Ahogy már korábban említettem, egy új GPU-s cikken dolgozom, mely a legutóbbi GPU időtállósági cikkem előzményeként fog szolgálni. A koncepció nagyon hasonló lesz tehát ehhez az íráshoz: a központi téma most is az egyes GPU generációk időtállósága lesz, korabeli ellenfelükhöz viszonyítva, vagyis azt vizsgáljuk, hogy megjelenésük után, évről-évre haladva, meddig tudják még futtatni a játékokat, és milyen sebességre képesek, kizárólag egymás ellen versenyezve. Tehát az eddigi cikkeimtől eltérően, ez most nem egy "sok kártyás", hanem egy "sok játékos" teszt lesz.

- 9 lefedett év: 1997-2005
- évenként 20 játék, jellemzően az adott év legsikeresebb címeiből válogatva, de kiegészítve néhány személyes kedvencemmel is (kivétel az 1997-es év lesz, melyben lehet, hogy csak 10 db mérésre alkalmas játékot sikerül összeszednem)
- mindegyik kártya csak a saját kortársaival versenyez (a generációk összehasonlítása most nem cél)
- mindegyik kártya-generáció ott lép be a cikkbe, ahol megjelent (elkerülendő a haszontalanul magas eredmények, illetve a processzorlimit kockázatát)
- mindegyik kártya-generáció esetében olyan beállításokkal lesznek lemérve, amivel használható sebességet kapunk az adott játékban a csoport gyengébbik tagjaival is
- felbontás: 640x480 és 1280x1024 között
- tesztkonfig: ABIT SG-71 + P4 3.06 GHz Northwood + 512MB (XP alatt 2GB) DDR
- op.rendszer: Win98 és WinXP
- mérés: ha van, akkor az adott játék saját beépített benchmarkjával, ha nincs, akkor fraps segítségével
- mivel a fraps csak D3D alatt képes mérni, ezért a benchmarkkal nem rendelkező játékok esetén az egyes gyártók egyedi API-ja (pl. 3dfx Glide) nem lesznek használhatók

Bevezető

Kedves olvasóim!

Aki ismeri eddigi munkásságomat, az észrevehette, hogy a GPU-kkal foglalkozó cikkeim alapvetően két kategóriába oszthatók: egyrészt vannak az ATI és NVIDIA történelmi párharcát bemutató, rengeteg kártyát felvonultató nagycikkek, melynek első része 11 évvel ezelőtt, míg második része 3 éve jelent meg. Ezen kívül pedig olykor kisebb, kiegészítő cikkeket is készítek, melyekben olyan aspektusokból vizsgálom az alaptémát, amire egy sok kártyás cikk keretében nincs mód. Az első nagycikkhez három ilyen kiegészítő írás is készült, míg a második résznek a mostani kis szösszenet lesz az első (és vélhetőleg egyetlen) kiegészítése (ha nem vesszük figyelembe a tavaly megjelent, mellékvágánynak tekinthető IGP-s tesztemet).

A foglalkozás a célját elérte: az idő eltelt A mai napon elkészültem legújabb cikkemmel. 117 oldal, 400 játék, 2333 grafikon, és nagyjából dupla ennyi mérési eredmény. Amikor év elején felmerült bennem a cikk ötlete, még nem gondoltam, hogy ekkora írás kerekedik belőle. Persze mikor nem sokkal később véglegesítettem a koncepciót, akkor már sejtettem, hogy nem lesz egyszerű menet, ráadásul még a szereplők sora is bővült egy kicsit azóta. Mindenesetre ősz környékére ígértem, és az ősz első napján sikerült is lezárnom, így mostantól nem rajtam múlik, hogy mikor jelenik meg. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján néhány hónapig még biztosan bolyong a Logout útvesztőjében, a megjelenésre várakozó cikkek listáját tekintve...

Ezzel az új cikkel (amelynek koncepcióját itt mutattam be) jóval több munka lesz, mint azt előzőleg sejtettem... 20x20, azaz összesen 400 játék kiválogatása, feltelepítése, lemérése nem kis feladat, még akkor se, ha az eddigi cikkeimhez képest jóval kevesebb kártyával kell elvégezni a méréseket. Mindenesetre a két legújabb kártya-pár méréseivel végeztem, és ennek apropóján (hogy el lehessen adni őket) ma megejtettem a kártyák fotózását a cikkhez. Gondoltam egy külön posztban megosztom a képeket, további kommentár nélkül (akiket részletesebben érdekelnek, azok szintén a fentebb linkelt postban olvashatnak róluk néhány szót).

Múlt héten már örömmel jelentettem, hogy összeállt az új cikk végleges koncepciója, ám némi jogos kritika érte a felhozatalt. Eredetileg úgy terveztem ugyanis, hogy az első két DX11-es generációt összevonom, de felhívták rá a figyelmemet, hogy AMD oldalon a HD 5870 és a HD 6970 között jelentősnek mondható eltérések vannak, így érdemes lenne mindkét kártyát szerepeltetni a cikkben. Ebbe végül belementem, így már csak az NVIDIA oldali ellenfele volt kérdéses, ugyanis a GTX 480 és a GTX 580 között olyan kis eltérés van csak teljesítményben, hogy nem lenne értelme mindkettőt berakni a cikkbe. Végül a választásom (szintén olvasói javaslatra) a GTX 560 Ti-ra esett, mely ugyan egy generációval újabb az 5870-nél, viszont specifikációi alapján nagyon közel áll hozzá.

