Sziasztok!

Úgy érzem, jó lenne látni, hogy milyen kártyák lehelték ki a lelküket a kezeink alatt. Most köszönt el egy RX 580 tőlem, és arra inspirált ez, hogy készítsek egy kisebb statisztikát a Ti tapasztalataitokból.

A következőket szeretném kérni

Típus
Gyártmány
Használat időtartama
Elköszönés módja

Ha nincs meg minden adat, az sem baj, elég saccolni.

A legutóbbi kártyáim:
Radeon HD 7850 2Gb
Gigabyte GV-R787OC-2GDH
Használtan vettem, ismeretlen előélettel, nálam fél évet ment.
Skyrim alatt egyszer csak befagyott, utána már nem POST-olt vele a gép.

RX580 8Gb
Power Color Red Devil
Használt kártya ez is, PC-be szerelve érkezett hibásan.
Csak a tesszellációs effektek kirajzolásakor színes csíkok ugrálnak térben.

Érdekes módon az Nvidia kártyáim közül nem volt egy sem, ami elment volna (nem is volt a családban 8800, csak egy 9600...). Bár ehhez az is hozzá tartozik, hogy zöld fronton egy 1050 Ti-m volt csak mostanában, ami driver és felhasználói konfort szempontjából a legjobb kártyám volt. Egy fapad MSI Aero itx méretű darab, tökéletesen kiszolgált. Sajnos már kicsit határesetnek érzem a teljesítményét, így a cseredarabként 1660-ra esett a választásom.
Ugyan a Super nem sokkal drágább, azt gyorsan elvetettem, mert sajnos nem a legjobban szellőző házam van, amibe bele lehet pattintani. Így is azon gondolkozom, hogy fogom undervoltolni/underclockolni - hogy még bőven elég teljesítménnyel hűvösen fusson nálam.

Dell E7240 felhasználója vagyok.

Arra gondoltam, hogy a lehető legnagyobb szakmai igényességgel ami tőlem kitelik, bemutatnám egy laptop mindennapi feladatokra optimalizálásának folyamatát.

A munkaköröm részmunkaidőben "utazgatós-kereskedelmis-mérnökös" amihez jó, ha mindig hozzáférek gyorsan az e-mailjeimhez, fel tudok ütni egy CAD szoftvert hogy egy-egy egyszerűbb rajzot megnézzek az úton. A rendelkezésre álláshoz persze kell az üzemidő és az sem utolsó, ha az érintett témákban minél gyorsabban cselekszik a kis masina.

A következő témákkal szeretnék foglalkozni, amivel egy utazó, könnyebb és gyorsabb gépet varázsolhatok a rendelkezésemre álló laposból. A következő témákat érinteném:

- Az alapanyag értékelése, hardver összevetése a használt és új piaci alternatívákkal
- Windows installálás a lehető legkevesebb szeméttel
- Undervolt - avagy az üzemidő nyomában
- Memóriaidőzítések - mihez kezdhetünk laptopon ezekkel?

Mi más is lenne, ismét Simson.

Van egy ismerősöm a szülővárosomban. Nem közeli ismerettség, őt is az NDK-kismotorok révén ismertem meg. Időnként mindig összefutottunk itt-ott, és ismertem is nagyjából a motorjait. Volt egy olyan Schwalbe nála, ami már akkor felkeltette az érdeklődésemet, amikor először láttam hasonlót. Azt, hogy azt láttam, ami az Övé, csak később tudtam meg. Az idős szerelőnél volt éppen egy kiadós viziten és törődésen, hogy újra munkába állhasson, amikor a saját motorom is éppen törődésre szorult. Így találkoztunk.

Első látásra persze nem sok különbség van Gertrud, és az akkor látott szürke Schwalbe között. Aki nem ismeri Gertrudot, annak röviden bemutatom. Egy utolsók közül való KR51/2 1985-ből: eredeti színe törtfehér volt, és Dunaparton, Nagytétény környékén teljesített szolgálatot halőr motorjaként. Innen vette meg a második gazdája, aki kékre pingálta, majd a harmadik, aki sokat motorozott is vele. Na tőle vettem meg 2017 elején, hogy aztán egy métert se menjek vele a teljes felújítás kezdetéig.

Kedves fórumozók!

Szeretnék beszámolni a saját tapasztalataimról, ami a meditációs gyakorlást illeti, és ugyanitt kiváncsi vagyok a ti témához kapcsolódó észrevételeitekre is.

Előre szeretném leszögezni, hogy a meditációról, gyakorlatban szeretnék értekezni, a hit, vallás és medzsik kérdését nem szeretném érinteni, ezért kérek mindenkit, aki ilyen témában szólna hozzá, legalább egy Off topic formázást tegyen rá.

Az iskolában, ahová jártam, egy plakátra lettem figyelmes. A plakáton egy pár soros bevezető mellett egy időpont és egy helyszín szerepelt. Itt megjelentem és részt vettem azelső meditációmon. Ez idén tavasszal történt.

A gyakorlásunk csakra-meditáció, három pontra igyekszünk irányítani a figyelmünket egy-egy zeneszám erejéig. Amikor az idő letelik, kis szünetet tartunk, félig meddig kötetlen beszélgetés zajlik, majd ismét meditálunk.

A tanító bátorított minket, hogy minden nap gyakoroljunk, de erre egészen idáig nem nagyon volt példa. Azt a felemelő érzést viszont mindig nagyon élveztem, amikor egy alkalom végén haza indulva az elmém és a testem százszor könnyebbnek érződött. A következő napon még van, hogy kitart a lendület, az a bizonyos flow-érzés néha egészen könnyen megélhető a mindennapi tevékenységek során.

Amikor elfordul életem számlapján az évek mutatója a tizennyolc felett, még nagyon sok tekintetben mást hittem a világról, mint ma. Ma, 23 évvel a hátam mögött sem gondolom úgy, hogy mindent tudnék, sőt! Rengeteg területnek csupán a felszínét karcolom, és ezért igazából egyikben sem mélyültem még el, de talán ebben az életszakaszban ez még bocsánatos bűn.

A tizennyolcadik születésnapom gimnázium utolsó előtti évében volt, ugyanis 5 éves kéttannyelvű képzésre mentem. Ennek volt egy hatalmas előnye, két nyelvvizsga. Persze, az iskola "mellé járt" ugyan a nyelvvizsga, de azt sajnos már nem mondhatták el magukról mindannyian, hogy el is sajátították az adott nyelvet.

Akkoriban készültem az érettségire gőzerővel. Nem volt értelmezhető fizikatanárunk, ezért nem mertem belevágni sem a villamos, sem a gépész tanulmányokba, helyette a kémia irányába fordítottam az érdeklődésemet, és a vegyészmérnöki szakot jelöltem meg a BME-n.

Akkor szántam el magam egy üzleti gép megvásárlására, amikor a garanciaidő lejárta után egy héttel az alsó polcos AMD-s Lenovo-m (z50-75) feldobta a pacskert. Addig fillérprütykölésnek éreztem a használt gépet ami nem is csoda, hiszen nem nagyon volt nálam komolyabb lapos, így összehasonlítási alap nélkül maradtam.

Elsőként egy olcsó - óvatos gépet akartam, egy 3rd gen Intellel bíró E6330-at vettem. Meg sem néztem, postával jött egy HA-n is hirdető cégtől. A srácok (két fiatalabb fószer viszi a boltot) nagyon korrektek, jópofák. Nem nevesítek, hiszen azt nem illik, de annyit talán megsúghatok, hogy azóta az ismerősöknek és családnak elhozott üzleti gépek ára tart a hét számjegyű összeghez, és a gépek átlagára 63 ezres volt.

A 6330-as nagyon tetszett, hosszú üzemidő, korrekt billentyű és masszív váz tették első sorban a kiváló, mindennapi társammá. Ami nagyon hiányzott az asztalim eladása óta, az a minimális játék volt. Egy-két ezer éves címmel szórakoztam rajta, mint az ImperiumGalactica 2 vagy a ClashOfHeroes.

Fáradt vagyok. Az elmém kétségbeesetten kapkod, és igyekszik a legkisebb pozitív visszacsatolásba is belekapaszkodni. Minden apró mondat, jel, szó, mosoly számít. Drog ez a petyhüdt akaratnak, ami éppen azzal dacol, hogy ne marcangolja magát szüntelenül. Mert kihagysz egy félévet. Mert nem értelmes munkát végzel, nem értelmes pénzért. Nem leszel egyszerre több szakterület mestere. A hobbidra sincs időd. Ha mégis kapsz néhány morzsát, az csak arra elég, hogy leroskadj a gép elé és elolvasd a híreket, majd vörös szemekkel kinyúlj. Mérnöki diplomával olyan munkát találsz, ami gyakorlatilag egy droid is elvégez, és ha szerencséd van, nem az elkövetkező 5-10 évben veszi át a szerepedet egy szoftver.

Mindannyian egy "kib@szott nyomasztó" (FAM, sic!) hajóban evezünk. A tetteinknek semmi hosszú távú következménye nincs, és hogy is próbálnánk egy egész társadalmat jobbá tenni, ha még önmagunkat sem boldoggá tesszük, csupán pótcselekvésekkel "szeretjük" vissza az életbe. Nekem ma nagyon megfogalmazta ezt az érzést Márai Sándor Halotti Beszéde. Nem vagyok emigráns, Magyarországon dolgozom, de nem látom magam sehol 10-20, de akár már csak 5 év múlva sem. Irány külföld, harsognák sokan, de ha itt is a "Márai üt meg" akkor odaát mit kapok majd? Forgunk együtt a földi poklunkban. Fogadjátok szeretettel a verset, a depis filozofálásért pedig utólag is elnézést kérek.

"Régi" laptoppal (E6540) vettem elő régi játékot (Skyrim). A képkockaszám némi idő eltelte után - ez általában bizonyos grafikus terhelés alatt körülbelül ugyanannyi idő - leesik, drasztikusan.

HD 8790M a kártya, mellette intel HD4600 egy 4300m- széria i5-személyében.

Ezer és ezer módon próbáltam megfogalmazni angolul, de megoldást a problémára sehol nem találtam.

A kötelező köröket már lefutottam, 80°C-ot nem éri el a GPU, és amikor a jelenség beüt, akkor nem csak a framerate esik, de a GPU használat is, 100% környékéről 1-35%-ra. Ez a hűlést is magával vonja, simán leesik 65-70 fok köré a szenzor által mért érték.

A mérést MSI Afterburnerrel végeztem, és először arra gyanakodtam, hátha a Skyrim csak ennyire Bethesda.
Aztán beugrott, hogy teljesen ugyanezeket a tüneteket megkaptam már COD4 (eredeti) alatt is.

GPU usage drop, framerate drop. Skyrim esetén 60, COD esetén 125 volt a képkockaszám korlátozás, mindkét esetben használtam olyan beállításokat is, ahol ennek a kétszeresét is simán elbírta a masina, de akkor is jött a borzalom.

hogy valamiben ilyen csúfos kudarcot valljak.

A félév elején már tudtam, hogy nem a BME Gyógyszervegyész mesterszakán fogok végezni. Igyekeztem a februári indulás során a lehető legtöbb lehetőséget nyitva hagyni magam előtt, hogy végül olyan helyre kerüljek előbb vagy utóbb, ahol otthon érezném magam.

A két tervem az volt, hogy vegyészmérnökire átjelentkezem, és folyamatirányítást végzek, majd megpróbálom a gépészmérnök MSc-t, vagy hogy egyből gépészmérnök MSc-re újrafelvételizem szeptemberben.

Ehhez mérten felvettem csillió (40 kredit) tantárgyat, és beadtam két felvételit, biztos ami biztos.

Miután kicsit kristályosodott bennem az, hogy a gyógyszeres tárgyakat nem célszerű elvégeznem - hiszen felesleges energiabefektetés, és mellette a szab.vál. krediteket is rombolja, ezeket háttérbe szorítottam, és koncentráltam a közös tárgyakra, és arra a két gépész előkövetelmény tágyra, amit felvettem.

Sziasztok. Tiszta sor, hogy nem itt fogom megkapni az összes kérdésemre az összes hibátlan választ, de legalább a kérdéseimet szeretném a segítségetekkel olyanra csiszolni, hogy az ne szemöldökráncolást és morcos nav-os ügyintézőket eredményezzen.

Egy külföldi céggel kerültem kapcsolatba, akik kapcsolattartóként szeretnének alkalmazni, illetve tanácsadóként és fordítóként. Ezek közül egyikre sincs képesítésem hivatalosan. Magyarországon vagyok közben, diákként. Hallgatói jogviszonyom van, emellett szakmai gyakorlat munkaviszonyom és alkalmi munkaviszonyom valószínűleg szintén lesz az év során. A német cég állandóra szeretne lecsapni rám, távmunka jelleggel. A munkám mennyiségéből és jellegéből következik, hogy egy hónapban 5-600 eurónál nem keresnék többet.

Ha 1:1 alkalmaznának, akkor magyarországon minden 100 000 megkeresett forintomból 52 500-at le kellene adnom állam-bácsinak, hiszen én számolnék el és nem a cég a fizummal. Ez a legrosszabb forgatókönyv, amire azért van szükség, mert Mo.-i letelepedéssel és itthon töltött 183 napnál hosszabb idővel végzem a tevékenységet. Viva la magyar adórendszer.