Az AVR (Nano) 5V, az STM 3,3V maximum jelszintet tolerál.
10bites felbontás: 0-5V között 1024 különböző értéket tud felvenni. Ha két tized pontossággal szeretnéd mérni a feszültséget, akkor az első cella esetében (ennek a feszültségét nem kell osztani, mert 5V alatt van) ez nem okoz gondot, 0,005V változást tudsz mérni. Még a második cellánál is 0,01V, de afölött már csökken, ráadásul nem is pont 0,005V egy lépés, hanem 5/1024=~0,0048V. A hetedik cellát ugye 7-el osztva egy osztás 0,034V eltérést jelent, ami azért már elég durva mérési pontosságot ad, ráadásul azért ezek a ADC-k annyira nem pontosak, a környezeti zaj is befolyásolja a mérést, tehát nem elképzelhetetlen hogy ±2-±3 érték eltérést fogsz kapni méréskor.
Más kérdés, hogy elméletileg a kvantációs zaj kihasználásával +2 bites pontosságot lehet nyerni megfelelő algoritmus (oversampling ) segítségével, nem is túl bonyolult, és mivel ebben az esetben lassan változó értéket kell mérni, ezt simán ki is lehet használni.

De ez már mélyvíz, csak úgy itt hagyom, hátha valaki hasznát veszi.

Egy 12bites ADC esetében 5V 4096 értéket tud mérni, az 0,0012207031V pontosságot jelent.

[ Szerkesztve ]

ESPEasy cucc webes felületét megnyitod, tools, advanced és ott van, h rules enabled, ha ezt kattintod, akkor alatta az enable rules cache is bekapcsol, na ezt kapcsoltam ki, bódottság van, 14% körül a load, amikor nézegetem. 24+ óra uptime, másikkal ilyenkor már harcoltam bőven.

Ahogy írtam is, ez az ok szerintem, de alaposan nem jártam körbe, viszont alig változott a rules-ban vagy eszközökben.

[ Szerkesztve ]

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Használ valaki közületek STM32 MCU-t és fejlesztéshez STM32CubeIDE-t?
Szeretnék összehozni egy Nokia5110 kijelzőre kiírást, de sehogy nem akar sikerülni.

ArduinoIDE-ben megcsináltam már Adafruit Library segítségével, az STM32cube-ban ezzel szeretném megcsinálni, de nem jelenik meg semmi. PIN kiosztás ugyanaz.

Van esetleg valami bejáratott example?

Mert az Adafruit Library C++ alapú, míg én kizárólag C projectet rakok össze CubeIDE-ben.

Attól, hogy Eclipse-et használsz, még a fordítást végezheti az Arduino IDE. De VSCode-dal is lehet kompatibilis kódot írni és fordítani.

De szeretném azzal is fordítani, ami a cube-ban van. Nem tudom ott mi a fordító, de kissebb kódot csinál, mint az arduinoide-ben lévő.

Még erősen kezdő vagyok ezen a vonalon, eddig nem fordítottam "valódi" kódot. Eddig csak magasabb szintű nyelveket használtam.

Amúgy biztos butaságot kérdezek, de nem létezik az ArduinoIDE helyett valami Eclipse-alapú IDE, amivel ugyanazokat a Library-kat használhatom, mint az ArduinoIDE-ben?
A leges-legnagyobb gondom a megszokott IDE funkciók hiánya.
(Régóta Eclipse-t használok már és nagyon megszoktam)

Nem nagyon értek hozzá (na meg nekem megfelel az ide és nem kerestem alternatívákat), de az Eclipse-et nem lehet úgy beállítani, hogy külső fordítót használjon? Az Arduino ugyanis parancssorból tud fordítani. A VSCode is így fordít vele, ha jól tudom.

[ Szerkesztve ]

"Régóta Eclipse-t használok már és nagyon megszoktam"
"Még erősen kezdő vagyok"
A kettő együtt elég ritka társulás! :-)

Így kiemelve valóban.
Viszont arról van szó, hogy a C/C++ nyevek idegenek nekem. Ezért az "erősen kezdő" jelző, amivel illettem magam. Komolyabban sohasem foglalkoztam ezekkel a nyelvekkel. Nagyon régen egyszerű, DOS-on futtatható, "nyúlfarknyi" programot írtam bennük, de ezzel kimerült a tudásom, amit azóta el is felejtettem.
Alapvetően magasabb szintű nyelveket, jelölőket használok.
(Php, Java és ezekhez köthető nyelvek, jelölők, kiegészítők)
Ezeket Eclipse-ben szoktam elkészíteni, ezért a "megszokás" kifejezés.

