Új hozzászólás Aktív témák

  • totron

    addikt

    válasz Ghoosty #103 üzenetére

    Fontosnak tartom különválasztani a mennyiségében elégtelen oktatást és a rossz oktatást. Vagyis amikor az átadó dilettáns és nem érti mit tanít vagy érti, de nem tudja átadni. Régebben azt hittem, hogy akiben ott a szaktudás, a tapasztalat, az azért legrosszabb esetben is egy esetlenebb formában, de érdemben át tudja azért adni a benn lévőket, hát ez nagyon nincs így, a többség ebben bizony vastagon lávakő (tufa). Van, aki történetesen még tanár is közülük, az valóban nem szerencsés. Szóval össze is függhet a kettő, hiszen ha a keretterv csak pár elemről szól, azok szinte törvényszerűen összefüggéstelenek lesznek, pontok összekötögetése elmarad; "ezt még nem kell tudnotok". Mindezek ellenére nem feltétlenül kell egy bevezetésnek katyvasznak lennie. Tehát ha ez előzményeket, alapokat szeretnénk megismertetni, akkor amit leírtál az nem egy rossz szemelvény. Sőt, előremutatást is tartalmaz, hiszen például tényleg nem való összekeverni funkciót és elnevezést - vagy szerinted de?
    Soha nem baj az, ha egy jó csillagállást (jó tanár + átgondolt és hasznos átadandó) fog ki a gyerek, de ugye nem hivatkozhatunk teljes élethosszon át arra sem, hogy hiányoztunk a b betűnél.

    Az informatika meg egy autodidakta beütéssel nagyban átitatott terület egyébként is, nem tudom, ebben egyetérthetünk-e. Mintha azt látnám, hogy több fejben még mindig az iskola mindenhatósága játszik, bár volt említve különóra. Nem kell ezen kétségbe esni, ha megcsapja a táp füstje úgyis tovább halad az úton (és feljár mondjuk a ph-ra is), ha meg nem, a hallottak, a kiköveteltek 90%-a úgyis megy a feledés örök homályába szépen. De felmerült pénzügyi tudatosság is és társai, azokból még ennyit sem kapnak. Van akinek jut filozófia is még szakiskolában is, másokat meg a gimiben/egész életében elkerüli nagy ívben. Vagy ha nem is kerüli, nem biztos, hogy abban a korszakában beépül, megérinti, lehet, hogy később talál rá és gyarapítja a személyiségét - vagy épp később sem.
    Némi hektikusság van, igen. Ahogy otthonról vagy a gyereket körbevevő környezet egésze is mindig valamilyen, ahogy a szülő is valahogyan mindig "elrontja" vagy elrontja, ki tudja mi bizonyul később idézőjelesnek és mi nem. Nincs abszolútum és nincs az az elitiskola, és infóösszetétel ami garantálja a későbbi boldogságot. Valószínűségeket lehet növelni egy irányultság felé, illetve a mindenhez is hasznos kritikus gondolkodás képességét nyilván kapja meg, folyamatában, de felesleges démonizálni egy iskolába beszorult vagy épp álmát ott töltő pedagógust és a leadandó anyagot.

    A korosztályt nem tudom, abban élünk amiben, nem mindenkinek van odahaza gép vagy inkább háttérinfó hozzá, nem tartom haszontalannak, ha atmoszféra is társul a teszkólaptophoz háttérinfók formájában. Vannak később és vannak hamarabb érők, szóval nehéz ezt az egyén szintjére hajszálpontosan belőni, de hát ezért vannak a szülők.
    A dolgozat, mint visszakérdezés az információ elmélyítését szolgálja vagy szolgálná. Mondom, aki nem techbuzi már kicsinek, annak hidd el, hogy a bemutatás tovaszáll 1.5 másodpercen belül. Van helye természetesen a vizuális-fizikai demonstrációnak, a dolgozat vélt haszontalansága mellé írtam ezt most.

    Egy pendrive-méretet tényleg lehetne ápdételve átadni, de hát istenem. Szerintem nem sok olyan, statisztikailag kimutatható tanuló van, aki tökéletesen naprakész infókkal jön ki egy infóóráról. Talán inkább az egészhez szükséges gondolkodás és az alapok átadása a fontosabb küldetés itt, nem? Mit ér vele, ha 2 hónap múlva megint más lesz a max kapacitás? Iterációs- és asszociációs képesség kell, meg rendszerátlátás, nem bemagolandó adat!

    Standby: legyen, bár nem mindnekinél, nálam pl. 5 óra után lekapcsolja magát. Annyiban van értelme, hogy a "jajj, nem működik" faktor redukálható ezzel valamennyire. Ne feledd, a többség nem azzal a logikával ül le a gép elé mint egy kockaember. Nem szerencsés az, ha a korszakot nem lekövető begyöpösödöttség is benne marad a tanítandók közt, de azt sem állítom, hogy értelme nem maradt ennek most konkrétan. Nem a szokásra kell apellálni, hogy úgyis mindenhol standby van. Arra kell apellálni, hogy ne fagyjon le a gyerek (későbbi felnőtt), ha egyszer úgy hozza az élet, hogy kikapcsolt monitorral kerül szembe. A szakmában aktív dolgozókról szóló, agyolvasztó történeteket tudom ajánlani az ingyen kellene, de tegnapra címzetű topikból - és akkor az csak egy pöti, halovány kis lenyomata az egész jelenségnek. Szóval lehet, hogy mégsem akkora hülyeség az a sorrend.
    Kérdés az, hogy a tanár elmondta-e, hogy mi az a monitor (ha már így alakult, hogy meg kellett kérdezni). Miután túl van pár képleten már, az sem kizárt, hogy kitalálja magától. Mindig kell hagyni teret a hídképzésnek a fiatal elmében, későbbi visszaellenőrzéssel persze. Nem tudom hány fős a csoport, de már csak a számok miatt sem lehet makulátlan minden pillanatában és elemében az egész folyamat. A hibának sem kell kötelezően hibának maradnia. A nagybetűsben is folytonos korrekciókkal kell élnünk, rögtönzésekkel kell élnünk, ki kell találni a másik kínját, stb.

    Nem biztos, hogy szar az a tananyag, mi van, ha pont ezzel a Paintes fogással nevelnek zsenit az utódból? :) De értem amit mondasz, tényleg ez korai. Az elvárás amúgy nem egy rossz dolog, mert sokszor mind a szülő, a gyerek meg aztán végképp hajlamos (ön)buksisimibe burkolózni, vagyis éljünk le egy életet 5 éves ízléssel (cukorka power) és teljesen jó az a tudásszint is amivel születtünk, minden más nyűg. Szóval ezt azért talán ne.
    Az elvártakból teljesül valamennyi és megmarad valamennyi. Nem csak statikusan, egy az egyben kell nézni ezt, a háttérben, részleteiben is tanít, mint otthon a passzív nevelés. A rossz pedagógus persze igazi átok, ha nincs a gyakorlattal összefésülve az anyag, ha ordibál, ha emberségében vagy mint tanerő fos, akkor azt megsínyli a gyerek. Számos ponton lehet hibát találni, de szülőin ezeket el lehet mondani és akkor majd jól nem történik semmi.
    Válasszuk külön az aktív és passzív csúfságokat. Ha ordibál az istenadta és idegbeteg az egy aktív rossz, ha nem megy a felmásolás, az egy passzív. Korrekcióra szorul? Igen. Erre a szkillre lesz legnagyobb szüksége az életben majd? Nem biztos. Később is meg tudja majd tanulni? Jó eséllyel. Van számos más tantárgy is még, amivel számolnia kell? Bizony van. Azokban is lehet hibát találni? Lehet hát.

    Mindenki: hogyan festene egy megfelelő oktatás, mi volna egy szemet gyönyörködtető, elmét simogató, hasznos tanterv a témában?

    (#104) Pikari, vagyis nem fontos a nyelvhelyesség? Milyen mértékig nem fontos? Olyanig, ahol igen erősen kell már silabizálni fogadóoldalon, felpörgetni a fejben lévő procikat, hogy megértődjön a kenyeret kérő? Ez bőven egybe is tud ám esni azzal, amit te írsz.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés