Ohh.. remek!

Nagyon köszönöm mindkettőtöknek a segítséget!

My own programming language: http://www.robomax.online

jó ötlet. írd címlaposra. Ha jól megcsinálod akkor kiemelést is kaphat.

Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!

Üdv emberek!Ezzel a TP4056 modullal, hány db 18650 tölthető? Vagy minden 18650-hez külön TP4056 modul szükséges?

Bármennyit összeköthetsz párhuzamosan, de akkor megoszlik
a töltőáram a cellák között.
Azt azért nem árt figyelembe venni, hogy a maximális kimenő áram
annyi marad, amennyit a board enged, függetlenül a párhuzamba
kötött cellák számától.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Rendben koszi, tehat akkor negy cella feltoltese negyszer annyi idot fog igenybe venni mint egy. Igen parhuzamosan szeretnem oket tolteni.

Sziasztok!
Kezdő kérdést szeretnék feltenni,kérlek ne kövezzetek meg érte
nano+joy+servo motor

szeretnék egy automata és egy manuál modot a szervora. a két kódrészlet már meg van.
1.: a joy X tengelyével forgatom a servot
2.: a servo automatikusan pásztáz oda vissza.

A kérdésem,az,hogy ezt a két módot,hogyan lehetne a joyswitch-el váltogatni? Tehát ha megnyomom a switch-et akkor az első ciklus zajlik, ha megint megnyomom akkor a második.
Köszönöm a válaszokat előre is!

Idáig vagyok meg vele:
A pásztázó modot működik,de ha megnyomom a joybutton-t akkor nem vált át manuálra,nem tudom vezérelni a szervot.
#include <Servo.h>

Servo servo;
int joystick_x = A0;
int pos_x;
int servo_pos = 90;
const int button = 2;
int angle = 0;

bool State = 0;

void setup ( )
{
servo.attach (12) ;
servo.write (servo_pos);
pinMode (joystick_x, INPUT) ;
pinMode(button, INPUT_PULLUP);
}

void loop ( )
{
bool buttonState = digitalRead(button);
if (buttonState == HIGH)
{

State = !State;
if (State == HIGH)

{
//Manual MOD
{
pos_x = analogRead (joystick_x) ;
if (pos_x < 300)
{
if (servo_pos < 10)
{
}
else
{
servo_pos = servo_pos - 3;
servo.write ( servo_pos ) ;
delay (50);
}
}
if (pos_x > 700)
{
if (servo_pos > 180)
{
}
else
{
servo_pos = servo_pos + 3;
servo.write ( servo_pos ) ;
delay (50) ;
}
}
}
}

else
//pásztázás
{
for (angle = 0; angle < 180; angle++)
{
servo.write(angle);
delay(15);
}
// now scan back from 180 to 0 degrees
for (angle = 180; angle > 0; angle--)
{
servo.write(angle);
delay(15);
}
}

delay(20);
}
}

Első körben cseréld ezt a sort:
if (buttonState == HIGH)
erre:
if (buttonState == true)
mert a bool változónak nincs olyan állapota, hogy HIGH , de ha mégis lenne, akkor viszont a pergésmentesítés hiánya lehet még a probléma.

Párhuzamos töltés esetén pont elveszted a kontrollt szerintem. Azaz lehet, hogy egy (vagy néhány) cella nem lesz teljesen feltöltve, esetleg túlmerül...

Alex

Nem tudom mi a pontos projekt, lehet írta csak nekem maradt ki, de vannak olyan hengervellás spéci tablet-notebook hibridek, ahol két cellánként van a töltés/áramkivétel. Lenovo yoga eszközben volt így, nem rég javítottam.

Az a megoldas mennyire jatszik, hofy egy toltesvezerlore egy akkumulstort csatlakoztatok. 4db darab eseten 4 toltesvezerlot hasznalnek. Keresek egy toltot ami bir 2A amper kerul es szerkesztek egy tolto kabwlt hozza aminek egyik vege usb masik pedig 4 mini usb. Igy egy konektorbol vagy egy toltocsatlakozobol tudnek tolteni 4aksit.

Nem látom, hogy hogy fogod egyszerre párhuzamosan kötni és külön tölteni a cellákat.

4,2V-ig tölt a board, nem tudja túltölteni az akkukat.
Ha ez igaz lenne, nem működnének sokáig a notebook akkuk,
amik zömében vegyes kapcsolásba vannak kötve.
A powerbankokat nem is említem...

vargalex: Ez csak soros kapcsolásnál igaz, s ott is csak akkor,
ha nincs a töltőben, vagy az akkupakkban balancer áramkör.

[ Szerkesztve ]

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

"4,2V-ig tölt a board, nem tudja túltölteni az akkukat."
Próbáld ki, hogy 4,2V-on 20mA-el töltesz egy li-ion akksit mondjuk két napig folyamatosan. Szerinted túl lesz töltve vagy nem?

Biztos vagy benne? Ha nem egyenletesen merülnek/töltődnek a cellák?

Alex

Kipróbáltam. 3 párhuzamos cellára cseréltem az eredeti egyet
egy reflektorban. Egy TP4056-os modult és egy fényerőszabályzást
építettem még a házba, az eredeti töltőt kicseréltem egy 5V 1A-es
adapterre. Köszöni szépen, azóta is rendben működik.
A töltés akkor nem állna le, ha extrém sok cellát kötnék párhuzamosan,
illetve ha a cellák önkisülése magas lenne.
Túltöltés még akkor sem lenne, bár igaz, hogy a lítium akkuk élettartama
csökken, ha állandó 100%-os töltöttségen tartják őket.
Nem ártana picit még tájékozódni a lítium akkuk lelkivilágáról.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Biztos.
Mit gondolsz, az akkupakkokban/powerbankokban talán mindig
válogatott, tökegyforma cellák vannak? Segítek: nem.
Párhuzamos kötésnél a töltő és a kisütő áramok is megoszlanak,
a cellák belső ellenállásának függvényében.
Neked is azt mondom, kicsit tájékozódj lítium akku ügyben.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

Arduinoban a "HIGH" és a "true" és az "1" egymásnak szinonimái. HIGH és LOW definíció szerint 1 és 0.

Amit lehet, elolvastam a témában, de ezek szerint kevés volt.
Kérek engedélyt meghunyászkodni...

Sejtettem.
De megnéztem mégegyszer a kódot, és megvan a hiba.

pinMode(button, INPUT_PULLUP);
}

void loop ( )
{
bool buttonState = digitalRead(button);
if (buttonState == HIGH)
{ Logikai hiba, a gomb megnyomásáig folyamatosan lebeg a State állapota, mivel a digitalRead(button); mindig magas értéket ad, de a gomb az INPUT_PULLUP miatt eleve magasan van.
if (buttonState == LOW) esetén a kód működni fog, persze ha a gomb jól van bekötve.

[ Szerkesztve ]

Úgy tűnik, nem olvastál elég figyelmesen.
Vagy nem vagy tisztában az elektronika alapfogalmaival,
esetleg megragadtál a Ni-Cd/Ni-MH akkuk töltési mechanizmusánál.
Idézet tőled:
"Próbáld ki, hogy 4,2V-on 20mA-el töltesz egy li-ion akksit mondjuk két napig folyamatosan. Szerinted túl lesz töltve vagy nem?"
Lítium akkunál ilyen nincs!
Ha a töltési feszültség 4,2V-nál korlátozva van, ezt a feszültséget elérve
a töltőáram mindaddig csökken, míg el nem éri az akkucella önkisülési áramát.
Csakhogy ez, nem agyonhasznált, rossz állapotú cellát feltételezve - elhanyagolható.
A lítum akkutöltők pont abban különböznek az egyéb töltőktől, hogy szigorúan
limitálva van a töltési végfeszültség. Az okosabb töltők lekapcsolnak a
kezdeti töltőáram x (általában 10) %-ánál, de ez nem jelenti azt, hogy ennél
kisebb árammal tovább töltve (továbbra is max. 4,2V-on) tönkremenne az akku.
Mindössze annyi történik, hogy további 1-2-3 %-nyi töltést viszel be a cellába.
Ez persze hosszú távon valamelyest csökkenti az akku élettartamát, de ezt
nem fogod észrevenni, mivel a töltési-kisütési ciklusok kapacitáscsökkentő
hatása jóval előbb fog jelentkezni.
Nem tudom, elég érthető voltam-e.

Ma olyan bizonytalan vagyok... Vagy mégsem?

"Az okosabb töltők lekapcsolnak a
kezdeti töltőáram x (általában 10) %-ánál"

Hát nem pont erről beszélek? Két cella -> fele töltőáram -> hosszabb töltési idő kisebb árammal, mert a töltőnek senki se szólt, hogy most a 20% a 10%.

"de ez nem jelenti azt, hogy ennél
kisebb árammal tovább töltve (továbbra is max. 4,2V-on) tönkremenne az akku."

