Új hozzászólás Aktív témák

• #5729 gyimger őstag davidsone #5723

  Új Válasz 2016-07-18 10:50:55 #5729

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gyimger

  őstag

  válasz davidsone #5723 üzenetére

  Ez sem egy kizárt dolog, de ha meg tudom magyarázni, hogy mi volt jobb az előzőben, akkor az nem nosztalgia, hanem érv. Az első dolog, ami miatt nem mozgok otthonosan a játékban, az pont az, hogy nem mozgok otthonosan sehol a játékban. Nincs egy hely, ahová "hazatérek", lepakolok, alszok, stb. Vannak városok, persze, meg építhetek is vagy húszat, de ezek élettelenek, kaptafa karakterekkel, küldetés nélkül.
  Úgy nem fog magával ragadni a játék, ha nem építenek ki egy univerzumot, amibe belecsöppenhetek. Régebben nem értettem, mi az a shandification, de ehhez lehet köze.
  Minden esetben, amikor település felé közeledek, egy új Oázisban vagy Paradise Fallsban reménykedem, de mindig csak egy újabb lövölde. Ott a robot-versenypálya, de nem, fosztogatók. Combat Zone, fosztogatók. Egy tábor faházakkal, itt biztosan lakik valaki. Igen, ghoulok. Lexington, marha nagy terület, üres épületek, Concord dettó. De a város szélén vannak tanyák, ott laknak. Maximum ketten. A Fallout 3-ban konkrét kommunákat hoztak létre az emberek, a New Vegas már az űrkorszakát élte, itt meg az én mérnöki segítségem nélkül nem tudnak létrehozni egy rohadt farmot se. Diamond City után nincs élet. Goodneighbour két utca. Covenant csak egy udvar. A FO3-ban feltörtem minden zárat, hogy benézzek az emberek lakásaiba finomságokért, az új részben abban sem vagyok biztos, van ilyen lehetőség. 200 óra után sem tudom megmondani.
  A New Vegasban lehetett oldalt választani, a legkisebb bandákhoz is csatlakozhattál, és még itt is mekkora örömmel láttam, hogy nem csak a szokásos fosztogatók vannak, hanem ott a Gunner, Triggermen, Atom gyermekei, de mindnek az az érdeke, hogy engem minél előbb kinyírjon. Gondoltam egy RPG-ben én kiépíthetek magamnak valami élettörténetet, de nem túlzottan. A párbeszéddel nem volt bajom sose, de ilyenkor azért átjön a yes-no-ask butítás. Ilyen keretek között nem csoda, hogy nem tudok szót váltani velük. És voltak olyan helyek, ahol azt hittem, én szúrtam el valamit, azért lőnek folyton, de ennyi. Ez a játék, odamész és lősz, semmi interakció. Mintha nem lenne befejezve. NV-ban volt fosztogató banda, amelyik befogadott, voltak Szupermutánsok, akikkel szövetségbe léphettem. Ezt sem az emlékek homályosítják el.
  Emiatt olyan emlékezetes társaságokat sem találtam, mint a "vámpírok" és Arefu, a gyerekek Kis Lámpafényben, a tizenévesek Nagyvárosban, a kannibálok Andale-ben, a szekta Oázisban, Dave és az ő köztársasága, a rabszolgatartók Paradise Fallsban, rabszolgák az Unió Templomában, a szellemváros Aknamező és a ghoul rezervátum Underworld. Rémlik? A történetért haladtunk tovább, fedeztünk fel több és több helyet, nem a lootért.
  Az utakon nincsenek vadászok, kereskedők, nem futok össze senkivel, néha egy-egy random encounter, a kutyámon kívül nincs kivel szóba állni. Nem akar senki kártyázni az út szélén, mindenkit Settlernek hívnak, nincs miért és nincs mit felfedezni.
  Amikor bejelentették a Nuka World DLC-t, és megláttam, hogy fosztogatók foglalták el a vidámparkot, azt hittem, hányni fogok.

  És most nem azért írom, hogy elvegyem más kedvét is tőle. De ez egy olyan ember véleménye, aki a lelket is kijátszotta az előző részekből.

Új hozzászólás Aktív témák