én is bízok azért benne, hogy visszajön... erre is van egy elcsépelt mondás:

"ha szeretsz valakit, akkor engedd szabadon... ha visszajön hozzád, akkor a tiéd... ha pedig nem, soha nem is volt a tiéd..."

itt van előttem a dobozában az a kis brillgyűrű, amivel eljegyeztem és ma visszaadta... ugyanúgy csillog, mint a nagy napon... feltörnek a fájdalmas emlékek sorban...

reggel még azt beszéltük, hogy csak néhány ruhát visz magával és csak addig költözik külön, amíg nem tisztázódik benne minden... szülei mondták, hogy ne szórakozzon így (mert ilyet már eljátszott 1éve), hanem költözzön mindenestől... most szerintem otthon pakolja ki a cuccokat és ez eltart délutánig is... délután meg visszahoz 1-2 dolgomat és elviszi azt, amit itt felejtett... szerintem kelleni fog neki 1-2hét, mire tisztán lát mindent... 1.5évet nem lehet kitörölni 1 pillanat alatt... ő meg úgy láttam, hogy magába fojtott minden érzést és csak mondogatta: "költözni akar... költözni fog..." (mintha magát biztatná, hogy ez lesz a jó megoldás, de közben teljesen bizonytalan...) ismerem és tudom, hogy mással sem jönne ki jobban a dolgai miatt... elég jól tudok mindent tolerálni, de néhány dolog még nekem is sok volt... majd kiderül mi lesz... én itt fogom várni... egy darabig... és a gyűrű is... szerintem, ha ezen a mélyponton túllépnénk, sokkal magasabb szintre juthatna a kapcsolatunk... az a rossz, hogy kisebb veszekedéseink soha nem voltak... talán idő közben meg kellett volna mindent beszélni, hogy ne gyűlhessenek folyamatosan a problémák és ne jussunk ide...

(kiteregetek)

"Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris