyen típus könyvet)!!! -
Gyantusz
tag
Uff... El is felejtettem: dupla-hsz. megszűnése (2834. hsz. előtti) megint Atlantis-nak köszönhető!
Köszönöm!
Bill Gunston...
Te mityku!
Ha neadjaazég hamarább meghalnál, mint én, írd már bele légy szives a Végrendeletedbe, hogy azt a könyvet rám hagyod!
Köszi!
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
válasz
Gyantusz #2845 üzenetére
De hogy még tovább ragozzam és ezzel pontot is tegyek a végére: nem csak a német harckocsikkal voltak így a szovjetek, hanem az itt [link] említett rakás német vontató tehergépjármű (és lövészpáncélos) nagyon-nagy része is így járt!
Illetve nem csak a vontató jármű, hanem a vontatmánya és annak a vontatmánya is a szovjetek kezére kerültek szinte sértetlenül, amikor meglátták a németek a távolban (a fehér vitorla helyett) az előretörő szovjet páncélosokat, miközben a (nevezzük szaknevén) járműszerelvények azzal bajlódtak, hogy áthúzzák egymást a ''mocsáron'' a célkörzetbe.
Na, akkor mi értelme ennek az egésznek?
Gyártottak jó sok hadianyagot a németek a szovjeteknek. Nem csak a saját gazdaságukat szívták le ezzel a ''földhözragadtsággal'', hanem a szovjetét fejlesztették fel (ugyanis a ruszkik felhasználták ellenük saját termékeiket)...
Természetesen fordítva is előfordult, hogy a német előretörések idején pl. Harkov környékén több, mint 600 db T-34-et zsákmányoltak és állítottak szolgálatba a németek, amiket aztán szép nagy birodalmi keresztekkel ékesítettek, hogy a saját csapatok ki ne lőjék őket!
Mivel így is ki lettek lőve, ill. kihajtva és elhagyva (mivel a hozzájuk való lőszert és alkatrészeket a németek nem gyártoták), így ezek a németek által egy ideig használt harckocsik újra a gyártó államhoz kerültek, mivel elhagyva/kilőve elrohant mellettük a front, amiket aztán a műszakiak ''kezelésbe vettek'', így azok megint a szovjet Vörös Hadsereget erősítették!
És a németeknek tovább fogyott a bevethető hadszeközök száma!
Remélem, most már világosabb egy kicsit az ellátás kérdése a Keleti fronton... -
Gyantusz
tag
Az USA meg arról volt híres, hogy otthagyja a drága pénzen kiképzett pilótáit a dzsungelben, nem?
Természetesen nem, ennek az ellenkezője...
Egyébként ajánlom figyelmetekbe David Attenborough: A növények magánélete c. dokumentumfilm-sorozatát. Láthatjátok benne, hogy pl. hogy néz ki egy többszintes trópusi erdei lombkorona. => Nem árt elgondolkodni rajta, hogy hogy lehetséges ott leengedni a ''szánkót''... -
Gyantusz
tag
válasz
Sztripi #2839 üzenetére
Nem értem, mit nem értessz szicsu hsz-án?
Okok:
- kisebb az utánpótlási úthossz, és
- fejlettebb a hátország logisztikailag!
Azért Franciaországot ne említsd már egy lapon az Urálon inneni Szovjetunióval!
Az azon túli már nem is lehet kérdés...
Mellesleg 1944-re már eltelt legalább 6 év a németeknél a háborús tömeggyártás terén, ami igen jelentős fejlődést mutatott, és kifejlődtek a harctereken használható német haditechnikák és harceljárások (utóbbi szinte a legfontosabb)!
Ez bizony jelentős többletet nyújt a keleti hadszíntérrel szemben, ahol szinte semmi sincs, ill. nagyságrendekkel kevesebb, mint Fr.o-ban!
Egyébként miért én pontosítsak?
Milyen szöveg ez a ''valahogy''?
Nem inkább Neked kellene utána nézni dolgoknak, ha már egyszer leállsz vitatkozni?
A ''valahogy'' szót igen nehezen lehet definiálni (egyáltalán sehogyan sem), a műszaki életben pedig egyenesen kerülendő az ilyen feltételes szóhasználat, mert az ember hamar meghal, vagy a börtönben végzi!
Mellesleg a hajón való szállítás ''olcsósága'' is sántít, de majd ''mattot kap'' ez az elmélet is, csak legyen vége a sulinak! -
Gyantusz
tag
válasz
Sztripi #2837 üzenetére
''Ami pedig oroszorszagot illeti ha nemeteknek nem voltak utaik akkor az oroszoknak sem voltak utaik nem? Megis valahogy atjutott az utanpotlas. Az oroszok is ugyanolyan nehezsegekkel kuszkodtek mint a nemetek, ez volt a hideggel is...''
Úgy látom, te sem nem olvasod figyelmesen a topic-ot, mert nem olvastál két hsz.-t!
[link]; [link]
Épp' itt írtam le ezeket. -
mityku
aktív tag
válasz
Gyantusz #2832 üzenetére
Nem tudom mi van velem mostanában!
Egy csomó dolgot elfelejtek! (pedíg nem vagyok öreg a magam 23 évével!
) daa-raa: köszönöm a kiigazítást Tu-22 ügyében
Pedíg megnéztem a Bill Gunston féle - A korszerű harci repülőgépek enciklopédiájában a típust és nekem se tűnt fel, hogy a két hajtómű a függőleges vezérsík alatt van!
''Antonov-nak például volt egy A-40 nevű vitorlázó szerkezete... ([link]) Hatásfoka komolyságával vetekszik.''
Háát igen! Tényleg komoly!Bár voltak ennél röhelyesebb szerkentyűk mindkét oldalon!
Nincs az a pénz amit ne lehetne elkölteni könyvekre! (legalább is én eltudnék költeni egy halom pénzt!!) Egyszer korábban már írtam a bécsi Militaria Verlag könyveit, na azok nagyon pöpec cuccok voltak, csak a legolcsóbb is 18.000 Ft volt!
-
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi #2839 üzenetére
A Vietnami-háború megnyeréséhez az amerikaiaknak alapvetően két dologra lett volna szüksége:
1. Politikai konszenzus.
2. Haditerv a háború megnyerésére (ez ugyanis ne volt!).
Emellett nem Westmoreland-re kellett volna bízni a csapatok vezetését, akit a történészek Custer-rel említenek egy szinten. Nem lett volna szükség tömegpusztító fegyverekre, csak a rendelkezésre álló arzenált kellett volna ésszel bevetni. Csakhát Johnson-ék megtiltották a repterek, kikötők, a hidak többségének a bombázását! Amikor elrendelte Nixon a Linebacker I és II végrehajtását nagyon rövid idő alatt a vietnami infrastruktúra ~90%-át megsemmisítették és a gazdasága kis híján teljesen összeomlott. Ennyit kellett volna tenniük már a háború elején, és akkor nem kellett volna szégyen szemre kivonulniuk. Katonai értelemben nem veszítettek. Minden csatát megnyertek. Politikai értelemben megszégyenültek. -
Sztripi
csendes tag
válasz
Gyantusz #2834 üzenetére
Most oszinten meg vagyok zavarodva
(ami mellesleg nem is csoda mar vagy 10 eve, de nem ide tartozik)... Szerintem szicsu nem adott valaszt mert ugyanazt allitottuk mindketten de lehet hogy tevedek.
Megint csak annyit ha nemeteknek nem volt ut akkor az oroszoknak sem volt... Es ha esetleg lennel szives ponotsitani... Nem egeszen ertem. Koszi.
Ami pedig a hatekonysagot illeti vegul is ki nyert Vietnamban? Igaz hogy 3 millio halottja volt vietnamnak de megis a vilag legerosebb hatalmat megszegyenitettek. Az is igaz hogy az amerikaiak durva hatranyban voltak mert a leghatekonyabb fegyvereiket nem tudtak bevetni (ha nincs lakos - nincs ellenallo sem, mondjuk ideggaz, hogy ne maradjon rezidens radioaktivitas) erkolcsi okok miatt...
Mondjuk vietnamrol halottam egy jo bekopest. Ugyanis az amerikai hadvezetes nem tudta megerteni hogy hogy a fenebe van a vietnamiaknak utanpotlasuk hiszen nincs is teherautojuk... Megis nyertek. Lehet hogy a motivaltsag sem utolso dolog? Nem szabad lebecsulni az egyszeru igenytelen megoldasokat sem. Mondjuk ez az en velemenyem.
Nem egeszen a temahoz tartozik de kezembe kerult egy a korbol valo National Geographic szama. Most nincs elottem de tudom idezni: We are winning this war decisively. De az is erdekes volt (meg a riporternek is feltunt) amikor civil sebesulteket kerdeztek mindegyik szerint amerikai katonak sebesitettek meg oket...
Na jo a vietnami temat hagyuk nem ide tartozik... -
Sztripi
csendes tag
Ja. Ponotsan.
Hat nem volt valahogy gond. Igaz nem volt konnyu sem de meg tudtak oldani.Azert a napi kb. 300 tonna anyag egy harcolo hadosztaly szamara, nem semmi logisztikat igenyel.
Ami pedig oroszorszagot illeti ha nemeteknek nem voltak utaik akkor az oroszoknak sem voltak utaik nem? Megis valahogy atjutott az utanpotlas. Az oroszok is ugyanolyan nehezsegekkel kuszkodtek mint a nemetek, ez volt a hideggel is... -
Gyantusz
tag
válasz
Sztripi #2826 üzenetére
Első részre válaszolt szicsu.
A második részre:
Vietnam
''Lehet hogy talan legi foleny melett is lehet utanpotlas juttatni a csapatokhoz.''
Igen, pl. a Ho Shi Minh-ösvényeken, amiket aztán a 2-3-4 lombkoronás erdő frankón eltakart, kivéve éjszaka, amikor a levegőből frankón látszottak a gyertyák. Na és a szállítási módszer bizony az emberi erő volt: szépen sétálva, gyertyával a kézben...
A B-52-k klasszikus bevetése, Mk 82-ével vonalbombázás...
Abszolúte gazdaságos áruszállítás...
Kb. 300 év alatt meg is lehet nyerni így egy háborút, mint ahogy ki is vívták az észak-vietek ennyi idő alatt, csak a megszálló erők változtak...
Még említhetném a föld alatt kivájt egysávos alagútrendszereket, amikben teherautók is mehettek...
''Logikus'' gondolat, hogy a németek is építhettek volna a föld alá alagutakat egészen Leningrádig, Moszkváig, meg Sztálingrádig, aztán hirtelen előbukkannak a föld alól és a szovjetek összecsinállják magukat...
Vagy telepíthettek volna erdőket a Sztyeppére. Öntözik és ápolják őket 100-200 évig (úgy is nagy szakértők ebben) a ''megnemtámadási szerződés'' keretében, aztán meg lerohanják ivánékat...
Mellesleg éppen a vietnami háború a mintapéldája a légi szállítás helyességének és elsőségének olyan helyen, ahol nincs sem út, sem vasút!
(Mint a Szovjetunió nyugati része akkor, a keleti meg ma is ilyen. Kísérletek az 1960-as 70-es években észak-déli irányú vasúthálózat kiépítésre, de befuccsolt a dolog, mellesleg nem véletlenül...)
A többire majd később reagálok!
Hát, ez röhejes. Megint dupla hsz...
Mi az, én vagyok a ''Kiválasztott''? Meglátom a hibákat a Mátrix-ban?
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Tu-22: bocs mityku, beugrottál a csőbe...
- de én is...
Nem is figyeltem, hogy a három hajtóművesek a kérdésed, a függőleges vezérsík alatti hajtóművekre koncentráltam csak...
Bizony a Blinder is csak kettő, mint a Backfire. Nem csak neked tetszik jobban a Tu-22M, hanem ''Fizikának'' is (M lehet éppen modernizírovannij is).
Antonov-nak például volt egy A-40 nevű vitorlázó szerkezete... ([link]) Hatásfoka komolyságával vetekszik.
Életképesnek nem nevezhető, mivel nem is volt az, de érdekességnek nem rossz, no és tesztnek.
(Elkezdtem a Top Gun tartalmát össze írkálni régebben, ami meg-megrekedt mindíg, de majd befejezem azt is, csak hogy könnyebb legyen keresni bennük - voltak olyan évfolyamok/számok, amikben nem is volt ''Tartalomjegyzék''! - A neten még nem néztem, ez lesz majd az első, ha valaki már megelőzött, nem folytatom, max. kiegészítem, feleslegesen nem melózok...)
Nuts & Bolts: dícsérhetem én is, de nincs az a pénzmennyiség, amit ne lehetne rájuk elkölteni (monográfiák)! Ezzel a példánnyal hirtelen az volt a problémám (két hasábos, két nyelvű!), hogy a német nyelvű (jobb oldali hasáb) több infót tartalmaz, mint az angol (a bal oldali hasáb), pl. évszámok terén! Amin egy kicsit meglepődtem, úgyhogy ''átkapcsoltam'' németre, noha az angol nyelv szerintem könnyebben olvasható. Legalább is én azt szoktam, de rá kell magam erőszakolni a németre... (nyelvvizsga, de úgy tudom, neked is...)
Amúgy képanyaga kiválló, többnézeti rajzokkal, az első kb. 1/3-a a gép leírása, persze egy rövid bevezetővel. Korrekt, áruk úgy 4.000-6.000 Ft körüliek, de megvételre csak a legvégső esetben ajánlom, inkább a digitális változat a javallott! Mondjuk úgy, hogy hiányt pótlóak (''fehér folt''-betömő jellegűek)!
A Squadron/Signal Walk Around sorozata, az éégen! Az fajint anyag! Képanyaguk szinte kifogástalan, mármint makettezéshez (úgy egyébként is a kíváncsiság kielégítése végett). Viszont a technikai leírások viszonylag szűkösek, noha nem is ez a célja (de pl. +2 db fekete-fehér szöveges oldalba (1 db lapba) nem halnának bele...). Itthon amúgy sem nagyon beszerezhetőek ''hardveresen''...
Bár, már vannak bíztató hírek: pl. Angliából való postázás makettkiegészítők terén igen gyors és olcsó!
Mellesleg nem tudja valaki, hogy az Osprey M. P. miért olyan igénytelen, hogy nem számozza be kiadványainak az oldalait? Mert a legtöbb nincsen! -
szicsu
őstag
válasz
Sztripi #2826 üzenetére
francia o-ban voltak legalább utak, igaz lehet hogy csak éjszaka tudtak szállítani, de szállítottak. Az is lehet hogy számít, hogy kb 400 km esek voltak az utánpótlási vonalak, nem 2200-2500 km.
De már 1944 dec-ben nem tudták ellátni a páncélos ékeket, és ez megboszult magát, ennek is betudható a kudarc -
Calibos
addikt
lassan átnevezhetjük a topikot ha így haladunk!
Mi lenne ha megint mindenki mindenkivel szóba állna? Mint az óvodában úgy viselkedik egy-két ember
Akinek nem ingje, ne vegye magára. -
#65675776
törölt tag
válasz
Gyantusz #2819 üzenetére
Bah. A Tu-22 csak kéthajtóműves! Abból viszont elég extrém.
Viszont a Lockheed Tristar [link], a McDonnell Douglas/Boeing DC-10 család [link], a Trident [link], Yak-40 [link]. Na ezek három hajtóművesek. És egy érdekes típus: Martin XB-51 [link]
Miért szégyen a mindössze három kép? A többi esetén egyáltalán nem a gyártó oldaláról linkeltél!
A Skytrain és az Ar 232 fajlagos teljesítménye közel azonos volt. A terhelésük is. Csakhát a Skytrain esetében ehhez jóval alacsonyabb max felszállótömeg társult. Az amerikaiak már akkor is tudtak jó teheremelőképességű gépeket építeni. Ezt a szokásukat mai napig megőrízték (minden kategóriában).
Sztálingrád esetén csak akkor álltak át a németek a teherdobásra, amikor az oroszok már lényegében az összes repteret elfoglalták a katlanban. Addig bizony leszálltak. Az Ar 232 faroktartója nem hinném, hogy bírta volna a nagy tömegű dobással járó dinamikus terhelést. Egyébként napjainkban is csak végső esetben folyamodnak a leszállás nélküli teherszállításhoz. Ekkor ugyanis nem használható ki a maximális kapacitás.
Fogyasztás/gazdaságosság: Egy M62 sorozatú mozdonyban 1472kW (ha jobban tetszik 2000LE) teljesítményű motor van [link]. Nem okoz számára problémát egy 1500-2000t tömegű szerelvény elhúzása. És ez diesel motor, aminek a hatásfoka 30% körüli. (A gázturbinák is elérhetik ezt a hatásfokot, viszont fajlagos fogyasztásuk jóval nagyobb. Egy bizonyos teljesítményhatár felett repülőgépek esetén érdemesebb a légcsavaros gázturbinákat alkalmazni magas teljesítmény/tömeg arányuk miatt.) Szárazföldi szállítás esetén a vasúti pályának a legkisebb a közegellenállása. A mozdony maximális sebessége 100km/h maximális terhelés mellett is. (Fogyasztása jóval nagyobb, mint egy korszerű dieselmozdonyé, de még az M61-énél is.) Fogyasztásra még így is jobb, mint egy repülőgép.
V63: 3575kW (4862LE) [link] Ez mondjuk villanymozdony, ami máris kb 3x-ra növeli a hatásfokot. Fogyasztásra sokkal jobb emiatt, viszont a felsővezeték miatt sérülékenyebb. Maximális sebessége (áttételezés függő) 120/140km/h (és gyorsul mint az állat).
Pontos adatokat eddig nem találtam fogyasztásra vonatkozóan. A vasúttal kapcsolatban nincs egy normális oldal ebben az országban! Mind csak korlátozott mennyiségű adatot tartalmaz (ha tartalmaz egyáltalán). Bezzeg ha repülőgépről keres az ember! -
Sztripi
csendes tag
Valahogy megoldottak nem?
Sot mi tobb mert a nemetek is valahogy megoldottak, mert ha mashol nem akkor normandiaban bizony a szovetsegeseknek TELJES (olyannyira hogy mindent lottek ami mozog) legi folenyuk volt, nemet gep csak mutatoban neha, es a nemet csapatok valahogy nem eheztek es elegendo loszeruk is volt.
Hmmm....
Lehet hogy talan legi foleny melett is lehet utanpotlas juttatni a csapatokhoz. Mondjuk uj kori haborubol Vietnam jut az eszembe. Ott is eljutott az utanpotlas a csapatokhoz...
Valahogy... -
Sztripi
csendes tag
válasz
Gyantusz #2811 üzenetére
Huuu, ez igen ez aztan komoly beszolas!
Nem mondom van idod... Nekem ennyi nincs es igy nem is birok ilyen reszletes valaszokat adni. Meg kell elegedni a tavirati stilussal. (meg mindig a munkahelyrol levelezek, neha dolgoznom is kell - viszont ezert nincs magyar irasjelem).
Na...
Nem tudom hogy idezed e vagy csak valakit idezel, de
de levegőből lényegesen egyszerűbb - és olcsóbb = gazdaságosabb - szállítani mindent, mint a földön
Khm.... LEGI SZALLITAS A LEGOLCSOBB? Gondolom a szen, persze vaserc, nem is beszelve a tobbi ugynevezett Bulk goods szallitasa kivetelesen olcso a levegoben.
Hat meg mindig a mai napig a tengeri szallitas a legolcsobb, de azt nem vitatom hogy a legi szallitas dianamikusan fejlodik. Igeny meg van. Gyors az igaz. Valoszinuleg a leghajok talan... De mindegy...
Nem ennyit kaptak amit leirtam. Azt megint nem vitatom hogy a Sovjet csapatok kevesebbet kaptak mint a nemet csapatok a haboru egyes szakaszaban (azert a nemetek is eheztek). De az orosz katonakon volt egyenruha (ami peldaul nem mondhato el a nemetekrol mar 1941 telen), nem rongyokban jartak, volt mit enniuk is nem eheztek, es
loszeruk is volt.
Az pedig nyilvanvalo hogy a vasutallomasoktol szetosztjak valahogy. Es mit csinalnak ahol mocsar van? Ezzel az erovel azt is lehetne mondani hogy ha nincs tenger akkor semmi modon sem lehet eljutatni az utanpotlast mert nem tudunk halyokat hasznalni. Ez milyen kerdes? Termeszetesen figyelembe veszik a helyi igenyeket mindenhol es MINDENKI. En ilyesmit nem allitottam. Amirol nem beszelek arrol nem is mondok semmit sem...
Az emberek hajlamosak a nemet hadsereget azonositani azzal az idoszakkal amikor az ereje tejeben volt a Sovjeteket pedig mindig a legroszabb idoszakukat veszik alapul.
Ez valtozott...
Hat daa-raa beszolasait nem olvasom...
De termeszetesen neked megmondhatom a neten talaltam valamilyen amerikai siteon ahol a quatermaster - szeket dicsoiti... Most egy istenre se tudom megtalalni. Tanulsag azonnal felirni a linketHiaba mindig is lusta diszno voltam....
-
mityku
aktív tag
Magyar Nemzet
2006. 03. 08.
Lengyel-orosz vita a katyni mészárlásról
Elítélte a lengyel nép ellen elkövetett náci és kommunista bűnőket vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) ''a lengyel áldozatoknak és a hozzátartozóik érzelmeinek megalázását''. A lengyel hatóságoknak nemrégiben átadott levélben, amelyből hétfőn tettek közzé részleteket, az orosz katonai főügyészség elutasította, hogy a lengyel tiszteket a megtorlás áldozatainak minősítse - számolt be az MTI. '' A külügyminisztérium sajnálattal állapítja meg, hogy a levél ismét rávilágít a katyni mészárlás jogi megítélése körüli lengyelországi és oroszországi különbségekre'' - áll a tárca hivatalos közleményében. Az IPN szerint ''meglepő, hogy az 1940-ben elkövetett katyni mészárlással kapcsolatos orosz vizsgálat aktái továbbra is titkosak. Az IPN felszólítja az orosz katonai főügyészséget, hogy hozza nyilvánosságra az aktákat és a vizsgálat végső megállapításait''.
A katyni mészárlás továbbra is nyílt seb a lengyel-orosz viszonyban. Varsó igen rosszúl fogadta, hogy az orosz katonai ügyészség titkosította a vizsgálattal kapcsolatos iratokat. -
mityku
aktív tag
-
mityku
aktív tag
válasz
Gyantusz #2821 üzenetére
Basszus ennyi szöveget!
De nem baj! Legalább van mit olvasni!
Köszi a linkeket a 3 hajtóműves típusokról, a ''Blinder''-ről meg is feledkeztem, hogy 3 hajtóműves!(jobban tetszik a ''Backfire''
)
Egyébként az tény, hogy az ukránok-oroszok az An-124-kel többnyire polgári szállításokat végeznek (bérszállítás) [nem rossz biznisz, lehet azért kaszálni rendesen [mivel egyedüliként vannak piacon, amcsik ugye nem adják bérbe a Galaxy-kat]] Persze azért nincs minden héten, egy-egy brutál transzformátor szállítás!Horribilis költségei lennének az ilyen szállításoknak, ha közúton akarnák vinni A - B távolságba (nemzetközi viszonylatban szinte lehetetlen) (illetve nem, csak aránytalanúl hosszú idő lenne és temérdek pénz). Még belföldi szállításkor is millió engedély - útvonaltervezés - felsővezetékek lekötése (vasút-nál + közúti jelzőlámpák + telefonvezeték + kábeltévé stb..) - forgalomelterelés - felvezető és a konvojt ''záró'' kísérőjármű (személyzetüket fizetni) + ha szükséges rendőri felvezetést kérni! Ez biza mind-mind pénz-pénz-pénz! Közeli példa egy-két hónapja lehetett, mikor egy ''brutál'' földmunkagépet vittek éjjel tréleren, kapott külön rendőri felvezetést, azt követte egy sárga megkülönböztető jelzéssel ellátott kísérő kocsi, a sort szintén egy sárga megkülönböztetett jelzésü jármű zárta. De lehetne említeni, mikor valamelyik sörgyárba vittek ''böszme'' acéltartályokat speciális trélereken (ezek a járművek aztán megint egy technikai csodák), azokat is csak éjjel lehetett szállítani, szinte elfoglalták a teljes útpályát (a tartály átmérője miatt). Na de ez már nagyon OFF! Szóval manapság reneszánszát éli a légiszállítás! Pénz van benne dögivel, csak a piac eléggé telített (itt nem az extrém dolgok szállítására gondolok)!
Egyébként volt régen a TopGun-ba egy olyan cikk sorozat (X-akták a trepülés történetéből, vagy valami ilyesmi), volt egy orosz gép, ami egy harckocsit szállított volna (T-34 kategória), de úgy, hogy maga a törzs alatt volt a jármű! Elképesztő megoldás!
''dzsunka-szaggatók''
Látom Rubicont és Históriát bekell szerezni e hónapban mindenképpen!! -
Gyantusz
tag
válasz
Gyantusz #2816 üzenetére
S' hogy pontot tegyek saját részről ennek a dolognak a végére is:
Az, hogy nem gazdaságos a légi teherszállítás, szerintem nem áll ''stabil'' lábakon.
Miért is?
Meg kellene nézni pl. a General Electric oldalain, hogy az a jó pár (nem tudom mennyi) nagy méretű és teljesítményű trafó, meg miegymás, amit az ukránok átszállítottak Kanadából (''talán'' az EAE-be?) a Föld másik felére pár nap alatt, ill. azok a szélmalmok és igen nagyméretű lapátjaik, amiket átvittek (talán?) Hollandiából Afrikába, az más módon, pl. hajóval és vasúton mennyi időbe tellett volna, ha egyáltalán lehetséges lenne őket átvinni! És mennyi pénz?
Továbbá az oroszok Iránnak szállított kőolajfúró tornyait és egyéb berendezéseit egészen biztosnak tartom, hogy nem (csak) vasúton és közűton szállították oda, hanem bizony a nagy emelőképességű teherszállító gépekkel is!
Ha nem így lenne, az Antonov nem veselkedett volna neki, hogy befejezze a 2. Mrija-t (An-225), ami 2003 végére már csak a végszerelésre várt (a fene tudja, hogy most repül-e már), hanem egyértelműen bizonyítja, hogy bizony van igény ezekre a nagy teherszállító gépekre is!
És hogy megéri-e? Deficites-e?
Mivel nincs konkurens a piacon (csak a C-5 Galaxy, amit nem tartok valószínűnek, hogy a Pentagon kiadna saját érdekeltségi köréből, természetesen ez a Galaxy-flotta is főleg humanitárius és egyéb katonai teherszállító-szolgálatot lát el, előnye az Antonov-gépekkel szemben, hogy ez biza levegőben is utántölthető, és törzse hosszabb az An-124-100-nál! No és erősebbek a hajtóművei egy kicsivel.), így a szállítás árait ők határozzák meg! És nem olyan tökkelütött egy bagázs (bármennyire is annak tartják őket sokan), ilyen teherszállító-flottával csak ők rendelkeznek civilként, úgy határozzák meg az árakat, hogy ők is kijöjjenek normálisan belőle! Ha nem így lenne, ugyan miből teremtették volna elő az An-70 fejlesztési költségeit (ami nem két rubel volt, az megint biztos)? Az ukrán kormány valami 0,7 %-át adta annak, az oroszok pedig valami 2,1 % körülit!!! Az összes többit az Antonov-flotta (93 %) ''repülte össze''! Meg kellene nézni, hogy hetente milyen munkáik vannak, merrefelé mászkálnak a Ruszlan-ok és a Mrija (meg a többi)! Mert ez a ''móka'' nem annyi, hogy egyszer leszállítanak ''x'' menyiségű anyagot és kész, el van felejtve. Nem, ez a szállítás folyamatos. Például ENSZ-felkérések, meg még a franc tudja, hogy mik. Kíváncsi lennék tényleg rá, milyen melóik vannak, és a többi nemzetközi légitársaság mennyi árut szállít manapság.
