Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • stol

    addikt

    válasz bit_vector #96 üzenetére

    Csakazért, mert egy digitális berendezés terhelése nem megfelelő szűrés esetén inkább dinamikus, mintsem statikus (pl. nézz rá az áramerősségre egy szkóppal /áramszonda?/). Sajnos a mostani alaplapok többsége elég gyenge tápszűréseket tartalmaz (ezt meghagyják a táp gyártójának) a tápcsati oldalán.
    Normálisabb gyártóknál meg van oldva azért.

    Nem ott bakker, hanem a szekunder tekercs felől érkező energiacsomagoknál annál inkább... Ha ismered a tápokat, ezt is ismerned kell.
    és nem a nem ismétlődő (non repetitive) áramcsúcsokról beszélek. Tudod ha van non-repetitive, akkor van repetitive is, és ez az áramlimit néha jóval nagyobb mint a statikus (continous) áram.

    SZVSZ a gyártók direkt ezeket paramétereket adják meg, hisz direkt smps-ekbe ajánlják ezeket a diódákat. (egyébként, hogy jutottunk el ide?)

    vannak rá elméletek, melyek köszönik szépen jól megvannak a polcon. Ha kell, előszedem őket, de mivel inkább a dig. technika dívik nálam, ezért nem vagy csak ritkán nyúlok hozzájuk. Amit viszont könnyű akár házilag is nagyon elbaccintani az a ferrit légrése, ekkora teljesítményen (>400W) ez már kellhet. És akkor még ott van a szórt kapacitások, stb. problémája, ami mind gondot okozhat a vezérelhetőség oldalán.
    Akkor vedd le őket, porold le, számolj, és csodálkozz!
    Esetleg, bombázz szét egy pár smps trafót.

    esetleg miért nem próbáltál több fázisú (>2) vezérlésben gondolkodni, persze több -de kissebb- vassal? tanulságos eset lehet egy APC UPS tanulmányozása is, ott is hasonló módon alakítják a delejt. (A múltkor láttam néhány gyári selejtet a lehel úti elektronika boltban /L..ex/ - ha lett volna némi zsebpénz nálam, és nem másra kellett volna költeni egy párat vettem is volna - de a lényeget ki lehetett hámozni belőle). Esetleg szinkronegyenirányítás?
    Abból kell élni mindíg, ami van.
    Egyébként kíváncsi voltam a kapcsolástechnika korlátaira, mit lehet belőle kihozni még.
    A maximum, 435W volt folyamatosan.
    Az a táp hajtja Zerathul gépét is.

  • Csaba_20_

    őstag

    válasz bit_vector #93 üzenetére

    bit_vector írta:
    Ey így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik. De amíg a terhelés a pufferből kapja a fesz.t, addig a puffer az egyenirányítóból (ha van ilyen!) kapja a delejt...

    A terhelésről beszéltünk és nem az egyenirányításról, ugyanis annak formájába kötöttél bele.

    bit_vector írta:
    Épp azt mondtam, hogy a ruszki diódák pont nem jók, persze olvass figyelmesebben diódára egy példa (pedig lenne sok) : 85HFL10S05 (IRF).
    De ezeken az ampertartományokon mostanában már inkább szinkronegyenirányítókat használnak a jobb linearitás és kissebb veszteségek miatt...
    jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat... Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...


    Azt mondtad, hogy nem jók. De ha elolvasod, amit én írtam, akkor rá kell jönnöd, hogy én mást jelöltem meg okként, mint te.
    Emlékeztetlek, hogy a számítógéptápokról és azok maximális fogyasztásáról kezdtük el vitatkozni. Az általad felhozott diódát még nem láttam számítógéptápba építve, de ahogy írtad, te se. A számítógéptápok témakörében miért egy azon kívüli példával próbálod meg más témára vonatkozó állítását cáfolni? Értelmetlen.
    Még szinkronegyenirányítót se láttam számítógéptápban, de mutass egy kapcsolást, ahol te igen.

    bit_vector írta:
    mindenesetre, visszatérve a méréshez: nem mindegy, hogy mit és hogyan mér az ember, mert ilyen esetekben lehet pl. 100% feletti hatásfokot mérni vminél (a hiba: nem vettük figyelembe a mért jel alakjának megfelelő korrekciós tényezőt), ami pedig nyilvánvaló képtelenség...

    Nem történt olyan mérés, aminél a mérési eredmény 100% hatásfok feletti érték lett.

  • stol

    addikt

    válasz bit_vector #93 üzenetére

    Ellentmondásokat tapasztalok a hsz.-eidben:P

    Ez így ebben a formában nem igaz. Az SMPS -ek esetében az egyenirányítás mindig dinamikus folyamat! Az más kérdés, hogy a kimeneti puffer és szűrő után már a terhelés inkább statikusnak látszik.

    Akkor, miért kötöttél bele, a terhelés formájába?:((
    Ha nagyon akarom, akkor modulálhatom valami jelalakkal a műterhelés vezérlését, és máris nem statikus a terhelés.

    jham, és a PC tápokban én sem láttam még 34A-es diódánál nagyobbat...
    Ebben egyertértünk:D

    Szerver tápokban meg szinte biztosan többfázisú a DC oldal táplálása...
    Erről nem tudok nyilatkozni, nem sok szervertápot javítottam eddig.

