Jó, de ezt nem értem, hogy mit segít egy MÁSIK rendszer alatt, ha egyszer már nem annak a logja. Ez épp olyan, hogy Mari néni bemegy a piripócsi kórházba, és Pista bácsi tüdőröntgenje alapján kezdik kúrálni, mert az van meg nekik.

Szóval a logok átvihetők, szövegfájlként jól összetömöríthetők nagyon kicsivé, én csak az értelmét kérdőjelezem meg, hogy mit kezdesz a logokkal. Én pl. majdnem 6 éve linuxozok már (fő rendszer, fizikai telepítés, nem virtuális gép), és sose volt szükségem a logokra rendszerek KÖZÖTT. Adott rendszeren vettem én is hasznát, de egy másik rendszeren már nem volt sose rá szükségem. Egyszer sem törtek fel, sem Windowson, sem Linuxon.

Vírust még Win98 alatt szívtam be vagy 20 éve, könnyelmű kattintással, mert a ZonaAlarm tűzfal process control modulja meg is fogta volna, de reflexből félrekattintottam, és egy foltozatlan KaZaa-kliensen keresztül benyomtak a rendszerbe egy vírust. Meg utoljára talán 2004-ben, mikor SP0-ás XP-t próbáltam feltelepíteni, és azonnal benyalta telepítés utáni első percben a Blaster RPC rebootolós vírust, de azt a rendszert azon nyomban lesikáltam, és még aznap szereztem egy SP1-es telepítőt.

Az ilyen logokat csak szerveren szokás eltenni, pl. webszervernél statisztikának, hogy ki a látógatóközönség, megtalálják-e keresőbotok, támadás alatt van-e. De egy linuxos rendszer logja nem sok mindenre jó egy teljesen másik rendszeren. El lehet menteni, de inkább pótcselekvésnek, meg retró reflexnek nevezném, mint értelmes mentésnek.

Nem is kötelező megfogadni. Te kérdezted, hogy mit mentünk, leírtuk. Én még abban is belementem, hogy amit nem mentek, azt miért nem mentem. Ettől te még mentheted, kicsire összetömöríthető úgy is, sok helyet nem foglal, a Mentési Kommandó sem rúgja rád az ajtót miatta, hogy legumibotozzanak, de azt kell észrevenni, hogy csak az elektronikus információ szemetet halmozod vele. Régen én is mentettem sok mindent, egyszer majd jó lesz valamire alapon, hát sose kellettek azok a dolgok semmire.

A /var/spool is csak akkor fontos, ha mailserver, vagy régimódi mailkliens oda gyűjti be az e-maileket, meg a szerverről letöltöd őket. De a modern desktop mailkliensek, mint pl. a Thunderbird és társai, már a ~/.whatever mappákba mentegetik a mailokat, a TB pl. ~/.thunderbird/blabla.default/blablaMail mappába, amit ugyebár a /home mentésével eleve kimentettünk.

Én pl. IMAP-pal használom a fiókjaimat, így a levelek a szerveren maradnak, és csak archiváláskor mentek e-mailt, saját mappába. Így nem kell semmit menteni a /var/-ból.

A kérdésed hiába fogalmaztad át, hogy hol lehet lényeges dolog, a véleményem nem változik. Lényeges dolog ott lehet, ahová számodra lényeges dolgot tettél. Nálam a /home egy külön adatpartíción van, így a felhasználói adatokat soha nem kell mentenem, csak a /home partíciót felcsatolni a következő rendszeren telepítéskor. A /home nálam komplett adatpartíció, tehát nem csak a felhasználóm home mappája van rajta, hanem játékok, letöltések, torrentek, dokumentumok, telepítőképek, virtuális gépek, minden kutyafüle.

A /root-ot sem menteném, elég szélsőséges felhasználás az, amikor fontos dolgot tartalmazhat. Nem szabad semmit roottal használni alapvetően, azért.

Amit esetleg menteni lehet, az a bootpartíció, meg GRUB konfig pl. De még ezt sem mindig kell, hiszen ha a boot külön partíció, akkor megmarad, csak fel kell csatolni és a grubot kell újra feltenni. Nálam EFI partíció van, azon is megmaradnak a boot-tal kapcsolatos dolgok, újratelepített rendszeren használom tovább a boot partíciót, még fájlrendszer UUID-ket sem kell átírni, mert PART UUID-ket használok, és az nem változik formázáskor sem.

Tehát további hasznos dolog, hogy ha a rendszert úgy telepíted, úgy szervezed, hogy egy újratelepítéskor a legkevesebb dolgot kelljen lementegetni. Mindenféle hülye mappákba szolgáló telepítéseket és adattárolást mellőzni kell a root partíciót.

