Ez a kábel konkrétan belső kábelezésre lett tervezve (kitalálva) Ergo, akár erősítő/ hangsugárzó belső kábelezésére is tökéletes lehet, bár nem túl olcsó 10e Ft/m áron, de persze nem is a legdrágább. Ha sáv határolt lenne, akkor nem igen lenne alkalmas belső kábelezésre sem hangsugárzóban, sem semmiben...szerintem. Én sem hallom sáv határoltnak (már), mint pl. a Vincent-el, mert azzal valóban volt egy olyan érzésem, hogy kicsit visszafogja a szekeret. Csakhogy a Vincent SV232 némiképp sáv határolt hangú erősítő, így tehát nem emiatt a kábel (darab) miatt lett még olyanabb, hanem, mert eleve voltak vele gondok. Az i22-re nem lehet azt mondani, hogy sáv határolt lenne, ezért most nem is hallom annak, csak másnak... de most még nem tudom eldönteni, hogy ez a másság mennyire lesz tartós, mármint hogy mennyi ideig fogom szeretni, vagy mikor fogok belőle kiszeretni.

[ Szerkesztve ]

"csak a zene van"

Ahogy láttam ez egy tömör kábel mèg szèp, hogy más a hang mint egy sodrottnak. Nincs mit vitázni. Rèszemről a bikábel is csak akkor játszana, ha tudná azt az erősítőm is, de nem tudja. Jump meg elèg règ hidegen hagy, mivel belső forrasztás van a dobozokba. Ennyi, ha mègvan valakinek kedve játszani,az próbálja ki keresztbe a csatlakozást. Mondjuk piros alsó, fekete felső.

A közepeknek jót tesz egy ilyen kábel, de 100% hogy sávhatárolt, persze nem úgy, hogy nem lesz magasad, de ront rajta ebbe biztos lehetsz, de nem győzködlek tovább, csak megemlítettem, hogy az a legjobb ha nincs jumper, aztán vagy neki mersz állni vagy nem, ez a te dolgod

Nálam a felsőbe van bedugva a hf kábel.(így ajánlotta a gyártó) Logikailag azzal hogy váltogatod hova kötöd a hf kábelt tudod hallgatni milyen változást okoz a jumper(már ha egyáltalán van ahogy írod) a magas, illetve mély hangszóró hangjában. Feltételezem hogy ha a jumper-en megy a magasba a jel és olyan hatást érzel ami a magas hangokra van hatással(pl más a cintányér), akkor ha megcseréled a hf kábel bekötését akkor valószínűleg más hatást érzékelsz.

"legjobb ha nincs jumper"

Ezt most nem értem. Jumper van, ezt ki sem tudod/m kerülni. Viszont az, hogy belül van forrasztva, vagy kívül a terminálba szorítva, az miért nem mindegy. Én ki sem tudom kerülni a jumpert... de mondom, a forrasztásban sem hiszek feltétel nélkül. A magasak most picit "visszafogottabbak", de ez sem igaz, mert inkább a szövete változott. Sem a cinnek, sem a prezensz nem "sérült". igazából lehet, hogy most került helyére a magas átvitelem ?? A tér is más, de az énekhang is eléggé megváltozott. Monokristályos réznél nem gondolnék sáv határoltságra, alapból sem, de nem vagyok mindentudó, szóval bármi lehet.

"csak a zene van"

Hogy ne lehetne a jumpert kiváltani, nálam egy pár csatlakozóra van kötve a 4 szál vezeték nálad 4-re van, ezért kell az áthidaló, a sávhatároltságról meg annyit, hogy próbálj ki egy monokristályos ezüstöt és megérted miről beszélek, rézből egyedül a kondo tudja megközelíteni azt a tisztaságot.

Ha bikábeles a hangdoboz, de egyszeres a kábelezés, mindenképpen fontos kipróbálni nem csak azt, hogy vagy alul vagy felül van bedugva a hangszóróvezeték, hanem azt is, hogy "átlósan", ami újabb két variáció. Ellenben hárásó "piros alul"-jával szemben szerintem logikailag az a legkorrektebb megoldás, ha a "pozitív" ér van a magashoz dugva és a "negatív" ér a mélyhez - talán a gyakorlatban is ez válik be leginkább, én mindenesetre így szoktam csinálni, amikor bikábeles hangdobozaim voltak. Ugyanis én abban gondolkodom ilyenkor, hogy a magashoz menjen minél közvetlenebbül a jel, mert az elvileg érzékenyebb a zavarokra.

"Ugyanis én abban gondolkodom ilyenkor, hogy a magashoz menjen minél közvetlenebbül a jel, mert az elvileg érzékenyebb a zavarokra"

Ez nagyon igaz!!

"rézből egyedül a kondo tudja megközelíteni azt a tisztaságot."

Például az Alisca is elég jó e téren is. "Sok" ezüst kábelt hallottam már lefőzni vele.

Azt még nem próbáltam

Na jó, erre nem gondoltam... De akkor sem szedem szét ...

"Azt még nem próbáltam"

A Neotechet igen?

"csak a zene van"

Igen, azért mondtam, már 60-80 ezer forint értékbe vettem ezekből a belső kábelekből mindenféle hosszba és átmérőbe

Nem vagyok biztos benne, hogy mérnökök százai azt mondanák, magassugárzó esetén van ebben [link] ráció, mert annyira marginális és alacsony még ez a freki is, de van olyan ember, aki erre bólogatna, hogy igenis hallható. Vagy nem ennek tulajdonítják, csak részben.

Szerintem alulra vastag, jó minôségû réz, felette pedig ízlés/fül szerinti sodrott réz, vagy ezüstözött akár. A Litze huzal megintcsak ilyen létjogosultsági kérdés, rádiófrekiken már nem (ott triviálisabb, hogy kell, de ott sem korlátlanul). [link] Ebbôl kb. ami izgi lehet:

- At 60 Hz, the skin depth of a copper wire is about 0.3 inches (7.6 mm).
- At 60,000 Hz (60 kHz), the skin depth of copper wire is about 0.01 inches (0.25 mm).
- At 6,000,000 Hz (6 MHz) [5] the skin depth of copper wire is about 0.001 inches (25 μm).

Szóval egy átlagos magasat nézve, pár kHz és 20+ kHz között folyamatosan csökkenve már egész alacsonyra vékonyodik a még áramot vezetô "bôr" egy vezetôben. Ha 60 Hz-nél ez 7.6mm, sok vezetônél ez a legbelsô régiót is érinti, hiszen az egész kábelkeresztmetszet nincs 7.6mm, ergo minden pontja relatív homogén eloszlásban vezet áramot. Mélyeken nem kell kattogni emiatt nagyon. Magasaknál már megeshet az, fôleg a hallástartományunk felsô vége körül, hogy némileg jobban vezet a magashoz menô kábel külsô része, mint a magja, de ez is vastagságtól függ. Ez 16kHz-nél, ameddig legtöbbünk így 30-40-50+ éves korában még egyértelmûen hall (nem csak észlel), hááát most nem matekolom ki, de olyan ~ 0.7-1 mm-es mélységet jelenthet ? De lehet még többet. (És a határ nem éles).

+ Hogy ezt gyakorlatban meghalljuk-e, észleljük-e.. De ha patikamérleg pontossággal állunk hozzá, mint jelenség, létezhet még audio magasfrekiken is, kérdés a mértéke. (Ide meg nem akarok mondani semmit, de nem tudnék egyik tábor irányába sem egyértelmûen elbillenni).

Illetve szerintem az egyik legrosszabb konstelláció az, amit sok hangfalkábel képvisel egyszerûtôl a jobbnak tartottig, hogy a két vezeték egymás mellett megy párhuzamosan, métereken át. Ennek is lehetne vitatni jelentôségét, az egymástól való távolságuk függvényében milyen frekin és mekkora teljesítmény átvitele esetén okoz-e egyik a másikban mekkora (számottevô vagy sem) indukciót (lévén nem árnyékolt a legtöbb), .. nem mondom, hogy számgépes UTP-vel kábelezzen az ember (bár lelke rajta) de van hálistennek sok csavart érpáros hangszórókábel, ami kezelni próbálja ezt. Én is szemezek most ilyennel, még nem döntöttem..

