Új hozzászólás Aktív témák

  • nemlehet

    őstag

    A pofátlanság csúcsa amikor kisebb is lesz a termék és drágább is. Rühellem az ilyet.

    Mondjuk nem tudom ti mennyi csokit esztek, de szerintem ha a tibi 200 egy jobb Lidl/Aldi csoki meg 400 akkor szerintem fölösleges ezen spórolni. Ha minden héten vesz az ember 2 táblával akkor 3200 Ft... Na bumm... Egy szenvedélyre ennyit áldozni nem nagy dolog. Pedig én se havi 1 millióból élek sőt, a tizedélből sem. Mondjuk ha az embernek az Anthon Berg vagy a Merci a szenvedélye az más de azért a középkategóriás táblás csokik nem annyira drágák.

    Amúgy én régen sem szerettem a tibit, a Lidl-s egész mogyorós csokit (a "zöld dobozos") imádom. Illetve Lindt magas kakaótartalmú csokikat szoktam venni (75%-os a kedvencem).

    Amúgy én őszintén szólva nem tudom a gyártókat hibáztatni, mert egy tök normális piaci magatartás a profitmaximalizálás. Az államot és a fogyasztókat annál inkább. Egyrészt ugye minden országban van élelmiszerkönyv ami meghatározza, hogy mit lehet pl étcsokinak hívni. Itthon ez egy kalap fos... Másrészt az állami szervek sem szakadnak meg a szabályok betartatásában és egyszerűen a retorziók sem elrettentőek. Másrészt a fogyasztók sem elég tudatosak, a picsogás megy folyton, de se feljelentés, se elpártolás nincs, se nem bírunk túljutni azon az 1-2 bejáratott márkán amit ismerünk, pedig néha érdemes nézelődni, mert minimálisan drágábban sokkal többet kaphatunk.

    Azt külön szeretem amikor valaki kijelenti, hogy ő 250 Ft-nál többet nem hajlandó erre vagy arra költeni, míg lehet 280 Ft-ért már sokkal többet kaphatna. Pl a sajt egy remek példa, a nagyon olcsó sajtok elég íztelenek ezért 2-3 szeletet is kell rakni a szendóba vagy sokat kell reszelni egy tésztához, míg egy jobból meg 1 szelet is elég.

Új hozzászólás Aktív témák