Aktív témák

• #54 anaqer veterán

  2003-12-29 14:13:03 #54

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  anaqer

  veterán

  0) Provokáció
  A gombvarrós részt valóban lehet cinikusnak, kihívónak érezni. Ennek elsődleges oka az, hogy vitaindító szerepet töltött be. Mint ilyen, nyilván valamilyen szinten provokatív, de nem öncélúan bosszantó szándékkal. Ha nem így jött le, írjátok elégtelen fogalmazókészségem számlájára. A ''kedvenc''-es részre külön kítérek.
  
  1) Sátán vs. Isten
  
  1Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
  //1 Mózes 1:1
  1És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.
  //1 Mózes 2:1
  
  Az Ég és minden serege, ez az én olvasatomban tartalmazza az angyalokat, így Lucifert is, non? Ha minden Istentől való, akkor a Sátán is tőle való. Tételezzük fel, hogy neki is szabad akarata van ( elvégre ha az embernek van, akkor miért éppen egy angyalnak ne legyen ). Azt olvassuk, hogy Isten az embert saját képére teremtette, de vélhetjük, hogy ezt nem fizikai hasonlóságként kell értelmezni. Akkor miként? Talán lelki hasonlóságként, a hasonló gondolatvilág és eszmerendszer jeleként? Ez miként egyeztethető össze azzal, hogy Isten számunkra felfoghatatlan, hiszen mi is hasonlóképp gondolkoznánk? Mindegy, lényeg tehát, hogy van három szabad akarattal bíró fél, ebből az egyik elégedetlen a Teremtéssel, nem tartja befejezettnek, a másik hagyja magát erről meggyőzni, a harmadik pedig mindkettőt elküldi a búsba. A korábban felhozott atyai pofon hasonlattal élve ez olyan, mintha az atya ötéves édesgyermekét páros lábbal rúgná az utcára, mert valamelyik szomszéd kölyök felbújtására megleste valamelyik éjszakai pr0n csatornát. Ja, és a gyermek minden gyermekének gyermeke szintén bűnhődjön. Arányos büntetés, igazságos Isten? ( Még csak nem is a jóságról van tehát szó, hanem ''csak'' az igazságosságról! )
  Ott kezdődik, hogy egyáltalán hagyta élni az embereket, miután azok bűnbeestek (abból induljunk ki, hogy az élet jó). - mondod. Ez a kiindulópont élből nem áll meg a lábán ( siralomvölgy-effektus ), és különösebben ezt sem tartom arányos ellentételezésnek a földi Paradicsomból való kiűzetéssel szemben. Érdekes továbbá, hogy egyáltalán miért volt szükség ama két fa elültetésére? Egyértelmű és öncélú provokáció, ha engem kérdezel, de kíváncsi vagyok, hogy Te miként látod ezt. Miért kellet lovat adni a kígyó alá ( eltekintve a lábhiánytól )? Ha én teremtek valami a saját kedvemre, akkor igyekszem kiszűrni a lehetséges gyenge pontokat, hibaforrásokat, nem? Tervezek-e háromlábú asztalt, a stabilitási aggályokat elintézvén egy ''Ne lökd meg!'' táblával? Nem, egyetlen kivétellel : ha viselkedéstani _tesztet_ kívánok tartani az asztal ürügyén.
  
  2) Kiválasztott nép
  
  ''26 És legyetek nékem szentek, mert én, az Úr, szent vagyok, aki kiválasztottalak titeket a népek közül, hogy enyéim legyetek.''
  //3 Mózes 20:26
  
  Egyrészt rémlik nekem valami olyan fordulat, hogy ''Júdea népe'' ''kedves'' az Úr szívének. Na most ezt konkrétan nem sikerült fellelnem, szóval vegyük úgy, hogy ezt csak álmodtam, mindegy. De például Te választanál szóvivőnek olyan személyt, akiben nem bízol, akihez nem kötődsz valamilyen szinten? És vajon megtagadnád a támogatást a Te ügyödön fáradozóktól? Ugye nem. Mellékesen, az Ótastamentum nem kis részben tárgyalja, hogy Isten miként egyengette a választott nép útját, amikor éppen úgy találta hasznosnak. Büntetett is persze, ne legyen efelől kétség! ( Mielőtt valaki elferdítené : nem azt mondom tehát, hogy ''bezzeg a zsidók hátszéllel mentek'', ez amúgy is végtelenül korlátolt és együgyű állítás lenne. )
  
  3) Sugalmazás és fordítás
  
  Ez nagyon kétélű érv... elvégre tarthatunk-e az élethez irányt mutatónak egy olyan könyvet, amely tárgya fordítási pontatlanságoknak vagy szerzői szubjektivitásnak? ( Ki mondja meg, hogy mit kell szó szerint érteni, és mi az, amit nem is úgy gondoltak, mint ahogy írták, hanem...? Mi a helyzet azokkal a dolgokkal, amikről a Biblia nem tesz említést? Stb.)
  
  4) Isten jósága
  
  ''[...]a hit bizonyosságot ad nekünk arról, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha azt nem tudná jóra váltani olyan utakon, melyeket teljesen csak az örök életben fogunk megismerni''
  Javíts ki, de számomra ez azt mondja, hogy ha hiszel, akkor tudni fogod, hogy Isten jó, és tudni fogod, hogy amit tesz annak jósága felől nem lehetsz bizonyos csak halálod után. Tehát megint abból indulunk ki, hogy előbb hinni kell Istennek, és akkor meglesz a bizoníték, nem arról, hogy itt a bizonyíték arra, hogy hinni kell Istennek. Az a tétel bizonyítása, hogy elfogadom a magát tételt igaznak, mert csak? Mit nem látok?
  
  Elolvastam a Jóbos elemzést és a vonatkozó könyvet a Bibliából ( huh, az egy ''kissé'' dagályos volt ). Hát nem tudom... pl. 38-41 passzusok másról sem szólnak, mint hogy az Isten azzal villant, hogy Ő teremtett itt mindent, Jób & Tsai. meg nagy nullák hozzá képest tudásban és hatalomban. Ez teljesen nonsense... olyan, mintha a már emlegetett apuci befeszítene a már emlegetett ötéves skac előtt, hogy ő mennyivel erősebb és neki milyen tutti mergája van. Mindezt miután a kölyköt kirúgta a házból, persze. Hogy utána visszafogadja? De akkor minek kellett megölni előtte a fiait, elvenni vagyonát, megrontani egészségét? Mert megteheti? Vagy egy piti kis fogadás miatt? Mert nem bírta ki, hogy ne bizonyítson a Sátán ellenében...? Sajnos számomra ez a könyv sem bizonyította a Isten jóságát, maximum csak a kiszámíthatatlanságát.
  
  4+1) ''Coki''
  Ezt a számonkérhetőségre mondtam, nem általánosságban. Tehát nem ''coki'' as in ''boldogulj ahogy tudsz, nem érdekelsz'', hanem ''coki'' as in ''lehet hogy segítek lehet hogy nem, de azt ne hidd hogy majd én neked beszámolok''.
  
  [Szerkesztve]

Aktív témák