Hajdú-Bihar (vár)megye Magyarország egyik legkeletibb vármegyéje, mégis olyan mintha a fejlettebb nyugati és a fejletlenebb keleti országrész lenne egyetlen megyébe belezsúfolva, csak itt észak (Hajdúság) és dél (Bihar) vonatkozásában.
Természetesen a Hajdúságban sincsen kolbászból a kerítés, és a kormányzati propagandával szemben itt is fürtökben lógnak az emberek a munkaügyi központokban, de az összetételből is látható az eltérő minőség. Még Berettyóújfaluban vannak szép számmal, érettségizettek és diplomások is munka nélkül, illetve közmunkán, addig Hajdúszoboszlón a legiskolázatlanabb réteg teszi ki ezt a tömeget.
Elsőre ambivalensként hangozhat, hogy nem lehet itt sem könnyen jó szakembert találni, de ennek több oka is van. Az egyik halmazban azok vannak, akik már elhelyezkedtek, és foglaltak. A másikban azok, akik elmentek a dunántúlra és a harmadikban azok akik az országot is elhagyták.
A Hajdúság nagyobb városaiban és fejlettebb falvaiban általában magasabb a foglalkoztatottság, több a munkahely és erősebb a szolgáltató, ipari és turisztikai szektor, mint a Berettyóújfalu-központú bihari térség falvaiban. A Berettyóújfalui járás és számos bihari falu tartósan elmaradott, munkanélküliségi mutatói és szegénységi kockázata jóval kedvezőtlenebb, mint a Hajdúság meghatározó településein.
Történeti és földrajzi háttér
Hirdetés
Hajdú-Bihar vármegye keleti részén a Hajdúság városhálózata (Debrecen vonzáskörzete, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény stb.) viszonylag sűrű, közepes és nagyvárosokkal, míg a Berettyóújfalui térséget aprófalvas, szórt településszerkezet jellemzi. A kistérségi elemzések kiemelik, hogy a Berettyóújfalui kistérség 27 települése közül több országosan is kiemelkedően magas munkanélküliségi és szegénységi kockázattal bír, ami tartós leszakadást jelez.
Gazdasági szerkezet különbségei
A Hajdúság gazdasági stratégiái a több lábon álló fejlődést – agrárium, ipar, turizmus, szolgáltatások – hangsúlyozzák; külön kiemelik a turizmusra és helyi gazdaságfejlesztésre építő munkahelyteremtést. Hajdúszoboszló például országosan ismert gyógy- és wellness-turisztikai központtá vált, ami a vendéglátásban, szállodaiparban, szolgáltatásokban nagyszámú, szezonálisan és egész évben elérhető munkahelyet teremtett.
A Berettyóújfalui kistérség gazdaságát ezzel szemben alacsony beruházási aktivitás, kevés nagyobb munkahelyteremtő vállalkozás és az agrárium túlsúlya jellemzi. A kistérségi tanulmányok szerint a térségben „nem igazán jelennek meg” jelentősebb hazai vagy külföldi befektetők, ami a foglalkoztatottsági mutatók tartós gyengeségéhez vezet.
Foglalkoztatottság és munkanélküliség
Vármegyei szinten Hajdú-Bihar munkanélküliségi rátája az országos átlagnál tartósan magasabb, de a megyén belül jelentős különbségek vannak a járások és települések között. A Berettyóújfalui kistérségben a munkanélküliségi ráta egyes településeken 7–39 százalék között ingadozik, több falu az országos átlag 1,75-szörösét meghaladó munkanélküliségi szinttel bír.
Ezzel szemben a hajdúsági városok – Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Derecske – Debrecen iparosodását követve munkaerő-vonzó központokká váltak, ami stabilabb foglalkoztatást biztosít a környező falvak lakóinak is. A megye foglalkoztatási stratégiája szerint a Debrecen-környéki és hajdúsági járásokban a munkaerő-kereslet erősebb, miközben a leszakadó peremterületeken – mint a Berettyóújfalui járás – a tartós munkanélküliség és közfoglalkoztatás aránya magas.
Bérek és megélhetési különbségek
Hajdú-Bihar vármegyében az átlagkeresetek az utóbbi években folyamatosan emelkedtek, különösen a pénzügyi szolgáltatásokban, iparban és fejlettebb szolgáltatási ágazatokban. A megyei átlagon belül a nagyobb városokban elérhető bérek jellemzően magasabbak, mint a hátrányos helyzetű, elsősorban mezőgazdasági profilú falvakban.
