Új hozzászólás Aktív témák

• #8 Kisgépkezelő senior tag Vakegérke #7

  Új Válasz 2018-08-18 09:17:30 #8

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Kisgépkezelő

  senior tag

  válasz Vakegérke #7 üzenetére

  Az a baj, hogy Magyarországon még mindig annyira gyenge a munkavállalói érdekképviselet, hogy a legtöbb helyen rövid távon az a kifizetődő, hogy az ember a saját kollégáit lökdösi ki a "húsosfazék" közeléből. Hosszú távon ez persze se a munkavállalónak nem jó (állandó stressz, nagyobb cserélődés), meg szerintem a cégeknek sem, mert amit nyernek a bérköltségen, azt szerintem háromszor elbukják másutt.
  A normális nyilván az lenne, ha a cég bevételeinek növekedésével arányosan nőne a "fazék" (bértömeg is), így az alkalmazottak együtt és nem egymás hátán próbálnának előre jutni. De ugye nálunk többnyire nemhogy kollektív szerződés meg egyéb a világ jobbik felén megszokott dolgok nincsenek, de még olyan sincs aki tárgyalna róla.
  - Emiatt aztán tényleg kárba vesznek az ötletek - ha nekem nem jut semmi a dologból, akkor minek erőlködjek.
  - Elszabotálódik az újoncok, pályakezdők betanítása - a cég érdeke, hogy legyen képzett embere, az én érdekem az, hogy, senki más ne tudja amit én, mert úgy felém áramlik több pénzenergia.
  - Megszerzik az emberek a szükséges munkatapasztalatot, aztán lelépnek valahova ahol meg is fizetik.
  - Elszabotálódik a munka - mivel ugye a bevétel növekedéséből nem igazán jut a munkavállalónak, így aki maradni akar/kénytelen, egy idő után arra törekszik, hogy az adott összegért a lehető legkevesebb munkát végezze.
  - Ezzel együtt azoknak a letörése, akik dolgozni akarnának - "hallod ezeknek, ennyiért a mimumot... se!", hiszen gyorsan vége a kényelmes tempójú munkának, hosszú kávészüneteknek, ha valaki közben megmutatja, hogy lehet keményen is dolgozni.
  Oldalakat írhatnék az ilyen simlis kollégák sztorijaiból, mert a magyar munkahelyi kultúra olyan ütemben termeli ki őket, hogy alig marad ember aki ne csinálná meg a maga apró trükkjeit. Hogy mégsem írok egyet sem az azért van, mert valószínűleg pont ugyanazok lennének amit mindenki más is megtapasztalt, függetlenül attól, hogy három utcával, három várossal, vagy három megyével dolgozik odébb, ugyan úgy, ahogy a te két sztorid is megtörtént itt a szomszéd irodában, meg egy emelettel feljebb a másik részlegen is.

Új hozzászólás Aktív témák