Nem értem a válaszod.
Említettem hogy ellenben a csőt magasztolókkal én hallottam már rendkivül jó tranzisztorosat is.
Sőt, láttam amint csövest kedvelőket meggyőz a hangzása.
Tehát továbbra is tartom, ügyes és szép munka tetszik, szivesen meg is hallgatnám, de ne úgy legyen beállitva a cső, hogy a hangja a világ legkülönlegesebb dolga, miközben ezek szerint aki ezt állitja, bizonyára nem hallott még jó félvezetős erősitőt. Mert amúgy igen van és létezik.
Szóval legyünk objektívek.
Nagyon egyetértek bkercsoval abban:
erősitő épités 1 lépés:
Épits egy jó! tápot.

Szerk: termeszetesen béke hiszen megvitatunk valamit, nézőpontokat osztunk meg egymással illetve tapasztalatokat.

[ Szerkesztve ]

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Egyetértek!
Az elektroncső nem az egyetlen út!

"Az erősítőépítés 1 lépés"
Ezzel pedig teljesen egyet gondolunk. Csöves vagy tranyós a tápegységnél minden eldől! Az ott elkövetett hibát később már nem lehet helyrehozni.

[ Szerkesztve ]

Saját korlátaimból nem léphetek ki, mások adottságaiba nem léphetek be.

Szerintem meg ez a hangmérnökök felada, hogy beállítsák a hangzást. Vagy lehet, h azon a láncon kellene hallgatnunk mindent, amin keverték (?)...

gordonfreemN:
Vagy meg kellene hallgtni jó csöviket. Vodkaboy-jal néha összehallgattuk a dolgainkat, de egyikünk se térítette meg a másikunkat: a cső vs félv. választás kérdése maradt nálunk.

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Egyszer már csinálok egyet magamnak hátha meggyőződők

De előtte még néhány tranyós majd lemegy

CPT.Pirk : én Hatvan mellett sajna

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Itt van pl. egy klasszikus John Linsey Hood féle A osztályú erősítő, tokkal vonóval kemény 7100 Ft-ért (hűtőborda is van hozzá)

Megrendelhető az eredeti TIP41C tranzisztorokkal, vagy a korszerűbb TTC5200 tranzisztorokkal is. Az erősítő elég korrektül beállíthatónak tűnik, de aki párbaválogatás párti az rendelhet 3000 Ft-ért 10 db pót-tranzisztort, amiből válogathat kedvére (bár ennek a kapcsolásnak az az egyik előnye, hogy nem túl érzékeny a párbaválogatott tranyókra, de azért a párbaválogatás természetesen előnyös).

Ez a cucc elég messze van a csöves erősítőktől, de még az eredeti JLH erősítőktől is, de otthoni zenehallgatásra ennél jobb erősítő szerintem nem kell.

Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

Ezek a hozzáértés nélkül összehányt kínai vackok mindentől elég messze vannak. Vacak NYÁK-huzalouás, hamis alkatrészek, igénytelen összeszerelés stb.
Amellett ehhez nincs táp, ami a lelke.

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Először 5x10-es méretben valósítottam meg a JLH 75W kapcsolást. Volt néhány példány ami működött, de többnyire gerjedések léptek fel, nem voltak stabilak. Aztán megcsináltam normális, 10x10-es méretben kellő vezetősáv szélességekkel és ott már minden frankó lett. A GND értelmes kialakításához is hely kell.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Hello

Sokat agyaltam azon a dolgokon amit irtal, a csovest illetoleg, es logikai szempontbol a FET-nel kotottem ki mint egyenertek, hiszen a sima tranzisztorban 2 atmenet van plusz a 2 "vegkupak" ami miatt a zajok es a viszhangok generalodnak a szort kapacitasok miatt igy johet ki a paratlan felharmonikus disszonáns hangzas.
Erre tokeletes megoldast jelent a FET, hiszen az elektron aramlasnak nincs az utjaban gyakorlatilag semmi, ugyan ugy mint ahogy a csoben is max a vezerloracs van, igy itt a ket "vegkupak"(a felvezetore erositett kivezetesre gondolok nem tudom mi a szakszeru neve) megfelelheto(tudom a gate elektroda az egyenertek itt most az elektronok utjaba eso ojjektumokra gondolok)
A a csoben uralkodo allapotok elgge erzekenyek kulso interferenciakra, hiszen nagy terreszen nagyobb az elmetszett mindenfele elektromagneses mezo erovonala, igy tobb kulso zajt szed ossze. Szerintem a csoveket a kiallitas helyett arnyekolni kellene rendesen. A nagyfrekis celra epitett csoves erositok is pontosan igy voltak tervezve.

A masik a hangzasra utalva, a felvezetos eseten a szort kapacitasok es induktivitasok kompenzalhatok, vagyis, SZVSZ lehet egy felvezetos is NEM disszonáns. Ezt foleg a hagyomanyos tranzisztorosra ertem, mert a FET eseteben ez meg egyszerubb, foleg a kompenzalas resze.
Egy ket erositot mar vegigmertem, az utolso epp egy hazimozi erosito volt. 15Hz tol 60kHz ig teljes atvitel (boven -3dB belul), Semminemu torzitas(addig nagyitottam amig a kvantalast nem lattam, aztan egy analog jelgeneratort is rakuldtem mind 3 jeltipussal), es nem lattam jelet semmifele felharmonikusnak tiszta szinusz eseteben sem.
Ertem amit irtal a csovesrol mert annak lelke van, ERTEM, de parametereiben NEM lehet kulonbseg, egy jo felvezetostol. Ezt barmikor bebizonyitom. .
Ugyan ez a bakelit lemezzel, szerinted minek van a RIAA korrektor, vagyis sehol sincs az eredetihez, hiszen a meyeket "Tomoritve" tartalmazza.
Egy 8 savos szallag az igen csak odaver neki.

