Új hozzászólás Aktív témák

• #6460 Frawly veterán cigam #6459

  Új Válasz 2019-12-30 19:55:48 #6460

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Frawly

  veterán

  válasz cigam #6459 üzenetére

  Igen, ha nem tudod, mi kell neked, akkor jó eséllyel nem való az Arch. Persze gyűrődni akkor is lehet vele, tanulási célzattal. Pont ezért jó, tapasztalatszerzés miatt, hogy legalább tisztában leszel vele, hogy mi is kell neked. Meg ahogy egyre régebb óta linuxozol, úgy változni is fog, hogy épp milyen megoldásra esküszöl.

  Az EFI-től nem kell félni, mert pont, hogy egyszerűbb. Nem kell ilyen os-probe-os, mountolós varázslás sem. Az EFI boot lényege, hogy van egy univerzális FAT32 bootpartíció. Egyetlen egy (elméletileg lehet több, de nem ajánlom), az összes azon a lemezen lévő OS-nek (de fel lehet venni közéjük más lemezen lévő OS-eket is). Mivel GPT UEFI boot esetén nincs MBR, ezért nem oda írja be az OS az indítókódját, hanem egy .EFI fájlba, az EFI partícióra. Így nem írogatják át az OS-ek egymás alatt az MBR-t, hanem mindegyik tud indulni a saját loaderjével.

  Így ha már van fent a gépen egy UEFI-s OS, mindegy, hogy Linux vagy Windows vagy mi, akkor eleve el lesz készítve az EFI partíció, lesz loader.conf vagy valami hasonló megoldás. Akkor csak bootctl installal-lal beteszed a systemd-boot .EFI fájlját az EFI partícióra, meg a loader.conf-ban kitöltöd az EFI fájl indulási paramétereit. Vagy alternatív megoldásként nem foglalkozol loader.conf-fal és systemd-boottal, hanem mindjárt az EFI partíción lévő kernelt használod indításra EFI stub boottal, ezt efibootmgr -c paranccsal tudod hozzáadni az UEFI BIOS bootbejegyzései közé az NVRAM-ba.

  Egyébként meg UEFI-s gépen lehet továbbra is hagyományos BIOS bootot használni MBR-rel. Egyedül 2020 után készült, vadi új Intel lapoknál lesz csak megvonva ez a lehetőség. A régebbi lapokon, meg az összes AMD-n támogatva van.

  Egyébként az EFI egy nagyon érdekesre kitalált dolog. Lényegében egyfajta 64 bites DOS. Nem röhögni, tényleg ez az igazság. Ezért is van FAT32 kitalálva EFI partíciónak, és nem ext, nem NTFS, nem más. Hiszen az .EFI fájlok MZ-fejléces DOS .exe fájlok, .exe kiterjesztés nélkül (a kiterjesztés mindegy), de nem tartalmaznak DOS vagy BIOS hívásokat (mint a legtöbb DOS program), hanem bare metal binárisok, közvetlenül a „vason” futnak, OS közbeékelése nélkül. A neten vannak olyan pihent agyú kockák, akik ilyen ASM-ben írt DOS bare metal progikat bootolnak be UEFI-vel (primitív játékok, képernyővédők, grafikus demók), pontosabban EFI stub boottal A sors iróniája, hogy hagyományos MS/PC/stb. DOS nem bootolható be UEFI-vel, mivel még ugyan .EFI binárisként be lehetne bootolni elvileg, de az UEFI 64 (ritkán 32) bites védett módra lövi be a procit, a DOS meg nem kapcsolgat bootkor x86 proci módot, hanem csak 16 bites valós módból (x86 real mode) tud indulni. Bár elvileg a FreeDOS-t fel lehetne készíteni erre.

Új hozzászólás Aktív témák