Amit még meg lehet nézni az a /opt. Néhány offline installeres progi (főleg játék) ide szereti betenni az adatait. A használatát kerülni kell, de ha mégis lenne benne, ami kell, akkor érdemes ránézni. Menteni azért ezt sem szoktam, mert ezek a progik újra beteszik magukat ide, amikor az új rendszeren újratelepítem őket.

De ez még Windowson is így van. Ott is lehet úgy üzemeltetni a rendszert, hogy a rendszerpartíción lehetőleg semmi olyan pótolhatatlan ne legyen, amit reinstall előtt mentegetni kéne külön. Tehát érdemes a Dokumentumok mappát áthelyezni, a Thunderbird, Firefox, stb. profilmappákat is adatpartícióra helyezni, Steam játékmappáit is, meg minden hasonlót. Egy kis előrelátással sok időt spórol magának az ember, hogy esetleges reinstallkor kevesebb teendője legyen, és simábban, fájdalommentesebben újrahúzza a rendszert.

A /root-ot sem menteném, elég szélsőséges felhasználás az, amikor fontos dolgot tartalmazhat.

Szerintem nem extrém. Például az a szkript ami pont ezt a mentést csinálja, simán lehet a /root alatt Plusz egyéb rendszeradminsztrációs cuccok.

[ Szerkesztve ]

Jester

Az ilyen script futhat akárhonnan root joggal. Nem kell feltétlen a /root alatt lennie. /root alá betenni akármi fontosat is, felesleges önszopatás.

@samujózsi: én az ilyen mentéseket tar.gz-be csinálom, tar-ral, de ha rendszeres backupot egészítesz ki vele, akkor lehet rsync is.

/root - ha olyasmit csinálok, amihez root jog kell és egynél több parancs kell hozzá, akkor nem szórakozom sudo-val egyenként, hanem sudo -i és csinálom rootként.

Ehhez minek átvinni/menteni a root mappa tartalmát? Az új rendszeren is lehet root user, plusz sudoers-ben meg lehet adni hogy x percig ne kérje be újra a jelszót.

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

az ugye megvan, hogy nem minden linux teszi a /var/spool alá a levelezést? debianon például a /var/mail alatt van.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

És ez miért haladó téma?

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

Ez egy rossz gyakorlat. Ha sok parancs elé kell a sudo, akkor nem sudo -i-t kell kiadni, hanem su parancsot. Az root jogokkal futtat, de nem a /root mappájába szemetel, hanem abban a mappába, amiben épp terminálban dolgozol, ez lehet akármilyen tetszőleges mappa, akár a felhasználód home mappája is.

Ha rám hallgatsz, és desktop linuxról van szó, megfogadod a tanácsaimat. Csak a /home-ot és az /etc mented, meg a csomaglistát. Semmi mást, így mész át az új rendszerre, amit meg elve úgy telepítesz fel, hogy a /home a felhasználói adatokkal és mindenféle más adattal együtt egy adatpartíción legyen, külön partícióra a rendszer, külön bootpartíció, swap az nem kell (arra lehet swapfájlt csinálni), kivéve ha HDD-ről fut a rendszer (de arról nem akarod használni, pár nap híján lassan 2020-at írunk, már pendrive árában kaphatók SSD-k).

/root-ba semmit nem szemetelsz, ezt szokd meg, később sok szívástól megkíméled magad vele, meg ezt a mappát sem kell mentegetni. Felteszel normális, modern e-mailklienst, pl. Thunderbird, vagy ha minimalista kell terminálban, akkor neomutt, utóbbiban oda teszi az e-maileket, amelyik mappába mondod neki, nem kell később /var mappát mentegetni.

Most ezúttal a /var/log-ot se mentsd. Tudom, feltörték a gépet, rajtad van az NSA, most ezzel nem foglalkozol, ha ez a rendszered menni fog a levesbe úgyis. Újra lesz telepítve, normálisan, gányolásmentesen, nem lesz érdekes, hogy egy előző rendszerrel mit volt.

/usr-be semmi fontos nem kerül, ha van is konfigfájlt, akkor azt a ~/.config/ mappába kell tenni. Az /usr/share-ben általában az alkalmazások gyári, példakonfigja van, abban nem érdemes belebarmolni.

Eddig amit írtam, az mind szigorúan desktop linuxra értendő. Ha szerverről van szó, és ennyire nem vagy képben, hogy mi is kell neked, akkor meg az egész linux fájlrendszerről csinálsz egy tar.xz-s mentést a / mappából kiindulva, az a config, log, bináris fájlokat nagyon kicsire összetömöríti. Hosszú távon meg meglátod, hogy ebből mire lesz szükséged később. Mert lassan már az egész linuxos mappastruktúrát felsoroltad, hogy neked mind kell, talán csak a /bin /mnt /run /proc /sys /dev nem írtad, a többit mind sikerült felsorolni. Az /mnt /run mind csak csatolásra szolgál, /bin-be úgyis csak telepítsékor kerül bináris (meg az egy szimbólikus link, ami a /usr/bin-re mutat), a /proc /sys /dev /tmp mind illékony fájlrendszer, azoknak csak az aktuálisan futó rendszer alatt van értelmük. Van még az /srv, ha használod, szerveren el lehet azt is menteni.

Ti mit gondoltok, a zfs vagy a btrfs a jobb?

Buliban hasznos! =]

Persze, kíváncsi vagyok.

Buliban hasznos! =]

Total masra valo, hogy lenne mar 'jobb'.

while (!sleep) sheep++;

Irta, hogy hosszú, várd meg, amíg kifejti.

[ Szerkesztve ]

Buliban hasznos! =]

Attól függ, hogy kinek, mire kell. Desktop vagy server, milyen adatintegritási szint kell. Rendszeres biztonsági mentéseket készítő mezei desktop felhasználónak elég egy ext4 is. Esetleg egy btrfs snapshotozással. ZFS átlag desktop felhasználásra overkill, de szerverre meg teljesen jó. Kipróbálhatod most már mind a kettőt, a ZFS is támogatott a kernelben. Én azt még nem próbáltam, csak a btrfs-t, úgy 2 éve, akkor sem volt gondom vele.

Annyit persze még tudnod kell, hogy minél többet tud egy fájlrendszer, annál inkább jobb vas kell alá, meg több memória. Ilyen szempontból az ext4 még lájtos, a btrfs már combosabb, de azon is attól függ, hogy milyen feature-öket kapcsolsz be, a legerőforrásigényesebb a ZFS.

Amennyire én tudom erősen dedup függő, hogy mennyi memória kell, meg ennek a kettőnek ecc nélkül öngyilkosság nekiállni, de tényleg ne lőjük már le a poént, kíváncsi vagyok, hogy miért az ext4 a golden hammer.

[ Szerkesztve ]

Buliban hasznos! =]

Nem lehet, hogy egyszerűen melege van?

https://www.coreinfinity.tech

Nézd meg valamilyen wifi analyzer appal, hogy elég erős e a jel. Ha igen, akkor teszteld ookla speed test-el, vagy ezzel [link], hogy ténylegesen mennyit tud. Ha alacsonyabb az elvártnál, akkor a helyi hálózaton érdemes tovább folytatni a tesztelést. A legegyszerűbb, ha csinálsz egy http vagy samba servert, és fájl letöltéssel nézed meg, hogy milyen sebességgel megy a helyi hálózaton az adat. 2-3 gép között érdemes mérni, hogy kizárd a hálózati kártya hibát valamelyik gépen, illetve vezetékkel is érdemes kipróbálni, hogy a wifivel van e a gond. Érdemes még pingelni pl google.com-ot, hátha az magas, és azért akad meg egy pillanatra. Nagyjából ezek az ötleteim.

Buliban hasznos! =]

Az ilyen dolgain ki tudok akadni én is. Látszik, hogy sok mindent windowsos szemmel közelít meg. Azt sem értem, hogy egy shared memory szegmens hogy lehet gyanús.

Én első körben a problémáját érintve, megnézném hányas Firefox, megpróbálnám a Firefoxot safe mode-ban indítani, csinálnék egy pinget belső és külső cím felé is, lefuttatnék egy iw dev eszköznév station dump parancsot.

Hasonlót még az is tud okozni, ha névütközés van a hálózaton, pl. két gépnek azonos a host neve. De őt ismerve, hogy össze-vissza berheli a rendszerét mindenféle saját root-os megoldással, lehet bármi a probléma. Így a legbiztosabb az lenne, hogy egy új, Live Ubuntu-ról is kipróbálni, hogy ott csinálja-e.

[ Szerkesztve ]

Abban egyetértek, hogy az rkhunternek utánanézhettem volna. De ha ettől boldog vagy, most megtettem. Egy rootkit elemző. Na már most két eset lehetséges. Vagy csak tévesen riasztott be valami heurisztika miatt, vagy a böngészőben futott valami olyan oldal, ami tartalmazott valami rosszindulatúnak minősített ad/miner scriptet. Emiatt én baromira nem aggódnék, hogy Ubuntun rootkitet szedtél volna össze.

Vagy ha mégis sikerült, akkor kitüntetünk, mert te lennél az első, akiről hallottam, hogy összeszedett támogatott desktop Linuxon valami csúnyaságot. Olyanról olvastam, hogy valaki hosszú évek óta nem frissített szerveren szopott be openssl heartbleedet, vagy valami ransomware-t, azt is valahol Kínában, de hogy még jelenleg támogatott desktop disztrón szedje össze valaki, olyanról nem hallottam még.

Ha viszont a GUI lefagy, akkor nem a böngészőben meg a hálózatban kéne a hibát keresni. Először a dmesg logban, journalctl-ben nézném meg, meg a X.org logban.