linux tesztek, értékelés
Érdekesnek találtam a linuxos teszteket. Kicsit gyököltem, hogy mit és hogyan mérjek, végül debian 2.2r7 lett a győztes. Egyszerű volt a választás, ez akadt a kezembe először. A benchmarkok itt valamivel valósághűbbek, próbáltam azokból a programokból válogatni, amiket rendszeresen használtam.
Az apache nagyon memórialimites alkalmazás. A Pentium 64 bites memóriabusza behozhatatlan előny. Az 5x86 még megközelíteni sem tudta, de erre számítottam. Ha webszervert akarunk üzemeltetni inkább a pentiumot válasszuk.
apache [transaction/sec]
A mysql tesztben kb 160.000 szót importáltam, rendezgettem, indexeltem, updateltem az adatbázisban. Először ennek a többszörösét akartam használni, de letettem róla, mert a komplett teszt fél nap alatt futott csak le. A második menet után feladtam és megvágtam. A Pentium itt is vitte a pálmát, de már messze nem akkora előnnyel, mint az előző tesztben
mysql [min:sec]
A SuperPI sokak kedvence, az egyetlen linuxos benchmark program. Modern gépen fél perc alatti eredményt kapunk, a matuzsálemeknek harmad-fél óra kellett. A P75 simán alázta az ellenfelet a durván kétszeres teljesítményével. Azt hiszem több komment nem is kell, következzenek a user plane tesztek.
SuperPI [sec]
Az mplayer 0.9-es forráskódjából készítettem egy 36MB-os tarballt. Arra számítottam, hogy tovább fog tartani, de így is látható a fájlműveletek sebessége. Mivel a 32MB RAM mellett a disk cache minimális, ezért többszöri ismétlésre is azonos eredmény született. Az 5x86 ugyan megint lemaradt, de sokkal jobban skálázódott az FSB emelésre, mint az ellenfele. Erős RAM limitet érzek a 486 oldalán.
tar [min:sec]
A gzip -9 az előző tarból készített egy szép tgz állományt. Ez a kis merevlemezek idejében elég gyakori volt, de manapság is elterjedtek a tgz állományok. A zipet messze nem hatotta meg annyira az FSB növekedése, mint a tar-t. Gyári sebességen "csak" 1:2 a sebességkülönbség a P75 javára...
gzip [min:sec]
A 486-ok idejében sokkal gyakrabban fordítottak az emberek kernelt vagy más programokat maguknak. Én az előző két tesztben használt mplayert fordítottam le, hogy legyen mivel mp3-at hallgatni, esetleg filmet nézni. Az eredmény a szokásos, de tuninggal az 5x86 elérhetővé vált a P75 teljesítménye.
MPlayer 0.9 build [min:sec]
Egy DIVX mesét használtam benchmarknak. Jellemzői: mpeg4 (ffmpeg-libavcodec gyakorlatilag DivX3-nak felel meg), 25fps, felbontása 720x576. Az első egy percből csak a képet próbáltam dekódolni. Ahogy vártam egyik sem volt képes lejátszani a vidót. Anno 320x240-es mpeg volt a nyerő, de azt is csak a Pentiumok játszották le rendesen felskálázva, akadás nélkül. Nem hogy az 5x86, de a korai Pentium klónok (K5, 6x86) sem bírtak vele.
MPlayer -benchmark [min:sec]
Az mp3 már ment a gépeken. Az 5x86-al lehetett először normálisan mp3-mat hallgatni. Ez az egyetlen teszt, ahol a kisebb érték a jobb, ugyanis a CPU terhelést mértem. A P75 FPU-ja ismét brillírozott. Az értékeléshez hozzátenném, hogy kb. 60% esetén mondható az, hogy nem akad meg a zene egy állomány megnyitásakor, vagy C kódolás (szigorúan vi) közben. Overclock segítségével az AMD is megugorja ezt a szintet.
MPlayer mp3 lejátszás [CPU %]
Az mp3-at valahogy elő is kellett állítani. Egy perces CD rip wav állományt kódoltam át, az eredmény 128kbites joint stereo. A már megszokott eredmény született. Akkoriban a hangot enkódoltuk annyi idő alatt, mint ma HD anyagokat: hossz:kódolási idő - 1:3-8
lame wav to mp3 [min:sec]
Értékelés
Az AMD kicsit nagyképűen értékelte a processzorát P75 szintűnek. 16 biten még csak-csak tudja tartani a lépést tuningolva, de nagyobb adatmennyiségnél vagy számítások végzésénél kijön a Pentium 64 bites buszának és erősebb FPU-jának az előnye. Azonos teljesítményhez kb. 2-2.5x magasabb órajelre volt szüksége az 5x86-nak.
Azért nem kell teljesen lehúzni az AMD üdvöskéjét. DOS alatt teljesen korrekt teljesítményt nyújtott. Linux alatt az 5x86-os sebessége elegendő volt zenehallgatáshoz, fejlesztgetéshez. Ráadásul nagyon stabilan, probléma nélkül viselkedett a korának megfelelő OS-el. Újabb ubuntuval már akadtak problémái, valószínűleg a fordítási optimalizáció miatt. A hardver stabilitása főként a PCI busznak köszönhető, nem volt DMA, PORT vagy IRQ probléma. Tuningolni is szépen lehetett, kár, hogy 200MHz-en nem volt stabil a gép. Mindenesetre anno sokkal olcsóbb volt, mint a Pentiumok, tehát jó kis budget gépet lehetett összehozni vele.
A Pentium egy teljesen más világ. Ugyan a VX chipset nem volt a legjobb darab, mégis nagyon szépen viselkedett. Sajnos nem volt a lapon 75MHz-es beállítás, pedig szerintem meg lett volna a 112MHz, azaz a +50% CPU tuning, 120-n már instabil volt. Kíváncsi vagyok lesz-e új processzor váltás, ahol a magok clock to clock teljesítménye hasonló ugráson menne át.
Érdemes lenne kipróbálni egy MMX-et, meg 6x86, K5, K6 procikat is linux alatt. Tömören: "To be continued..."
Ez a cikk nem jöhetett volna létre, ha nincs bacsis.