Pedig pont ez történik, a lítium alapú cellák nem bírják a csepptöltést (szemben a Ni-MH-del, aminek még jót is tesz). Kristályosodás indul meg bennük gázfejlődés kíséretében, és előbb-utóbb zárlatosak lesznek. Eleve az sem tesz már jót egy lítium alapú akksinak, ha túl sokáig van 90%-os töltöttség felett.

(És még én ragadtam le a Ni-Cd/Ni-MH akkuk töltési mechanizmusánál...)

[ Szerkesztve ]

Egy darab toltesvezerlohoz egy darab 18650-at csatlakoztatok. 4 darab toltesvezerlohoz egymastol elkulonitve 4 darab 18650-at csatlakoztatok. Ekkor a toltesvezerlo out-ot parhozamosan kotom es csatlakoztatom az arduinohoz. Ahol a yoltest veszik fel a toltesvezerlok ott a 4darab toltesvezelo pozitivjat osszekotom egymassal a negativat a negativokkal, makd ehhez 1db usb kabelt forrasztok.

Sajnos elég sokszor a hozzászólás nem megalapozott, miért nem csak arra válaszolnak amit biztosan tudnak?
Így sok kérdezőt tévútra vezetnek. Értem én, hogy bizonygatni kell a mindenhez is értést.

Próbáljuk meg a mondatokat NAGYbetűvel kezdeni

Ez borzalmasan hangzik már leírva is... Kivéve, ha tűzijátékot szeretnél csinálni.

Ha mindenki csak arra válaszolna, amihez ért, akkor most kit oktatnátok ki habzó szájjal?
Semmi megalapozatlant nem írtam, csak felhívtam a figyelmet valamire, ami a nagytudásúak figyelmét elkerülte, tudniillik ha teszem azt egy 500mA töltőáramú egységre köt 4cellát, és az a töltőáram 1/10-énél kapcsol le, az 12,5mA cellánként, egy gyengébb minőségű vagy elhasználódott cella ennyit feltöltve is képes folyamatosan felvenni, nem áll le a töltés, véletlenül éjszakára rajta hagyja, reggelig ki is gyulladhat. Melyikőtök vállalja érte a felelősséget?
"Ez persze hosszú távon valamelyest csökkenti az akku élettartamát"
Mert ez aztán egy szakmailag megalapozott, szakszerű tanács. Gratulálok.

[ Szerkesztve ]

"Ha mindenki csak arra válaszolna, amihez ért, akkor most kit oktatnátok ki habzó szájjal? "

Akkor kioktatásra nem volna szükség.
Na meg, nem kevés kérdező megúszná az erdőben való tekergést.
Nekem ugyan mindegy, mindenki azt ír amit akar, joggal teszi, de nem biztos, hogy használ is vele, hiába ez a szándéka, eredendően.

My own programming language: http://www.robomax.online

Azt jó lenne tudni, hogy a cellák elhasználódás közben mennyiben térnek el a gyári grafikontól:

Mert itt kb. 0.8 óránál eléri a 4.2 V-ot, az áram innentől csökken, 1.5 óránál eléri kb. a 0-t, és onnantól nincs áramfelvétel, tehát nincs csepptöltés.
Vagyis ilyen cellákból tetszőleges darabot köthetünk párhuzamosan, legföljebb a töltés sokáig fog tartani.
Ha megnézzük a kisütési görbét, azt látjuk, hogy 4.2 V-tól indul, vagyis a töltés után a cella 4.2 V üresjárási feszültséget ad. Ha nincs kisütés, akkor ezt jó sokáig tartja, illetve nagyon lassan csökken. Ebből én arra következtetek, hogy ezen a feszültségen létezés az akku természetes tulajdonsága, lehet hogy árt neki, de elkerülhetetlen ez az állapot, hacsak soha nem töltjük föl teljesen.
Vagyis ha van a párhuzamosan kötött akkuk között kisebb kapacitású, ami a 4.2 V elérése után hamar lecsökkenti az áramfelvételét 0-ra, akkor az kb. olyan állapot lesz, mintha nem is lenne a töltőben, hanem a polcon várná a felhasználást, vagy egy kikapcsolt eszközben várná a bekapcsolást, ami az akku természetes felhasználási módja.
Akkor tehát az a kérdés, hogy az elhasználódott cellának van-e olyan tulajdonsága, hogy 4.2 V-on folyamatosan vesz föl áramot, ha igen mennyi ez az áram és milyen hatással van a cellára?