Ahogy már korábban említettem, egy új GPU-s cikken dolgozom, ami részben a nagy GPU-s cikk második részének első (és valószínűleg egyetlen) kiegészítéseként fog szolgálni, de részben lefedi az első rész időszakát is. A központi téma most az egyes GPU generációk időtállósága lesz, korabeli ellenfelükhöz viszonyítva, vagyis azt vizsgáljuk, hogy megjelenésük után, évről évre haladva, meddig tudják még futtatni a játékokat, és milyen sebességre képesek, kizárólag egymás ellen versenyezve. Tehát az eddigi cikkeimtől eltérően, ez most nem egy "sok kártyás", hanem egy "sok játékos" teszt lesz.

Az új cikk a 20-as szám bűvöletében fog telni: 20 évre visszamenőleg, évente 20 játékkal lesz lemérve a 20 versenyző. Persze ez nem fog 20x20x20 mérési eredményt jelenteni, hiszen értelemszerűen nem minden játék lesz lemérhető mindegyik kártyával, de még így is nagyon sok meló lesz vele, és a rengeteg játék miatt várhatóan sokkal több szívással is jár majd, mint az eddigi cikkeim esetén, de azért azt talán meg tudom ígérni, hogy mire 2x20 éves leszek (ami idén decemberben esedékes ), addigra elkészül a cikk. Na de lássuk a végleges koncepció részleteit:

Nem vagyok egy hardcore gyűjtő, általában a hétköznapi halandók által is elérhető típusok vonzanak, de ha lehetőségem van beszerezni az egyik kedvenc típusomat, méghozzá makulátlan állapotban, akkor nehezen tudok ellenállni. Ez pedig az alább látható Titan Xp, vagyis a legerősebb Pascal alapú kártya (nem összetévesztendő a minimálsan gyengébb, de sokkal gyakoribb Titan X (Pascal) típussal). Egy mondvacsinált indokot is faragtam mellé: szerepelni fog az újonnan készülő cikkemben. Így már sokkal "szívesebben" fizettem ki érte 2 db 1080Ti árát (amely típusnál csak elhanyagolható mértékben erősebb). Persze létezik még ennél is ritkább változat belőle, mégpedig a Star Wars-os különkiadás, de egyrészt az technikai értelemben ugyanez a kártya, másrészt sosem voltam nagy Star Wars fan, így nem vonz különösebben, és az eredeti fekete dizájn jobban is tetszik.

Mint azt már egy korábbi bejegyzésben említettem, egy GPU architektúra időtállósági jellegű cikket tervezek készíteni, és a legrégebbi kártyák, amiket szerepeltetni tervezek, a DX9 éra csúcsmodelljei lennének. Konkrétan egy 7900 GTX és egy X1900 XT. A két oldtimer korú nagyvas már meg is érkezett, és kiváló egészségnek örvend:

A Win10 alatti beüzemelésükkel viszont problémáim adódtak, méghozzá (a várakozásaimmal ellentétben) nem a Radeon, hanem a GeForce esetében. Természetesen hivatalos Win10 támogatás egyik típushoz sincs: a Radeonhoz Vistás (!!!), a GeForce-hoz pedig Win7-es a legutolsó driver, ennek ellenére tökéletesen üzemelnek velül Win10 alatt is (ha azt nem vesszük figyelembe, hogy a Start menü átlátszó és kattinthatatlan lesz mindkét kártya esetén, egyéb komolyabb problémába nem üzköztem).

Ezen a munkacímen fog készülni a következő cikkem. Persze, mivel a fantáziám gyakran cserben hagy, ezért többnyire a munkacím marad meg a végleges megjelenésnél is, és könnyen lehet, hogy most is ez lesz a helyzet. Címadásban sosem voltam jó, de talán így is utal rá kicsit, hogy most a szokásostól eltérő koncepció köré építem a tesztet.

A cikk alapötletét a lentebb látható kártya adta, ami alkalmi áron, ám meglepően jó állapotban került hozzám: egy Radeon X1900XT.

A kártyát próbálgatva eszembe jutott, hogy mennyire forradalminak állították be anno ezt a típust (főleg a már akkor is inkább ATI-párti PH hasábjain), hiszen elsőként itt növelték meg jelentősen a Pixel Shader egységek számát a hagyományos pipeline-ok számához képest. Vajon hogyan öregedett ez a típus, mennyire volt időtálló ez a fejlesztés? A drivertámogatása legendásan csapnivaló volt, ám itt jött az újabb meglepetés: a kártyát először (egyéb híján) Win10 alatt próbáltam ki, és kisebb masszírozás után tökéletesen üzemelt az utolsó elérhető (még Vista alá készült!) driverrel. Innentől pedig egyértelmű volt az ötlet: készítsünk egy időtállóság-tesztet, ahol azt vizsgáljuk, hogy az egyes GPU generációk hosszú távon hogyan szerepelnek egymás ellen!