Új hozzászólás Aktív témák

• #459 Dilikutya félisten SzlobiG #457

  Új Válasz 2005-01-25 00:57:47 #459

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dilikutya

  félisten

  válasz SzlobiG #457 üzenetére

  Én meg azt imádom, amikor hétvégén szabadulnék már el a fővárosból, mer letelt a suli, de nem tudok, mert elfagytak a vasúti vezetékek, ahol pedig nem, ott jómunkásemberek kotorják a havat az amúgyis mindig késő gyors elől. Nagy feeling, lelkesen mész ki a nyugatiba, erre szembesülsz a ténnyel, hogy innen bizony se ki, se be, se nyő... a koliba/albiba már nem mehetsz vissza, mert csak 3 órát késik, de a város bedugult, esik a hó és délutáni csúcs van, a 4-6-os megint nem jár átépités miatt, így nincs értelme visszamenni arra az 5 percre, amennyi időd jó esetben maradna (de ne aggódj, nem is tudnál, mert rögtön az első kereszteződésben torlódás van, mert valami hülyepicsa türelmetlen volt és megcsúszott a verdával, a metró pedig nem esik útba), mielőtt indulhass vissza, hogy még épp lásd a tovaszáguldó vonat végét... ilyenkor az ember átértékeli a hóról alkotott véleményét, és Isten sűrű, káromkodástól sem mentes szájravételei közepette felszáll az első személyvonatra, ami hazavisz, és amit a 3 órát késő gyorsvonat félúton hagy le két állomás között félúton, miközben a személy előtt jómunkásemberek lapátolják a havat, de csak miután a leszakadt felsővezetéket megcsinálták. Menetközben még a cél előtt nem messze lehagyjátok a 3 órát késő, és korábban titeket is lehagyó gyorsvonatot . Ezekután elcsigázottan szállsz le végül a gyorsvonatról, ami végül mégis elindult, és felvett titeket valahol két állomás között, mert a személy aznapra befejezte az utazásban való hathatós közreműködését.... Az így kialakult helyzetből fakadó tetemes késés pont elég arra, hogy a város túlsó felébe közlekedő utolsó busznak még tudj integetni, és mivel éjszakai járat nem lévén, megkezdheted hosszú utadat a hófúvástól és farkasordítástól sem mentes éjszakában, közben lepereg előtted életed filmje, mert lesz idő végignézni... így érkezel hajnalban haza, és mint szarba a vasvilla, hasít beléd a felismerés, hogy senki sincs otthon, de te erre is előrelátóan gondolva, az albiban/koliban felejtetted a lakáskulcsot...
  Na, még mindig szereted a havazást?
  
  A fentebb vázolt történet fiktív, minden hasonlóság megtörtént eseményekhez, személyekhez, testrészekhez a MÁV és a BKV rendkivüli képességeinek köszönhetően nem a véletlen műve

Új hozzászólás Aktív témák