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Sajnos azt nem tudom, de vannak régebbi, laptop akksiból bontott celláim, amik a névleges kapacitás felét, 2/3-át tudják még, de normális minőségű (Xtar vc-4) li-ion töltőben töltve soha nem áll le a töltés, viszont elkezd melegedni a cella. Ezekből a cellákból használok 8db-ot egy power bank-ban (több mint 2 éve), de abban töltve sem áll le soha a töltés, az elektronika nem érzékeli, hogy 100%-on vannak a cellák, csak elkezd melegedni az egész, úgyhogy nekem kell lehúzni a töltőről, mielőtt kigyulladna.

Ebből én arra következtetek, hogy ezen a feszültségen létezés az akku természetes tulajdonsága, lehet hogy árt neki

Nem, a teljes töltöttségen tartózkodás hosszú távon károsítja, nem véletlen, hogy a li akksikat 40% körüli töltöttséggel tárolják és szállítják.

Köszönöm a sok hasznos infot, hihetetlen mennyi új dolgot td meg az ember egy sima akkumulátor töltés során, de kezdek kicsit össze zavarodni. Annyit szeretnék csupán, hogy az arduino nano-m működjön 4db 18650-es akkuval akkor is ha töltőn van. A kettő közül melyik az életképes elgondolás? Esetleg van harmadik is ami enél is jobb?

kép1
kép2

Igaz kifelejtettem de az arduino nano elé menni fog még egy DC-DC konverter is ami stabil 5V-ot csinál.

[ Szerkesztve ]

Mi lehet e töltőben a töltés leállításának kritériuma? Gondolom eléri a 4.2 V-ot és az áram csökkenését figyeli, és nem süllyed az alá a határ alá, ahol már kiírná hogy kész. Ha még melegszik is, akkor biztos folyik annyi áram, ami nem jó. Viszont szerencsére ez jó cellákkal nem történik meg, nálam a Lii500 és a Zanflare C4 is minden cellámmal rendesen viselkedik, ez kb. 20-25 cella , nagy része 18650 és 4 db 26650, meg még pár 14450 és 16340.
A tapasztalatod azt is megerősíti, hogy nem elég pusztán egy cella kapacitását nézni, az önmagában kevés információ a cella állapotára vonatkozóan.
Szóval azt mondanám, hogy nem bontott cellákból nyugodtan párhuzamosan lehet kötni, esetleg egy-két kisütés-töltés ciklust megfigyelni. Az enyémek közül is mennek páran gyárilag párhuzamosan elektromos cigiben, lámpában.

A teljes töltésnél abból indultam ki, hogy nem hívják föl a gyártók a figyelmet arra, hogy ne töltsd tele az akkut. A töltők is teletöltik, vagyis ha nem kezded el töltés után azonnal terhelni, akkor jelentős időt fog eltölteni a 4.2 V környékén. A Sony VTC5 fél amperrel terhelve kb. 600 mAh kivétele után éri el a 3.9 V-ot. Persze ha 3.9 V fölé nem töltenénk, akkor csak 60 %-ig töltődne, nem lehetne olyan jól eladni.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Az előző hozzászólásban írtam, hogy szerintem mehet párhuzamosan.
De ha ezt mégsem szeretnéd, akkor több lehetőség is van.

Pl. minden akkuról egy diódával csatlakozol a fogyasztóhoz, megakadályozva ezzel az akkuk közötti kiegyenlítő áram folyását. Mindegyik cella annyit tesz a fogyasztó áramához, amennyit az adott feszültségen tud. Ha valamelyikből kifogy a szufla, akkor az nem ad áramot a közösbe. Bár ha állandóan töltöd, akkor ez nem következik be. Persze ebben az esetben 4 töltőáramkör kell, nem lehet a cellákat összekötni. Esetleg egy töltő, és 4 Schottky diódával menni a cellákra, ez kb. 0.3 V-ot levesz a töltőfeszültségből, 4.2 helyett kb. 3.9-re fognak töltődni. A diódákon termelődő hő veszteség a töltési és a fogyasztási oldalon is.

Vagy pl. párhuzamosan kötöd a cellákat, de az arduinoval vezérled a töltést. Ha eléri a 3.9 V-ot, akkor lekapcsolod, 3 V-nál meg bekapcsolod. Ekkor elég egy töltőáramkör, és sose lesznek a cellák a fölső feszültséghatár fölött. Ekkor a Sony esetében a cellák kapacitásából elveszítesz 600 mAh-át, a 2600-as cellák 2000-esnek felelnek meg a 3.9 V-ig töltéssel. Talán érdemes a cellákat összeválogatni, hogy a töltési görbéjük azonos legyen, mert Kirchoff bácsi szétosztja az áramot közöttük, és az a jó ha egyenletesen.