De, hogy ON is legyek.
Találtam egy alternatívát, ami ötvözi első ránézésre az ArduinoIDE működését és az Eclipse szerkesztési lehetőségeit.
Megadva a linket az STM32 platform json fájlhoz, már le is töltötte a komponenseket és "Project" indításkor kiválasztható például a "BluePill" is.

Az IDE neve: Sloeber ( [link] )

Teszek vele egy próbát.

[ Szerkesztve ]

[link]

Nem próbáltam ezt a verziót, mert AVR studioval - szintén eclipse :-) szoktam még szórakozni.
ESP-idf is megy Eclipse alatt, és a ESP8266 is mennie kell....

Szerintem nem lehetetlen, némi angol tudás nem árt...

Release the Beast....

Az már a múlt. Sloeber van már helyette.

A Sloeber amúgy teljesen rendben működik.
Ugyanazokat a modulokat használja, mint az ArduinoIDE. Tehát ami abban megy az ebben is.
[kép]
Egyedül a library kezelésen van még mit csiszolni. Nekem hiányzik, hogy részletezze pár szóban, hogy mit csinál.

[ Szerkesztve ]

Technikai kérdés:

Ha mondjuk nyomógombokat szeretnék beépíteni, akkor annak mi a menete?
Jól értem, hogy STM32 esetében a PIN-nek lehet belső ellenállása, ami mondjuk a +3.3V felé húzza? Aztán nekem a z adott PIN-t csak egyellenálláson keresztül a nyomógombbal a GND felé kell zárnom?

Vagy nem így működik a dolog?

Illetve megoldható, hogy ne kelljen 2-3-x nyomógomb esetén ugyanannyi PIN-t elhasználni?

Általában bekapcsolható "felhúzóellenállás" van a lábakon a legtöbb MCU-ban, de az STM32 esetében lehet a GND felé (lehúzó) vagy a +3V3 felé (felhúzó) ellenállás is, te határozod meg a szoftverben.

Több gomb kezelése sokféleképpen megoldható, kevés I/O láb felhasználásával, lehet pl. mátrixba kötni a gombokat (sor-oszlop elrendezés) Ekkor pl. 16 gomb esetén csak 2x 4láb kell (4 sor 4 oszlop).

Persze vannak ennél még trükkösebb megoldások is, attól függ mennyire vagy szűkében az I/O lábaknak, ill. mennyi plusz alkatrész fér bele a játékba, vagy mondjuk tudni kell-e különféle gomb-kombinációkat is felismerni, vagy várhatóan egyszerre csak egy gomb lesz lenyomva.

[ Szerkesztve ]

Ne feledkezz meg a gombok pergésmentesítéséről, különben kellemetlen meglepetésekkel és megfejthetetlen problémákkal találkozhatsz fejlesztés közben.
A megfelelő keresőszó hozzá a "debouncing".

ESPEasy gyorsjelentés: ~4 nap uptime, semmi hiba vagy magas CPU használat. 99%, h a rules cache a betegség oka.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

ekkold, Aryes: Köszönöm a választ.

ekkold:
Ha jól értem akkor mondjuk beállítva egy belső felhúzó ellenállást HIGH értékre állítja az adott PIN-t. Én a nyomógombbal egy külső ellenálláson GND-re zárom és ezt az állapotot tudom lehérdezni és eredményként LOW állapotot kapok?

Ezek az ellenállások milyen értéküek legyenek egy gomb esetében? Az STM32 úgy tudom a pin-eken 3.3V feszültséget ad.

A mátrix több gomb esetén jó lehet. Illetve csak ötletelek (persze biztos butaság), de az analóg bemenetet használva nem lehet olyat csinálni, hogy a különböző gombok más-más ellenállás értékkel zárnak és a kapott feszültség értéket kiolvasva meg tudom mondani melyik volt az? Esetleg több gomb lenyomását is?

Aryes:
A kis kondira gondolsz? Igen, sejtettem, hogy ilyesmire szükség lesz. Milyen értékűek legyenek ezek?

egy belső felhúzó ellenállást HIGH értékre állítja az adott PIN-t. Én a nyomógombbal egy külső ellenálláson GND-re zárom

Nincs szükség ellenállásra, a belső felhúzó ellenállás önmagában is elég magas.

az analóg bemenetet használva nem lehet olyat csinálni, hogy a különböző gombok más-más ellenállás értékkel zárnak és a kapott feszültség értéket kiolvasva meg tudom mondani melyik volt az? Esetleg több gomb lenyomását is?

Minden további nélkül, de mivel - ha szeretnéd úgy megépíteni, hogy több gomb egyszerre lenyomását is ki tudd olvasni belőle - az ellenállásokat (illetve analóg bemenet esetén az egyes gombokhoz tartozó feszültség értékeket) a 2 hatványai szerint kell választani, 8-9 gombnál többet nem nagyon tudsz így bekötni. Példa kapcsolás ellenállás létrával (érdemes az azonos értékű ellenállásokból álló kapcsolást megépíteni, könnyebb összeválogatni az értékeket, illetve lehet készen is kapni ellenállás létrát).

A kis kondira gondolsz

Nem, én szoftveres debouncingra gondoltam, van egyszerűbb és elegánsabb megoldás, persze meg lehet oldani kondival is, de felesleges hely és alkatrész pazarlás, mert szoftverből teljesen jól meg lehet oldani. Ha mégis hardveresen szeretnéd megoldani, akkor a felhúzó ellenállás értékéből kell számolni a kívánt időállandójú (40-100ms közt szokás kapcsolótól és felhasználástól függően) RC tagot és ahhoz választani a kondit.

[ Szerkesztve ]

"Nincs szükség ellenállásra, a belső felhúzó ellenállás önmagában is elég magas."

Ez csak STM32 esetében igaz vagy jellemző már az összes hasonló eszközre?
Azért kérdem, mert példákat nézve látni ilyen-olyan megoldásokat.
Ezen az oldalon például használnak ellenállást a nyomógombhoz.
Tehát elég csak bekötnöm egy gombot egy pin-gnd közé? Ennyire egyszerű volna?

"... lehet készen is kapni ellenállás létrát"

Ez nagyon jó tipp és helytakarékos is. Ki fogom próbálni mindenképpen.

"... én szoftveres debouncingra gondoltam, ..."

Ezen a lehetőségen átsiklottam. Természetesen ha kényelmesen megoldható, akkor az lesz a megfelelő nekem. Ennek a lehetőségnek még akkor utánna kell olvasnom.

Köszönöm a tippeket, a segítséget.

-- off begin --

Más:

Jelenleg igen komoly szoftveres problémával küzdök a fejlesztőkörnyezettel.
Az első és talán legfontosabb dolog, hogy STM32 használathoz az eddig ArduinoIDE-hez használt STM32 Board Core nem megfelelő. A Roger Clark helyett az STM32duino Core-t kell használnom. Egyszerűen azért, mert több Library-ba is belefutok, amelyek nem fordulnak a másik core-al.
Úgy tűnik az kevésbé van optimalizálva STM32-höz, mint a másik.

Példa:
TFT_eSPI Library : [link]

1. http://dan.drown.org/stm32duino/package_STM32duino_index.json
Ezzel nem fordul a könyvtár.

2. https://github.com/stm32duino/BoardManagerFiles/raw/main/package_stmicroelectronics_index.json
Ezzel minden probléma nélkül.

Csak kiragadva egy lényeges momentumot:
STM32-n szépen beállítható az SPI1 és SPI2 sebessége. Ez a könyvtár használja is STM32 esetében ezt. Azonban az első Core SPI moduljából hiányzik a setSpeed lehetőség, míg a másodikban megvan. Az első fix 8MHz-ez használ (gondolom Arduino örökség lehet)
Egy SPI kijelző esetében látványos a különbség.

Van viszont egy komoly probléma ezzel a maggal.

1. Windows - ArduinoIDE
Iszonyatosan lassan fordít!!! Ez azt jelenti, hogy egy üres setup()+loop() percekig tart neki.
Egy képernyőre kiírt "hello world" 3-8perc. Minden módosításnál az egészet újrafordítja.
Neten kutakodva más is ezzel küzd.

2. Windows - SloeberIDE
Hibába fut, nem fordul semmi. Nem egyedi gondom van ezzel, másnál is ez van. A probléma egyelőre feloldhatatlan.

3. Linux - ArduinoIDE
Itt nincs gond. Gyorsan fordít és apróbb kódot is csinál, mint a másik core.

4. Linux - SloeberIDE
Nem tudom elindítani. Érthetetlen, hogy miért nem indul, miközben JDK11 mellett más Eclipse alapú cucc simán fut.

A probléma viszont az, hogy nekem a Sloeber kellne, mert az ArduinoIDE nagyon hiányos a fejlesztési funkciókkal.

-- off end --

>Ez csak STM32 esetében igaz
>vagy jellemző már az összes hasonló eszközre?
A legtöbb hasonló MCU-ra jellemző, csak van amelyik nem minden lábán tudja, és sok olyan van, amiben csak felhúzó ellenállást lehet bekapcsolni, lehúzó ellenállást nem tud.

>Tehát elég csak bekötnöm egy gombot egy pin-gnd közé?
>Ennyire egyszerű volna?
Igen.

A pergésmentesítés szoftveres, vagy hardveres is lehet. Ha a szoftverben elfér (tehát nincs kicentizve az MCU kapacitása) akkor az a jó megoldás. Ha viszont az MCU tárhelye, ideje, kapacitása korlátait feszegetjük, akkor a hardveres megoldás is szóba jön.
Amikor pedig olyan környezetben működik majd az MCU, ahol sok zavarforrás is van, akkor előfordul, hogy a hardveres és szoftveres megoldás is dolgozik együtt.

>Van viszont egy komoly probléma ezzel a maggal.
>1. Windows - ArduinoIDE
>Iszonyatosan lassan fordít!!!
Nálad lehet valami gond a windows-al, mert ugyan nálam sem egy rakéta, de egy nagyobb kódot is lefordít másodpercek alaltt. (pl. egy kb. 1000 soros arduino program 9 másodperc alatt fordul le - Win7 + ArduinoIDE).

[ Szerkesztve ]

Nálam mindig a megnyitás utáni első fordítás lassú, az ez után következő fordítások sokkal gyorsabbak. Nem tudom az okát. Mindenkinél más. A Windowsnak lelke van

A kolléga válaszolt mindenre.
Azt hiszem az általam javasolt ellenállás létra mégsem alkalmas több gomb megkülönböztetésére, ahhoz duplázni kell az ellenállás értékeket.

Mert a már lefordított object fájlokat, ha nincs változás, nem fordítja újra, hanem belinkeli.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

De nem, nem csak ez okozza! Mert ha teljesen más projektet kezdek (más sketch, más lappal, akár olyan, amit akkor nyitok meg először), akkor is gyorsabban fordít, ha a program meg volt előtte nyitva és már fordítottam vele valamit előzőleg. Sőt, ha változtatok valamit az egyik library-n, érzékeli, és ki is írja, hogy változás miatt újra kell mindent fordítani, de akkor sem annyival lassabb, mint amikor először fordítok vele.

[ Szerkesztve ]

A vicc a dologban, hogy ez a lassulas csak windows-on van. Es nem csak nekem, forumokon mas is panaszkodott emiatt. Elkezdtek boncolgatni az okat, de nem olvastam vegig.
Nalam laptopon es desktopon is bosszanto volt a lassulas.
Viszont linux-on nagyon gyors. Kezdoken sokat kell ujraforditanom es jol jon a tempo.
A masik core mindenhol gyors.

Sziasztok!

Rejtélyes hibába ütköztem egy Mega2560-al (kínai CH340)... Ezt a DRAM IC tesztert szeretném összerakni, le is fordul de amikor megpróbálom feltölteni akkor a nyúlfaroknyi kód feltöltésekor mindig pontosan ugyanott elakad majd némi várakozás után timeout hibába fut: [link]

Először azt hittem hogy álltában megkotlott a vas, de akár egy Blink, akár egy több mint 10x akkora jóval összetettem UTFT_Demo_480x320 program is lefordul, hibátlanul feltöltődik és fut is: [link]

Természetesen úgy is próbáltam hogy csak a vas önmagában mindenféle rácsatlakoztatott dolog nélkül, de ugyanúgy sikertelen a feltöltés. Megkértem egy barátomat tesztelésre - neki egy RobotDyn MEGA nyákja van, arra pöccre felmegy és fut vakon a program, küldi sorosra a dolgokat - sajnos nagyon messze van, az nem járható út hogy nála letesztelem a DRAM IC-ket

Akárhogy nézem a kódot, nem tudok rájönni hogy mi lehet az benne ami megakaszthatja egyik vason, másikon meg nem - csak csupa olyan lábakat piszkál aminek elvileg nincsen rendszer funkciója... Van rá bármi ötletetek hogy mi lehet itt?

Ugyanaz az Arduino IDE verzió van fent a gépén, mint a tiéden?
Ez tényleg nagyon rejtélyes, de biztos valami nagyon bosszantóan egyszerű oka lesz

[ Szerkesztve ]

no kiderült közben hogy ott almán lett fordítva és feltöltve 2.0.2-vel... én is próbáltam win alól 2.0.2, valami régebbi 1.8.x meg ősrégi 0023-al is, ugyanúgy elakad... átküldte nekem az általa fordított hex-et, parancssorból feltöltve ugyanúgy elakad 88%-nál...

talált egy centire pontosan ugyanolyan Mega-t is a cimborám, neki feltölti arra is a kódot az alma... próbáltam vmware-ben futó ubuntu alól, az is pontosan ugyanúgy elakad 88%-nál mindig, pedig még az avrdude.conf-ot is megpróbáltuk átmásolni az ő alma gépéről, az ő általa fordított hex-et feltölteni az én gépemen futó ubuntuval megírni... [link] lehet mégiscsak az én vasamnak lesz valami kehe, csak akkor a 10x akkora programot miért tölti fel és futtatja jól?

Isten tudja, ez biztosan valami hardveres bibi lesz... Azt írtad, hogy lehúztad róla a külső hardvert a feltöltés idejére, ugye?

Próbáld már meg, hogy a fordítás közben (vége felé) kézzel reseteled a mega boardot (a rajta lévő reset gombbal), lehetőleg próbáld meg kiszámítani, hogy a reset és a feltöltés kezdete közt ne teljen el 1mp-nél hosszabb idő (asszem ennyit tartózkodik a bootloader download módban, mielőtt elkezdi futtatni a rajta lévő kódot). Esetleg reset helyett húzd ki és dugd vissza jó ritmusérzékkel ( ).

Ha így sem megy, akkor próbáld meg ISP-n keresztül felprogramozni, ha az nincs, egy UNO segítségével.

Olyan nincs, hogy nem sikerül

semmi nincsen rácsatlakoztatva... próbálom ezt is hogy én engedem el a reset módból miközben indul a programozás - át is veszi, elkezdi, ugyanúgy elakad 88%-nál

a következő tényleg az ISP-s megoldás lesz - valamit kitalálok rá...

megoldódott... USBasp-vel újraírtam a bootloadert, és utána pöccre felment rá a DRAM teszter kód is és fut, működik... na erre kössön valaki csomót

ugye, hogy ugye?
Biztos valami régi BL volt rajta, vagy ki tudja.

[ Szerkesztve ]

nyilván ennek kell lennie, csak azt nem értem hogy mégis mi akadhatott össze egy ennyire egyszerű és kicsi pár I/O lábat baxtató programban

Arra tudok tippelni, hogy a BL még adatot várna, miközben a programozó már menne tovább az ellenőrzésre. Vmi el lett benne gombolva

Létezik olyan (mozgás) érzékelő ami falon keresztül is érzékel? Max 1-2 m távolság kellene csak.

A CIA-nak biztos van ilyen.
Én csak olyanról tudok, amivel át lehet látni a falakon.

Jó kutya. A hatótáv nagyobb is lehet, ha nem alszik.
Komolyan: háááát, macera. Padlótól függően lehetne a rezgéseket nézni, de az szvsz bizonytalan, irányt lehetne több szenzorral kalkulálni, de ár/idő miatt sztem felejtős.

Hold on, trying to give a fuck... Nope, not Happening • Powered by Fedora Linux • "Az élet olyan sz@r, szerencsére a felén már túl vagyok" Al Bundy

Találtam összerakva, nagyfrekvenciás (5,8 GHz) mozgásérzékelő néven fut, az ára is elfogadható - már ha működik, állítólag 30cm-es falat átvisz.

rendeltem 1-1-t mindket valtozatbol a CH340C-s rendesen beconnectol a Wifi halozatra , de a CP2102-es nem akar.
van barkinek barmi otlete?

2020-as dakota közmondás: "Intel a csórók AMD-je"

a doppleres tudja, de kb mindenre jelez, szoval ovatosan, ha valami onmegsemmisito programot vezerelnel vele

[ Szerkesztve ]

Használ valaki közületek Linux/Windows rendszereken Sloeber IDE-t vagy Eclipse + valamilyen Arduino package-et?

Látom azért vannak ötletek a felhasználásra.
Találtam komolyabb modult is: [link] H 72, V 36 fokos észlelés.

Az ArduinoIDE-t használva szeretném megoldani, hogy a programban használt Library-kat ne a megszokott letöltési könyvtárból, hanem a projecten belül, egy "Libs" nevű könyvtárból linkelje be a fordító.
Ezt azért szeretném így használni, mert a legtöbb Library-t testre kell szabnom 1-1 project kedvéért és nem volna célszerű egy "közös" helyen megtennem. Egy másik, régebbi project akkor újrafordításnál már átírva látná.

Van erre valami kényelmes megoldás, hogy 1-1 project saját könyvtárából tudjam használni?