Berettyóújfaluban a közzétett álláshirdetések és bérinformációk tanúsága szerint az átlagos éves fizetés elmarad a fejlettebb nagyvárosi centrumokban (Debrecen, Hajdúszoboszló) tapasztalható kereseti szinttől. A bihari falvakban a jövedelmeket sok esetben idényjellegű mezőgazdasági munka, közfoglalkoztatás, illetve alacsonyabb hozzáadott értékű szolgáltatások határozzák meg.
Társadalmi problémák Bihar falvaiban
A Berettyóújfalui kistérségben több településen magas a szegénységi kockázat, jelentős a tartós munkanélküliség és több helyen szegregátumok alakultak ki. A tanulmány külön említi, hogy egyes bihari falvakban a roma népesség aránya emelkedik, ami az oktatás, foglalkoztatás és szociális ellátórendszer számára új kihívásokat jelent.
Ezeken a településeken a munkanélküliséghez gyakran társul alacsony iskolázottság, gyenge közlekedési kapcsolatok és korlátozott hozzáférés munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz. A munkahelyteremtő beruházások hiánya miatt sok fiatal elvándorol, ami tovább gyengíti a helyi közösségek munkaerő-potenciálját
A Hajdúság erősségei: ipar, turizmus, elérhetőség
A Hajdúság fejlesztési stratégiái kiemelik, hogy a térség jövőképe élhető, fejlődő, jó közlekedési kapcsolatokkal, minőségi turisztikai attrakciókkal és versenyképes helyi gazdasággal rendelkező térség. Hajdúszoboszló, Debrecen és a környező hajdúsági városok számára a közúti és vasúti elérhetőség, valamint a debreceni ipari, logisztikai és turisztikai fejlesztések munkaerőpiaci értelemben is komoly húzóerőt jelentenek.
Debrecen iparosítása után több hajdúsági településre jelentős ipar települt, ami munkaerő-vonzó központokká tette őket, és csökkentette a munkanélküliséget a tágabb régióban. A turizmus – különösen Hajdúszoboszlón – nemcsak szálláshelyeket és vendéglátóipari állásokat teremt, hanem kapcsolódó szolgáltatások (gyógyászat, wellness, programturizmus, kereskedelem) egész láncolatát mozgatja meg.
Berettyóújfalu és környéke: strukturális hátrányok
A különbség több tényező együttes hatásából fakad: fejlettebb városhálózat, ipari és turisztikai beruházások, jobb közlekedési kapcsolatok és diverzifikált gazdasági szerkezet. Hajdúszoboszló és más hajdúsági városok nemcsak helyben teremtenek munkahelyeket, hanem munkaerő-vonzó hatásukkal a környező falvak foglalkoztatási lehetőségeit is javítják.
A Berettyóújfalui és bihari térség hátrányát a tartósan magas munkanélküliségi ráta, a szegregáció, az alacsony iskolázottság és a befektetők hiánya mélyíti. Míg a Hajdúságban a fejlesztéspolitika a turizmusra, iparra és helyi erőforrásokra építő gazdaságfejlesztés irányába mozdult, addig Bihar falvai számára sokszor a közfoglalkoztatás jelenti az egyetlen elérhető munkalehetőséget.
Lehetséges kitörési pontok Bihar számára
Szakpolitikai dokumentumok szerint az elmaradott térségek felzárkózásához célzott munkaerőpiaci programok, oktatási felzárkóztatás és a helyi erőforrásokra épülő, kis- és középvállalkozásokat támogató fejlesztések szükségesek. A Berettyóújfalui térségben kiemelt jelentőségű lehet a helyi agrár-élelmiszeripari értékláncok fejlesztése, a szociális gazdaság és a szakképzés erősítése, valamint a közlekedési kapcsolatok javítása Debrecen és a hajdúsági városok irányába.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a turizmusra, helyi termékekre és szolgáltatásokra építő kis léptékű, de folyamatos beruházások hozzájárulhatnak a foglalkoztatás bővítéséhez még strukturálisan hátrányos térségekben is. Hosszabb távon az oktatás minőségének javítása, a fiatalok helyben tartását célzó programok és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációja nélkül a bihari falvak lemaradása nehezen csökkenthető.
Köszönöm, hogy elolvastad!
A kép forrása: [link]
Részvétem édesapád miatt. 
Foleg, hogy inkabb ulsz otthon 5 eve csak nehogy meg kelljen mozdulni.
