- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Mr Dini: Mindent a StreamSharkról!
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- eldiablo: Mennyire strapabíró egy GShock?
- sh4d0w: Árnyékos sarok
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
-
LOGOUT
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
zoltanz
#14039
üzenetére
Ez jol lathato, mert 24 word megy be a C1 hibajavito algoritmusba es 32 jon ki a C2 utan. Azt hiszem most jon az a resz, amiben nem ertunk egyet. konyhanyelvu lesz, mert ezt mar magam irom kutfobol.
A lemezre az adatot egy szep spiralban egettuk fel, amit vissza kellene olvasni. Az olvasast egy lezersugarral vegezzuk. Az olvasasnal ket igazi problema van:
- A spiralon kell tartani a fejet, ami folyamatos mozgatast igenyel
- A leolvasott jelet vissza kell alakitaniEloszor tehat megfeleloen kell pozicionalni a fejet es kovetni a spiralt. A spiral kb 0.5 mikron szeles es 1.6mikronnyira van a kovetkezo kortol. (1mikron= 1/1000000 m)
Felporgetjuk a lemezt egy motorral, ami 220 es 500-as fodulatszam kozott fokozat mentesen szabalyozhato. A fordulatszamot a rekonstrualt orajelbol tudjuk eloallitani, igy olyan utemben olvassuk a lemezt, mint amilyenben azt visszaalakitja a DA.
A fejmozgato mechanizmus durvan rapozicionalja a fejet a megfelelo helyre, majd a finom szervo pontositja azt. Ezt a lencse rendszer mozgatasaval vegzi. Ez utobbi a legfontosabb szerintem az egesz cuccban. Az egyesz all minimum egy ado lezerdiodabol, aminek a fenyet a lemezre fokuszaljak. A lemezrol visszaverodo feny az erzekelobe jut. Az erzekelo minimum ket diodabol (plusz optika) all. A ket fotodioda a lemez sugaran helyezkednek el egymas mellett. Tehat ha pontosan a spiralon mozog a fej, akkor a ket erzekelobe azonos mennyisegu feny verodik vissza. Ha a fej elkezd leterni a spiralrol, akkor amelyik iranyban elter tole a visszaverodo feny mennyisege csokken. A ket erzekelo kozotti kulonbseget erzekelve szepen vissza lehet pozicionalni kozepre a fejet. A valosagban a fej a spiralon tantorog, mint mikor Jozsi komuves a bekotouton hazafele a felezovonalon probal tekerni a 7 feles utan.
Tehat a fejet mar sikerult a szervoval a spiralon tartani. Ha a ket dioda jelet osszeadjuk, akkor a jel erossege allando. Mar csak az a dolgunk, hogy a fenyero valtozasokat visszalakitsuk egyesek es nullak sorozatava. Elso korben a jelet nagyjabol allando ertekre hozzuk egy valtoztathato nagysagu erositovel (ezt altalaban kihagyjak a leirasok) es szepen detektaljuk az eleket mondjuk egy schmidt triggerrel. Ez leegyszerusitve max 1V-os jelnel azt jelenti, hogyha 0V-rol 1V-ra vagy 1V-rol 0V-ra, akkor ott el van. (Schmidt triggernek ugye hiszterezise van, ami segit elnyomni a jelre rakodott zajt, nem ugral oda vissza, ha 0.5V korul jarkal a jel, hanem szukseg van egy bizonyos nagysagu valtozasra.) Az elek jelentik ugye az 1-et, ahol nincs el, de a rekonstrualt orajel szerint lehetne a 0-at.
Innen mar viszonylag sima az ut. A bitfolyambol a keretek megkeresesevel elkezdjuk visszafejteni az eredeti PCM jelet. Lekapjuk a vezerlo reszt, ha kell azok segitsegevel a megfelelo helyre (perc:masodperc) pozicionalunk. Ugyanugy ezek felelnek azert is, hogy rekonstrualjuk az orajelet. Az orajelet a lejatszo referenciajahoz szinkronizaljuk a motor vezerlesevel. Lekapjuk rola a kodolast es ainterleavinget es maris megvan az eredeti analog multiplexelt jel, ami demultiplexalas utan mehet a DA-ra.
Ha tulsagosan nagy a hiba, akkor a kodolas es intreleaving sem segit visszaallitani az eredeti PCM-et. Ket eset lehetseges:
- APCM-et nem tudjuk visszanyerni, de szinkronban tudjuk tartani a lejatszast es a fejet a csigavonallal. Ilyenkor a lejatszo ket dolgot tehet vagy az adott reszt kinemitja vagy megprobal valami kamu interpolaciot beszurni a serult reszbe, hogy ne vegyuk eszre a hibat.
- Tul nagy a karc vagy mas serules es elkezd ugralni a lemez, megall a lejatszo...
A vezerlest altalaban egy szep szazlabu IC vezerli. Nemelyiknek van olyan laba, amin a hibajavitast jelzi vissza. Egy meghajtoval ra lehet csatlakoztatni egy led-et es ha surun villog, akkor az adott lemezrol masolatot kesziteni. Az is erdekes, hogyha fekete filccel bekened a lemez szelet, akkor a javitas kevesbe dolgozik. A lezer par szazaleka valoszinuleg onnan reflektalodik es az eleg nagy kesleltetessel visszaerkezo jel valoszinuleg nem izlik a szervonak.
Velemeny?
-
válasz
zoltanz
#14036
üzenetére
Nyugi, jon az is aprankent
A jel mar digitalis, mar csak tarolni kellene valahogy. A CD-n 44.1kHz-es mintavetelezesu 16 bites sztereo hangot tarolunk. A zenen felul plusz informacio is van a lemezen, tobbek kozott hibajavitasra, orajelregeneraciora, egyeb informacios es vezerlo jelekre van szukseg. mindent nem fogok erinteni, mert akkor 6 oldal lenne
Elso lepeskent NRZ jelet alkotunk, amiben a ket csatorna jele (16 bit jobb, 16 bit bal, 16 bit jobbb ...) felvaltva szerepel.
A masodik az, hogy hibajavito kodolast adunk hozza:
Egyetlen adatblokk a jobb és a bal hangcsatorna 6-6 mintavételi értékéből képzett 12 db 16 bites adatszót tartalmaz. A 12 db 16 bites kódszót ezután 24 db 8 bites kódszóvá alakítják át. A 8 bites kódszavakat szimbólumnak nevezik. Az ily módon átszervezett adatfolyam képezi az ún. C2 kódoló bemenőjelét. A C2 kódolónak az a feladata, hogy minden egyes 24 szimbólumból álló blokkot négy ún. Q szimbólumnak nevezett paritáskódszóval egészítsen ki. A C2 kódoló kimenetén ennek megfelelően 28 szimbólumból álló kódszavak jelennek meg.
A C2 kódolóval előállított 28 szimbólum sorrendjét ezután összekeverik (interleaving). Ennek az az értelme, hogy az adatok ne a keletkezésük sorrendjében kerüljenek az átviteli csatornára, hanem időben is és térben is összekeverve. Ily módon az átvitel során fellépő zavarok következtében meghibásodó adatblokkok rekonstruálhatók.
Az interleaving eljárásnak alávetett 28 szimbólumból álló blokkok ezután a C1 kódolóra kerülnek. Itt az egyes adatblokkokat további 4 paritásszimbólummal, az ún. P szimbólumokkal egészítik ki. A C1 kódoló kimenetén tehát már 32 szimbólumból álló adatblokkok jelennek meg.
A harmadik lepesben kontrolljeleket adunk hozza.
Az ellenőrző jel olyan 8 bites szimbólum, amit a bal és a jobb csatornából vett minden 6. mintavételi érték információs bitjei után iktatnak be a keretstruktúrába. Az ellenőrző jeleknek a CIRC blokkhoz való hozzákapcsolásával egy 33 szimbólumból álló keret jön létre.
A negyedik lepes az EFM (Eight to Fourteen Modulation) kodolas es mergin bitek.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a CD rendszer által képviselt átviteli csatornához akkor a legkedvezőbb az adatszavak kódolásának illesztése, ha az átvitt adatszavakban olyan feltételt írunk elő a 0-1 állapotok sorrendjére, ami szerint két bináris 1 érték közé legalább két bináris 0 értéknek kell esnie. Maximálisan azonban 10 bináris 0 érték következhet egymás után.
Az egyes 14 bites adatszavak egymás mellé illesztése további járulékos (mergin) bitek beiktatását teszi szükségessé. A merginbiteknek nincs információtartalmuk. Állapotukat kizárólag a csatornakód minimális és maximális futási hossza határozza meg. Túl rövid futási hossz esetén a merginbitek értéke 0, túl nagy futási hossz esetén pedig 1 lesz.
A vegeredmeny: 336 bitbol (hang) 588 bit lett.
Utolso lepes a lemezre iras
A bináris 1 értékek (élváltozások) felváltva be-, ill. kikapcsolják a vágólézert. Következésképpen a pitek hossza és a pitek közötti szünetek visszatükrözik az EFM kódolású adatformátumot. Eszerint a bináris 0 értéknek vagy pit, vagy pedig két pit közötti szünet felel meg, a bináris 1 értéket ezzel szemben (a tükörfelülethez képest) felfelé vagy lefelé futó pit él reprezentálja.
Szemleletesen elmagyarazva ez olyan, mintha a szomszedba a lampa kapcsolgatassal uzennenk. Ha az adott masodpercben allapot valtozas van (fel vagy le kapcsoljuk a lampat), akkor a szomszed 1-est ir a noteszbe, ha nem nyulunk a kapcsolohoz 0-at.
A kodolassal elertuk azt, hogy ne essunk ki a szinkronbol, mert adott idonkent mindenkeppen atkapcsoljuk a lampat, de hogy ne oruljunk bele a kapcsolgatasok szamat is limitaltuk
Az adat a lemezre kerult. Az adatokat binarisan irtuk fel, az allpot valtozas=1, a nem valtozas=0. Koztes ertek az irasnal nem letezik. A kovektezo lesz az olvasas. Ez a resz is OK attol eltekintve, hogy a kodolasokat es a pitek felegeteset nem reszleteztem?
-
válasz
zoltanz
#14034
üzenetére
ma szinte = 99.99%-ban. A maradekra ott a jelfogo / fogaskerek.
Imet jegyzetre hivatkoznek a hang AD resszel kapcsolatban, ha megtalalnam, de megprobalom osszeszedni ebbol a (forrasbol):
A hangfrekvenciás jelek digitális feldolgozása a PCM technika alkalmazásán alapul (PulseCode-Modulation; impulzuskód-moduláció). PCM rendszerben az analóg jelet diszkrét impulzusok sorozatára bontják. Az egyes impulzusok amplitúdóértékeinek információtartalmát binárisan kódolt kódszósorozatok hordozzák.
Elso lepeskent az időben és értékben folyamatos analóg hangfrekvenciás jelet időben diszkrét impulzusok (minták) sorozatává alakítjuk át. Az egyes PAM impulzusok amplitúdója a hangfrekvenciás jel pillanatértékének megfelelően természetesen más és más. A Shanon tetel alapjan a mintavétel útján nyert jelből akkor lehet az eredeti jelet információveszteség nélkül visszaállítani, ha az fm, mintavételi frekvencia értéke legalább kétszerese az eredeti analóg jelben előforduló legnagyobb (fmax) frekvenciának. A mintavételi frekvencia értékének állandónak kell lennie. Képletbe foglalva az elhangzottakat: fm nagyobb vagy egyenlő mint 2fmax.
Ez 44,1 kHz a kompaktlemezes rendszerben, de hangkartyaknal, DAT-nal SACD-nel ez sokkal tobb is lehet.
Masodik lepesben a a PAM jel az AD-re kerul. Míg az A/D átalakító bemenetére érkező amplitúdóminták elméletileg végtelen sok különböző amplitúdóértéket vehetnek fel, addig az átalakítónak csak meghatározott számú bináris adatszó áll a rendelkezésére a kimenőjel előállításához. Az analóg bemenőjel digitális ábrázolásához rendelkezésre álló adatszavak száma a képzett adatszavak szóhosszúságától, azaz a szavakat alkotó bitek számától függ. Egy 3 bit szóhosszúságú kimenőjel előállítására képes A/D átalakító pl. 23 = 8 különböző adatszó (és ezáltal 8 különböző állapotú kimenőjel) ábrázolására képes.
CD-nel 16 bit, de meg gyakran hasznalatos a 4, 8, 12, 24 bit is. (Az 1 bites delta kodolast most hanyagoljuk, mert az is atszmithato a PCM-bol.
Meg jo tudni, hogy a bemeneten egy frekvencia limitert szokas alkalmazni, hogy az amugy sem atviheto tartomanyt levagjuk. Belathato, hogy tobbb bittel az abrazolas pontosabb. Az elteres az eredeti jeltol (kvantalasi) zajkent jelenik meg, aminek a szintje a bitek szamanak emelesevel javul. kis amplitudoju jeleknel eloerosites is javit, pl. a jelhez kepest kis erteku magas hangokat a digitalizalas elott erdemes kiemelni (erositeni) a melyekhez kepest, majd visszaalakitas utan azok erteket csokkenteni.
Tehat megvan a digitalis jel, mar csak rogziteni kell a CD-re. Eddig megfelel?
-
válasz
zoltanz
#14030
üzenetére
BMF-se jegyzetbol vett idezettekkel kezdenem. Jelezd, hogy melyik resszel nem ertesz egyet es hogy miert nem:
A digitális technika módszereivel az információ leképzés, műveletvégzés és az eredmények továbbítása kétértékű elemi információk (bitek) sorozatával, digitális szavakkal történik. A különböző műveletvégzések egyszerű logikai döntések sorozatára vezethetők vissza. Ugyancsak logikai műveleteket kell végezni, pl. két - különböző mennyiség értékét hordozó - információ közötti viszony (kisebb, nagyobb, egyenlő) megállapításához.
Ezt kiegeszitenem azzal, hogy logikai dontesen felul szamtani muveleteket is vegezhetunk. A lenyeg az, hogy az informaciohoz szamokat rendelunk, amit igy diszkret ertekeken abrazolunk. Binaris szamrendszerben az alapegyseg a bit, ami 0 es 1 erteket vehet fel. Mivel a felhasznalt bitek mennyisege limitalt, ezert a felbontasnal finomabb informacio reszlet elveszik. (Diszkret szamokon abrazolunk, a ket szam kozotti ertekek elvesznek a kerekites miatt.)
Logikai áramkörök
A megismert logikai műveletek (ÉS, VACY, NEM) technikai megvalósítása ma szinte
kizárólag a félvezető alapú digitális áramkörökkel történik.Az első generációs áramkörök diszkrét passzív áramköri elemekből (ellenállások,
kondenzátorok, diódák stb.), valamint elektroncsövekből épültek fel.A második generációs áramkörök ugyancsak diszkrét passzív áramköri elemeket
tartalmaznak, de aktív elemeik már a tranzisztorok.A harmadik generációs áramkörök csoportját alkotják kis és közepes bonyolultságú
logikai (digitális ) integrált áramkörök (IC- Integrated Circuit) (logikai kapuk, flipflop
-ok, regiszterek, számlálók stb.) alkalmazásával épített rendszerek.A negyedik generációs áramkörök közé a nagy bonyolultságú integrált áramkörök (a
mikroprocesszor, kiegészítő rendszerelemek, memóriák stb.) tartoznak.Tehat a digitalis aramkorok aktiv elemekbol (jellemzoen CMOS tranzisztorok) epulnek fel. Az analog cuccokban is megtalalhatoak ugyanazok az aktiv elemek, bar kialakitasuk altalaban kicsit elter, de a mukodesi elvuk megegyezik. Tehat nem a felhasznalt elemektol lesz analog vagy digitalis egy aramkor.
-
válasz
zoltanz
#14021
üzenetére
Ezt irtam, ha DSP-t hasznalsz digitalisan kell kezelni a jelet egeszen a DA-ig. Aki nem igy tesz, az megerdemli. De meginkabb az, aki terhangzas miatt DSP-t hasznal. Azt hittem zenerol van szo
Azt hiszem ma mar alap dolog a digitalis bemenet. Ha ujat akarsz, akkor 50 alatt kenyelmesen talalsz, hasznaltan25-ert mar valogathatsz az elviselheto hanguak kozott, a linkeken szereplok az abszolut minimumok:
Melyik suliba jartal?
-
válasz
zoltanz
#14019
üzenetére
Azt erzem, hogy tanitottak, de hol? Az aktiv eszkoznek nincs koze ahhoz, hogy digitalis, vagy analog az eszkoz. A 7400-es csalad neve (TTL) eleg beszedes.
A hangkartyan analog bemenet van es nem alakitja at digitalissa a jelet, maximum egy analog kevero van benne. Az erosito miert is alakitana at ismet digitalissa? Szimplan erositi, nincs semmi mas dolga vele. Ebben osszesen egy DA van.
A legjobb, ha vegig digitalisan kezeled egy normalis rendszerben. Tehat a CD-bol SPDIF-en kijon a jel, amit szinten digitalisan tovabbkuldesz optikan vagy koaxon a DA fele (itt lehet meg buveszkedni pufferelessel mas tuti teknikakkal, hogy jobban szoljon), amit egy full analog (jo minosegu, nem hiper 6 hangszoro+melynyomos, loudnesses csoda) erosito kovet.
De ha esetleg valamit mahinalni akarsz rajta, akkor sem kell itt AD-DA a DSP elott utan, szimplan digitalis jellel kell etetni es a DA-t a lanc utolso elemekent az erolkodo ele bekotni.
-
válasz
zoltanz
#14017
üzenetére
Arggghhhh.
Ez fajt. A CPU-ban milyen aktiv elem van szerinted? Vezeto, szigetelo vagy felvezeto?Digitalis atvitelnel ha megfeleloen kezelik ez mind visszaallithato, letezik jitter correction pl, vagy nagyon zajos eseteknel hibajavito kodolas, reclocking...
Mi a francert alakitanad at? A CD DA-ja atalkitja, onnan folosleges. Vagy a hangkartyaba bedigized es visszaalakitod? Ezt te sem gondolod komolyan. Az erositoben hacsak nem valami ujabb hazimozis cucc nincs DA. Viszont ha az erolkodo DA-jat hasznalod, akkor annak megint digitalis a bemenete.
Kerlek a kerdeseimre valaszoj, mert probalom megerteni amit leirsz, de nem sikerul. Lehet csak azert. mert ma meg az indiaikkal sikerult dulore vergodnom, ami igen hatarozott agyi karosodasokhoz vezetett.
-
válasz
zoltanz
#14015
üzenetére
Nincs olyan, hogy felanalog. Analog, vagy sem. A tarolt informacio ha diszkret erteket (ertekeket) vesz fel, akkor kvantalt. Mivel itt ket erteket vehet fel 0 es 1, ezert binaris tarolasrol beszelunk. Az, hogy ebben lehet tevedes a tarolas modja miatt nem szamit, ugyanis ezen hibak javitasara megfelelo algoritmussal redundanciat visznek be. A tarolasnak, kiolvasasnak nincs koze az A/D es D/A aramkorokhoz.
Az AD-DA atalakitas a be es kimeneten jelenik meg es ezen eszkozok minoseget ha a digitalis oldalrol nezzuk nem valtoztatja a hosszu rez vezetek es annak szennyezese. Annal inkabb a vezetek induktivitasa, kapacitasa miatt letrejovo jelalak torzulas, illetve az az atalakitok jittere es kvantalasi es analog oldali zaja.
Azt viszont kifejthetned, hogy miert alakitanank at tobbszor is egy digitalis jelet otthoni viszonylatban analogra es vissza.
Nowhereman: Azt, hogy mi digitalis nem a kimenete, hanem a jel eloallitasa/tarolasa/manipulacioja hatarozza meg. Meg tudod mondani, hogy egy hangminta lejatszasanal mi az elso lepes GUS-nal? Mondjuk legyen egy midi allomany, ami egy egyszeru boci-boci tarkat jatszik le xilofonra hangszerelve.
A forrasztas es minden elem nem noveli a zajszintet. Amire te gondolsz az az analog aramkorok kialakitasa. Meglepodnel, hogy milyen hulladek gyartasi minoseggel lehet jo hangot elerni, erre jo pelda lehet mondjuk egy kezihuzalozott A-s DoZ. Szimplan nincs ra igeny, mig a 300W pmpo, quadro 77 pontos rendszerre viszont igen.
-
válasz
zoltanz
#14005
üzenetére
Ennyi erovel a GSm rendszer sem digitalis.A hangot biza digitalis formaban taroljuk es adjuk vissza. Az atviteli ut (CD ira-olvasas) is digitalis, csak a hibak kikuszobolesere kulnbozo trukkoket vetunk be.
Az SACD-nel annyi a lenyegi elteres, hogy nagyobb a mintavetel es differencialis kodolas van. Az SACD-n levo pitek ugyanugy ket allapotot 0/1 tarolnak, mint a normal CD-n. De akkor is digitalis atvitelrol beszelhetunk, ha nem egy bitet tarolna, hanem tobbet (jo pelda erre a modemeknel hasznalt QAM) egeszen addig, amig diszkret elore meghatarozott ertekeket vehet csak fel, amit utana binaris formatumra alakithatunk. Ez mindenre igaz, ahol kvantalunk, de nem igaz a regi analog (szalagos magno, lemezjatszo...) rendszerekre.
-
-
#14000
frescho
addikt
telescreener
#13999
válasz
telescreener
#13999
üzenetére
Megegyeztunk. Szoval, melyiket a harom kozul?
-
#13998
frescho
addikt
telescreener
#13997
válasz
telescreener
#13997
üzenetére
Attol fugg melyik, en 3-5k koze taksalom a thinkeket. Matrox, S3 itthon is akad. Ami erdekel, az pl. valami AGP kartya P4 melle, 478-as CPU...
-
válasz
#95904256
#13994
üzenetére
En is regen hegesztettem mar olyat, de nagyon szepen meg lehet vele csinalni, ami az OPL-ben megtalalhato. Tehat azzal is lehet csinalni egy analog szintetizator emulatort
Ha igy vesszuk, akkor digitalis mind a ketto.
DBob: En egy ujabbal uzemeltetem. Barmi jo, ami regebbi Thinkpad, mint a T60-as. (600, 500, 300, T20, T30, T40...) Univerzalis tolto is jo hozza. 16V 4.5A, ami nekem van, ezt egy T40-hez adtak.
-
válasz
#95904256
#13985
üzenetére
Az, hogy a GUS csak tarolt hullamformakbol dolgozott, ezert digitalis volt, mig az SB-ben ott volt az OPL analog szeru FM szintetizator is. Ergo amit Nowhereman irt, hogy a GUS analog, az messze nem allja meg a helyet.
DBob: Pont ez egy jo kerdes, hogy mit tekintunk analognak. Az OPL egy analog szintetizator szimulator volt. Indult egy szinusz jellel, amit addig shifteltek (fazis modulacio) es osztottak/szoroztak, amig ki nem jott a vegso jelalak. Ezt nyomtak vegul be egy DA-ba. De maga a jelkezes leginkabb a klasszikus analogokra emlekeztet. Nezopont kerdese, hogy semi analognak, vagy semi digitalisnak tekinted. En inkabb az elsore szavazok, de meg tudtok gyozni a masikrol is, elvegre ti jobban ertetek hozza.
A digitalis nekem az, hogy letoltom a jelmintakat a memoriaba es azokbol rakom ossze a zenet, ahogy a GUS is csinalta, nem pedig szinuszbol indulok ki. (Anno keszitettem igazi analog szintit az egyik RT evkonyvbol, de soha nem tudtam behangolni, raadasul melegedesnel mindig elmaszott.)DBob: mi tart vissza? Nem nyereszkedni akarok, szertnem ha ertelmes helyre kerulnenek, nem a kukaba.
telescreener: koszi, de 4550-nel van erosebb kartyam. Retro darab nincs?
-
#13989
frescho
addikt
telescreener
#13986
válasz
telescreener
#13986
üzenetére
Pontos pecifikacio? 64MB RAM, de a 600E-ben 128 van. P2-es 300MHz koruli CPU. Nem tokeletes az allapotuk, de hasznaltuk hosszu evekig oket. A spec kb ilyen: [link] Ha pontosat akarsz, akkor felelesztem teljesen.
Driverek: [link]
Egy toltom van, de arrol jaratom felvaltva a gyujtemenyem tobbi darabjat.
A mennyibe lenne, mint irtam keplekeny, amit ajanlasz erte. De hogy magam ellen beszeljek a 4550 meghaladja azt, amit en elkepzeltem, annyiert kettot is vihetsz.
-
válasz
#95904256
#13983
üzenetére
Ez inkabb nem forditva volt?
Az SB-nek volt analog szintikhez hasonloan kulonbozo hullamforma generatora, amit lehetett frekvencia modulalni es fel es lefutasi gorbet definialni a tetejebe.
A GUS szimplan DA alapu volt, aminel csak fel es lecsengest lehetettt allitani.
Vagy ennyire szenilis lennek???
-
Urak elnezest, hogy ismet hirdetek, a memoriak elkeltek, hatha ezek a kemeny cuccok is erdekelnek valakit. (Fenyő finom volt a csokolade
) Azert batorkodom, mert jo kis zomitett retro gepek ezek.Van 3 mukodo es egy bibis P2-es Thinkpad-em. Egyikben sem jo a CMOS elem, de toltorol ido allitas utan indulnak. Nem a legszebbek, de mit varhat az ember 12 eves daraboktol? Szoval ha valakit erdekel olcson (annal olcsobban) 600 vagy 600E az keressen meg. Meg par aprosag:
Tolto nincs
CD, Irda, pocokeger van
Allapot as is, de egy takaritas mindegyikre rafer. ( a doglott egesz szepen nez ki )
Cserebere lehetseges akar megfelelo mennyisegu sved puha valutara, video kartyara...
Hetvegen mennek aprora, ha nem kell senkinek. Ha ott sem, akkor meg a zuzdaba... -
válasz
bacsis
#13937
üzenetére
Nem csak ezt irtam le. Volt olyan Overdrive is, ami biza P1 belsovel rendelkezett, csak hozza igazitottak a 486-os bus rendszerhez.
Ha 486 overdrive-rol beszelunk, akkor a lenyege az volt, hogy a DX -> DX2 es DX,DX2 ->DX4 valtast megoldjak.
Az elsonel nem kellett feszvalto, mig a masodik fajtanal igen.
Raadasul volt meg ket altipus:- ami az eredeti CPU foglalatat hasznalta
- ami egy Overdrive foglalatba ment es lekapcsolta az eredeti CPU-t (487 valakinek?) -
válasz
bacsis
#13925
üzenetére
Attol fugg.
Vol olyan, ami a regebbi magasabb feszultsegu lapba ment, pl 486DX4 5V-os lapban. Volt olyan, amelyik mas architecturat eroszakolt ra a regi buszra, pl. pentium alapu overdrive. Aztan volt mindenfele mas cucc, pl keszult PPro-hoz olyan, ami Pentium II alapu volt.
-
válasz
laci1128
#13912
üzenetére
Igen, a nem out of order felepites a Pentiumra hajaz, de van HT, meg SSSE, fejlett energiagazdalkodas stb. Szoval valami 5 gen version nagyonsok, mint az utso core is 6 gen ver megtobb.
Azt latni, hogy az Intel is elindul az APU iranyaba. Az elso lepes talan az AVX volt, kivancsi leszek a kovetkezore.
-
válasz
#95904256
#13897
üzenetére
Igen, ezert hasonlitottam az FPU-hoz. A beemelessel a felepites sokat valtozott. Melle fontos a korites, mint pl. openCL, ami fut CPU-n es GPU-n is.
A memoria vezerlo egy fel lepes. Ha jol vegignezzuk, akkor a K7-K8 valtas ota nem volt radikalis ujitas. A K10.5 is egy kipofozott K8, tobb maggal. Inkabb K8 ver4.
-
válasz
zoltanz
#13895
üzenetére
A programoknak tamogatni kell. A coprociknal is hasonlo volt a szitu. Eleinte 1-2 program tamogatta, azok is altalaban specialis tervezo, szimulator cuccok voltak. Onnan kezdtek tomegesen hasznalni, hogy bekerult a CPU-ba. Kell hozza par ev atmenet.
Persze ez az egesz szigoruan az en velemenyem, de mar volt hasonlo atmenet az elso 3D gyorsitok megjelenesenel, majd amikor bejott a TL, SSE tamogatas, tobb magos processzoroknal...
-
válasz
zoltanz
#13893
üzenetére
Ide is, oda is tartozik, de kozelebb van egy IGP-hez, mint ahhoz, amit az ATI forsziroz.
Nem magat a CPU-t erinti. Ezert irtam .5 generaciot. Gyakorlatilag a mar meglevo szilikonokat vonjak ossze egybe.
Az APU-nal mar nem csak ez tortenik, hanem az adat feldolgozason, program vegrehajtason akarnak valtoztatni. Az addig csak grafikaval foglalkozo IGP hirtelen minden masra felhasznalhato. Kb olyan valtozas zajlik, mint az FPU megjelenese, integralasa, majd a programok miatt kotelezove valasa (387->486DX->Pentium)
-
válasz
zoltanz
#13891
üzenetére
A P4 7., de az a vonal epic fail volt. Az otlet nem volt rossz, de a gyartasi technologia nem tudta tartani a lepest. Na meg a TDP is brutalis volt.
Ha szigoruan a CPU belso felepiteset nezzuk, akkor most mindegyik 6. generacios proci tovabb finomistva, tobbmagositve. Csak a full CPU-GPU integracio (APU) es majd a Buldozer hoz egy teljesen uj felepitest.
-
-
-
válasz
adrian87
#13800
üzenetére
A memoria nem lassu, hanem keves. Inkabb ne ubival probald. Ha ragaszkodsz hozza, akkor ne Live-val, hanem xubuntut rakj ra. En megis azt ajanlom tolts le valami kisebbet, mondjuk Knoppix vagy DSL linux lehet jo neked.
RAM-ot teszteld le, ubi boot-nal valaszd a memtest86-ot es hagyd rajta addig, amig az 5. test is le nem fut.
Milyen hutes van a CPU-n? Kezzel megfogva nem meleg?
Szilikon aeroszollal nem fujkalunk foglalatokat. Az kenesre valo. Van kontakt spray, ami direkt erre valo. Ha csak poros, akkor pedig suritett levegovel kezeld.
-
-
válasz
DarthSun
#13594
üzenetére
Bootp akkor mar regen letezett, csak mindig ugyanazt az IP-t osztotta ki a klienseknek. 93-ban jelent meg a DHCP, mint a bootp kiegeszitese. Szoval nem veletlenul van dhcp a win31-hez.
kiegeszites:
Sun Microsystems began shipping DHCP in 1994 as part of its Solstice™ PC-Admin product, and integrated it into the Solaris™ 2.6 Operating Environment (OE).
-
válasz
#95904256
#13574
üzenetére
Ez persze elmeleti sebesseg, talan csak DMA-val erheto el, ha semmi mas nem hasznalja a buszt. Ha van rajt' a vezerlon kivul VGA, IO, hangkartya,stb, akkor jelentosen tudjak csokkenteni a sebesseget, ha azok is kommunikalnak. Raadasul van olyan kartya, ami meg ha egyedul van, akkorr sem tudja meg a toredeked, annyi WS-et general.
A PCIe pont ezert jo, mert ugye pont-pont osszekottetest valosit meg.
(Az eredeti XT-k raadasul 4.77-en jarattak 8 bit-es ISA-t. A klonoknal meg esetlegesen akar meg 10MHz is lehetett.)
-
válasz
bacsis
#13514
üzenetére
Ugy latom mar megvan.
DBob: Rendesen le van zarva az SCSI busz?
zoltanz: Ez nem egeszen igaz. 12 lepes van mind a ket esetben. Ugyanugy egymast kovetik a parancsok a buszon, csak amig a bank0 eppen frissiti magat vagy barmi mas miatt pihen meg lehet kerdezni a bank1-et. Tehat a kesleltetesi idoket lehet radikalisan csokkenteni. Raadasul ez fokent linearis kereseknel hasznos, ahol a mem fetcher folyamatosan cimezve elore beolvassa a memoriat. (Az is igaz ,hogy ez adja a tobbseget az eseteknek es az ugrasoknal is lehet szerencsenk, ha pont nem ugyanabba a bankba talal be+ az ugras elorejegyzes jol mukodik)
-
-
#13462
frescho
addikt
telescreener
#13459
válasz
telescreener
#13459
üzenetére
rakj fel egy xubuntut, mondjuk 9.04-est vagy 8.04. Kell meg egy mplayer es hajra. siman konzolba:
mplayer valami.avi
benedekco:
400MHz-ig tudod levinni. Szoval egy K6-al siman meg tudod versenyeztetni. Win 2k es linux alatt is megoldhato a dolog.
Ma csak a kodlapatolas megy, radasul sok folosleges absztrakcios reteg van kozottuk. jo pelda ra a flash, maiben lassan elerig az Amigas jatekok szinvonalt olyan teljesitmenyu gepeken, amik az A500 idejeben csak az UCL es a NASA hasznalt.
-
#13453
frescho
addikt
sladka_pani
#13449
válasz
sladka_pani
#13449
üzenetére
Gondolom XP es valami "tuti" lejatszo progi. Probald ki valami egyszerubb oprendszerrel (98SE, kicsit regebbi linux) es egy gyors lejatszoval, mondjuk mplayerrel, vagy szarmazekaival.
-
-
-
válasz
benedekco
#13387
üzenetére
Ugyan mar, cirrus logic. ISA-s Trident volt a kiraly.
8900CL 1MB RAM-al mar true color volt. Igaz, nekem eloszor csak 256k volt benne es keszobb bovitettem fel eloszor 512k-ra, majd 1M-ra. Elso tuning: 386SX-ben kristalyt csereltunk, hogy gyorsabb legyen. Az 5x86 volt az elso, amivel normalisan lehetett mp3-mat hallgatni szaggatas nelkul. Igaz, linux alatt a DX280 is eleg volt, de ha csak raneztem az egerer mar akadt.Par teszt:
486:
5x86 es pentium, linux tesztek kozott van mp3 lejatszas/kodolas:
-
válasz
benedekco
#13382
üzenetére
It's ST 486DX2 80
5V-os peldany, hatalmas hutovel, ventivel ment 100MHz-en. Mindezt egy eredetileg 386-os lapban.
Minden (kartyak, memoria) ugy kellett hozza valogatni. IO kartya-t nem is talaltam VLB-ben, amin ment volna a parhuzamos es soros port is. Ezert VLB Cirrus VGA, VLB HDD/FDD vezerlo (IO resz letiltva), SB Pro kompatibilis hangkartya 2x-es Creativ CDROM-mal es egy 8 bites ISA soros/parhuzamos vezerlo volt a gepben.
-
#13308
frescho
addikt
sladka_pani
#13307
válasz
sladka_pani
#13307
üzenetére
IJ= Igy Jart. Nem egy cuccost kuldtem el az orok bitmezokre mar. Az utolsoval sikerult eleg szep fustot es mini villamot generalnom. Kicsit zarlatos volt az inverter...
-
#13305
frescho
addikt
telescreener
#13300
válasz
telescreener
#13300
üzenetére
5V-os csak elso szerias .8 um-es kialas volt, ami 60 vagy 66MHz-en futott.
sladka_pani: Akkor ez az IJ tipikus esete.
-
#13299
frescho
addikt
sladka_pani
#13296
válasz
sladka_pani
#13296
üzenetére
Frekvenciat irtam, nem feszultseget.
Ha a fesszel kiserletezel, akkor kell egy jolszitualt P133 es mehet a menet. Az nekem 4V-ot is kibirt.
-
#13295
frescho
addikt
sladka_pani
#13294
válasz
sladka_pani
#13294
üzenetére
mplayerüt probald ki. Nekem az vitte, igaz linux alatt.
-
-
-
válasz
laci1128
#13228
üzenetére
Hajra, a vizsgakhoz.
Nem sok volt, inkabb csak reszelgettek a cuccost. Ugyanaz a 320-as egyseg szepen csuszott lefele fogyasztasban es szamozasban is:
38x0 -> 46x0 -> 55x0
Amugy az 5670 az a kartya, amit nem ertek. Ahhoz lassu, hogy hatalmas ugras legyen az 55x0-hoz kepest, de meg egy 3850-nel sem radikalisan gyorsabb. (A fogyija mondjuk sokal jobb) Az ara viszont magasabb. A nagyteso 5750 meg leveri, mint vak a poharat. Szoval nem ertem miert nem a 4770-et toltak ki a piacra 5670 neven.
Amugy a piac nehe igazsagtalan. Az NV 240 es 450-et is alul ertekelik, akarcsak a DDR5-os HD5570-et.
Hogy ON is legyen: Lattatok mar Windows NT-t Alpha platformon?
-
válasz
laci1128
#13221
üzenetére
Win alatt nv 8-as szerias kartyatol felfele van gyorsitas (320 es 640MB-os 8800 kivetelevel) Alaplapi 8100/as IGP 8300-as sebessegre huzva szinte mindent elvisz. ATI-nal az UVD teszi ugyanezt, ami a 2900-nal ujabb kartyakon megtalalhato (2400, 2600 is UVD-s)
Kodolastol fugg, hogy mennyit vesz le a CPU vallarol, de egy normalis HD filmnel az X2 nem igazan megy 1GHz fole. Azert irtam NV-t, mert linuxxal sokkal tobb tapasztalatom van ilyen teren es az NV tamogatasa sokkal jobb. Az ATI csak UVD2-hoz adott ki drivert.
-
válasz
zoltanz
#13188
üzenetére
Dual P3-on is lehet HD-t jatszani kb 720p-ig, de ha tudja a GPU, akkor eleg egy slot 1-es is. De az elobbivel es egy ujabb kartyaval akar krizis helyzetbe is kerulhetsz.
Egy COD4 profin fut egy ilyen gepen.DIVX-hez es regebbi jatekokhoz persze folosleges.
-
válasz
laci1128
#13184
üzenetére
Azert nem vettel eszre kulonbseget a teljesitmenyben, mert az SM3 ennyivel megterhelobb. A DDR2 egy epic fail a 3650-en. Az arak aranyosak a teljesitmennyel, tudassal. A 9800 4-5k, mig a 3650 8-10k. Szerintem ket fo erv van a 3650 mellett: P3-on is lehet akar HD-t is nezni, 2-3 eves progiknal mar kotelezo az SM3. Ha egyik sem kell, akkor az olcsobbat erdemes megvenni.
Esetleg egy x800-850 is jo lehet. Ha jol emlekszem bacsis csinalt osszehasonlito merest.
-
válasz
laci1128
#13178
üzenetére
Ezt ugye nem gondolod komolyan. Durvan 4 generacio (9800 -> 850 -> x1800 -> 2900) van kozottuk, ami meg ha egy kategoriat ugrasz is lefele ngyon sok . A legtobb szolgaltatasrol meg csak nem is hallottunk akkoriban (SM3, DX10, UVD...) Marpedig ugy konnyu hasonlo fps-t produkalni, hogy 2/3 annyi dolgot szamit csak ki a 9800.
Teljesitmenyben 850XTX SM2-ben tud annyit, mint egy kutyauto lefolytott passziv DDR2-es 3650 SM3-al. A 850 pedig kenyelmesen lemosott barmilyen 9800-as ATI-t, nehol dupla teljesitmenyt nyujtva. Ami kimaradt: HD gyorsitas, SM3 (DX9c-hez feltetel)
Ákostoth: Tudsz + feszultseget adni a CPU-nak, ha megdrotozod a labait. Ha jol tippelek igy, de ellenorizd, hogy jo CPU-hoz van-e a leiras. Ha nem, akkor google < socket 370 voltage pin mod
-
válasz
zoltanz
#13065
üzenetére
Desktop HD4450. Kb a 2600-nak volt a parja. A 2900->38x0-46x0-55x0 bol kovetkezik, hogy a 2600 kb. a 5450-nek felelhet meg. Tehat valamivel lassabb a kartyad, mint a Gef 210. Ezt a tablazatot erdemes megnezni: [link]
Hmmm. Ez alapjan egy 7900-as szerianak felel meg, ami a 3 eves jatekokat tokeletesen viszi
-
válasz
zoltanz
#13063
üzenetére
Mire vagy kivancsi? Az asztali 8600GT teljesitmenyenek nagyjabol a 3/4-et tudja. Ez kb. a mai legalapabb kartyaknak felel meg. (ATI 4450 talan) Mai jatekok alacsony reszletesseggel eldocognek rajta, de ne varj csodat. A COD pl. egesz normalisan, de a Bad Company igencsak szaggat. HD dekodere van, ami sokat segit a CPU-nak.
-
-
Ez fajt. A CPU-ban milyen aktiv elem van szerinted? Vezeto, szigetelo vagy felvezeto?
A digitalis nekem az, hogy letoltom a jelmintakat a memoriaba es azokbol rakom ossze a zenet, ahogy a GUS is csinalta, nem pedig szinuszbol indulok ki. (Anno keszitettem igazi analog szintit az egyik RT evkonyvbol, de soha nem tudtam behangolni, raadasul melegedesnel mindig elmaszott.)
kb. egy 3850 teljesitmenyet tudja, ami kis felontasban boven eleg es a HD lejatszast is tamogatja.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- Bemutatkozott és meg is jelent a The Elder Scrolls IV: Oblivion Remastered
- Ukrajnai háború
- OLED monitor topic
- HP ProLiant MicroServer Gen8
- Politika
- Külpolitika
- Assassin’s Creed Shadows teszt
- Milyen processzort vegyek?
- Path of Exile 2
- További aktív témák...
- Bomba ár! Dell Latitude 7420 - i7-1185G7 I 16GB I 512SSD I HDMI I 14" 4K I Cam I W11 I Garancia!
- Apple iPhone 14 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Honor 200 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Telefon felvásárlás!! Xiaomi Redmi Note 13, Xiaomi Redmi Note 13 Pro, Xiaomi Redmi Note 13 Pro+
- Már 33 000 Ft-tól BONTATLAN. Részletfizetés .Gamer szék noblechairs HERO Valódi Bőr Fekete
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest