Most már jól vagyok, abban a pár napban volt nehéz, amikor minden alkalommal ,mikor belegondoltam volt sírhatnékom.
Igen, ez egy tünete. Nem mondom, hogy teljesen eltűnt, mert elő-elő bújik, vasárnap a fülledt viharos időben pl. nem tudtam megfogni a kést este, ilyen mondjuk nem volt, mióta szedem a gyógyszert.
Tulajdonképpen mákom van, ha tavaly nem erőltetem meg a kezem és nem jön ki az ínhüvelygyulladásom, illetve nem megyek a mostani háziorvosomhoz, akkor nem kerülök be a klinikára és nem derül ki a dolog.
Mondjuk az egy kicsit megrémiszt, hogy 3 hónap alatt romlott a helyzet.
"Egy mosolynál jobb a több"