A másik (ill. sokadik), hogy a Távol-Keleten és Észak-Amerikában sokkal-sokkal többet utaznak a levegőben a jónépek, mint itt, Európában!
Magyarországot ne említsük, mert ha valaki életében 1szer repülőgépre száll, az nagy úr minálunk... Sajnos.
A Távol-Keleten miért is van ez?
Miért nem hajókkal mennek, vagy vasúton? Azért, mert nincs sok vasút, a hajó meg lassú.
Mindez idő! És az idő ma már pénz, ami köztudottan közhely!
Továbbá, mivel amúgy is IT-fórum ez a ''valami'' (nevezüük olvasztó tégelynek), szerintem nem valószínű, hogy a ''dzsunka-szaggatók'' hajókon exportálnák a sok informatikai berendezést, eszközöket Európába!
Hát akkor mivel?
Hát természetesen teherszállító repülőgépekkel!
Nem véletlen, hogy az európai Nemzetközi Repülőterek (egy része) folyamatosan bővíti a fogadó- és kibocsájtó képességét (pl. Frankfurt, London, de említhetném Japán mesterséges repülőtér-szigetét is, az sem azért épült meg rohadsok jenből meg dollárból, mert nincs rá szükség!)
Ezért vannak egyre telibb és telibb a légi folyosók és kellenek egyre nagyobb és nagyobb légi járművek, hogy tehermentesítsék valamelyest és még gazdaságosabbá tegyék a légi tejerszállítást (piszkos kapitalizmus... ejj, mindíg csak a pénz...).
A szállító hajók meg rohadnak elfelé a csökkenő megrendelések miatt és kénytelenek a hajótársaságok egy része régebbnél-régebbi masinákon hajózni, amik aztán szakadnak ketté és süllyednek el a mélybe, mert nem bírják a terhelést (esetlegesen a ''verseny'' miatt túlpakolták a hajókat: ''verseny'' az idővel, mondjuk) és okoznak szép kis öko-katasztrófákat...
És sír némelyik (emberi oldalról jogosan), hogy sok európai kikötő nem hajlandó befogadni ezeket a ladikokat, ill. a hajózást ellenőrző nemzetközi társaságok megtiltják a ''működési engedélyeiket'' => Illegalitásba vonulnak, és erre aztán a ''parti őrségek'' és a haditengerészetek meg vadásznak rájuk. Aztán a túlhajszolás => katasztrófa és koporsó (vagy a sitt).
Bizony komám, erről az Aranysasban nem olvashatsz!
Ami egyébként nem feltétlenül baj, nem is oda való! Ez a két lap tök jól elfér egymás mellett (Aranysas, AERO Magazin). Azért azt el kell ismerni, hogy a katonai cikkek ''kevésbé'' részletesek és szakszerűségükön is esik csorba... Viszont dr. Almár Iván és Schuminszky Nándor is ír bele, ami külön öröm (nekem legalább is, már amikor el tudom olvasni őket...)!
Mindenesetre én is meglepődtem, hogy az Aviátor még létezik egyáltalán.
Hja, ha már itt járunk egy kis ''ingyé' reklám'':
Cikasz elkezdte, én meg folytatom a belinkelést: megjelent az új Rubicon - 2006/2-3 , illetve tenném, ha már rajta lenne a honlapjukon...
Téma: Háború a modern korban.
Az Elő-kép megint érdekes (3. o.), szerintem mindenki látta már. Nem árt egy kicsit ''legeltetni'' rajta a szemet.
Idézem az utolsó két mondatot:
''A kép még egy olyan kérdést is felvet, amely különösen a 20. század egyik középponti dilemmája volt: létezhet-e olyan cél vagy ideológia, amely igazolhat akár egyetlenegy páni rémületben menekülő gyermeket? A képen látható vietnami kislány később tovább menekült: immár a kommunista rendszer elől - az Egyesült Államokba.'' - Magyarics Tamás
Elolvastam Tálas Péter az irreguláris hadviselésről szóló cikkét, szerintem korrekt.
Egy másik fajint lap:
História 2006/1. ([link] mondjuk ez a link 4 hónap múlva már mást fog mutatni...)
Fő téma: Kína!
Olvasási sorrned szigorúan az első oldaltól egészen a 23. oldalig (ebben a témában, a többi is érdekes).
Ára bagatel a benne írt minőséghez képest! Kőkeményen 325 Ft. -
Gyantusz
tag
válasz
Gyantusz #2818 üzenetére
De hogy tovább ragozzam (csak így eszembe jutott most):
Amiket ők kilőttek német harceszközöket: Pz III, IV, V, VI, StuG III, StuG IV, Hummel, Nashorn, stb. azokból is kiválló hadianyag-szállító vált (a Pz VI Tiger-t kivéve)! Amelyiknek bírta a motorja (és ép maradt), azt tovább hajtották, amelyiké nem, azt vagy feljavították, vagy vitték a kohókba, hogy újabb fegyverekké váljanak, de már a szovjet szabványoknak megfelelőek...(átalakulás?)
Amelyek meg működtek (legénység elhagyat őket), azokat addig hajtották, ameddig bírták. A szovjet rögtönzó képesség legendás volt akkoriban, talán ma is az. Mindenféle baromságokat kitaláltak, csak hogy egy gép működni tudjon (evidens, mivel nem kaptak másikat). Utánna meg, ha végképp ''kilehelték a lelküket'', céltárgyakká váltak, aztán mikor már végleg miszlikké lőtték őket => usgyi a kohókban... Szóval ez a gazdaságos újrafelhasználás.
Kocsog-gyökér-banda egyetlen-egy darab Királytigrist sem hagyott az utókornak, amiket itthon hagytak el és/vagy lőttek szét! Pedig volt Magyarországon jócskán belőlük is!
Amelyik harci eszköz meg szerencsés volt, az ment a múzeumokba. Ilyen például a Kubinka-i Múzeum (állítólag még magyar felségjelű CR.42 is van benne, elzárva a nagyközönség elől! No és az egyetlen, Földön fennmaradt Zrínyi II. önjáró ''rohamlöveg'' is ott található meg!).
Mi ez, ha nem logikus, racionális megoldás.
Természetesen ezt a németek is alkalmazták, frankón megbonyolítva a logisztikai ellátásukat (pl. Csehszlovák és francia fegyverek: harckocsik, tehergépjárművek és motorok, kézifegyverek, ''erőgépek''-hajtóművek, stb.).
Az meg a másik dolog, hogy a szovjeté ezt kibírta (mert sajátból annyit gyártottak, mint a szemét), a németé meg nem... -
Gyantusz
tag
Nézz és olvass utána!
Mellesleg gyártottak rengeteg traktort, T-34-et, amiknek a németek által kilőtt alvázai is frankón szerepeltek később, összekapargatták őket, miután a front átment felettük, új motor bele, aztán ''davaj'' szállíts paraszt anyagot. Például.
A T-34 fajlagos talajnyomása amúgy is kivállan kicsi volt.
Kaptak jópár szállítógépet az USA-tól, meg azért ők is fejlesztették őket!
Nézd meg TB, vagy ANT-6 néven miket találsz pl. a wikipedia-n és onnan mehetsz tovább.
A lövésszállítókról már nem is beszélve, amiket az USA-tól kaptak, meg amiket ők fejlesztettek ki (ill. másoltak le).
No meg amiket zsákmányoltak a háború 4 évében... -
Gyantusz
tag
válasz
#65675776 #2812 üzenetére
''Azt azért vedd figyelembe, hogyha járhatatlanok az utak, akkor bizony a repgépek sem fognak leszállni a frontvonal közelében!''
Miért kellene leszállniuk? Egyébként sem tették meg!
Tehertérből dobásról már te is hallottál. Persze ilyenkor jön a képbe az, hogy a gép hogyan viselkedik alacsony magasságban (pl. átesési sebesség) és mit művel, ha hirtelen kiürül. => ''Csutka gáz'', és hirtelen felhúzás => A cuccos megy ki a hátulján a pics.ba.
Ez akkoriban csak élelem és ruházat kidobását lehetett volna így kivitelezni (pl. tartályokban), a műszaki dolgok nem bírták volna ki azt a terhelést (járművek).
De pl. 300-500 m-ről kidobva, ejtőernyővel is le lehet dobálgatni, mint amit meg is tettek anno mind az amerikaiak-angolok, és mind pedig a németek igen gyakran!
Ez nem értem miért probléma?
Leszállni csak a kiépített reptereken kell. Célkörzetben kidobni. Aztán a gyalogság majd összevakarja a földről, úgy ahogy tanulta. Mint amire volt is példa jó sok.
Szerintes a Ju 52-k hogy látták el (inkább próbálták ellátni) a frontot?
T'án leszálltak mindíg?
Nem. Ejtőernyővel kidobál a cuccost.
A LAPES persze nem olyan egyszerű dolog, mint ahogyan én azt vázoltam, de nem tartom olyan IQ-betyár bandának a német mérnököket (és a felhasználókat, a pilótákat), hogy ne pattant volna ki ez az agyukból. Pppfff... az meg hogy a járművek kibírták volna-e... szinte kizárt. (bár, a hasát alátámasztva talán)
''Csak kiépített utak és repterek képesek ilyenkor forgalmat bonyolítani.''
Pontosan így van! Mi ezzel a probléma?
A nagyobb és értékesebb dolgokkal, mint pl. lőszerek, harckocsi- és egyéb járműmotorok, stb. a kiépített repterekről aztán a féllánctalpas járművek gond nélkül elszállítják!
Lényegesen kisebb a tehergépjárművel való átemelendő távolság (kisebb járműállomány, ill. a többi mehet a csapatok ''gépestésére'' és nem az áruk cígelésére a sárban)! És 20 kifutó pályát 20 helyre lényegesen olcsóbb kiépíteni, mint teszemazt 200 km utat (20 * 2,5 km = 50 km)!
Hozzá teszem, az USA pontosan ezt a logikát követte Vietnamban! ''Kiépítettek'' (fakirobbantás, stb.) sok kis tábori repteret, ahová a Provider-ek (C-123) csont nélkül leszálltak. Onnan meg a helikopterek a körzetbe (Mert ott sem volt ám út, meg vasút! Ott aztán pláne nem volt ilyesmi! Szállítás csak és kizárólag légi úton!)
Helikopter/konvertiplán: biza, tökéletesen igaz! Szerencsétleneknek egyenlőre méretbeli akadályaik vannak, de a konvertiplánok létrejötte fontos lépés a repülés történetében!
A légi szállítás ''drágasága'' vita tárgya, ezzel (most) nem értek egyet!
De győzz meg pontos adatokkal!
És nem ám ''csípőből lövészettel''!
Nem ma, ráér egy hét múlva, meg két hét múlva is.
Vedd azt is figyelembe, hogy vannak a Földnek térségei, ahová más úton egyszerűen nem tudsz eljuttatni nagy mennyiségű anyagot!
Történetesen Afrikát és Ázsiát értem eme helyeken, az elkövetkező idők
(ill. már a MA) gócpontjai!
(példaként említhetem Kadhafi Líbiáját, pl. a vízvezeték-hálózatuk ''építése'', mert azt inkább csak szerencsétlenkedésnek lehet nevezni a közúton való szállítással...)
Éppen ezért lett kifejlesztve a C-17A úgy, ahogy, pakolva rájuk 4 db igen combos hajtóművet, mert olyan elvárásokat támasztottak felé, ill. a program felé és feccöltek bele annyi sok dollárt, hogy ezt a képességet tartani tudják még sok éven át!
Szerintem nem képezi vita tárgyát, ma (2006.) a legkorszerűbb katonai szállító repülőgép! (az ára is ''oké''... de ez katonáéknál nem lehet kizárólagos szempont)
Itt jegyzem meg, hogy a C-17A 90.000 órás időmaximuma igen extrém eset! Ha egy gép egy nap repül 10 órát (minden nap), havonta 300-at, egy évben 3600 órát,
akkor ez az idő 25 évnyi rep.tartalék! E helyett évente úgy 1000-1500 órákat ha lerepülnek, sokat mondtam (most csak saccoltam).
Márpedig az a napi 10 repült óra nem piskóta, bármennyire is kevésnek tűnik! A többi gépé ennek a fele, vagy harmada, az igen korszerűnek nevezett vadászgépeké ennek 5-öde (természetesen ők igen extrémen hajtják a gépeket)!
''Mit érsz 48 átszállított löveggel, ha nincsen mellette a kezelőszemélyzete, és legfőképpen a szükséges lőszermennyiség? A Gigant egyáltalán nem volt megbízható gép (márcsak a hat motor miatt sem), ezért egy századnak szinte sosem volt 7-8-nál több bevethető gépe. A Geschwader-eket csak '43-ban szervezték át 4 Gruppe-re és Gruppe-nként 4 Staffel-re. Előtte 3-3 leosztásban működtek, időnként kiegészítve speciális feladatú egységekkel.''
Azt érem el a ''48 db löveggel'', hogy pl. 3 db újabb gépbe (13-15. db) bele fér a 48 löveg összes kezelő személyzete (ami légi katasztrófa esetén nagyon fajint, oda az összes
) és a 2., 3. század többi gépe viszi a lőszert! Persze mindez 12 db-os állománnyal számolva. Ami kizárt, így mint én és és te is írtad, 6-7 db géppel századonként egy Gruppe (osztály) 2-3 nap alatt át is pakolta a 48 db löveget 500-1000 km-rel odébb, ahol épp' szükség van rájuk. Vagy éppen bármi mást.
Vasúttal-teherautókkal ez mennyi, 1 hét?
1 hét alatt ezek mi anyagot mozgatnak meg?
A szervezeti felépítés nem minden esetben volt ennyire tisztán leosztva, mint azt te leírtad, a szállítókénál és a felderítőknél pláne (de mi most a vadászokat értjük rajta), ami a mai napig igaz.
Fölös' időm híjján én nem nézek ennek már utánna, majd aki akar, az megteszi.
Egyébként meglep, hogy pont Te kérdezed mindezt!
A C-47/Li-2 dologgal azt akartam kihozni, hogy a források eltérő adatokat mutatnak! Méghozzá tetemesen, amit majd nem árt pl. ''más'' helyen is tisztáznunk.
Szerintem megbízható adatok lehetnek a gépek gyári papírjai, amit ezeken a ''más helyeken'' be is tudunk majd szerezni (de hogy ne ''misztifikáljak'' a ''más'' alatt a DMK-t értettem).
''(...)Ha kiszámolod a fajlagos teheremelő képességet, akkor azt látod, hogy a Skytrain kétszer annyit emel, mint az Arado!''
Éppen azért volt képes erre, mert kalap sz@nak nem volt való az a 4 db motor! A Gigant-é főleg! De ezt már említettem az előbbiekben (az ''alulmotorizáltság'' gondolom tudod mit jelent).
Mellesleg itt már bejön a képbe a két gép szárnyprofiljai közötti különbségek, karcsúságaik, húrhosszaik, felületi terheléseik, miegymás. Amit aztán pláne nem ma, de nem is ebben a félévben fogok kideríteni!!!
Egyébként vannak ilyen mérőállomások, pl. a NACA, vagy a CAGI, stb. Nézz utánuk, neked már külön javallom (már amilyen mazochista vagy, persze + értelemben)!
Egyébként eme hsz-dömpingem is azt bizonyítja, hogy a németek ki volt zárva, hogy megnyerjék a II. világháborút.
Ezen értelmes logisztikai felépítésekkel talán ''patt'', de csak ''talán''!
Az USA ledarálja a Japánokat a szovjetekkel karöltve...
De nem volt véletlen az sem, hogy a III. Birodalom kapta az elsőséget a ''végső megoldás'' kérdésében... Csak hogy stílszerű kifejezéssel éljek. -
szicsu
őstag
válasz
JagdPanther #2638 üzenetére
Nekem is sikerült megnézni a filmet végre....
Nem volt semmi..., de nekem nagyon tetszet.
A film egy kis ízelítőt ad a városi harcból. -
#65675776
törölt tag
válasz
Gyantusz #2811 üzenetére
Azt azért vedd figyelembe, hogyha járhatatlanok az utak, akkor bizony a repgépek sem fognak leszállni a frontvonal közelében! Oda még az amerikaiak sem telepítettek perforált lemezes kifutókat. Csak kiépített utak és repterek képesek ilyenkor forgalmat bonyolítani. Márpedig ez nem állt rendelkezésre akkoriban (sem) a frontvonal közelében. Ilyenkor csak egy dolog az, ami közlekedni tud: a helikopter/konvertiplán! Az előbbi akkoriban még igencsak gyerekcipőben járt, az utóbbi pedig nem is létezett. Szárazföldi szállítás esetén a probléma némileg áthidalható a lánctalpas/féllánctalpas eszközökkel, ahogy ezt Te is említetted. A légi szállításnál nem.
A legi szállítás napjainkban is a legdrágább szállítási forma, és a legkevésbé gazdaságos.
''Hogy még tisztább legyen: a németek méltánytalanul kis prioritást adtak a légi szállításnak, ill. a szállító rep.gépek gyártásának, ellenben az USA-val, noha utóbbit lehet ''más kategóriának'' nevezni elérhetetlensége miatt!''
Na ezt kellett volna már az eredeti hsz-be is beleírni. Eredeti formájában ugyanis azt sugallja, hogy a légi szállítás az egyetlen járható út.
Az oroszoknál az Aeroflot mindig is a katonai szállítóalakulatok tartaléka volt (tán még törvényben is rögzítve van ez), úgyhogy nem foglalkoztak olyan baromságokkal, mint az átfestés.
Kurszk után a németek elvesztették a stratégiai légi fölényt a keleti fronton. Onnantól kezdve csak a harcászatit tudták kivívni. A stratégiai légi fölény nélkülözhetetlen az utánpótlásszállítás szempontjából! Akkori viszonyok között ez annyira nem volt létfontosságú, köszönhetően a harcászati repülőerők korlátozott hatósugarának.
Mit érsz 48 átszállított löveggel, ha nincsen mellette a kezelőszemélyzete, és legfőképpen a szükséges lőszermennyiség? A Gigant egyáltalán nem volt megbízható gép (márcsak a hat motor miatt sem), ezért egy századnak szinte sosem volt 7-8-nál több bevethető gépe. A Geschwader-eket csak '43-ban szervezték át 4 Gruppe-re és Gruppe-nként 4 Staffel-re. Előtte 3-3 leosztásban működtek, időnként kiegészítve speciális feladatú egységekkel.
''A C-47 és a Li-2 emelőkapacitása a Rep.enciklopédiában pl. 4.536 kg és 4.500 kg (28, ill. 20 utas). Előbbi motorjának teljesítménye 1.200 LE/db, utóbbié 900 LE/db. Szóval érdekes, kis ''számháború'', ami most éppen nem mindegy (tudja a répa, melyik a helyes, majd egyszer...).''