Volt szerencsem Quad Kapacitiv hangfalakkal talalkozni nemregiben, sajnos nem sok ido jutott rajuk, de maga a latvany mar meger egy miset

Az A osztályú erősítő azért (is) jó, mert kevésbé érzékeny a tápegységre. Kell egy eléggé nagy áramot biztosító, legalább kétszeresen túlméretezett tápegység. Az A osztályú üzemmód szépen egyenletesen terheli a tápegységet, stabil áramviszonyokat eredményez. Ráadásul sima egyszeres feszültségű táp kell neki, szóval kisebb tapasztalattal is nyugodtan neki lehet állni a táp elkészítésnek. Minden tiszteletem a táp művészeké, de ez az erősítő nem az ő terepük

Maga az erősítő pedig szépen követi az eredeti kapcsolást, összehánytnak semmiképen sem mondanám, az összeszerelés pedig olyan lesz, amilyennek megcsinálod, mert magadnak rakhatod össze

#CPT.Pirk : Ez a nyák 13 x 5 cm, kicsinek nem tekinthető, látszik, hogy törekedtek arra, hogy elég nagy borda férjen rá. A nyákon is eléggé szélesek a kritikus helyen lévő vezetősávok. Egyes TINA expertek ezt a nyákot megcsinálják 5 x 2 cm méretben, na az már tényleg határeset

A gerjedés az valóban gáz, mert annak ezer oka lehet, nemcsak a nyák elrendezése, hanem maguk az alkatrészek is okozhatják, de akár ugyanaz a nyák ugyanazokkal az alkatrészekkel is vagy gerjed, vagy nem

Na mindegy, azért javaslom ezt az A osztályú erősítőt, mert az otthon is összerakható kategóriában sokkal jobb hangot ad, mint a különböző TDAxyzv IC-kkel megépített erősítők (amelyeknek természetesen megvan a maga helye, nem degradálom le őket), otthoni zenehallgatáshoz ez már vállalható kategória.

Van nála jobb, de ár/érték arányban ez egy nagyon jó erősítő.

Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

Arra a teljesítmény szintre amit tud ezek a sávok még megfelelőek, ugyanakkor GND felület az nincs és kissé zsúfolt az egész. Ettől független lehet jó, csak kellene találni valakit aki összes is rakta, hogy milyen a valóságban, mert egyébként ennyi pénzért nem rossz.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Hasznos kipróbálni ezt a technológiát, mert teljesen triviálisnak tűnő problémák határozzák meg a végeredményt, alacsony alkatrész szám okán nagyon direkt tapasztalatot lehet nyerni, hogy az alkatrészek/környezetbe helyezve mit tesznek a hanggal.

Nekem az erősítő építés utáni 1-2 év tömény csalódás volt, el kellett telnie egy kis időnek, amíg megértettem hogy mit szeret, azóta bármin változtatok körülötte, az erősítőn semmit! csak sikerélményt, és egyre jobb hangot hoz. Megérte, mert munkám során is fel tudom használni ezeket a tapasztalatokat, és mást is sikerélményhez tudok juttatni általa.

Megpróbálom röviden:
Ezt írtad: "...a sima tranzisztorban 2 atmenet van plusz a 2 "vegkupak" ami miatt a zajok es a viszhangok generalodnak a szort kapacitasok miatt igy johet ki a paratlan felharmonikus disszonáns hangzas."
A válaszom: Nem.
Az eszközök nonlinearitása okozza a torzítást.
Vagyis: nem írhatod le az összefüggést így, hogy Uki=Ube*100. (Példának írtam a 100-at.) Mivel a 100 egyes jelszinteknél 10, máshol 63, megint máshol 132, aztán 28, stb.
Ha az ilyen erősítőbe bevezeted a szinuszt (az alapharmonikust) és a kijövő jelet Fourier sorba fejted, az alapharmónikuson kívül megjelennek a 2., 3., 4., 5.,.... stb harmónikusok. Ennek semmi köze a zajokhoz, meg kapacitásokhoz, meg visszhangokhoz.
A cső, a FET és a tranzisztor mind másképp nemlineáris, ezért más összetételben produkálják a felharmónikusokat. És ezért is más a hangjuk.

A csöves technika azért terjedt el a hadiparban, űrhajózásban, mert akár atombombát is lehet mellette robbantani, arra sem érzékeny.
Ezzel szemben a félvezetőkkel (tranzisztorral) sugárzást mérhetsz, fénymennyiséget, hőmérsékletet, a rákötött feszültség változására változnak a kapacitásai, az áramra, feszültségre változik az erősítése, a nyitófeszültsége....felsorolni is sok. Szóval mindenre érzékeny. Ezért a saját működése is "zavarja" a működését. Ráadásul az átviteli függvénye is alapból kevésbé lineáris, mint a csőé, vagy a fet-é. Ez egy annyira komlex nonlinearitást okoz, hogy a felharmonikusai is nagyon komplexek lesznek.
És pont ezért nehéz vele jó erősítőt építeni.
(Viszont a fent felsorolt "hiányosságok" miatt lehet ennyire univerzális eszköz a tranzisztor.)
"Röviden" ennyi.

Az elektronok miatt ne aggódjatok!
Itt inkább a kimenőtranzisztor, terhelőimpedancia stb. vonatkozásában van nagyobb különbség.

Az orosz olajpapír kondik amúgy nem rosszak, meg trafóból is van jó, de nekem valahogy az a perverzióm, hogy jobb, ha ezek nem az én jelutamban vannak.

Agyturbina: Ellenállással vagy hangszóróval mértél?

Donki Hóte: Az A osztályú üzemmód szépen egyenletesen terheli a tápegységet, stabil áramviszonyokat eredményez.
Ez csak nagyos speciális esetben igaz, ha az erősítőelem és a terhelés az áramgenerátor azonos oldalán van. A Te erősítőd nem ilyen. Sőt, nem is áramgenerátoros.

Ráadásul sima egyszeres feszültségű táp kell neki, szóval kisebb tapasztalattal is nyugodtan neki lehet állni a táp elkészítésnek.
Ezt nem értem. Aki tud kis kimenőimpedanciás, ohmos karakterisztikájú, nagy sávszélességű aszimm. tápot építeni, az szimmetrikusat is ugyan úgy tud. A szimm. tápnál a feszültségeknek nem kell pontosan egyezniük, ez nem befolyásolja a hangzást!

Minden tiszteletem a táp művészeké, de ez az erősítő nem az ő terepük
Akkor ezt az erősítőt ne használd ipari telephely közelében, ugyanis nagyon érzékeny a hálózati zavarokra, mivel kevés benne a szűrés.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Nekem az erősítő építés utáni 1-2 év tömény csalódás volt, el kellett telnie egy kis időnek, amíg megértettem hogy mit szeret

Ezt leírod részletesebben? Nagyon kíváncsi lennék a tapasztalataidra.

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Donki Hóte: Bocs, a JLH-ra tényleg igaz, hogy egyenletesen terheli a tápot!!

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Mindenhol ezt olvasni, hogy az A osztály egyenletesen terheli a tápot. Ha én a nyugalmi áramot annyira megemelem, hogy valóban A osztályú működésű legyen az erősítő akkor az minden ilyen A osztályú erősítőre igaz lesz, hogy egyenletesen terhel, nem?

Ugye vannak azok az A osztályúak melyek nyugalmi árama nem éri el a csúcsáramot és bár az már nem class A de mégis lehet rá mondani.

Találós kérdés: miért van szükség az A osztályú müködésre egy komplementer erősítőben, ha a keresztezési torzítást mondjuk 400mA- nél már megszüntettük? Miért emeljem tovább a nyugalmit?

Érdekesség: a teljes A osztályú erősitő teljes kivezérlésnél kevésbé melegszik mint alatta. Minnél kisebb a kivezérlés annál több hőt disszipál.

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Érdekesség: a teljes A osztályú erősitő teljes kivezérlésnél kevésbé melegszik mint alatta. Minnél kisebb a kivezérlés annál több hőt disszipál.

Szokták mondani, hogy az A osztályú tranzisztoros erősítő az 50 %-al jobb mint egy csöves. A csöves az forró és ráz is, az A osztályú viszont csak forró

Találós kérdés: miért van szükség az A osztályú müködésre egy komplementer erősítőben, ha a keresztezési torzítást mondjuk 400mA- nél már megszüntettük? Miért emeljem tovább a nyugalmit?

Ezt hívják AB osztályúnak, lehet ebből is jót találni...

[ Szerkesztve ]

Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.

Szia
"Találós kérdés: miért van szükség az A osztályú müködésre egy komplementer erősítőben, ha a keresztezési torzítást mondjuk 400mA- nél már megszüntettük? "
Az én válaszom:
Mert az A osztály nem a keresztezési torzítás ellen van.

A csúcsáram felét elérő nyugalmi árammal már A-osztálynak hívják. AB-osztályban is van keresztezési trozítás, csak kisebb.

Egyébként nem terehli egyenletesen a tápot az ellenütemű A-osztály, de még az együtemű is csak a fent leírt spec esetben. Megjegyzem, hogy az előfok részei akkor sem.

ELP: Hát mi ellen?

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

A csúcsáram felét elérő nyugalmi árammal már A-osztálynak hívják. AB-osztályban is van keresztezési trozítás, csak kisebb.
Az rendben van, de tapasztalat szerint, 400mA-nél a keresztezési torzítást már nem lehet hallani. Mondjuk olyan 10-15V-ig (mint tápfesz).
Tehát mit nyerek vele, milyen technikai paramétert, ha egy 750mA-es csúcsáramú komplementer erősítőnél nem 400mA-t hanem 700mA-t vagy 1A-t állítok be?

Egyébként nem terehli egyenletesen a tápot az ellenütemű A-osztály, de még az együtemű is csak a fent leírt spec esetben. Megjegyzem, hogy az előfok részei akkor sem.
Erre kíváncsi lennék miért, de gondolom nincs kedved regényt írni.

[ Szerkesztve ]

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Hali.
Például az ellen, hogy, hogy egy 3A-nél 30MHz-es tranzisztor 50mA-nél csak 3MHz-es, hogy egy 3A-nél 100-at erősítő tranzisztor 50mA-nél csak 50-et erősít, hogy sokkal kisebb disszipációs hullámzás van, ami modulálja az erősítést, stb, stb.
Az "A" osztály a lineáris tartományban dolgoztatja a tranzisztort.
Egyébként JLH is írja, hogy, ha a nyugalmi áramot elkezded növelgetni, a kis jeleknél fog csökkenni a torzítás, viszont az optimálisnál nagyobb nyugalmi áram nagy jeleknél növeli a torzítást.
Az "A" osztály nem csak annyi, hogy feltekerem a nyugalmi áramot jó nagyra.

Tulkép egyszerű lenne: a rádiótechnikában megjelenik a kapcsolás egy AB-ről, de én feltekerem a nyugalmi áramot és lett egy "A" osztályú erősítőm.

[ Szerkesztve ]

Valszeg emmiz nem nyersz vele.

Szimuláld le pl. TINÁban. Vagy hallgasd meg a JLH-dat több féle tápról, pl. Köss sorba a tápággal egy 1ohmos ellenállást.

ELP: mindez igaz, de én úgy tudom, h a keresztezési torzítás az egyok legzavaróbb, és AB-osztálynál a nyugalmi áram hőstabilitása egy kihívás.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Így van.
De az sem semmi, hogy hogyan kompenzálsz egy erősítőt, aminek null-átmenetkor teljesen más a sávszélessége, mint a szinusz tetején, ráadásul a pozitív és a negatív félhullámban is különbözik.
Ezen viszont a slewrate, amin pedig a TIM múlik. És az összes egyéb harmonikus torzítás.
Pl. ez a probléma csöves erősítőnél fel sem merül.

Szia!

Így van, pontosan!

Illetve a nyugalminak köszönhetően tűnik el a keresztezési torzitás is /szinte

[ Szerkesztve ]

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Hát, azért a TIM-hez már elég rossz erősítő kell. Egy 50kHz-es határfreki és egy bemeneti RC-szűrő megteszi. Szerintem a TIM ma már nem probléma, hacsak nem a legalsó kategóriából választ valaki.

Középkategóriában elfogadom, hogy lehet csövi vs félvezetős vitának létjogosultsága, de feljebb már meg kell róla győzni engem, tapasztalattal. Eddig még ez nem történt meg.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Üdv

Szuper jó cikk! Öröm volt olvasni!
És a hozzá szolások java része is nagyon szakmai korrekt!
Nagyon tetszett!

Veled kell egyetértsek ebben a témában. A "régi" csöveseket annyira meg kellene dolgozni, hogy annak már nincs értelme. Abban azért ELP-nek is igaza van, hogy ha bemegy valaki és vesz egy erősítőt a boltban mondjuk 100 ezerért akkor nem kap jobbat sőt, rosszabbat mint 30 éve arányos árban.

Saját korlátaimból nem léphetek ki, mások adottságaiba nem léphetek be.

Szép lett, gratulálok, és köszi a leírást.

Egyetértek a kapcsolási és szerelési elvekkel, kivéve:
1.; Ha digitális a forrás, szabályozatlan kimenetet használnék, tehát szükséges lenne az erősítőn hangerőszabályzó, mondjuk ellenállásokból épített - no meg hát lehetőleg analóg forrást hallgatok.
2.; Én toroid trafókkal építeném.
3.; Huzalozást esetleg más ízlés szerint csináltam volna (márminthogy az "OFC ezüstözött nagy tisztaságú réz" kitételed gondolom sodrott kábelre utal), de ez nyilván tényleg csak ízléskérdés.

Triódaként mekkora teljesítményt tudsz kiszedni belőle?

Ellenállás létra mint hangszín szabályzó jó dolog, de ahhoz legalább kellene egy 24 állású yaxli vagy hogy hívják kapcsoló, ami kb. beszerezhetetlen. Ennek hiányában max egy halom relével lehetne megcsinálni, szóval sokkal egyszerűbb a forrásnál állítani a hangerőt.

Sima potis megoldás se túl jó, mert nem egyszerű együtt futó sztereó potikat találni. Én emiatt szétbontottam egy régi kazettás deck-et, aminek dupla tengelyes, független hangerőszabályzó potija van.

[ Szerkesztve ]

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Van elérhető dzsekszli [link]
Vagy emiatt az együttfutás miatt szoktak két mono potit beszerelni, de nekem az alps blue-val semmi gondom bajom még mérve se, nemhogy hallgatva

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Na bezzeg amikor kellett volna, akkor nem találtam sehol. Mondjuk lehet nem jól kerestem...

Egyébként anno egyszer csináltam 6 csatornára egy potis közös vezérléses hangerő szabályzót, ahol fet képezte az osztók egyik tagját. Tök jól működött bár azt nem tudom, hogy torzítás stb. paramétereket mennyire befolyásolta, de kényelmes volt és filléres megoldás.

kammerer: megérte szétszedni, egy csomó minőségi alkatrészt bugáztam belőle, mint pl. bemenet választó gobok, stb.

Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

Meier is ilyen hanherőszabályzót használ, IC-vel és SMD ellenállásokkal. A típusának otthon utánanézhetek, ha gondolod. Hallani még nem hallottam ilyesmit. Vagyis analóg kapcsoló-IC-t egyszer, de rosszul szólt, noha adatlap szerint a legkisebb torzításút vettem.

Amúgy egy12 állású yaxley-t kiterjeszthetsz egy kapcsolóval.

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Sajnos nem all rendlekezesre egy olyan ellenallas ami kepes elviselni(disszcipalni) akkora teljesitmenyt mikozben kapacitiv-induktiv jellege alapjan rezonancia frekvenciaja 0Hz nel talalhato es lineárisan novekszik az inpedanciaja a frekvenciaval, igy kenytelen vagyok hangszorot hasznalni, elvegre ha lanc tagja akkor az a lenyeg mit "hallasz" szereny velemenyem szerint persze tudom hogy nem "Profi", de sajnos olyan ellenallast meg nem lattam mint fentebb emlitettem de meg olyat sem ami ekkora teljesitmeny eseteben szimplan induktiv jelleget mutatna(mert hat fizikai keptelenseg ha jol sejtem), igy nem lehet teljesen lineáris, igy az sem annyira profi mint szeretnem, es teljesen ohmikusat meg elkepzelni sem merek azok alapjan amit a kollega irt a Taylor es Fourier kapcsan.

A tranzisztor es egyebb felvezetok nem lineáris erositise karakterisztikajarol szeretnek tobbet megtudni annak fenyeben, hogy letezik-e impedanciájában lineárisan illeszkedo hangszoro(mert ugye ez lenne a lenyeg az impedancia illesztes)? Mert szerintem az sincs igy akkor ha a lineáris erositesu erositore egy nem lineáris hangszorot kapcsolunk akkor sem kapunk valami fenyes eredmeny szvsz, ebben az esetben arra gondoltam, ha a ket nem lineáris gorbe egybeesik akkor kapjuk a legjobb eredmenyt, de ha tobbet tudtok nalam, ami nagyon valoszinu akkor ne tartsatok magatokban kerlek.

Kulonben attol is fugg az erosito hangzasa, milyen tipusu zenet hallgatsz rajta....Mert valahol elony a felvezto hangzas a csoveshez kepest szerintem

[ Szerkesztve ]

A hangdobozoknak van helyetesítő kapcsolása, némelyik nem is olyan bonyolult. Nem egyetlen alkatrész természetesen. Egyébként a hagfalak sem 0Hz-en "rezonálnak", így ez nem gond.

A hangszórós mérésnél meg arra kell figyelni, hogy a hangszóró mikrofóniázik, de ez részletkérdés.

Az impedanciaillesztés nem feladat, hiszen az csak az adott kimeneti impedancia melletti maximális teljesítményátadást valósítaná meg, ami nem feladat. Az erősítők kimenőimpedanciája ugyanis jellemzően alacsony, és sokszáz wattot amúgy sem tudnának kiadni. Hatásfok szempontjából az a jó, ha a kimeneti impedancia minél kisebb, nem pedig az illesztett impedancia.

ha a ket nem lineáris gorbe egybeesik akkor kapjuk a legjobb eredmenyt
Ja, értelek, de akkor itt félreértés van! A linearitást itt nem frekvenciamenetre értettem, hanem, hogy mennyire torzítja a jelet (több torzítás ugyanis nonlinearitásból származik, pl. THD, IMD). Vagyis 2x akkora bemenőjelre nem pont 2x akkora az erősítés.

Ilyen értelemben mi az, ami linearizál? A negatív visszacsatolás! Ki kell választani egy kellően lineáris munkapontot, és emellé használni egy nagy visszacsatolást. Sokan nem szeretik a visszacsatolást, mert magasabb rendű torzításokhoz vezet, azonban ez szerintem akkor zavaró mértékű, ha a tápegység nem jó minőségű. (Csöviknél ugye az is van, hogy a kimenőtrafó menetszámarányával gyakorlatilag "leosztódik" a táp kimeneti impadanciája. Vagyis a terhelés szorzódik, így a tápimpedancia/hangszóróimpedancia arány kisebb. Itt írtam erről.)

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Pechman8:
Egy valami felvetődött bennem pár napja:
Ha az a kimenőtrafó a szokás szerint van méretezve és visszacsatolás sincs, annak nem az lesz a következménye, hogy 8 ohm körüli impedanciával hajtja meg a hangdobozt?

Akkor mar ertem mirol beszelsz En emlekeim szerint(1X eve nem foglalkoztam vele sajnos ) a valtokozo aramu helyetesito kapcsolasban az aramerosites kepletbe bejon az omega, ezert gondoltam a frekvencia atvitelre, es ezert nem ertettem eppen milyen egyenesrol beszelunk.
A torzitast arra ertitek, ahogy teheljuk a kimenetet, a tapfeszultseg esik, ezzel csokken a kimeneten az erositett jel es torzul, attol fuggoen eppen mennyi a terehelese igy jon ki a nemszinuszos osszetevo. Erre gondoltok mert nem jott at teljesen?
Mert ugye ha Aramot kerunk valamitol arra feszultsegesessel reagal az elleneallsok miatt, ez igaz a csovesre is?

Jo fele kapizsgalok?

Nem csak a táp torzít, de igen, annak is van egy véges kimeneti impedanciája, ami miatt esik a fesz, ha árammal terheled. Csöviknél a kimenőtrafó azt teszi lehetővé, hogy kisebb áramok menjenek az erősítőn beleül, nagyobb feszültség mellett.

A linearitása viszont nem csak a tápnak, de az erősítést végző elemeknek (elektroncső, tranzisztor) sem tökéletes. Szinuszos bemenetre nem szinuszos kimeneti jelet adnak, mert az erősítésük függ a bemenőjel amplitúdójától: ezt hívjuk nonlinearitásnak az esetükben.

Hogy valami hasznosat is írjak: próbáljátok ki a K Multipliert! Csövikhez is elkészíthető nagy feszültségre. 50mohmos kimeneti impedancia, >1MHz sávszélesség mellett, vagyis eddig teljesen ohmos jellegű a kimenete! Saját zaja gyakorlatilag 0, a bemenő zajt pedig min. 60dB-vel szűri.
Hangra óriási!

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Én egy következő erősítömben tuti kipróbálom, tervben van mióta kitárgyaltuk
(illetve a következőt kissé szerelőbarátabbra tervezem, de majd agyalok, hogy ne a kinézet rovására menjen).
Csöviknél a kimenőtrafó azt teszi lehetővé, hogy kisebb áramok menjenek az erősítőn beleül, nagyobb feszültség mellett.
Én úgy tudtam, hogy a csövek nagy kimenő ellenállását (~2,5k) csökkentjük le vele, ezért létszükséglet a kimenő. Kivéve abban a néhány kapcsolásban, ahol több cső párhuzamosításával illesztik a véget.

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Koszonom a valaszod, Azon agyalok, ha a munkapontot A osztalyba lojjuk be kozepre akkor is fennal ez a problema, ahogy ertem igen fuggetlen a munkaponttol. Es itt ert veget a flash elfogyott az informacio...

Koszi megegyszer

Az utolso: miert nem latni ezt a torzitast szabad szemmel az oszcilloszkópon? Mert annyira kicsi hogy nem eszreveheto a jelalakon?

Ezzel ugyan azt mondjuk.

Agyturbina: ha a munkapontot A osztalyba lojjuk be kozepre akkor is fennal ez a problema, ahogy ertem igen fuggetlen a munkaponttol.
Fennáll akkor is, de nem függetlenül a munkaponttól, hanem kisebb mértékben.

miert nem latni ezt a torzitast szabad szemmel az oszcilloszkópon? Mert annyira kicsi hogy nem eszreveheto a jelalakon?
Pontosan. Szemre talán ha egy 10%-os torzítást észreveszel. a hallás azonban 120dB-t fog át, ami energiában 12 nagyságrend! Emellett a disszináns vagy tranziens viselkedésű torzításokra sokkal érzékenyebb, mint a kellemesebbekre. Ezért nem mond semmit, hogy egy erősítő THD-ja mekkora.

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Tudod valaha azert tanultam elektronikat, mert eltem haltam erte...Sajnos nem volt idom es lehetosegem ezt szinten tartani es boviteni....Es itt vagyok EN....

Koszi az idot es energiat

Jah, akkor világos

Érdekesség, a hallásunkról érthetően

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Szia
Igen, a szkópon nem veszed észre, csak, ha nagyon durva. Spektrumanalizáror kell hozzá. (Kezdjük ott, hogy szemmel nézve azt se tudjuk, hogy pontosan hogy is kéne kinéznie a tökéletes szinusznak.)

Kicsit besegítek képekkel:

Figure.1 Ha változik a tranzisztor árama, változik az erősítése. Ideális esetben egy vízszintes egyenesnek kéne lennie. Ha a fenti VALÓS tranzisztort 20mA körül járatod, ott van egy kis lapos szakasz, alig-alig változik az erősítése (1=100% az Y tengelyen), de, 0,2mA-nél már csak 60% az erősítés 50mA fölött meg már leszakad. Vagyis, ha elkezdesz egy lineárisan növekvő áramot adni a bemenetre, a kijövő áram egy girbe-gurbán emelkedő áram lesz, nem pedig egy lineárisan emelkedő. Először laposan emelkedik, majd meglódul, utána ismét ellaposodik. Azaz torzít.
Fig2. Ha változik a kollektor feszültség, akkor megint változik az erősítés. A kollektor áramoknak nem ilyen legyező szerűen kéne alakulniuk, hanem csak vízszintes egyeneseknek, amihez legközelebb a legalsó görbe van. Vagyis torzít ismét.
Fig3. Természetesen a hőmérséklet is változtatja az erősítést és mivel a csip tömege nagyon kicsi, amit a rajta ingadozó feszültség és az áram szorzata fűt, ezt a csip sok esetben tudja követni.
Fig6. És még a tranzisztor határfrekvenciája is változik a kollektor árammal. A 10mA-nél 220MHz-es tranzisztor erősítése 0,5mA-nél 80MHz.
Meg még sok minden változik sok mindentől és a végén ez mind megjelenik az erősítés nagyságában. Erre írtam, hogy felsorolni is sok.

Szóval csak ez a 3 effektus is megoldja, hogy a szép szinuszos bázis áramra egy girbe-gurba szinusz legyen a válaszjel.

A lényeget nem írtam le:
Amikor pedig egy ilyen girbe-gurba jeled van, az nem más, mint az alapszinuszod és további sok felharmonikus szinusz összege. Vagyis a kívánt szinusz mellett megjelentek további hangok, amik eredetileg nem voltak ott és Te ezt hallod (harmonikus) torzításnak.
Mert még van sok féle torzítás, csak azokat nem tüntetik fel az erősítők adatlapján. Ezért van, hogy sok erősítő gyönyörű torzítási adatokkal xarul szól, mások meg rosszabb adatokkal gyönyörűen.

[ Szerkesztve ]

Koszi a kimerito valaszt, annak ellenere milyen remenytelen vagyok, megertettem, vagyis a CSO a tranzisztorhoz kepest abban kulonbozik, hogy a kimeneten a differenciallis ellenallas ertekek nem egy lineáris szakasz menten helyezkednek el vagyis nagy feszultseg valtozashoz kis aramvaltozas tarsul igy a munkaponti aram mindig az idealis kozeleben tanyaszik, igy nem valtozik az erositese merteke, ha jol ertelmezem.

Vagyis a tranzisztor aram erositesi egyutthatoja fugg a kimeneti aramtol, frekvenciatol(homerseklettol tapfeszultsegtol) ami ugye fugg a bemeneti vezerlestol, igy gyakorlatilag egy igen furcsa kepzodmenynek vagyunk tanui.
Ha jol gondolom ezek joresze kikuszobolheto ha jol sejtem, pl a tranzisztor is kepes nagy nyitofeszultsegen uzemelni, vagyis lehet csokkenteni az atfolyo aramok merteket, stabilizalni, igy csokkentheto a torzitasa is, a homerseklet kerdese meg szimplan a kollektor korbe epitett (forditott karakterisztikaju ha jol emlekszem az az NTC) NTC elleneallassal korigalhato. A bemeneti aramok tekinteteben mas kerdes nem emlekszem sok mindenre, de biztos van megoldas arra is. Sajnos csak egyenaramu uzemmodban sikerult mereseket vegeznem valaha a tranzistorral kapcsolatban, igy eleg nehez a tobbi kovetkeztetest levonni.

Ezek megoldhatok szerinted(vagy akarmilyen modon csak agyaltam gyorsan) es lehet egy eleg korrekt erositot osszerakni pl tranzisztorral, (FET nek nem vizsgaltam a teljes karakterisztikajat(ismet csak DC meresek), de felepitese miatt biztos elter a hagyomanyos tranzisztortol AC uzemmodban). A kerdes, hogyan kepesek a tranzistort es tarsait oly sok mindenre hasznalni, ha ennyire nem jo? Pl hagyomanyos analog cuccoktol kezdve mindenen at ? Mert pl a hagyomanyos tv-ben(katodsugarcsovesre gondolok) eleg sok dolognak kellet egyuttalnia, ahoz hogy azt lassuk es haljuk amit, 8MHz volt a csatorna szelesseg es mivel minden analog volt gondolom rengeteg szinuszhullam kellet hogy osszehozza a sorkimenon meg a HT is a szinkront, mert ugye torz jelekkel eleg furcsa kepet kaptunk volna, foleg ha az elteritokon a jel felfutasa nem azonos.

Megegyszer csak agyalok es varom a megoldasokat

Koszi megegyszer

ELP: Kimenő impedancia... Nem vizsgáltam erről az oldalról. A kimenők 4 és 8 Ohmra illesztenek. De az UL is egyfajta negatív visszacsatolás. De még rákontrázok: az eltelt időben egyszerűen eltávolítottam a Végcsövek katódkondenzátorát -is-! Az erősítő hangja egyszerűen szintet ugrott! És miért is kellett oda az a kondenzátor egyáltalán? Leegyszerűsítve: teljesítménynövelés...

Valaki kérdezte feljebb a TRIÓDA teljesítményt. Nem mértem de triódaként hallgattam kb 1,5 hónapig. Majd visszakötöttem pentódaként UL-be. Az biztos, hogy drasztikusan visszaesik a teljesítmény triódaként kb 7W-talán 8W-ra. Igaz ez ennél a csőnél nem gond. Teljesítmény van bőven. Nem emiatt kötöttem vissza. A két hangzás lényegesen eltér ennél a csőnél, ebben a kapcsolásban. Szóval, szerintem pont veszik el triódaként amit a GU50-ben annyira szeretek: a falrengető dinamizmus. Nekem így tetszik jobban, se több se kevesebb. Ezt sajnos mindenkinek magának kell kihallgatnia melyik tetszik Neki jobban. A teljesítmény miatt nem kell aggódni.

Hangerő szabályzás. Példa: A DAC-on (Marantz HD-DAC1) két kimenet van. 1- szabályozható, 2.- Fix. Direkt a szabályozható miatt vettem ezt, DE! A szabályozott összehasonlíthatatlanul rosszabbul szól. A számítógépen állított hangerőnél nem lehet ilyesmit észrevenni. Régebbi gyári erősítőimen volt hangerő de egyszer beállítottam középre aztán nem használtam. Innen jött az ötlet, hogy el is hagyom. Nem is bántam meg. Mindenkinek ajánlom ezt! Egy poti, akármilyen a jel útjában... egyszerűen jól szól úgyis de semmi különös. De nélküle: életre kel, lélegzik, izzad az előadó. Persze vigyázni kell mert az erősítő így állandó teljes hangerőn van! CD-t, bakelitet nem használok, erről sajnos le kell mondani. Nem azért mert bajom van velük, sőt. Egyszerűen választanom kellett. Én ezt az utat választottam.

Összegezve: Bátornak kell lenni. Merni kell mérnöki szemmel kavicsot dobni az erősítő állóvizébe. A mérhető paraméterért Soha nem dobni oda A Hangot!

Mindenki más véleményét maximálisan tiszteletben tartva, és elfogadva, ha nem is értve egyet... nem kell, hogy egyformára építsük erősítőinket!

Szívesen megmutatom én mire jutottam: Pécsen. A Leőwey Gimiben van jelenleg... Priviben egyeztetve...

[ Szerkesztve ]

Saját korlátaimból nem léphetek ki, mások adottságaiba nem léphetek be.

A poti hangját ki lehet úgy is iktatni, hogy maxra tekered. A modern erősítőkben használt analóg kapcsoló-IC-ket viszont nem. Sokaknál a fizikai poti is ilyet vezérel...

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Szia.
Jaja, a katódkondenzátor eltávolítása visszacsatolást okoz, linearizálja a csövet, viszont csökken az erősítés is és romlik valamelyest a kivezérelhetőség. De ez nem feltétlenül probléma.

Ott van némi fenntartásom, hogy a cső kimeneti impedanciája (mondjuk csak a példa kedvéért kb.) 3000 Ohm. Erre van illesztve a trafóval a hangszóró. (Persze tudom, nem pontosan erre...de általában kb...). Vagyis ezt a 3000 Ohm meghajtó impedanciát a trafó letranszformálja 8 Ohmra. De ez azzal jár, hogy a hangdoboz 8 Ohm-mal van meghajtva. (Mivel a hangszóró kimenetéről nincs visszacsatolás.)
Következménye:
Teljesen elhangolja a keresztváltót és a doboz-rezonancia (vagyis a basszus) is csillapítatlan lesz, illetve nagyobb frekiken sincs a membrán mozgása "megfogva".
Vagyis, nagyon nem mindegy, hogy milyen hangdobozt kötsz rá. Az erősítő ugyan nagyon szépen szólhat, viszont a hangdobozok 99%-a "meghülyül" ilyen meghajtástól.
Egy ilyen erősítőhöz olyan hangdoboz kell, amit speciálisan ehhez az erősítőhöz méreteztek.

Ps: Még annyi esetleg lehet, hogy az ideálisnál nagyobb áttételű trafóval a kivehető teljesítmény rovására levitték a meghajtó impedanciát....De, nem hiszem, hogy így le lehetne menni 1 Ohm alá, ami már elfogadható lenne.
Kéne tudni a trafó áttételét és a cső adatát, de ez utóbbit nem találom. (Az előbbit meg te tudod.)
Vagy: Megmérni a kimenő feszt fél...negyed hangerőn 8 Ohmon, majd rátenni egy 4 Ohmos ellenállást, ismét mérni és kiszámítani a belső ellenállást.

Szia
Nem teljesen.
A csöveknek (FET-eknek) is vannak hasonló karakterisztikái:

(A bal oldali felel meg (nagyjából) annak, ami a tranzisztornál az erősítés alakulása a kollektor áram függvényében. GU-50)
Csak sokkal lineárisabb, ha a megfelelő munkapontban használod. A jobb oldali görbék sem feltétlenül szebbek mint a tranzisztoré. Csak épp, ha 10...20V körüli kimenő feszt akarsz kivenni egy meghajtó erősítőből, az a 300...500V tápfeszhez képest eltörpül, vagyis nem probléma. A tranzisztoros meghajtóerősítők pedig mindig tápfeszig ki vannak hajtva. (Arányaiban sokkal nagyobbak az ingadozások a tranzisztoroknál.)
Másrészt a görbék is olyanok hogy a "görbülésük" is sokkal barátságosabb (egyszerűbb függvények írják le a cső működését)...A torzításuk kevesebb páratlan harmonikust tartalmaz, barátságosabb a fülnek. Illetve a cső nem változtatja mindenre a paramétereit, mint a tranzisztor.
(Praktikussági szempontból én tranzisztor párti vagyok, de elfogadnék egy jó csövest )

A tranzisztornál az általam feljebb leírt hibák persze kiküszöbölhetők. Az erősítő tranzisztort kiegészíted egy áramgenerátorral, hogy ne ingadozzon az árama...+1-2 tranzisztor beépítése, egy másikkal is kiegészítheted, hogy a kollektor feszültsége se ingadozzon, még 1 tranzisztor (+zener+ stb)....az eddigi 1 tranzisztorból 4 lett...aztán ezt megcsinálod még a többi fokozatban is és az erősítőd egy alkatrésztemető lesz, 15-20 vagy még több tranzisztor egy végfok.
Viszont a végtranzisztoroknál ezeket a "trükköket" nem lehet megcsinálni. Pedig a legnagyobb bajokat pont ezek okozzák.
Ott egy valamit tehetsz: "A" osztályú végfok.
Építesz egy 2x20W-os "A" osztályú erősítőt, ami nem túl izmos, de otthonra már elmegy, ha elég jó hatásfokúak a hangdobozaid...
Kapsz cserébe kb 200W hőtermelést, hatalmas hűtőbordákkal, esetleg ventilátorral (ami zajos), 3-400W-os trafóval.
A végtranzisztoroknak egy jobb alternatívája a teljesítmény MOS-FET. Cső-szerű karakterisztikák és sokkal jobban párban vannak, mint a tranzisztorok.

Ezt az erősítőt dicsérik nagyon.

Tévé:
A fül sokkal-sokkal érzékenyebb a torzításokra, mint a látás
Próbáld ki: Kapcsolj be egy jó kis képcsöves TV-t. Amin szép kép van. Aztán átkapcsolod teletextre, kiderül, hogy palack, vagy hordó alakú a kép, jobbra-balra lejt, alul nem akkorák a betűk, mint felül, stb. És még a színek is torzultak. De a filmen legtöbbször észre sem veszed.

[ Szerkesztve ]

Mar at is nyalaztam amit kuldtel linket

Le a kalappal Es KOSZONOM megegyszer.

Elnezest a kesei reakcios hozzaallasert

Lattam en mar mernokot spektrum analizatorral meg egyebb meroberendezessel felszerelve, faziszoget es egyebb nyalanksagot merni egy toltoberendezesen, mire rajott nem a tervezesben volt a hiba hanem a kivitelezesben(rosz helyen vittek el az arnyekolatlan szalagkabelt). Tobb napig keresni mi a rosz mert a PLC mindig hibakoddal tert vissza ami arra utalt sok a felharmonikus, hat az is volt csak nem az erosaramu reszben

Kulonben meg eleg erdekes amikor parhuzamosan huzod a suto meg egyebb aramigenyes dolog kabeljet a vilagitas kapcsolt szalaval, amiota a LED elert mindenkit azota eleg gyakori a Diszko feny, csak hat az idiotak meg nem jottek ra miert En mar mondtam a fonokomnek 3 eve hogy a vilagitas minden modon szeparaljuk a tobbitol(egy lukba futottak a keretben eleg sokszor, foleg a 2-3-4 utas kapcsolasok lengoszaljaval). Amiota ugy csinaljuk, NEKUNK semmi gondunk nem volt az uj epitesu hazakkal, a tobbiek meg nemtudom mert a felujjitasok soran igen erdekes kavalkad szokott keletkezni az epulet elektromos rendszeret tekintve, es akkor meg nem beszeltunk a tobbirol, RG6-os on keresztul a CAT6A-ig bezarolag(A HDMI-t meg sem emlitem) mindent ossze vissza huznak aztan utanna meg okoskodnak miert is nem jo, foleg amikor szepen megtorik a kanyarokban.

Na de nem kell Nekem errol eloadast tartanom abban Biztos vagyok

Koszi