-Schmidt Pál megígérte nekünk, hogy ő még Sólyom Lászlónál is jobban fogja védeni az egyének alkotmányos jogait. Emiatt őrá biztosan számíthatunk és minden követ meg fog mozgatni a 20-45-éves korosztály érdekében a szelektív lopás ellen.
Az abszurd viccet félretéve, 
itt van egy alkotmányjogász véleménye:
Lövétei István szerint az államot teljes kompenzációs kötelezettség terheli, vagyis senki nem járhat rosszabbul a következő 14 hónapban, mintha pénzét nyugdíjpénztára kezelné. Az alkotmányjogász szerint a kormány által választott módszer egyáltalán nem biztos, hogy kiállja az alkotmányosság próbáját, ha valaki az Alkotmánybírósághoz fordul – mint azt több nyugdíjpénztár vezetője már valószínűsítette.
A szakember szerint „ha nem lesz teljes körű a kompenzáció, akkor alkotmányellenes a lépés”. Kérdésünkre, hogy utólag indíthat-e polgári pert bárki az elmaradt hozamok miatt, Lövétei István azt mondta, az állampolgárnak azt kell bizonyítania, hogy elmaradt haszna keletkezett.
Az Alkotmánybíróság eddigi döntési logikája alapján elég jó eséllyel semmisítheti meg a törvényt, ha valóban már november 1-től bevezetik az intézkedést, hiszen a pénztárak joggal mondhatják, hogy az állam nem adott nekik elég időt arra, hogy egy ilyen rendkívüli lépésre felkészüljenek – mondta lapunknak Hack Péter. Az ELTE tanára szerint 1995-ben a Bokros-csomag több elemét is ezért semmisítették meg.
A pénztárak, és az állampolgárok ugyanakkor hivatkozhatnak a jogbiztonság elvének sérelmére is, hiszen ők azért kötöttek szerződést, mert joggal gondolhatták, hogy ezt a befizetést az akkor megkötött feltételekkel kezelhetik az alapok – arról nem is beszélve, hogy az állam egyenesen kötelezővé tette a belépést.
„Erre hivatkozva perelni is lehet az államot, a kormánynak ebben az esetben azt kellene bizonyítania, hogy mást nem tehetett, amit szerintem elég nehezen tudna alátámasztani, hiszen jelenleg az elvont pénzekből fedezik a kedvezményes nyugdíjakat” – mondta a Hírszerzőnek Hack Péter.
itt van egy alkotmányjogász véleménye:
