Új hozzászólás Aktív témák

  • Crystalheart

    őstag

    válasz szablya #10 üzenetére

    Nem tartom valószínűnek, hogy egy bank keze nem ér el egy másik országba, túl egyszerű lenne. Felveszek ötmillát aztán elhúzok a fenébe? Ugyan...

    Többiek: Addig kellene költözni, amíg nyugalomban meg lehet tenni, hogy aztán a családnak legyen egy menedéke, mint írtam. Végre egy ember, aki nem olyan szemét, hogy elhúzza a belét a szorult anyagi helyzetben lévő szülői házból, mihelyst megteheti, erre ti meg csak erre buzdítjátok. Itt van a húgom, megpattan tőlünk, és iszonyúan fenn hordja az orrát, mert neki már biztos az étele, és becsmérel minket, amiért néha nincs mit az asztalra tenni. Itt van az öcsém, aki kitalálta, hogy sztrájkol, és bár itthon él, nem segít semmit, ez a stratégiája, hogy "legyen élete". Nekem meg persze nincs életem, mint húgom mondotta. És mindez szörnyen fáj még nekem is, nemhogy édesanyámnak, aki az egész fiatalságát ránk áldozta. Igen, mára depressziós, és rengeteg logikátlan döntése van, és érthetetlen dolgai, és mindig megkapom a fejleordítást, hogy nem csinálok semmit, de akkor is az édesanyám. Igazán tartozom neki és a kistestvéreimnek annyival, hogy a saját éveimből néhányat rájuk áldozok. És ha azt kérdezitek, mi lesz a nagyobb húgommal és öcsémmel? Bármit is tettek, ha a jövőben megszorulnának, és lesz lehetőségem, nekik is ugyanúgy fogok segíteni, mert a családom, és ez a kötelességem. És ha ezt megoldottam, a tágabb családomhoz fordulok, az ország felé, bármit is tett, bármilyen bűne és hibája legyen is.

    Nincs életem? Nekem van csak igazán.

Új hozzászólás Aktív témák