Ezzel nem értem mit akarsz mondani. Ebből semmit sem lehet kiszámolni. A fajlagos teljesítmény a motorteljesítmény/max felszállótömeg, míg a fajlagos teheremelőképesség a max hasznos terhelés/max felszállótömeg hányados. A max hasznos terhelés természetesen nem tartalmazza a kenőanyagok, tüzelőanyag, hidraulikafolyadék és a személyzet tömegét. Ha kiszámolod a fajlagos teheremelő képességet, akkor azt látod, hogy a Skytrain kétszer annyit emel, mint az Arado! -
Gyantusz
tag
Állj!
Nem azt állítottam, hogy nem kell szilárd pályájú út és vasút!
Mellesleg kiváncsi lennék, hogy hány Birodalmi Márkát vertek el az útépítésekre...
(Tényleg érdekel!)
''(építésük valamilyen szinten jogos, mert a vasút teherszállító kapacsitása igen magas, de levegőből lényegesen egyszerűbb - és olcsóbb = gazdaságosabb - szállítani mindent, mint a földön, ráadásul egy repteret könnyebb és egyszerűbb védeni, mint a kilóméter hosszú tehergépkocsi-oszlopokat, a sztyeppén leszállni meg nem művészet, a futópálya előkészítése-kijelölése egyszerű)''
Hogy még tisztább legyen: a németek méltánytalanul kis prioritást adtak a légi szállításnak, ill. a szállító rep.gépek gyártásának, ellenben az USA-val, noha utóbbit lehet ''más kategóriának'' nevezni elérhetetlensége miatt!
Pontosítok:
Mit érnek (ill. mit értek!) azzal, ha a vasúti pályaudvarok környékén hegyre-halomra vannak a hadianyagok, amit aztán a teherautók, és a vontató járművek nem tudnak a harcoló csapatok közelébe juttatni azért, mert az ország legnagyobb részén járhatatlanok az utak?! Márpedig a keleti fronton ez történt 1941 őszén, 1942 tavaszán és őszén, 1943 tavaszán, a többi már nem lényeges (nézzetek utána, hogy ekkoriban hol voltak és milyenek az utak Szovjetunióban, na és persze ekkoriban mennyi volt a lehullott csapadék mm-ben, mert nekem 1Nlőre nincs kapacitásom erre, de tudnám díjazni) példaként említem Leningrád és Moszkva esetét, noha írásomban már átléptem e felett, 1942 tavaszától indul lényegében ==>
Megoldás:
Légi szállítás (is)!
A másik megoldásuk a féllánctalpas Zugkraftwagen-jeik (vontató járművek) értelmes sorozatgyártása!
Ezek:
- Zgkw 1-to(nna): Sd.Kfz. 10 (anyavállalat: Demag) [link]
- Zgkw 3-to: Sd.Kfz. 11 (anyavállalat: Hansa-Loyd) [link]
- Zgkw 5-to: Sd.Kfz. 6 (Büssing-NAG) [link]
- Zgkw 8-to: Sd.Kfz. 7 (anyavállalat: Krauss-Maffei) [link]
- Zgkw 12-to: Sd.Kfz. 8 (anyavállalat: Daimler-Benz)
- Zgkw 18-to: Sd.Kfz. 9 (anyavállalat: Fahrzeug- und Motorenbau = FAMO) [link]
- SWS (schweren Wermachtsschlepper) (anyavállalat: Büssing-NAG), 1943-tól gyártották, kb. 1000 db készült belőle.
Fogyasztásuk jóval több volt, mint a gumikerekes teherautóké! (pl. az Sd.Kfz. 9-é közúton: 120 l/100 km, terepen 100 l/100 km)
Forrás: Nuts & Bolts Vol. 12.: Dr. Nicolaus Hettler: Schwerer Zugkraftwagen 18 to and Variants (társszerzőket most nem írom le)
Én ide sorolom még az:
- Sd.Kfz 250-et és az
- Sd.Kfz. 251-et is. Mindkét lövészpáncélos részesedett a hadianyagok csapattestekhez való szállításában! Érdemes megfigyelni, hogy alvázaik megegyeznek a Zugkraftwagen-ekével! Ez az értelmes és racionális sorozatgyártás => készült is belőlük igen sok! (számoljátok össze, én most nem fogom, majd egyszer...)
De a sárban ezek sem tudtak haladni és a hadianyagot szállítani!
Java idejüket (és benzinjüket) ekkoriban a gumikerekes teherautók és az ágyúk sárból való kiráncigálása tette ki!
Rengeteg fénykép készült ez ügyben, gyaníthatóan nem ''propaganda céllal''...
Vasutakat meg nem lehet mindenhová építeni, mert építésük és fenntartásuk igen költséges! Mindamellett, hogy lassú is az építés.
Elég csak megnézni kis hazánkat: Szegedről Bajára eljutni néha kész művészet, de ide sorolhatnám Szabolcs-Sz-B megyét is.
szicsu:
''Hát a légi szállítás nem old meg mindent''
Igaz, de az általad emlegetetteket igen (kivéve a hk-kat).
Mint írtam a 2775. hsz. elején, elég sokmindent megold, pláne, ha nincs semmi más, ami erre alkalmas lenne (pl. nincs közút és vasút)!
Megjegyzem, a civil és a katonai légi szállítást szerintem nem kell külön emlegetni, mert mindkét ''fél'' ellátja a másik feladatát (katonai a civilét kevésbé, de a civil gépek gyakorta kisegítik a katonait, mert kevés a szállító gép ''Állam bácsi'' kérésére - ellenjuttatás fejében persze..)!
Sőt! Odáig megyek, hogy Európában a civil légitársaságok elég nagy számban végeznek katonai szállításokat is (személy- és teherszállítás egyaránt).
A szovjeteket nem említem, mert náluk kiigazodni ebben szinte lehetetlen... (konkrétan az Aeroflot mit-hová-kinek szállít), úgy egyáltalán a katonai és az Aeroflot gépek közötti különbség: gyakran simán átpingálják(-ták) a katonai gépeket cilivre...
Civil gépeket már nem pakoltam bele, mert így is eléggé ''izmos'' hsz-ok lettek, és majd lesz egy kis hibajavítás is a közeljövőben (szokás szerint).
Egyébként a légi szállítás elsőségének logikáját támasztja alá az elmúlt 30-40 év is. Meg kell nézni, hogy hány teherszállító légitársaság volt mondjuk 1960-ban és most, 2006-ban. És mennyi a szállító kapacitásuk és teljesítésük, ill. a hajóké és a vasutaké! (majd megteszem, de nem most!) A ki- és felfejlődésük nem a véletlen műve!
Ez nem a ''csak úgy'' kategória...
Pl. a ''x'' hajó megtesz 1 heti utat ''y'' rakománnyal, ennyi idő alatt ''z'' gép mennyit emel át 1 hét alatt (pl. B 747-400F) adott távon, a vasút pedig kötött pályás, a repülő nem.
Kivételt képeznek a levegőben (még) nem szállítható (''x'' nagyságú konténerek), ill. a nem is szállítható tárgyak (kőolaj, kőszén, stb.).
Megjegyzem: nem véletlenül nyerték meg az amerikai katonai (pontosannemtudommilyen) tendert a Bobcat-kisgépek: kicsik, könnyűek, könnyen szállíthatóak szállítógépekben is, nagy mozgékonyságúak és legalább 37 féle szerszámuk van (légkalapács, markoló, homlokrakodó, stb.) =>
Kiválló szállítógépekben is alkalmazható rakodógépek, növelve a gépek autonómiáját és csökkentve rakodási idejüket.
[link]
A másik: ha nincs helyi légi fölény, akkor nincs sem vasúti, sem közúti áruszállítás, mert az ellenfél ízzé-porrá rombolja a vasúti és közúti pályákat, illetve a vasúti (pályaudvarokat) és közúti csomópontokat is!
Mint ahogyan tették azt az angolszászok Nyugaton... (egyébként ezt én is emlegettem, csak a Keleti fronton állt fenn a német légi fölény)
Megoldás:
Csöves légvédelem fejlesztése (amit a németek megint későn kezdtek meg, de nem is volt rá az elején szükségük!)!
A szovjetek meg is kezdték igen hamar, mert nem volt légi fölényük semmilyen szinten...
Lövegek: az 1918 M 15 cm űrméretű vontatott tarack tömege 5.512 kg, illetve az 1918/40 M 15 cm űrméretű vontatott tarack tömege 5.660 kg. Egy Gigant elvihetett belőle legalább 4 db-ot, simán és csont nélkül bele fért! Izmos motorokkal főleg (a raktérfogatot és -hosszat nézve is!). Tessék, egy üteg már át is van emelve egy géppel. Egy szállító században van 12 db Gigant, két nap alatt az Atyaúristent is elviszik A-ból B-be!
(12 * 4 db = 48 db löveg egy szállításra, két nap alatt még több! (Pontosan meg nem mondom mennyi egy tüzérosztály, de e körül lehet.)
Milyen szállítóeszköz képes ilyesmire, ami szinte helybe is viszi a ''játékost'', ennyit és ilyen rövid idő alatt?
És ez csak egy szállító század, egy ezred 4 csoportból, ill. a csoportok 4 századból álltak, 1 ezred kb. 16 századból állt papíron (192 db gép, vadászéknál!)!
Ez most csak sematikus, nem pontos adatok, az állományok felépítése és állománytáblája helyben és időben változott.