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Na jó, akkor először keresztbe kötöm, vagy a felső terminálba dugom, ha az nem válna be. Így kikerülhetem a tömör réz fedettségét, mert lefelé nem fog vissza annyit, hogy meg is halljam...elvileg, aztán meglátjuk/halljuk.

(#4413) Dißnäëß Kb a felét értem.. De a Litze elvileg szálanként szigetelt, amit hf. kábelnél nem nagyon láttam eddig.

"csak a zene van"

Ha a felsőbe dugod már az is elég, a libtecből biztos kap a magas eléget

Lehet próbálkozni bikabelezéssel, de én is inkább a bika győzelmére fogadnék Hálistennek nem vérre megy, "csak" pénztárcára.

"Én mint gyakorló maximalista az Aenimával kezdeni javaslom"

Mibe fogadtam volna... legtöbben azt tartják a nonpluszultrának. Húgom egyik kislánya viszont mindig a végére hagyja a legfinomabb falatokat. Ahogy visszaemlékszem, gyerekként magam is ilyen voltam. Lehet, hogy ez nálunk valami családi vonás?

Mérnökök sokmindenre mondták már hifiben, hogy elhanyagolható. Sok-sok mérnök mondta már a szkinhatásra is, hogy hangfrekvencián elhanyagolható. Nos, ők mindannyian halálnak halálával lakoltak, amikor találkoztak velem egy setét sikátorban.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

A legértelmesebb (legárértékarányosabb) hifi kábelszerkezet szerintem az alábbi (a konstrukciót leginkább hangszórókábelre és hangdobozbelsővezetékezésre értve, valamint nagymértékben értve interkonnektre és elektronikabelsővezetékezésre is, a tápkábel alkalmasint esetleg kicsit más tészta):

Elegendően vastag tömör elemi szálból pólusonként három darab, hogy keresztmetszet is legyen energiaátvitelhez, és bőséges felület is legyen szkinhatás ellen. A három elemi ér egyenként szigetelve elektromágnesesen minél semlegesebb dielektrikummal, lásd litze-szerkezet. A három ér összefonva vagy sodorva, hogy ne párhuzamosan fussanak az indukcióik, hanem keresztben, egyúttal a fonásnak-sodrásnak zavarszűrő hatásai is vannak. Ízlés szerint lehetőleg árnyékoló harisnya, bekötve a forrás oldalon. Az elemi szálak vezetőanyaga alapvetően minél tisztább - de esetleg speciális szándékolt mellékanyaggal ötvözött (tehát nem rétegzett, hanem ötvözött!) -, visszalágyított, monokristályos, OF réz, felhasználástól és ízléstől függően sárgább vagy vörösebb - ha sok pénz áll rendelkezésre, akkor ezüst (és/vagy egyéb nemesfémek), de akkor máris jelentősen romlik az ár-érték arány, és külön téma a szénkábel. Érdemes eljátszani aszimmetrikus érmennyiséggel aképpen, hogy a pozitív vagy a negatív ágban négy elemi szál van. Fontos szempont tud még lenni (lásd például szkinhatás), hogy ne körkeresztmetszetűek legyenek az elemi szálak, hanem laposított, alkalmasint fólia, a minél nagyobb fajlagos felület érdekében.
A fenti kiemelt konstrukciós tényezők elengedhetetlenek, és nagyon magas minőséget lehet velük elérni. és relatíve nem drágák. További konstrukciós ötletek hatásosak lehetnek egy-egy kis javuláshoz, de jelentősen meg szokták drágítani a kábeleket, ergo romlik az ár-érték arány. No és vannak konstrukciós módszerek, amelyek eleve rontják a hangminőséget, például szerintem az úgynevezett sodrott kábel rosszabb kiindulópont, károsabb konstrukció (pl. átugrási jelenségek a sok-sok szigeteletlen elemi szál között, jelentős torzítással, lásd még a fejhallgatóerősítős topikban vitatott "álrészletesség" fogalma). Az úgynevezett sodrott kábelre praktikus szempontokból lehet szükség a flexibilitás miatt, de a hangminőséghez rosszabb kiindulópont, nehezebb belőle jó hangminőséget kicsiholni, állítom én - figyelem fordítandó a "rosszabb kiindulópont" és a "nehezebb belőle" kitételekre, mielőtt valaki azt hinné, hogy eleve elvetem a módszert, amely módszernek természetesen előnyei is vannak hangminőségileg, nem csak hátrányai.

[ Szerkesztve ]

Igen, a szálankénti szigetelés a lényege (és azért sok, mert a freki növekedésével a hasznos vezető keresztmetszet lecsökken, viszont attól még jó lenne értelmes teljesítményt átküldeni azon a kábelen, szóval egymás mellé tesznek több ilyet, így növelve a felületet, amit elbuknak magas frekin azáltal, hogy az erek közepe kevésbé, vagy nem vezet).

Találkoztam olyanokkal fórumokon, ahol magassugárzóhoz Litze-t próbáltak, én még élőben nem futottam ilyen hifis kollégába. A vélemény az, hogy persze, működik, de van, akinek már nagyon analitikussá vált tőle a magas (lehet ez rántja helyre, vagy használja ki teljesen?), van, aki úgy fogalmazott, hogy "elvékonyodott" a hang felül, van, aki pedig pont ezt a hatást szerette. És ez is lehet többmindentől, nem csak pusztán tényként, hogy most Litze-t tettek oda, mint ahogy normál hangszórókábelek között is van bőven eltérés.

Lehet, hogy mérnökileg ez a létező legjobb, főleg ilyen supertweeter-ek alá, amik alsóbb denevértartományokig szólnak, de a gyakorlatban - mint oly sok mindennel - erről is megoszlik a fülelők véleménye.

És persze az ipar is lecsapott erre. [link] (Itt ne tévesszen meg az erek csillogása senkit, az egyes elemi ereket szigetelő fólia is ilyen fém színű, gondolom design hatás).

Én kicsi vagyok ahhoz, hogy kísérletezzek vele, vagy kelljen A hűtőt kell most hamarosan majd arrébb tolnom, csak nincs hova

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Mennyiért adod méterét ? Pár méter ilyenre beneveznék Már elküldtem az előzőt, csak most olvaslak..

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

Az általam vázolt sorrendben is van egy ilyen "legfinomabb falatok végére hagyása", ámbár inkább a legtartalmasabbaké, merthogy legkönnyebb ("legfinomabb") az Aenimát hallgatni. De végülis a négy kiforrott lemez kb. egyenértékűen tartalmas, csak az utóbbiakhoz meg kell tanulni "szeretni a tonikot".
Húgod kislánya - alkalmasint te is - bizonyára olyan családi környezetben nőttetek fel, amelyben nem kellett félni, hogy valamelyik testvér elhappolja azokat a legfinomabb falatokat a végére hagyás közben.

Mennyit adsz a métere feléért? - röhöhöh.

Ha már utaltál Cardasra. Azt szoktam mondani, hogy nálam mindenütt Alisca Orange kábelek vannak, elfelejtvén ilyenkor, hogy a hangkarba kivételesen ilyesféle Cardas "selyem litze" kábel lett belemodifikálva.

[ Szerkesztve ]

Van ebben szempontban valami, bár szerintem eléggé szubjektív, hogy kinek mi a könnyebben befogadható. Utólag visszagondolva, engem sokszor ért meglepetés mindkét irányban.

Még élnek, de hervadoznak.

"A három ér összefonva vagy sodorva, hogy ne párhuzamosan fussanak az indukcióik, hanem keresztben, egyúttal a fonásnak-sodrásnak zavarszűrő hatásai is vannak."
Mármint ha a két három eres "fonat" van összefonva akkor.
Mely gyártók alkalmazzák ezt a legárértékarányosabb módszert?

"a szálankénti szigetelés a lényege (és azért sok, mert a freki növekedésével a hasznos vezető keresztmetszet lecsökken, viszont attól még jó lenne értelmes teljesítményt átküldeni azon a kábelen, szóval egymás mellé tesznek több ilyet, így növelve a felületet, amit elbuknak magas frekin azáltal, hogy az erek közepe kevésbé, vagy nem vezet"

Éppen az ellenkezője igaz, így rádiótechnikában a litze arra használatos, hogy kevesebb rézzel lehessen teljesítményt átvinni vagy a tekercs megcélzott jósági tényezőjét elérni, továbbá nagyobb induktivitást is fel lehessen tekerni egy viszonylag pici ferritmag-csévére.

Amikor a szál sokkal vékonyabb, mint a behatolási mélység, és átlagos litze hangszórókábelnél pont ez a helyzet (mintegy fél mm/20kHz/réz vs. 0.1 mm rádiusz!), akkor az elektronáramlás gyakorlatilag egyenletesen oszlik meg a teljes körkeresztmetszeten.

"Mármint ha a két három eres "fonat" van összefonva akkor."
Ezt nem értem, miért mondod. A mondandómhoz bőven elég az egyetlen háromeres sodrat önmagában, és arra is vonatkozott a mondandóm. A másik pólus háromeres sodrata külön fut, szintén önmagában - nem is értelmezhető két ilyen függőhídtartókábel "összefonása".

"Mely gyártók alkalmazzák ezt a legárértékarányosabb módszert?"
Legtipikusabban és -következetesebben természetesen az Alisca.

És persze nem muszáj ragaszkodni a háromeres litzéhez, lehet öt, hét, kilenc... (vagy szélsőséges esetben páros számú) is, csak akkor fogyadozik egy kicsit az ár-érték arány.

Azért mondom, mert "zavarszűrő" hatás, amit említesz, akkor van ha a + és - ág van összesodorva.

Attól független a szóbanforgó zavarszűrő hatás. Sőt, elvileg + és - minél távolabb vannak, annál jobb, a távoltartásukat a konstrukciók zöme igyekszik is megvalósítani - egymást eleve zavarják.

"Hayley kisasszony anno itt elvágta magát nálam, röhhöhhhöhöhöhhhh.
https://www.youtube.com/watch?v=HmoB5HTXaf8"

Honnan tudod, hogy nem Pago Pago van az összesen?

Most akkor fonjam vagy csavarjam a tápkábelemet?

"Attól független a szóbanforgó zavarszűrő hatás. "

Hát én ezt nem hiszem, vagy tudsz valamit, amit én nem, de akkor várom hogy is van ez. Ha azonos pólus vezető szálai vannak csavarva akkor csak az történik, hogy egyformán kapnak a zavarból, de tök mindegy mert úgy is összeadódik és úgy is a másik pólushoz kell nézni az eltérést. Ha távol van a másik pólus, akkor másképp részesül a zavarból és ezért lesz zaj a végén. Ezzel szemben ha a két pólus szálai vannak összetekerve, akkor mind a kettő azonosan részesül a zajból, így gyakorlatilag a jel(a két vezeték feszültségének különbsége) nem változik.
[link]

Fogalmam sincs, mit cáfolsz, egyet beszélünk.

"szóval egymás mellé tesznek több ilyet, így növelve a felületet, amit elbuknak magas frekin azáltal, hogy az erek közepe kevésbé, vagy nem vezet"

Vagy Te nem voltál nyelvtani kontextusban, vagy én nem..

Szóval a normál kialakítású vezetônél a frekvencia növekedésével nô annak ellenállása is, ergo azonos keresztmetszetû alacsonyfrekis kábelhez képest olyan, mintha egyre vékonyabb vezetékkel dolgoznánk, ezt ellensúlyozza a Litze.

Fent is ezt írtam. Lehet az kellett volna bele, hogy "amit normál kábel esetén elbuknak"..

Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá

"Ha azonos pólus vezető szálai vannak csavarva akkor csak az történik, hogy egyformán kapnak a zavarból"
Nem. A megfelelő arányú fonásnak-sodrásnak azonos póluson is van zavarszűrő hatása, ez független attól, hogy hol fut a másik pólus.
Meg lehet fejelni az általam említett hatást az általad említettel is, hiszen az elv hasonló, és akkor nagyobb a hatás, például a Black Line-jaimon meg is van fejelve, nem csak a póluson belül van sodorva, hanem össze van sodorva a két pólus is, de az általam említett hatás azonos pólusról szólt. Régóta alkalmazzák azonos pólusra teljesen külön vezetékként futó pólusok esetében is, a legkorábbiak közül pl. Kimberek, satöbbi - de például a korábbi ASP hangsugárzókábelem is külön vezeték volt a két pólushoz, és csak az azonos pólus volt összesodorva.

Szerk.: Szóba került ez egyébként (természetesen) anno a hifitopikban is, és veséztük, hogy mekkora tud lenni ez a hatás. Nem valami "nagy", ne gondolj valami elementáris erejű hatásra, közel sem akkora, mint egy rendes árnyékoló fóliáé vagy harisnyáé, de nem arról van szó, hogy "egyformán kapnak a zavarból", és az általad említett hatás se úgy van, ahogy az az általad mutatott ábra mutatja, mert az az ábra csak egy idea. Lényegében hasonlóról van szó, csak az általam mondottat aluldimenzionálod, az általad mondottat meg túl, amint az az ábra is.

[ Szerkesztve ]

Egymás mellett beszéltek elfelé, szerintem két okból, az egyik ok szerintem az, hogy nem egyértelműen fogalmaztad a bta által fettelt mondatrészt az előző mondatrészhez képest.

"...egymás mellé tesznek több ilyet, így növelve a felületet, amit elbuknak magas frekin azáltal, hogy az erek közepe kevésbé, vagy nem vezet." helyett valami olyasmi, hogyaszongya
"...egymás mellé tesznek több ilyet, így megnövelik az elemi szálak összesített keresztmetszetére jutó fajlagos felületet, ezáltal csökkentik a szkinhatás mértékét az adott keresztmetszeten."

Ilyesféleképp fogalmazván is írhatta volna bta azt, amit írt, de akkor nem ellentmondólag a szövegedre, hanem kiegészítőleg, mivel - a részben eltérő két felhasználási területen - a módszer mindkét vonatkozása fontos, az is amit te írtál és az is, amit ő.

[ Szerkesztve ]

Nem becsülném alá az általad említett jelenséget, ha lenne bármi info, hogy miért van, hogy hat, stb és nem csak annyit lehetne olvasni itt, hogy "de van, de van".

Most már értem, milyen kábelről beszéltél, de az a mondat abban a formában sehogy sem állja meg a helyét Attól válik tévedéssé, hogy az elbukáshoz nem a "normál vezetéket" társítja, hanem egy szigetelt vezetőszál megtöbbszörözését.

Nem neked írom, csak hogy véletlenül se lehessen rosszul megtanulni:
Száltöbbszörözéssel viszonylagosan sem bukunk "felületet" magasabb frekvenciákon. N-edére csökken a méterenkénti ellenállás, mégpedig frekifüggetlenül.

"ha lenne bármi info, hogy miért van"

Na de ott van az infó nálad az idézett ábrádon, tenmagad eleve informáltad magad az általad idézett ábrával - márminthogy félreinformáltad magad a félreértelmezésével.
"Figure 2: Twisted pair, the interference [interference alatt értsd a külső EM zajt] alternatively produces high- and low pickup-voltages in both wires." Ennek az alternativitásnak vannak következményei arra nézvést, hogy NEM "az történik, hogy egyformán kapnak a zavarból". Oszt jónapot.
Félreértelmezed, hogy miről van szó a témánkban - és az ábrádon. Most te beleszerelmesedtél abba, hogy az a kábelpár esetleg egy pozitív és egy negatív ér, és hogy ez számít valamennyit is a témánk szempontjából. Csakhogy nem számít a témánk szempontjából fikarcnyit se, és az ábrád se foglalkozik ezzel. Nyugodtan lehet két különböző pólus, ha már két színnel van jelölve, de az általunk tárgyalt jelenség szempontjából ez hótt mindegy, ne törődj ezzel. Szerelmesedj ki abból, hogy az egyik vezeték pozitív, a másik negatív, mert ez hótt mindegy a témánk szempontjából - az ábrád számára is hótt mindegy. A tárgyalt témánk szempontjából nem a polaritás dolgozik, hanem az összekutyult elemi erek alternatív kitettsége a külső(!) zavarnak, és az ebből fakadó alternatíve felvett zavarfeszültségek és az ebből továbbfakadó kioltásocskák. Láss bele az ábrádba két azonos pólusú vagy akár áramtalanul üres vezetéket, és elvileg ugyanazt az elvet kapod a témánk szempontjából. Az ábrán éppen kvázi "felül" levő vezetékbe mondjuk 1mV zavarfeszültség jut bele a kvázi "felső ferde irányból jövő" zavarból az adott egységnyi hosszon, az éppen "alul" levőbe meg mondjuk 0,5mV jut be az adott egységnyi hosszon. (A "ferdén jövő" zaj "pólusa" ugyanaz mindkét vezetékben(!), tehát kvázi egymásra tükröződik a két vezetékben a zaj pólusa - de ezt csak zárójelben jegyzem meg, mert mindegy, csak azért mondom, hogy helyesen lásd az ábrát, és ne törődj azzal, hogy a vezetékekben éppen van-e hasznos áram vagy nincs - illetve azért is jegyzem meg, mert a zaj tükrös pólusa végzi a kioltást, azaz párhuzamos vezetéknél 6x1mV mínusz 6x0,5mV, a sodrott vezetéknél meg ugyebár alterál a művelet, nézd az ábrát.) Ha összekutyulod a vezetékeket, akkor bár azok a "felülről jövő" zavarok nem olyan szépen nem vevődnek fel, ahogy ezt az az elvi ábra mutatja, de azért van zajkioltódás a jól arányítottan alternatív kitettség miatt. Ahogy az ábra ezt (túlszépítve) mutatja. Merthogy ezt mutatja az ábra, arról ellenben nem mutat semmit, hogy abban a két vezetékben van-e valami hasznosáram és ha igen, milyen van bennük, mert ez hótt mindegy. Oszt jónapot.
Tehát vigyázat! - az az idealizált elvi ábra közel sem annyira igaz, ahogy ábrázolja magát, de valamelyest igaz, és a tárgyalt témánk szempontjából hótt mindegy, hogy milyen pólusú/irányú hasznosáram megy azoknak a kábeleknek a belsejében, ha megy egyáltalán bennük hasznosáram. Az ábra azt ábrázolja, hogy a két vezeték a sodrás révén a hosszanti szakaszaik során eltérően, azaz alternatívan vannak kitéve annak a bizonyos "ferdén fentről jövő" külső zavarnak - no és az összes többi zavarnak is(!!!), ami nem került fel arra az elvi ideális ábrára. Lebegtesd el magadtól és a sodrási témától az ehhez képest indifferens pólus témát, ne foglalkozz azzal, hogy egyáltalán megy-e áram valamilyen irányban a vezetékekben (ezzel az ábrád se foglalkozik!), és akkor megszűnik a problémád. A témához nincs köze annak, hogy milyen pólusú az adott vezeték, de nézd meg az idézett rajzodat, azon sincs semmi köze a témához a vezetékek esetlegesen azonos vagy eltérő pólusának. Hótt mindegy. Egyszerűen két vezeték, vagy van bennük hasznos áram vagy nincs, hótt mindegy. Az ábrádon sincs semmi utalás arra, hogy az két eltérő pólusú vezeték-e vagy sem, mert hótt mindegy. Két vezeték. Oszt jónapot. Az ábrád gyártója még arra se volt képes odafigyelni, hogy a sodrott vezetékek ugyanabba a célba érkezzenek, mint a sodratlanok, lásd kvázi fordított "pólusba" érkeznek, Fonák Tamás módjára tótágast állva - Dr. AlDmour figyelmetlenségből fázist fordított, merthogy hótt mindegy a pólus a téma szempontjából.

[ Szerkesztve ]

Nyilván csak különböző pólusnál ér valamit, mert a 2 vezetéken menő jel különbsége az érdekes. Ha ugyan az megy a 2 vezetéken akkor pöcsmindegy, hogy össze van csavarva vagy sem.
Hálókábelnél sem véletlen a párokat csavarják egyre szorosabban és sűrűbben ahogy megy felfele a sávszél.

[ Szerkesztve ]

Mondjuk ezt az eszmefuttatásomat az általad idézett ábrára vonatkozólag inkább visszavonom, mert az általad idézett ábra nyilván épít arra a logikájában, hogy a két vezeték ellentétes pólusú. És akkor (függetlenül attól, hogy mégegyszer mondom, hogy az általad idézett elvi ábra jelensége sem így működik, ahogy azt az idealizált elvi ábra mutatja), visszatérek inkább ahhoz a kiindulóponthoz, hogy két külön dologról beszélünk, az általam említett jelenség és logika független az általad említettől, és hogy ne képzeld ezt a hatást valami elementáris erejűnek, mint egy árnyékoló harisnyáét - és nagyon egzaktnak se (egyelőre lebegtesd, tehát ne hidd el "bemondásra", ha foglalkoztat, de mondom, visszatérek oda, hogy két külön jelenség amiről én beszéltem és amiről te és az "ábrád" beszél). Tehát a fékezhetetlenagyvelejű eszmefuttatásom arról, hogy mi van az "ábrádon", sztornó, mert az az ábra nyilván épít az ellentétes pólusosságra - és akkor most mindegy, hogy mennyire van igaza.

[ Szerkesztve ]

Pedig már elkezdtem írni hol tévedsz.
De akkor térjünk oda vissza, hogy az ábrákat értjük, értjük mi történik, miért, stb és hogy az általad írt jelenség miértjéről, magyarázatából még nem tudunk semmit.

Tehát visszatérünk ahhoz az állapothoz, hogy a (#4435) kammerer -nél tartunk, amit te érthető okokból nem fogadsz el "bemondásra".

Szerk.: Én pedig nem fogom fejtegetni most, mert olyan témákhoz vezetne, amiket én most - történelmi okokból - nem fogok fejtegetni.

[ Szerkesztve ]

A két esetet különböztessük meg:
1. Két vezeték fut párhuzamosan, és a bennük folyó áram - a mágneses indukció révén - egymásban kölcsönösen indukál feszültséget
2. Egy vezetékre kivülről ható zavarok, amelyek a vezetőben indukálnak feszültséget.

A vezetékek hármas fonásának a hatása az, hogy az - egymáshoz képest - állandó írányváltások miatt, a vezetőkben folyó áramok egymás mágneses hatásait kioltják...természetesen a kivülről jövő hatásokra is igaz ez.
Ezért amikor a hármas fonásban 2+1 vezetéket használunk fel jeltovábbításra (pl. interconnect kábel), akkor ez a fajta a jeltovábbítás a zavarok szempontjából jobb lesz, mint két egymás mellett futó vezeték - akár csavart, akar nem.
TJ.

Üdv itt. Rácsodálkoztam múltkori belépésedre a Prohardver Fórumra, gondoltam szólok is, hogy van itt egy ilyen topik, ami hátha motivál, ha már regisztráltál. Idetaláltál magadtól is (talán lancerboy mutatta?), remélem, aktivizálod magad szakértelmeddel, széleskörű tapasztalatoddal.

https://luxoraudio.hu/index.php/cikkek/item/54-korszakzaras

Ha ez valòban ìgy van, felforgatja a piacot.

Kétfajta ember van. Kerüld mindkettőt!

Én tápkábelnél alkalmaztam ezt, akkor nem csináltam nagy hülyeséget?

Az emberek makacs ragaszkodása garantálja, hogy hifis fronton nem lesz androidos forradalom. A drágább média PC-k egy részét persze gyorsan le fogja váltani, ha tényleg ennyivel jobb mozgókép-élményt ad.

Miért csináltál volna? Nem az erőltetett "magyarázatok" számítanak, hanem hogy a saját rendszeredben javít-e a hangon, vagy sem.