És persze lehetne sorba is kötni a cellákat, és balancerrel tölteni. Dc-dc konverter van 14 V-ról 5-re is. Töltés közben a balancer leveszi a feltöltődött celláról a töltést, tehát túltöltés kizárva, viszont a mélykisütés veszélye töltés nélkül fennáll.

Mindegyiknek van előnye és hátránya is, amelyik neked az adott alkalmazásban fontosabb, aszerint válassz.

menyország -> mennyország, akadáj -> akadály, jótálás -> jótállás, Iphoneal > Iphone-nal, kisuly > kisujj, csővet > csövet

Nagyon szépen köszönöm a segítséget!
Kipróbálom és meglátjuk

[ Szerkesztve ]

Működik a dolog ezzel:
bool buttonState = digitalRead(button);
if (buttonState == LOW)

Viszont a baj az,hogy megnyomom a buttont akkor egyszer lezajlik a pásztázás aztán semmi.
A manual mod-ban nem reagál a joy-ra. Nem tudom irányítani.

Mert rosszul van zárójelezve. Csak nyomvatartásra megy be,
viszont folyton kapcsolgatja az állapotot, amíg nyomva van...

4.2V-nál a 12.5mA (a példádnál maradva) mit tud okozni (kb. 50mW egy 18650-es cellán)?
(#11081) aryes : bizti azokat is 4.2V-ra (esetleg 4.3V-ra) kell tölteni?

[ Szerkesztve ]

Próbáljuk meg a mondatokat NAGYbetűvel kezdeni

Kedves esp32 szakértők! Egy játékot készítek most lolin32-vel (végre találtam neki egy jó kis feladatot ), néhány gpio-t bemenetként akarok használni rajta internal pullup-al, okozhat-e gondot, ha ezek a boot alatt közvetlenül GND-ra vannak kötve?
Ennek az oldalnak a leírása alapján olyan lábakat néztem ki, amik állapota nem zavarja a boot-ot, nincs se fel, se lehúzva és nem ad ki rajta PWM jelet se boot közben (16,17,18,19,23). A kérdés inkább arra irányul, hogy boot közben ezek a lábak hi-z állapotban vannak-e, vagy nem, utóbbi esetben tegyek-e áramkorlátozó ellenállást a GND és a bemenetek közé.

Sziasztok!

Van arra lehetőség, arduino uno-nál, hogy azt a memóriát ahol a program tárolódik, bővítsük?
Mert nincs szükségem nagyobb számítási kapacitásra, viszont jó lenne nagyobb programot feltölteni.

Köszi előre is!

"Légy olyan, mint bárki más, tégy olyat, mint senki más."

Indirekt lehetőség van erre.

Gondolok olyasmire, hogy csatlakoztatsz az arduino-hoz egy (mondjuk soros) eepromot és abból hívogatod meg a benne eltárolt rutinjaidat.

---

https://www.arduino.cc/en/Tutorial/SPIEEPROM

[ Szerkesztve ]

My own programming language: http://www.robomax.online

Köszi!

"Légy olyan, mint bárki más, tégy olyat, mint senki más."

Ennél egyszerűbb és hosszabb távon célszerűbb valamilyen modernebb platformra áttérni mint pl. STM32, ESP32.

Használj helyette Mega board-ot. Lényegesen több rajta a memória, cserébe 3x annyi i/o port is van rajta. Nagyrészt kompatibilis, a shield-ek és az IO pin-ek legalábbis.

Ez kétségtelen, ráadásul még olcsóbb is.

My own programming language: http://www.robomax.online

Köszönöm a válaszokat!

A Mega lesz a befutó, azon már én is gondolkodtam. Ebay-en nem olyan vészes az ára.

Aztán később megnézem a többi platformot is, mert már mások is ajánlották.

"Légy olyan, mint bárki más, tégy olyat, mint senki más."

Sziasztok!

Nem tudja valaki veletlenul, hogy a Lolin D1 mini-t el lehet látni árammal az 5V/GND pineken keresztul, vagy csak a microusb-ből..?

Köszi
üdv
Breaker

MSI MPG B550 GAMING PLUS | AMD Ryzen 5800X3D | 32GB Trident RGB G.Skill 3200Mhz | MSI GTX 1080TI ARMOR OC

Lehet, össze vannak kötve.

I did nothing, the pavement was his enemy!