Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • floatr
    veterán

    Nagyrészt az egész a visszafele kompatibilitás miatt ilyen béna.

    Igen, lehetne olyan runtime annot, aminek fordítási időben nem, viszont futási időben elérheted az értékeit, és akkor lehetne dinamikus is akár. Sok minden lehetne.

    Mondjuk azért mielőtt adjon szidjuk a fordítot, nézd meg a JLS-t, valszeg ez így van specifikálva (persze lehet, hogy az egyszerű fordító kedvéért).

    Tisztában vagyok a különbséggel, meg szerintem aki eljut arra a minimumra, hogy literál és metódus eredménye között van különbség, az is tudhatja, de épp a specifikáció, vagy annak hiánya a gond. Meg hogy nincsen olyan, hogy konstans.

    (#6355) Aethelstone egyébként visszatérve arra, hogy mi számít tervezési hibának:
    Gyakran fordul elő az, hogy egy külső erőforrásból adsz értéket egy static final változónak, ami "konstans" (Hogy most ez egy map-ben vagy közvetlen változóban van, az lényegtelen) Szintén static final "konstansokat" lehet használni az említett módon annotációban. Nemtom miért érzel ezzel kapcsolatban tervezési problémát.

    Ha pl egyszer XML-ben konfigurálsz egy hibernate modellt, másszor meg annotációban, akkor az annotáció lesz az a gyenge pont, ahol a kódba beégetett pl. táblanevet nem fogod tudni változtatni, miközben az XML-ben azt csinálsz, amit akarsz két futtatás közt. De ez csak egy példa a sok közül.

Új hozzászólás Aktív témák