<és csak elmélet>
A 12 db gép csak ideális eset, ha a hadrafoghatóság kb. 60-70 %, így 7-8 db azért repülő képes - ha vigyáznak árjuk, márpedig a szállító gépek alkatrészeket is szállítanak, pl. egy DB 603 - a legnehezebb a családban - 970 kg volt, 4 db-ot csont nélkül elvisz az Ar 323, a Gigant pedig 21 db-ot! Egy szállításra odapakolja egy vadász-század teljes hajtómű-igényét! 1 db gép!
Felállíthattak volna tisztán harctéri típusokat, amik erősebben vannak páncélozva közvetlen ellátásra és hátországiakat, amik pl. a vasuti pályaudvarok környékéről, ill. a nagyobb logisztikai központoktól (gyárak) repültek volna (ahogyan folyik ma is a légi szállítás). => nyersanyag takarékosság (acél-benzin), no és a legfontosabb: idő, satöbbi...
Na. Azok a korrekt, ''velős'' könyvek és források, amik ilyen szintig lemennek adatszolgáltatás és kutatómunka terén!
Tovább:
Az Ar 232 meg a többi kisebbet, pl. 1918 M 7,5 cm űrméretű vontatott ágyú tömege: 1.120 kg, 1938 M 7,5 cm űrméretű vontatott ágyú tömege: 1.380 kg, az 1918 M 10,5 cm űrméretű vontatott tarack tömege: 1.985 kg. 2-3 db-ot simán elvisz + lőszer, vagy kisegítő szerkezetek, erősebb motorokkal pláne! Egy gép 1 üteg. És vannak 12-en.
Kell még ennél több?
Forrás: Kováts / Lugosi / Nagy / Sárhidai: Tábori tüzérség - Típuskönyv (Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988.)
Harckocsikat, de még pontosabb legyek: nehézharckocsikat pedig ma sem szállítanak repülőgépekkel, csak és kizárólag hajókkal és közuti szállítókkal, bár néha van rá példa amerikai és orosz részről is, hogy igen. Ez bizony a logisztika feladata. Ami nem véletlen. Nem költséghatékony az 1 repülés 1 eszköz, de ebben mityku az Úr!
(Bár Antonovnak volt 1-2 érdekes megoldása erre)
A másik dolog, hogy a II. vh-ban is a saját lábukon mentek a csapatokhoz a vasútállomásokról a harckocsik!
Légköri viszonyok: remélem nem mondok újat, de pl. a felderítő gépek (pl. Ju 88) a II. vh-ban igen gyakran tevékenykedtek szutykos, esős időben is, főleg keleten! A pályák karbantartása meg megint logisztikai és műszaki probléma és nem a gépeké! (amit szállító gépekkel megint csak rugalmasan lehet kezelni, kifutópályákat lehet ''keményre'' is építeni...)
Mint írtam, ha szarrá vannak ázva a földutak, semmi más nem képes árút szállítani, csak és kizárólag a repülőgépek (a vasutakon kívül és mellett)!!!
daa-raa
Az Ar 232 (és a Me 323) legfőbb hibája egyértelműen az alulmotorizáltság és a kevés legyártott darabszám volt.
A Ju 52-é meg az, hogy ekkoriban még egyáltalán gyártották...
Pontos költségelemzést még nem végeztem a típusokkal kapcsolatban, nincsenek ilyen mélységű forrásaim (majd a nyáron megteszem), de ha van kedved, megteheted mostanában helyettem!
A C-47 és a Li-2 emelőkapacitása a Rep.enciklopédiában pl. 4.536 kg és 4.500 kg (28, ill. 20 utas). Előbbi motorjának teljesítménye 1.200 LE/db, utóbbié 900 LE/db. Szóval érdekes, kis ''számháború'', ami most éppen nem mindegy (tudja a répa, melyik a helyes, majd egyszer...).
Jelölések:
Amúgy úgy veszem észre, hogy a németek nem tettek kötőjelet a (sor)számok elé. Persze mindennek még nem láttam a hivatalos bizonyítását!
Sztripi
És a kikötőkből mi a répával viszik át a ''mocsáron'' a csapatokhoz?
T'án teherautóval, vagy vonattal?
Egyáltalán ebből az anyagból mennyit kaptak meg a csapatok? Mert írtad, utánpótlási ''igény'' és nem konkrét ellátás. Ami nagy különbség.
A szovjet csapatok amúgy sem az ellátottságukról voltak híresek, hanem az alultápláltságukról!
Nosza, csak kijön a ''képből'', hogy miért is kell egy hadfelszerelésnek minél egyszerűbbnek és minél sokoldalúbbnak lennie! A mai napig ez a fejlesztések egyik fő iránya. (lásd: High-Mobility Multipurpose Wheeled Vehicle - egybe kimondva a Humvee - könnyen szállítható, nagy teherbírású, ''sok''célú - ma már legalább 20 féle [link])
Itt jegyzem meg, hogy a szovjet Zis-5 jóval, de-jóval igénytelenebb és kisebb költségekkel volt gyártható, mint konkurens német teherautó-társai!
''A forrást megint nem jelölted meg.'' - by daa-raa
Ne legyél ennyire önző! (mert ez nem más!)
[Szerkesztve] -
#65675776
törölt tag
válasz
Sztripi #2809 üzenetére
Nem inaktív, hanem tartalék.
Nem Dakota (és főleg nem dakota), hanem Skytrain.
Nem ju 52, hanem Ju-52.
Arról nem is beszélve, hogy felszállótömegről van szó és nem súlyról.
Egyébként egyetértünk.
Viszont a Skytrain hasznos terhelése 2700kg, nem 3100. Elfelejtetted a tüzelőanyag tömegét kivonni. [link]
A forrást megint nem jelölted meg. -
Sztripi
csendes tag
Abszoulute egyetertek....
Legi szallitas csak tuzoltasnak elegendo, de huzamosabb csapatellatasra nem ad lehetoseget, akkor kulonosen nem ha intenziv harci cselekmenyekben vesznek reszt.
A kovetkezo reszletet ragadtam ki erdekesseg gyanant:
The rail capacity was divided between daily supplies required by the troops, new units being moved into the sector, and reserves of supplies being stockpiled for the offensive. Although the Red Army man lived on far less than his German counterpart, the authorized allotment for an actively engaged rifle division in December 1943 was 311 tons of munitions, 19 tons of rations, 15 tons of fodder for the horses, and 13 tons of fuel, for a total of 358 tons. While a division was in reserve the quantity of munitions was greatly reduced, resulting in 275 tons per day for an inactive division. With the equivalent of more than 150 divisions in the four fronts [committed to the offensive], the daily requirement was at least 41,250 tons or about 20 trains per day each with about 2,000 tons of supplies. A car usually carried from 40 to 50 tons with about 45 cars per train for a total of 2,000 tons per train. Therefore, daily maintenance for active units required nearly one-fifth of the 100 trains that arrived each day.
Leforditva EGY Szovjet hadosztaly utanpotlas iranti igenyet mutatja EGY napra. Harcolo egysegek 311 tonna loszert, 19 tonna kajat, 15 tonna zabot, 13 tonna uzemanyagot osszesen 358 tonnat fogyasztott 1943 - ban. 275 tonna inaktiv hadosztalyoknak. 150 hadosztalynak 41250 tonna kelett naponta. Egy dakota max sulya 11,400 kg felszalaskor, meg uresen 8,300 kg. 3100 kilogram hasznos teher max. A ju 52 max sulya felszalaskor 9200 kg. (uresen nem talaltam adatot). Mindegy ha Dakotakat veszunk alapul akkor naponta kene 13307 fordulot tenniuk. Khm... Es ebben nincs benne a forontra valo csapatok szallitasa. Ez naponta kulonben csak 20 vonatot jelent 45 kocsival kb 2000 tonna egy vonat. Hajokkal meg jobb a helyzet. Ket NAGYOBB hajo/ nap.
Na ennyi... -
#65675776
törölt tag
válasz
Gyantusz #2775 üzenetére
A légi szállításnak csak akkor van értelme, ha a cél az erők gyors áttelepítése. Teherkeresztmetszetre a légi szállítás elmarad még a közúti mellett is! Szárazföldön belüli áttelepítésre mai napig is a vasút a legnagyobb keresztmetszetű és a leggazdaságosabb megoldás. Rugalmasságra a légiszállítás.
A szállítás megtervezése nem egyszerű feladat, meg kell határozni a kezdetben szükséges áttelepítendő erők méretét, erejét. Ezeket kell alapvetően légi úton odaszállítani, de csak akkor, ha szükséges a minél gyorsabb reagálás. Ez történt 1990 végén a Perzsa öböl térségében. A főerők döntő többsége hajón érkezett a térségbe, mivel mind a mai napig ez a leggadaságosabb szállítási mód. Csakhát lassú. A csapatok légi úton való diszlokálása csak arra az időre nélkülözhetetlen, amíg a hajók oda nem érnek (1-2 hét). Ezek után a MAC gépei gyakorlatilag csak utánpótlást szállítottak a térségbe, abból is csak azt, ami gyorsan kellett, hogy rendelkezésre álljon.
A légi szállítás egyik legfontosabb területe a légimozgékonyságú és gyorsreagálású csapatok áttelepítése, harcba vetése és ezutáni ellátása mindaddig, amíg a főerők be nem érkeznek.
Ha összehasonlítod az Ar-232-t a C-47-tel, akkor azt látod, hogy a német gép fajlagos teheremelő képessége csak kb fele az amerikainak. Ez alapvetően szerkezeti és motorizáltsági kérdés persze. Az Arado gyenge pontja a farokrésze volt. Fajlagos teheremelő képessége elmarad némileg a Ju-52 mögött, fajlagos teljesítményük közel azonos. Teherkeresztmetszete viszont azonos mennyiségű géppel számolva duplája. Amennyiben egy Ar-232 gyártása nem került többe, mint 1,5 Ju-52-é, akkor az gazdaságosnak nevezhető. Emellett fontos szempont a gyártási ütem, ebből legalább a 2/3-át kellett volna hozni a Junkers-nek. Ezek után következnek a harcászati jellemzők, amelyek némileg felülbírálhatják a gazdaságossági mutatókat. Ebből a szempontból az Arado nagyot alkotott.
A Ruszlan esetén meg kell említeni, hogy terhet csak és kizárólag az üzemanyagkészletének kárára képes emelni. Tehát vagy nagy mennyiségű terhet szállít, vagy messzire repül. Ez a legkomolyabb korlátja. A teljes terhelése gyakorlatilag kihasználhatatlan. Átlagos teheremelőképessége (tömeg-repülési távolság-szolgálati idő (bevetések száma) arányaiban) elmarad a Galaxy-étől, sőt még a C-17A is felűlmúlja ebből a szempontból. -
szicsu
őstag
válasz
Gyantusz #2775 üzenetére
Elkezdtek vasutakat és utakat építeni, tök ''logikusan''...
Hát a légi szállítás nem old meg mindent
pl:
-páncélosokat, lövegeket nehézkes levegőben szállítani nagy tömegben.
- a légiszállításhoz nem árt a légi fölény
-és nem mindig engedik a léköri viszonyok a repülést, és akkor mit esznek a katonák? -
mityku
aktív tag
válasz
Gyantusz #2779 üzenetére
„Jó, természetesen nehéz termékeket, ill. tűzveszélyes (vegyi) anyagokat, mint pl. a kőolaj, ma is tartályhajók szállítanak, de már vannak érdekes elképzelések alacsonyan a víz felett repülő szállító légi ''járművekről'', amik kihasználják a felszín közeli ''párnahatás elvét'' is. Ezek gyakorlatba való átültetése a következő 10-15 évben nem várható.”
Ha jól emlékszem a „Kaszpi-tengeri szörny” (orosz fejlesztés nem hiába) is ilyen konstrukció lett volna, ugye?
Ju-52 volt szerencsém Pesten a Közlekedési Múzeumban (a Petőfi Csarnoknál van a kiállítás [a repülésé] ) megnézni + fotózni, van egy - két látványos cucc ott!
„Ez a három motoros kombináció úgy látszik a fejlesztő gárda rögeszméje lett... (alapvetően tévút, figyelembe véve a későbbi típusokat)”
Szerintem abszolút otromba ez az elrendezés! Sőt még az se nagyon tetszik, mikor a harmadik sugárhajtóművet a függőleges vezérsík alá teszik (későbbi utasszállítóknál) (ha jól tudom van/volt a Tupoljev - szériába is ilyen).
Így, ahogy felvázoltad a légiszállítás lehetőségét, könnyen lehet, hogy a háborút jóval hosszabb ideig eltudják húzni a németek (sőt biztos), bár az amcsik és angolok mindent megtettek volna, hogy a szállítógépek gyárait elpusztítsák! (illetve a szállítókapacitást)
Gigantokat kár volt elpazarolni! Kitenni egy közvetlen harcérintkezésnek, mikor semmi védőfegyverrel / manőverező képességgel nem rendelkezik, egyszerűen ostobaság volt! Tényleg érdemesebb lett volna bevetni őket a keleti fronton (ahova viszonylagosan nyugodt körülmények között tudtak volna hadianyagot illetve katonákat szállítani). -
#65675776
törölt tag
válasz
commanDOS #2802 üzenetére
Ezt a bevonatot nevezték Zimmerit-nek. Volt benne fűrészpor meg miegymás (pontos összetételét most meg nem mondom neked, de majd utánanézek, illetve ha benéz Gyantusz talán Ő megmondja). Ezeknek a tapadóaknáknak nem volt olyan erős a mágnese, hogy megmaradjanak egy ilyen felületen, akármennyi ferrit is van alatta. Csak abban az esetben rögzültek biztosan, ha közvetlenül a fémfelületre helyezték fel őket. A németek pl a HHL (Häft Hochladung, így nevezték a saját mágneses aknájukat) tesztjei során egyet felhelyeztek egy oldalkocsis motorra, és azt nem gyenge terepkörülmények közepette meghajtották. Nem esett le. Viszont ha volt valami az acél és a mágnes között, pláne ha annak érdes volt a felülete, márpedig a Zimmerit-et mintázták, akkor nem volt elegendő tapadó-erő. Később leálltak a Zimmeritezéssel, több okból is:
1. Nem volt idő kivárni a száradását.
2. Gyúlékony volt. A Molotov-koktél hatására emiatt rádolgozott.
3. Akadályozta a becsapódó lövedékek lecsúszását, ezáltal növelte a veszteségeket.
4. A gránátkötegek ellen hatástalan volt.
5. A szövetségesek szinte egyike sem rendszeresített ilyen fegyvert. Az oroszok is csak a zsákmányolt példányokat alkalmazták. Amint megkapták a Bazooka-t, szinte azonnal leálltak a HHL alkalmazásával.
[link] Összetétel dolog megoldva.
A Tigris általánosan van túlmisztifikálva. Igazából egy nagy (szó szerint) tévedés volt.
Archer: Pontosan ezt mondom én is. Van létjogosultsága, csak meg kell találni a megfelelő felhasználási területet. MBT-k esetén nincs sok esélye jelenlegi formájában. De a technika és technológia szakadatlanul fejlődik.
Egyébként a tömeg csak az egyik dolog. A másik a gazdaságosság. Ami érdekelne az az, hogy vajon meg tudják-e oldani, hogy ne legyen tűzveszélyes.
[Szerkesztve] -
Archer
őstag
válasz
#65675776 #2800 üzenetére
Biztos, hogy nem a Challenger, Leopard 2, Abrams esetleg Merkava vagy más hasonló modern harckocsi ellenfelének szánják, mivel szerintem baromi sok ''műanyag'' kell egy 120mm-es löveg által kilőtt lövedék hatékony ''kivédésére'', de biztos, hogy valamilyen módon fel fogják használni csapatszállítók, esetleg közepes harckocsik védelmére.
-
#65675776
törölt tag
A Bradley páncélzatát gyakorlatilag folyamatosan fejlesztik. Amikor szolgálatba lépett még nem igazán a városi harc volt az elképzelések középpontjában. Amire tervezték, arra töképetes volt. A BTR-80A és a 30mm-es gépágyúk elterjedésére válaszul megerősítették a páncélzatát, főleg az oldalirányú becsapódásokkal szemben (M2A2/M3A2). Amikor szembesültek a városi harccal (Szomália és hasonlók) akkor újabb erősítés és a reaktív páncélzat bevezetése következett. A jelenlegi Bradley-k kitűnő védelmet nyújtanak az RPG-vel szemben.
Hasonlít a belseje az AK-ra? Naés. Kalasnyikov elég sokat merített a Garand-ból. Úgyhogy bezárult a kör. -
commanDOS
senior tag
válasz
#65675776 #2798 üzenetére
OK. veled nem vitázok
, látom értessz hozzá, engem megcsak érdekel discoveryn mindig megnézem az ilyen filmeket, meg a háborús filmek is érdekelnek, de utána nézni sokszor lusta vok. ez nem egészen idevág, viszont úgytudom, hogy a németek az ún. tapadó bombák ellen, asszem egész pontosan mágnessel rögzülő bomba kitaláltak olyat, hogy az egész tankot bekenték egy cementes cuccal, és nem fogta meg a mágnes
(viszont ezt nem egészen értem, hisz több mint 100mm vastag acélra rak az ember akármilyen anyagot, attól még rátapad a mágnes)
-
csibor
addikt
válasz
#65675776 #2796 üzenetére
Azért nem véletlenül akarják lecserélni M16-ost.Irakban azért rengeteg probléma előjött.A váltótipus belseje picit hasonlit az AK47-re.Valamelyik C+D-én volt egy Bradley megerösitet páncélzattal,az alap nem volt elég biztonságos oldalról a kézifegyverektől.M16-os tárakat meg eldobhatónak tervezték,szégyen még igy is megbizhatóbb mint a többi.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Politika
- Milyen videókártyát?
- 14 GB/s-mal olvasó, DRAM-os SSD az ADATA palettájáról
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Ez lenne a népkártya? Teszten a GeForce RTX 5060 Ti 16 GB
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Ilyen a Huawei Watch 5 és új érzékelője
- Autós topik
- További aktív témák...
- Samsung S23 Ultra 512/12GB Fekete / Normál állapotban / 27%-os ÁFÁS számlával / 12 hónap jótállással
- AKCIÓ! Gigabyte H510M Intel i3 10100F 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1060 3GB GDDR5 Rampage Shiva 500W
- ÁRGARANCIA! Épített KomPhone i5 13400F 32/64GB RAM RX 7700 XT 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- Bomba ár! Dell Latitude E7440 MAGYAR - i5-4GEN I 8GB I 256SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- AKCIÓ! Lenovo Thinkpad P15 Gen1 15 FHD notebook - i7 10750H 16GB RAM 512GB SSD Quadro T1000 W11
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest