Tegnap végre megtapasztaltam milyen jó is csapattal játszani ezt a játékot. Végre felmerészkedtem TS-re (jó persze nem merészségen múlt, hanem nem zavartam a családot a dumával), és összejöttünk páran.
Rengeteget tanultam, sok mindent végre meg tudtam kérdezni ami éppen az eszembe jutott. Rengeteg dolgot kaptam. Basszus dumáltunk, hogy épp mit akarok farmolni és rögtön mondták, hogy ne farmoljál adok, van felesleg. Én meg csak pislogtam zavaromban, hogy azta. Nagyon örültem nekik. Például én most a Chlling Globe mod miatt húztam a sindycate-et. Egy ideje dolgoztam már rajta, tegnap meg puff odaadták a modot. De aminek a legjobban örültem az az Ignis Wraith. Pont meg akartam csinálni a sima Ignis-t. Meg kaptam még pár dolgot, pedig eszembe sem volt kéregetni. Egyszerűen a többieknek ez teljesen természetes. Nagyon hálás is voltam/vagyok nekik.

Aztán voltam raidelni is. Be voltam tojva. Sok év WoW után azt hittem itt is durva dolog a raid. És egyáltalán nem az, a nagyját már elsőre megértettem, hogy mit - miért csinálunk. Mondjuk testközelből most láttam először lvl80-as Bombard-ot meg ilyenek.

Végül tegnap olyan 2 órát játszottam (nagyon max 3 órát). És végül több mint 600k creditet szedtem össze (Credit Boost-tal). Ami nagyon kellett most nekem.

Az Ember eszméletlen frame! Még semmi értelmes build, nem is maxos, de nagyon tudok vele írtani. Amint visszakerül az Ember Prime az lesz az első dolgom, hogy kifarmoljam. Már most látom, hogy a kedvenc framejeim között lesz.

„A kerékpározás első szabálya, hogy szenvedned kell, és senki más nem teheti meg helyetted. Semmilyen számítógép vagy edző által kitalált program nem tudja elérni, hogy kevésbé fájjon.”