Aktív témák

• #122 guga Közösségépítő

  2005-11-23 09:08:40 #122

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  Ezt ítrta Kokler:
  
  Ne haragudjal Guga!
  Ezek utan ketelkedem,hogy voltal e- egyaltalan katona...
  
  ---------------------------------------------------------------------------------------
  
  
  Nem azért írtam le, hogy elhidd, ha nem hiszed el sem múlik rajta semmi, mert már nagyon régen volt. 1987-1989.
  A kedvedért részletesen lefogom írni csak azt a részt.
  Fegyverük nem volt, fegyverük csak a laktanyát őrző katonáknak volt, akik belszolgálatban voltak, azoknak egy szekrényben volt a fegyverük töltény nélkül
  
  Jelen helyzetben nem a történetet kellene még részletesebben leírnom, hozzáraknom, nem az a helyzet kulcsa, hanem a lelkedben lévő bizalmatlanság, azt kellene kettőnk között feloldani. Írhatnék oldalakon keresztül és mégis azt írnád nem hiszem, de lehet egy mondat is elég lenne ahhoz, hogy azt a magadénak tudd és legközelebb már te mesélnéd másnak.
  Mindig az adott emberi tudás a probléma. Ha például a fiamnak mesélném el, Ő készségesen meghallgatna és tágra nyílt szemekkel figyelne. Tudna velem közösséget tartani lélekben, nem volna szemernyi bizalmatlanság sem benne. Persze Ő még nincs abban a korban, hogy ilyenekkel traktáljam, ráér még felnőni, te pedig már megtetted. Láttál élethelyzeteket és elraktároztál, felhalmoztál egy sereg tudást. S amit tőlem olvasol azt annak ellenére, hogy igaz vagy nem igaz, a saját gondolataid alapján olvasod, nem az én gondolataim alapján.
  Nem az a fontos, hogy igaz vagy nem, nem azt kell eldöntened, mert egyiknek sincs következménye. A lelkedben meglévő bizalmatlanság az, ami problémát okoz, nem a történet valódiság tartalma.
  Ha azt a bizalmatlanságot ott hagyjuk, akkor te életed végéig ha rám gondolsz, az alapján fogsz gondolni rám, a saját magad jó és rossz tudása alapján.
  
  Kétféle ember van, aki elhiszi és aki nem. Logikailag következtessük ki, hogy a történet igaz vagy sem? Tételezzük fel, hogy ha hamisat írok sem nyerek vele semmit, csak azt, hogy magyarázkodnom kell és a bizalmatlankodó kérdésekre választ adni, aminek meglenne az az eshetősége, hogy önellentmondásba keveredek s ezzel felesleges terhet rónék magamra. Akkor már egyszerűbb ha igazat írok és utáni bárki azt mondja nem igaz, elég csak annyit gondolnom, hogy de az, max. az az ember nem abba a táborba fog tartozni, aki elhiszi. Kételkedő ember mindig is lesz, a történet szempontjából lényegtelen, hogy igaznak vagy hamisnak tartja. A megtörtént dolgokon már nem változtat. Hasznom pedig egyikből sincs, ha hiszed, ha nem
  
  Nos tételezzük fel, hogy a történet igaz. Te pedig azt mondod nem az, akkor nekem nem az a feladatom, hogy bebizonyítsam számodra, hanem a bizalmadat kell, hogy megnyerjem. Ugyanis ha jelen történetet kiegészítem és részletesebben leírom, akkor lehet elérem azt, hogy elismerd igen guga igazad volt. Ám de marad benned egy tüske, egy vereség, ami szintén nem abba az irányba mozdít el, hogy a bizalmadba fogadj, hanem a következő történetemnél újabb fogást keresel majd rajtam. Ezért sokkal egyszerűbb ha azt a bizalmatlanságot ragadjuk nyakon és kidobjuk, utána mindjárt egyszerűbben lehet fogadni a másik ember gondolatát.
  
  Mindentől függetlenül azért később majd elmesélem részletesen is azt a sztorit .
  Most mennem kell a kisebbikkel VUK-ot nézni már sokszor láttam vele azt a filmet, s mindketten tágra nyílt szemekkel ültük végig, soha egy pillanatra eszembe nem jutott, hogy a történet ez vagy az a részlete nem igaz. De nem is hiszem el
  Érted már

Aktív témák