Nem tanultatok anyagmozgatási történelmet?
Igaz, nálunk is hanyagolták az építésgépseítést (+ annak történelmét) és az építőipari gépek ismertetését is... Nekem szerencsém, hogy a műszaki fősuli könyvtárában sok ilyen könyv van (1990 előttiek), amikor még volt oktatási nívó is.

Ha lelek majd, közreadom. A dolog engem is érdekel.

[ Szerkesztve ]

Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

[link]
csak egy uj festés kellene rá

https://www.facebook.com/groups/775784742804666

Kérdés!
Ez a rohamsisak háború alatti ( szovjet) vagy inkább háború utáni ( néphadsereges)?
[link]
[link]
[link]

Előre is köszönöm

Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther

Egy ötvös barátom talált egy ilyen ezüst evőkanalat és felújította.
Akit érdekel akár meg is vásárolhatja.
Elérhetőség priviben.
gege

[link]
[link]
[link]
[link]

[ Szerkesztve ]

ez szerintem háború utáni. A seregben majdnem ugyanilyen volt nekünk sorkatona koromban (1989-90)

ezüsttel van bevonva is?

[ Szerkesztve ]

Nem.
Színezüst, a kornak megfelelő, akkori 800as szabvány.
Most a felújítás miatt ilyen szép fényes. (fel van polírozva)

"Hitler nem gondokodott volna a bevetésén, abban 100%-ig biztos vagyok."
Hát amerikaiak se gondolkodtak, egyből megküldték vele japánt, amint készen állt.. Az Európa szerencséje, hogy befejezték a háborút, mielőtt elkészült volna, különben tuti rádobták volna még áprilisban is Berlinre, meg még vmelyik nagyobb német városra ugyanúgy..
Meg amúgy a németek London bombázásánál a katonai célpontokra mentek, összehasonlíthatatlanul több civilt megöltek az angolok amikor a német városokat bombázták, direkt civil célpontokra menve sokszor.. Drezdában pl 200-300 ezren meghaltak, miközben nem volt ott egy fontos katonai létesítmény se.. Londonban a németektől meg 1-2 ezren.. A tengeralattjáró háborúban meg kifejezetten lovagiasak voltak a németek, iránytűt adtak az angoloknak a hazatérésre, meg lehetőséget adtak a hajó elhagyására a legénységnek sokszor, mielőtt elsüllyesztették. Persze erről sosincs szó az NGC-n, csak arról, hogy a németek mennyire ellehetetlenítették a londoniak életét, ami aztán háborúban nagyon nagy dolog..

[ Szerkesztve ]

Európában jóval előbb eldőlt, hogy a szövetségesek hogy osztják azt fel, minthogy az atombombákhoz egyáltalán a szükséges mennyiségű hasadóanyag elkészült volna. Annyira meg nem voltak hülyék az amerikaiak már akkor sem, hogy egy orosz megszállás alatt álló Berlint leatomozzanak.

Az eredeti gondolathoz: miért biztos benne bárki is, hogy Hitler bevetette volna Európában? Temérdek vegyi harcanyaguk volt a németeknek, amelyek ellen ráadásul a szövetségeseknek nem is volt ellenanyaga (mert a létezésükről sem tudtak a II. vh végéig), mégsem vetették be.

A tengeralattjárós dolgokra: amit írtál az csak addig fordult elő, amíg meg nem hirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút. És csak olyan helyeken, ahol egyedül közlekedő hajókat támadtak. De ugyan ezeken a helyeken fordult elő az is, hogy az elsüllyesztett hajó legénységét teljesen meg akarták semmisíteni. Lovagias ugye?

A konvolycsatákban viszont mindez egyenlő lett volna az öngyilkossággal. Szóval az észak atlanti térségben ez soha nem volt jellemző. Márpedig a tengeralattjáró-csaták döntő része itt zajlott.

