Új hozzászólás Aktív témák

• #19409 #71562240 törölt tag #16820480 #19404

  Új Válasz 2013-11-27 18:02:37 #19409

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #71562240

  törölt tag

  válasz #16820480 #19404 üzenetére

  A hifi topik (még nem közreadott, tehát egyelőre szupertitkos) témaösszefoglalójából, Blattida fórumtárs által (a márkanevek természetesen nem fejhallgatókra utalnak, még a fejhallgatókat is gyártó cégek esetében sem!):

  "Hifi irányzatok, rendszerépítés
  Az egyes márkák saját hangját csoportosítani is lehet a szerint, hogy mely hangzási ideál, elképzelés vagy filozófia képviselői. A kulturális eltérésekből, fakadó sajátosságok is tetten érhetőek közöttük, természetesen ezek csak tendenciaszerűen érvényesülnek, kivételekkel.
  Az európai gyártókra általánosságban jellemező az analógosabb hangzás, ami a középtartomány hangsúlyát, a sávszélek enyhe lekerekítését, azaz a mély és magas hangok kismértékű visszafogottságát jelenti, valamint az emberi fül számára kellemes torzítások jelenlétét, hosszan hallgatható formában.
  Ezen belül megkülönböztethetjük az angol vagy BBC iskolát, melynél a fent vázolt jellemzők erőteljesebben jelennek meg (például Naim, Spendor, Rega, Wilson Benesch, Musical Fidelity) és ténylegesen a középtartomány, az emberi hangok, a beszéd, az ének pontosságát és tisztaságát helyezik a középpontba, illetve az olasz mentalitást képviselő olasz és más déli gyártók által képviselt nagyon meleg, nagyon zenei és olykor bizony erősen színezett, de nagyon élő hangot adó iskolát (például Chario, Sonus Faber, Audio Analogue, Unison Research, Jadis,, nagyjából a JM-Lab).
  Másik oldalról közelít a témához a német vagy skandináv irányzat, náluk az egész, teljes hangkép tisztasága és pontossága fontos, akár azon az áron is, hogy kissé érzelem mentesebbé válhat a nyújtott hang (ilyenek például a T+A, Hegel, Audionet, Dynaudio, Lyngdorf), ám ez is csak relatív, mert sterilségről nem beszélhetünk, csak itt is kiütközik a kultúrákból és ízlésekből fakadó különbség.
  Az észak-amerikai cégeknél a dögösség, az optimizmus és a magabiztosság a hangban is visszaköszön, azaz a basszus- és magas-tartomány kiemelése, a sodró, pezsgő előadásmód, ami néha elfedi a finom, apró részleteket (például Conrad Johnson, Martin Logan, JBL, már kevésbé például az Audio Research), ám ez nem jelenti azt, hogy ezek kellemetlenek vagy rosszak lennének, hiszen gyakran nagyon élő és hosszan hallgatható hangzásra képesek.
  A japán és távol-keleti audiofil gyártók zenei elképzelése viszont az említett európai iskolák esszenciájaként is felfogható, általánosságban a pontosság, a színezettlenség, a semlegesség és igazmondás jellemző rájuk, gyakran viszonylag egyszerű felépítésűek, és előszeretettel használnak természetes anyagokat (például 47Lab, az eredeti Audio Note, Kondo, az Accuphase, valamennyire a Sony is).
  Mindegyik fent tárgyalt irányzat termékei között megtalálhatóak az alacsonyabb, a közepes és a magasabb kategóriákba tartozó komponensek, ezek sokféleképpen kombinálhatóak, az egyéni ízlésünk, prioritásaink és pénztárcánk szerint, de rendszerépítéskor mindenképp érdemes rendszerben gondolkodni, azaz úgy összeállítani a láncunkat, hogy a lehető legkiegyenlítettebb hangzást tudja nyújtani, a lehető legkisebb torzítások mellett, és tegye mindezt úgy, hogy közben az ízlésünket is kiszolgálja."

Új hozzászólás Aktív témák