A sorozat további részei:
[ADHS - Nulladik rész, a diagnózis ismertetése]

Úgy döntöttem, hogy egy sorozatban fogom megörökíteni a tapasztalataimat arról, hogyan haladok az ADHD tüneteivel felvett küzdelemben. Ez számomra is pozitív, mert így a terápiás ülések után muszáj összegeznem az elhangzottakat, ami segít benne hogy a tanultak jobban megmaradjanak.

Nem titkolt célom erről az utazásról egy-két leágazást, személyes megküzdési módszert, vagy irodalomban talált taktikát megosztani. Ezek azonban semmi esetben sem minősülnek a részemről tanácsadásnak! Hogy ki mit kezd a szervezetével, mindenki maga döntse el, én csupán csak a számomra érvényes tapasztalatokat és megtanultakat kívánom közzé tenni. Remélem azonban, hogy egy-két embernek támaszt nyújthat az írásom.

Az első terápiás alkalommal szituációanalízist kezdtünk el. A szituációanalízis lényege, hogy veszünk egy, a való életből származó nehéz helyzetet, majd alaposan megvizsgálva megpróbáljuk kideríteni, hol lehet beavatkozni és megváltoztatni a helyzetet, vagy az arra adott reakciónkat. E viselkedésterápiás módszer első lépéseként felírtuk, hogy mi jellemezte a helyzetet, a következő mátrix szerint:

A mátrix kitöltésénél értelemszerűen az ismert helyzettel kezdtük. Az esetemben a helyzetet a következőképpen írtam le:

Hosszú, koncertről hazafelé tartva sok vezetéssel eltöltött nap után volt egy munkanapom. A munkanap során megálltam a helyem, majd délután néhány elintéznivaló következett. A reggel hat órai ébredéstől egészen este kilencig voltam úton egy rövidebb szünettel. Ezt követően megpróbáltam ellazulni, és aludni.
Gondolat 1: Márpedig most takarodsz aludni. Nem nagyon sikerült, legalábbis nem ellazult állapotban. Másnap reggel kialvatlanul ébredtem és általában fogcsikorgatás után maradó tompa, fáradt fájdalmat éreztem.
Gondolat 2: Na, az egész nap mehet a levesbe. Majd megfagytam az ágyból kikelve, pedig a hőmérő higanyszála 22 fokot mutatott. A kanapéra ültem, majd feloldottam a telefonomat. (Trigger alert) Amikor nagyon nem megy a kelés, a reggeli rutin részét képezi egy kör maszturbáció is. Ez most sem történt másként. Dolgom végeztével folytattam a reggeli rutint, a munkahelyre igyekezve bementem a helyi kisboltba péksütiért, és ebédre valóért. Valahogy túléltem a napot, majd hazaevickéltem. Leültem a kanapéra, és alig bírtam megmozdulni. Ellazulni továbbra sem sikerült.
Gondolat 3: Annyi mindent kellene csinálnom, de totál kész vagyok. Még pihenni sem tudok rendesen!

Viselkedés: ilyen esetekben a következő, tüneteket enyhítő viselkedésformák kerülnek nálam előtérbe:

Édességfogyasztás (Semmi embertelen, csak egyáltalán eszek)
Telefonhasználat növekedése
Maszturbáció és pornófogyasztás növekedése
Kávéfogyasztás növekedése
“Beakadt” állapot, ahol 2-3 óra érdemi cselekvés nélkül telik, de a pihenésre és ellazulásra való képtelenség állapotában.

Következmények:

Külső: Túl későn kerülök ágyba, reggelire csak random péksütit tolok az arcomba, egészségtelenebbül táplálkozom. Tartalomfogyasztási spirálba kerülök.
Belső: Stressz, nyomott hangulat, szégyenérzet. Irritatív hangulat, feszült állapot, nyugtalanság. Egy idő után feladás, “úgysem fog menni”.

Megfigyelések a terápiás ülés során:
A belső dialógusom, és ahogyan bánok magammal, a szigorú szüleim működését idézi, akik megpróbáltak a rendszeren belül tartani.
A fent leírt működés azért tart olyan sokáig (akár napokig), mert önmagát erősíti. Minél kevesebb energiám van valamit csinálni, annál könnyebben hanyagolom el a szükségleteimet, amik kielégítése ezen energia feltöltődését segítené.
Nem vagyok jelen sok szociális helyzetben: sokszor órákkal egy vita vagy egy “csipkelődés” után esik le, hogy egyáltalán meg lettem bántva. Nyilván nyomaszt egészen addig, csak nem ölt a tudatomban értelmezhető formát.
Kis dolgokat felejtek el, amik még időben az eszembe jutnak, de felidegesítenek, ezért nem pótolom be őket, hanem inkább “aktívan leszarom”. Például az ajtó bezárása után eszembe jutó ebédem helyett inkább veszek valami mást.
Lehetséges alternatív viselkedés/megküzdési stratégiák: Mindfulness, Eisenhower-mátrix, To-Do listázás

Eddig jutottunk el az első alkalommal. A ki nem fejtett témák a helyszínen is kifejtetlenek maradtak, és csupán felírásra kerültek. A következő ülésen folytattuk a szituációanalízist, és megpróbáltunk olyan kereteket teremteni az adott helyzet köré, ahol önmagam kényszeres hajtása helyett a magammal szembeni kedvesség motiválja a tetteimet. Folytatás következik.

Aktuális:

Felfigyeltem rá, hogy van a helyi kisboltban egy lány, aki nagyon szimpatikus. Kapcsolatban vagyok, ezért nem foglalkoztam vele. Egészen addig, amíg arra nem jártunk a szomszéd sráccal, akinek kiböktem, hogy mit gondolok. Abban a pillanatban szakadt rám ezer gondolatbűn. A következő pár nappal rogyott egyet a jelenlegi kapcsolatunkba vetett hitem, a szomszéd gyep pedig egyre zöldebbnek tűnt, már-már erőszakosan.

Meglátjuk, hogy erre mit mond a terapeuta. Kíváncsi vagyok nagyon, mert az impulzivitás, mint olyan általában problémát jelent a hozzám hasonlóknak.

Másik fontos jelzés, hogy összeállítottam végre egy edzéstervet. Ezzel megpróbálok konzisztensen kihúzni legalább egy hónapot. Ha látok eredményt, akkor beszámolok róla.

A másik ötlet egy gyűjtőposzt létrehozása, amihez már elkezdtem a jegyzetelést. Kisokos lesz első sorban nekem, de nyilvánosan közzé téve a mindennapi működést támogató stratégiáimról. Ezek a teljesség igénye nélkül a mozgás, mindfulness, táplálékkiegészítők kategóriáit fedik majd le.