Az a sok alkalom maximum 10-20, ami az összes elsüllyesztett hajó igencsak elenyésző része, lényegében kimutathatatlan statisztikailag.

"Temérdek vegyi harcanyaguk volt a németeknek, amelyek ellen ráadásul a szövetségeseknek nem is volt ellenanyaga (mert a létezésükről sem tudtak a II. vh végéig), mégsem vetették be" - Ian V. Hogg szerint azért nem vetették be, mert igazából a németek se tudtak ellenük védekezni illetve nem rendelkeztek a szükséges ellenanyagokkal.
Egyébként a szerző tesz egy számomra érdekes felvetést ( amiben egyet is értek vele):
"Én személy szerint soha nem értettem a vegyi fegyverek elleni tiltakozást. Úgy látszik, hogy kifinomultabb gondolkodók valamilyen okból teljesen elfogadhatónak tartják, ha egy katonát gránátrepesz belez ki, azt azonban nem, ha megfullad. A katonának teljesen mindegy."
De érdekes felvetés még a gyalogsági aknák - kazettás bombák alkalmazása is ( jó tudom ez itt off téma).
Talán valamelyik Aranysas rövid híre volt, hogy Finnország se csatlakozott ehhez az egyezményhez (persze az amerikaiakkal - oroszokkal egyetemben) ( ami tiltja a gyalogsági taposóaknák használatát). A szerző példaként hozza fel, hogy a határsávok, nukleáris bázisok passzív védelme elképzelhetetlen e fegyver / eszköz nélkül.
Valamilyen szinten igazuk van, persze ha valami folytánm megszűnik az adott bázis, határsáv illik felszedni a korábban telepített aknazárat.

Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther

A vegyi és biológiai hadviselésnek van egy nagyon rossz vetülete: onnantól, hogy bevetetted, nem tudod kontrollálni. Főleg igaz ez a biológiai hadviselésre. A vegyi esetén nem annyira problémás, alapvetően csak arra kell figyelni, hogy merről fúj a szél. És lehetőleg a vízbázisokat sem kell bántani vele. Ez utóbbi annyira nem probléma. De csak akkor nem, ha megfelelő a logisztikád, és a csapataid a harcanyag lebomlási ideje alatt nem kényszerülnek a helyi víz és élelmiszerforrásokat használni.

A vegyi fegyverek ellen pedig érthető a tiltakozás, viszont nagyon nem jó a repeszes hasonlat. A gránátok aránylag kis területet fednek le a hatásukkal, nincs a környezetben visszamaradó hatásuk. Ellenben a vegyi, biológiai és nukleáris harceszközökkel. Ezek ugye nagy területen és sokáig fejtik ki fő- és utóhatásukat.

A kazettás bombák / harci részek nincsenek tiltva, csak tilos bennük alkalmazni gyalogság elleni tölteteket. Mindezt értelem szerűen a gyalogsági aknák elleni tilalommal.

A taposóakna egyébként is rossz kifejezés. Ezek közé ugyanis nem tartoznak pl a bármilyen botlódrótos és a Claymore aknák. Pedig utóbbi nem gyenge pusztítást tud ám végezni... Előbbit mondjuk esélytelen betiltani, ugyanis csak egy kézigránát és némi huzal kell hozzá.

Azt meglepő módon ugróaknának hívják.

"Persze erről sosincs szó az NGC-n, csak arról, hogy a németek mennyire ellehetetlenítették a londoniak életét, ami aztán háborúban nagyon nagy dolog.."

Ahogy sehol nem mert ugyanis : " A történelmet a győztesek irják! "

https://www.facebook.com/groups/775784742804666

Még egy kis adalék a vegyi hadviseléshez. Ócskás kolléga írta a "Kihalt laktanyák, katonai objektumok" topickban:

"Az Osztrák-Magyar Monarchia 1917-ben az olasz arcvonalon vetette be először vegyi lövedékekkel felszerelt tüzérségét. A Monarchiában a könnyű és közepes tüzérség gránátjait alakították át gázlövedékekké, tehát az 1914. M. 7,5 cm-es, az 1914. M. 8 cm-es, az 1914/1909 M. és 1915. M. 10 cm-es és az 1913/1909 M. 15 cm-es gránátokat.
A gáztöltetanyagok gyártásával és töltésével a Monarchiában a következő vállalatok foglalkoztak: Chinoin,Adler,Kolin,Aussig,Lipták és Tsa.
A gázlövedékek gyártása 1915-ben kezdődött, de a tömeggyártás megindulására csak
1917-ben került sor.
A Chinoin számára 1917 április elején határozták meg, hogy készüljön fel a saját
gyártáson felüli, Németországból származó vegyi harcanyag fogadására.
Az 1918 októberi katonai összeomlás véget vetett az első olyan háborúnak, amelyben
tömegesen alkalmaztak tüzérségi gázlőszereket.
1919-ben megkezdődött a gyártási kapacitás felszámolása. Az újpesti Chinoin és a
pestszentlőrinci lőszergyár telepein több vagon töltőanyagot semmisítettek meg.
Az 1920. június 4-én aláírt békediktátum katonai rendelkezései V. fejezetének 119.
cikke kimondta:
"Minthogy lángvetőket, fojtó, mérgező, vagy hasonló gázokat, valamint ezekkel
rokon folyadékokat, anyagokat és eljárásokat használni nem szabad, azoknak előállítása
Magyarországon és behozatala Magyarországba szigorúan tilos."
1936 elejére a hadvezetés titokban megteremtette a nagyipari harcgázgyártás, valamint a
tüzérség vegyi harcanyaggal töltött lövedékei előállításának és esetleges alkalmazásának
elméleti alapjait.
1939.január 30-án egy vezérkar főnöki értekezlet döntést hozott a 300 000 pengő költséggel épülő lövedéktöltő üzem felállításáról,55 melynek napi kapacitását M lövedékből(mustár)- 2800 db-ra, KI lövedékből (KLARK) 1000 db-ra, repülő bombából 250 dbratervezték.
A tervek szerint az üzemet a kincstár létesítette Nagynémetegyházán (Bicskétől 8
km-re északra) a már működő vegyiharcanyag-raktár mellett kezdték az építkezés előkészítését.
1940. szeptember 9-én Nagynémetegyházán megkezdődött a tüzérségi lövedékek
töltése.
Forrás: KOVÁCS VILMOS
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG VEGYI HARCANYAGGAL TÖLTÖTT
TÜZÉRSÉGI LÖVEDÉKEI 1913–1944

A lényeg: M. Kir. 13. sz. vegyi lőszerraktár, M. Kir. 13.sz. központi lőszerraktár, és a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár RT. Töltőüzeme volt Nagynémetegyházán.
És még valami: Nagynémetegyháza mai neve Nagyegyháza"

Remélem nem bánja.

Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther

Kovács Vilmos anyagát elkezdtem beszkennelni, de időközben megtaláltam pdf-ben, így egyszerűbb
Tehát ha valakit érdekel a teljes anyag,ITT a 28. oldaltól elérheti.

http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/

up

Kubinkai látványosságok:
[link]
[link]

Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther

kicsi up

Múltkor kezembe került egy elitalakulatokkal foglalkozó könyv és a német Grossdeutschland hadosztály illetve a Gebirgsjäger-ek mellett az olasz Barsaglieri alakulatot is megemlítette.
Ők, egyfajta mesterlövész alakulat/ok voltak.
[link]

Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther

[link]

https://www.facebook.com/groups/775784742804666

Most jutottam hozzá ehhez a könyvhöz : [Turcsanyi Karoly : Nehez harckocsik]
Marha jó könyv annak szvsz aki szereti a tankokat.

https://www.facebook.com/groups/775784742804666

Sziasztok! Nemrég olvastam egy könyvet, ami nagyon tetszett. A téma iránt érdeklődők figyelmébe szeretném ajánlani Leo Kessler Otto 'háborúja' c. művét, ami a Harmadik Birodalom belső köreinek egy különleges vetületét tárja fle.

Na végreee, ez az én topikom.

Királytigris, Liebstandardführer, stb.

Egy medvével nehéz beszélgetni, mert gyakran félbeszakit..

[szoftverek diákoknak]

[ Szerkesztve ]

Nem szabad azon csodálkozni hogy a finnek nemet mondtak a taposóaknák tiltására.Nem hiszem hogy valaha is elfelejtik a Téli háborút. Bár azt az oroszok sem. Úgy verték rommá a szovjet hadsereget, hogy egy (!) darab működő harckocsijuk volt a harc kezdetekor. A hadseregparancsnokuk még csak nem is beszélt finnül. Az oroszok becsült vesztesége 700 000 fő, ebből 300 000 halott, anyagi veszteségeik körülbelül 1 000 repülőgép és 2 000 harckocsi. A finnek vesztesége 27 000 halott, 40 000 sebesült, 62 repülőgép és 20 harckocsi. Az Ncorerrol szabadon tölthető a: Téli háború. Nézzétek meg.

[ Szerkesztve ]

Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.

Elég régen nem volt frissítve a fúrum, de egy próbát megér...
Nem tudtok olyan könyvet, ami behatóbban foglalkozik a második világháborús német fejlesztésekkel?
Köszi, üdv.

Kurt Rieder könyveket keressél.
Luftwaffe szupertitkos fejlesztései, a III Birodalom csodafegyverei, stb...

Az, hogy rommá verték a szovjeteket, természetesen nem igaz, hiszen kikaptak. Az, hogy a szovjetek veszteségei nagyobbak voltak, az igaz. Valóban vannak egymilliós szovjet veszteségi becslések, de ezek természetesen túlozna, ennek csak a töredéke az igaz, de még így is többszöröse a finnekének. Ez főleg abból adódik, hogy a szovjetek mániákusan frontális támadást erőltettek a megerősített állások ellen, aminek következménye a nagy veszteség.
Ez egy túlmisztifikált történet, a németek is ebből kiindulva becsülték alá a szovjeteket, és láss csodát, a "keleti hordák" rommá verték őket.

És hol is kaptak ki a Finnek?

Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.

Érdekes könyv lehet, de Hitler ott volt, seggfej volt, elcseszte az egészet, ez van. Németország jó stratégiái között amúgy is kevés "náci" volt, a legtöbb katona volt, és a háború közepén annyira hiányzott nekik a zsidók hajkurászása, mint üvegestótnak a hanyatt esés.
De innen látni, hogy Hitler hiába volt zseniális politikus meg karizma, a háborúhoz semennyit nem értett. Churchill egy fokkal jobban értett a dologhoz, de nem utasította el élből a tanácsokat, nem helyezte a dolog fölé a saját egóját, képes volt erre a pár évre Sztálinnal szóba állni. Hitlernek valószínűleg mentális nehézségei voltak, és a végén ezért rántotta be a népét is a kakiba.
Képzeld el mennyire örülhetett egy zseniális páncélos tábornok, amikor Hitler sületlenségeket parancsolt és kioktatgatta. Szerintem a bajsza alatt elküldte a...

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Rendben köszi! Volt egy könyvem (azt hiszem tőle), csak már évek óta nem találom...

sven hassel konyvekrol mik a velemenyek? a karhozottak legiojat olvastam, de azt hallottam, hogy sokat lodit az oreg a koteteiben.

Például ott, hogy megadták magukat?

Regények, és nem történelmi könyvek. Tehát ne tényanyag miatt olvasd, hanem mert jó. Mint pl. a Híd túl messze van c. könyv.

Ne gondold, hogy Sztálin nem pofázott bele a dolgokba. 1942 végén a szovjetek valószínűleg a komplett Dél hadseregcsoportot szétverhették volna, ha a támadási tervükben az eredeti elképzelések szerint támadnak, és nem erőltetik a 6. hadsereg elleni támadásokat Sztálin utasítására. Helyette a 6. hadsereget kerítették be, de a többi egység át tudott törni. Persze ha Hitler engedélyezi a von Paulus páncélosainak a felmentő seregek felé a kitörési kísérletet, akkor még át is törhették volna a blokádot.
Viszont a "ha" a történelemben felesleges kérdés. A szovjetek eleve jobb harckocsikkal bírtak 1940-1942-ben, mint a németek, és sokkal többet gyártottak, a termelést már eleve át akarták dobni az Urálon túlra a német támadástól függetlenül. Hiába voltak nagyobbak a veszteségeik, de a termelésük is többszöröse volt. Pl. 1942-ben a szovjeteknek volt 2000 nehéz harckocsija, mikor a németek még csak rövid csövű Panzer IV-sel tudtak visszalőni rájuk, ami nem ütötte át a páncélzatukat. A Pak40-es csak 1942 tavaszára készült el, és csak utána kezdtek megjelenni az F2-es Pz IV-esek.

Igen, Kurt Rieder hihetetlen nagy koponya, amikor a szakkönyvekről van szó.

El vagy te tévedve barátom. A finnország megszállására tett offenziva mindösszesen a finn területek 10%-át volt képes megszerezni a szovjetunió számára, ( Sztálin mindet akarta.) Az orosz katonák 1: 26-hoz hullottak a csatákban, nem is beszélve az óriási harcijármű és repülőgép veszteségekről. Az nagyon jól hangzik történelmi szempontból hogy a "szovjetunió szabta feltételek" mellett kötötték meg a békét negyvenben, de valójában ez csak a hatalmas pofáraesést volt hivatott menteni. Sztálinnak egyszerűen nem volt erre felesleges hadikapacitása,mert a finnek még sok-sok hónapig ki tudtak volna tartani a tél után is, és akkor ki tudja hogy milyen szövetségesek jelennek meg a térképen. Nem merte megkockáztatni ez a két bajuszos hülye szovjet tagja.

[ Szerkesztve ]

Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.

Az eredeti cél a Karéliai-félsziget annektálása volt Leningrád előtti ütközőzóna gyanánt. Ezt a háború lezárásaként meg is kapták. A háború finn vereséggel és kapitulációval ért véget.

A veszteségekről: a finnek számára a veszteségek pótlása igen komoly erőfeszítéseket igényelt, és igazából soha nem is sikerült. A szovjeteknek ez nem okozott érdemi problémát. Lehet óriási veszteségük volt, de azt többszörösen pótolták. Hasonlítsd össze mondjuk a finn haderő II. vh alatti maximális létszámát (azaz a téli háborúhoz viszonyított bővülést) és a szovjet haderők mennyiségi és minőségi fejlődését.

Az a tévedés, hogy a finnek azt a háborút megnyerték, vagy akár csak döntetlennel fejezték be. Jelentős területi és anyagi veszteséget szenvedtek el.

rainmen: Kurt Rieder? Nem sci-fi-ről kért ajánlatot, hanem történelmi könyvekről. Kurt Rieder és Földi Pál könyveiben több a fikció, mint a valóság. Ami valóság, azt meg tipikusan plagizálták.

Melyik könyveivel van bajod és milyen eredetű?

Gyakorlatilag az összessel. A problémákat pedig leírtam már.

Bele lehet menni hogy mit is takar a "kapituláció", és a "megadás" ebben a konkrét esetben. Finnországot ugyan úgy csatolni akarta Sztálin a szovjetunióhoz mint Észtországot vagy a többi balti államot. Karélia elvesztése mind a mai napig fájdalmas a finnek számára, de az hogy megőrizhették a szuverenitásukat, fontosabb volt a területük 10%-nál. Nézd meg mi lett a balti államokkal a szovjetunió fennállása alatt, és gondold át újra a "vesztett" fogalmát. Néha nem csak a száraz történelmi tényeket kell alapul venni. Az pedig vitathatatlan hogy a Téli háborúban a finnek nagyon megpicsázták az oroszokat.

[ Szerkesztve ]

Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.

Ez nem értelmezés kérdése. A finnek megadták magukat. Ergo vesztettek. Pont. (Maximum veszíthettek volna kevesebbet is, de ettől még vesztettek.)

Ami vitathatatlan, hogy igen kellemetlen meglepetést okoztak a szovjeteknek. De nem verték meg őket sem taktikai, sem stratégiai értelemben. Azt a háborút a finnek minden szempontból elvesztették.

A szuverenitásukat pedig annyira őrizték meg, hogy évtizedeken keresztül az oroszok jóindulatán múlt, hogy mit tehetnek.

[ Szerkesztve ]

Azt kell mondjam édes öcsém, hogy te leledzel tévedésben. Az, hogy egy ország elveszíti 10%-át, és mindemellett megalázó feltételekkel kénytelen békét kérni, az bizony azt jelenti, hogy vesztett. Az, hogy 1:26 volt a veszteségarány, az meg természetesen nem igaz, egy 1942-es magyar jelentésben vannak ilyen adatok, de sehol máshol. De szívesen látom a hivatkozott adataid forrását. Megjegyzem, még a wikipédia se teszi 1 milliósra a veszteségeket. Addig is ajánlom figyelmedbe akár a wikipédiát, de akár ezt az oldalt is: [link]
Az, hogy Sztálinnak nem volt erre tartaléka, meg egy orbitális baromság, akkorra a szovjet üzemek már hadigazdálkodáson voltak, 1941 jún 22-re éppen 5-6x-os fölényben voltak a németekkel szemben pl. tankokat tekintve. A finnek meg éppen akkor kértek békét, amikor kimerültek, és a további ellenállás felesleges volt, a vonalaikat áttörték, a finn és a francia szövetség meg sehol sem volt. Az, hogy megúszták ennyivel, annak volt köszönhető, hogy a szovjet hadsereg "teljesítménye" még Sztálint is ledöbbentette, és mivel már készült a németek megtámadására, és a céljait elérte (Leningrád körüli biztonsági zóna létrehozása, a hajózás biztosítása, Leningrád - Murmanszk vasútvonal biztosítása), ezért fókuszált a komolyabb ellenfélre. A szovjet hadsereg pedig levont bizonyos következtetéseket a finn fiaskóból (mert bár nem vesztettek, és siralmasan szerepeltek, az tény, de legalább győztek.) Többek között gyártásba került a KV-1, a T-34, aminek az ellenszerét a németek csak 1943-ra lelték meg. 1942-re felfutott a szovjet géppisztolytermelés, köszönhetően a Suomi géppisztolynak.

Az, hogy a szovjetek pofára estek, az tény, de hogy győztek, az is tény. A finnek meg vesztettek, az is tény. Lehet magyarázni bármelyiket, de ettől még tény. Tehát ne akarjuk győzelemnek eladni, ha egy ország elveszíti a területe jó részét egy másikkal szemben, mert az egyfelől röhejes, másfelől meg igen hiányos iskolai műveltséget feltételez.

Azt hiszem, hogy álomvilágban élsz. Azért Mannerheim-vonalnak hívták valamiért, még ha nem is volt Maginot szintű, de voltak kiépített lövészárkok, vasbeton erődítések, géppuskafészkek, aknazárak, Ha nem lettek volna, azért a sítalpas finn katonák nem lettek volna túl eredményesek a szovjet harckocsik ellen, akik arcvonal-kilométerenként képesek voltak 100-at bevetni, azaz 10 méterenként 1 támadott. Még ha csak 15 mm-es páncélzattal bíró T-26 és BT szériás tankok voltak is, akkor is esélytelek voltak velük szemben a sima lövészkatonák. Tankot kilőni, pláne több ezret, csakis szervezett páncélelhárítás képes, vagy szervezett tüzérség, esetleg légierő. Ez utóbbival viszont a finnek alig bírtak.
Plusz "A finnek megerődített védőövüket, az ún. Mannerheim-vonalat 1929-től építették a Karél-szorosban. A munkálatok angol, francia és német szakértők közreműködésével – 1939-ig tartottak. A természetes terepakadályok kedvező feltételeket nyújtottak a viborgi irány lezárására. Az erődítési rendszer szélességben két, nagyjából azonos felépítésű megerődített körzetet, mélységben - 40-80 km kiterjedésben – három megerődített védőövet foglalt magában. A Mannerheim-vonal végső fokon több mint 200 vasbeton és 980 fafölderőddel rendelkezett, mégis a szovjet csapatok 1940-ben, majd 1944-ben meglehetősen rövid idő alatt áttörték." [link]

Egyébként meg olvasd el Mannerheim visszaemlékezését a háborúról.

Legyen.
Számomra semmivel sem hitelesebb vagy hiteltelenebb, mint mondjuk Bezimenszkij, Milos Hubácek, Cornelius Ryan vagy Bernard Law Montgomery.
Ugyanazt a dolgot két ember úgysem fogja azonosan elmondani. Hát még akkor, ha az ellenkező oldalon állnak.

Nem Sztálinról beszéltem, hanem elsősorban az angolszász vezetőkről.

Sztálint fölösleges izélni, mert a legjobb tábornokainak a krémje elveszett a tisztogatásai során. Ahogy itt vitáztok a finn-orosz konfliktusról, na a rossz szovjet hatékonyságnak ez az oka: Sztálin egyszerűen leölette a jó vezéreinek túlnyomó részét.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Utánaolvastam, igazatok van. Régen tanultam és azt hittem. De nem.

Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.

Alapvető, hogy egy forrás nem ér önmagában semmit. Mindenképpen több irányból kell vizsgálni a dolgot.

Emellett érdemes megnézni egy normális könyv és a KR/FP könyvek bibliográfiáját... Utóbbi két író összes könyvében nincs annyi forrás felsorolva, mint mondjuk egy Keegan könyvben önmagában.

Azt meg nem árt tudni, hogy Földi Pál nevű történészt nem ismernek, levéltári kutatási engedélye nincs. Szóval csak ollózgat innen-onnan, többnyire kétes forrásokból. De lopni sem tud rendesen... [link]

Ez a Földi eléggé gáz...
Viszont Monti visszaemlékezése Arnhemről és C. Ryan által felkeresett résztvevők elmondása közti eltérések is megérnének egy misét.

Keegan-nek még nekifutok.

Egy résztvevő, érintett mindig mást fog írni, mondani, mint egy kívülálló. Pláne ha az ember eleve hibás kiindulási alappal vágott neki valaminek. Ha elolvasod Churchill-től a II. világháborút, akkor abban is fogsz érdekes dolgokat találni, amik nem fedik teljesen a valóságot.

Pontosan. Általában maguk felé hajlik a kezük.
Még após könyveit akarom áttúrni, mik vannak elfekvőben.

Sajnos nagyon sok felületes szerző van.
Ismeritek Antony Beevor könyveit?
A Stalingrad című könyvét keresem már hónapok óta, és ahhoz képest, hogy 2010-es kiadás, nagyon nem kapni Magyarországon.
Ha valaki esetleg tud elfekvő darabot, akár lehet jó állapotú használt is, szóljon.

Számvéber Norbert könyveiről mi a véleményetek?

Ha lehetne egy kívánságom, akkor törölném az emberek szókincséből a full, meg a max szavakat, mert úgysem jelentenek semmit

Teljesen igaz.
Kurt Reider/Földi Pál könyvei gyermekmesék német katona szimpatizáns felnőtteknek.
Értéke messze van Michael Reynolds: Az ördög segédtisztje (Joachim Peipper) c. könyvétől, - hogy páncélosoknál maradjunk; vagy Lothar Günther Buccheim: A hajó c. könyvétől. (Hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsem.)

A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek

"Számvéber Norbert könyveiről mi a véleményetek?"

Nagyon nem olvasmányos, de hihetetlenül precízen összeállított adatokat tartalmazó könyveket ír / szerkeszt. Szerintem magyarul az ő könyvei a legjobbak. Szervez egyébként haditechnikai délutánokat is a Hadtörténeti Múzeumban, ha valakit érdekel.

Üdv! Rég nem voltam erre, gondoltam feldobok egy témát.
histomil.com Bundesarchiv 1933-1945..+ all fields of WWII #205

Az első lapja:
Bundesarchive Photos 1933 - 1945..+ all fields of WWII

Meglehetősen koncepció nélküliek a képsorozatok, legalább is eddig nem fedeztem fel benne sokat, igaz még nem néztem végig őket, csak itt-ott belekaptam.

Szerintem érdemes őket 1. átnézni, 2. kibeszélni rajtuk/általuk ezt-azt. Vannak nagyon naturalisztikus fotók is dögökről, égett hullákról, extrém romokról, az "isteni Tigrisek" szétcibált állapotairól, homokzsákos, HVSS futóműves M4, pallóborításosak stb.

Linkelés mondjuk így: #273. lap, fentről a 6. kép

Szóval csak rajta, jó szemezgetést! Rengeteg érdekes fotó!

Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

Finnországi ismereteitek fejlesztésére ajánlom az ehavi, 2012/7-es História számot (370 HUF/db).
A közepében van egy tanulmányfüzet Európában címmel (I. évfolyam 2. füzet), melyben leközölték Romsics Ignác 2006-os írásának egy részletét (Finnország fölemelkedése). Itt a teljes változat, Suomi titkai címmel.

[ Szerkesztve ]

Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

No jó sok marhaságot összeirtatok itt.
A szovjetunió annektálni akarta Finnországot ugyan úgy ahogy a balti országokat, lévén az is a cári birodalom része volt, pontról pontra ugyan azt művelték, csak az baltikumiakkal szemben a Finnek ellenálltak. Egy véres háború után meg már nem lehetett előadni a "felvételét kérte a Szovjetunióba" mesét. A békefeltételekből meg kiderül, a háború után se tettek le róla, csak jegelték a dolgot.
A szövetségesek számára Finnország megsegítése csak ürügy volt, hogy megszállják Skandináviát. Lényegében Németországot belekényszerítették a norvégiai invázióba, Hitler csak órákkal előzte meg a szövetségeseket.
A szövetségesek vegyi és biológiai arzenálja mellett eltörpült a III. Birodalomé. Az angolok a saját katonáikon próbálgatták(ahogy a Jenkik is a sajátjaikon a sugárzást a bikini atollnál) a két világháború közt, az angliai csata alatt meg ki is voltak osztva invázió esetén bevethető paranccsal a csapatoknak. Vagy nem gondoljátok, hogy az angolszász hatalmak érdektelenségből hagytak valakit Guatemalában fertőzgetni, meg szimplán nemtörődömségből hagyták szépen tovább praktizálnia a a Japán Mengelét
Churchill meg a világtörténelem legszebbre smirglizett nagy formátumú pszichopatája. Nem volt ember, aki annyiszor adott volna parancsot nemzetközi egyezmény megszegésére, mint ő. Abból amit művelt Írországban rendőrminiszterként, ki lehet találni, hogy igazi Sztálin-Hitler nívójú gonosztevő, aki a határ szerencsés oldalára született - nem tudott igazán kibontakozni, és mivel a történelmet a győztesek írják, a rügyhajtásait is letagadják, fényezik...

Utánam a kondenzcsik!

Szia! A Spandaui börtönnapló eladó esetleg?