    A mostani tápokban pedig még mindig a MOSFET a mérvadó (ahol Ids van Ice helyett), de ez már csak egy kis kötekedés
    Evvel nem értek egyet 100%-ig, mivel, a kapcsolások 80%-a a primerkörben, bipoláris tranzisztorokra, ill. TL494, KA7500 párosra épűlnek.
    A MOS-FET-es kapcsolások mostanában kezdenek elterjedni, bár voltak kakukkfiókák, UC3842 & KAxxxxx MOS-FET-es párosítások is.

    a diódákról pedig nincs igazad. Ha a statikus áram lenne kívánatos, akkor azt hiszem még mindig a bikanagy ruszki diódák is jók lennének (főleg hogy nehezebb lenne a táp ), de ez nincs így. Amíg egy szinuszos egyenirányítónál általában a statikus áramoka dominánsak, addig egy SMPS esetében pedig a dinamikusak (különben hogyan lehet 10%-os kitöltési tényezőnél 100A-t áttekerni? - és az átlaga esetleg nagyobb lesz a dióda statikus áramánál).
    Akkor, egy fali dugasztápban levő egyenirányítóhídban is dinamikus áramok mennek stb.
    Kitöltési tényező diódánál??? (erről még nem halottam, tranzisztornál van, de itt nem tom;]).
    Hal jól értelmezem, itt a nem ismétlődő áramimpulzusokról akarsz bemutatót tartani.
    Az a 100A-es áram''tű'' max, pár ms-os lehet, különben, a sziliciumlap átég/átvezet.


    De, ha már enyire bennevagy az elméletekben, megkérdezném, hogy a főtrafók ferritének méretéről, és tekercseléséről, mi a véleményed, maximális kimenőteljesítmény viszonylatában???;]

    (Próbáltam építeni, 400W-nál nagyobb tápokat, de a tranyók, és diódák cseréje után a főtrafó gyengeségébe, ill. az áramváltók gyengeségébe ütköztem.[több párbaválogatott szekunderoldali egyenirányító, 2SJ6920 kapcsolótranyó stb.])

  • Csaba_20_

    őstag

    válasz bit_vector #77 üzenetére

    bit_vector írta:
    Ha a statikus áram lenne kívánatos, akkor azt hiszem még mindig a bikanagy ruszki diódák is jók lennének (főleg hogy nehezebb lenne a táp ), de ez nincs így. Amíg egy szinuszos egyenirányítónál általában a statikus áramoka dominánsak, addig egy SMPS esetében pedig a dinamikusak (különben hogyan lehet 10%-os kitöltési tényezőnél 100A-t áttekerni? - és az átlaga esetleg nagyobb lesz a dióda statikus áramánál)

    A bazi nagy ruszki diódák leginkább a magas trr idejük és a magas Vf feszültségük miatt nem lennének alkalmasak a több kHz-es négyszögjelek egyenirányítására. Az általad említett 100 A-t melyik dióda képes elviselni huzamosabb ideig? Szerintem te az Ifsm-re, vagyis a nem ismétlődő csúcsáramra gondoltál, ami a diódán átfolyhat. De az nem tartható folyamatos üzem közben.

  • Csaba_20_

    őstag

    válasz bit_vector #77 üzenetére

    bit_vector írta:
    Egészen más amikor valamit dinamikusan, vagy statikusn terhelsz. Az előbbinél az impulzus az utóbbinál pedig a statikus teljesítmény a mérvadó (persze megfelelő körülmények közt).

    A számítógép jobban tekinthető statikus terhelésnek, mint dinamikusnak. Dinamikus terhelés például egy erősítő.

  • stol

    addikt

    válasz bit_vector #70 üzenetére

    4db aktív műterhelésünk van, ezekkel, a +5V, +12V, +3,3V, +5VSB-t terheljük.
    Max, áramuk, 32A darabonként.
    (Műszaki szervízben van jelenleg)

    A tranzisztort mérik viszont, Ie-c-max-ban, ahol is, 22A a legnagyobb, disszipációban, 200W, feszültségben, 1700V, amiket eddig láttam/dolgoztam velük.
    A kettősdiódákból, pedig, 35A-es a legnagyobb (igaz, impulzusban, több, mint 100A-t tudnak, de itt nem ''PMPO'' kell:D).
    Lehet, párbaválogatni őket, és párhuzamosan kapcsolni, de nem általános ez.
    A gyakorlati korlátok....
    Pl. 30A-hez, kell 2mm2-es Cu litzehuzal stb.
    A trnszformátorokra, nem tudnak anyi menetet felcsévélni vastagabb vezetőből, mert egyszerűen, nem engedig a ferrit ablakkeresztmetszete.
    Továbbá, az ármaváltók/kimeneti szűrők kivitelezése is akadályokba ütközik, nem hiába főnek most is az áramváltók/szűrők a tápokban.

  • djyuri

    őstag

    válasz bit_vector #70 üzenetére

    Lehet rossz a szemem,de nemtom,hogy úgy mondtam volna-e a 650W-os táp tesztelését,hogy valamivel is mértem volna a kimenő teljesítményt,azt a 420W-ot:F
    Ha mégis írtam ilyet,akkot mutimeg,mert azt bíztosan elírtam,mert estlegesen tudok összteljesítményt számolni és nem valóságosban,mert nyincs annyi műszerem egyszerre,meg nem szimpla egyenáramról van itt szó....(nem egyenletes az áramfelvétel)

    A méréshez esetleg a gépen kívül én kisebb nagyobb égőket szoktam behelyezni az áramkörbe és vagy ventillátorokat....
    Néha ha van lehetőségem,akkor oszciloszkópot is használok...


    a szöveged második felében pedig annyira nem vok jártas...:)

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés