Ezen a munkacímen fog készülni a következő cikkem. Persze, mivel a fantáziám gyakran cserben hagy, ezért többnyire a munkacím marad meg a végleges megjelenésnél is, és könnyen lehet, hogy most is ez lesz a helyzet. Címadásban sosem voltam jó, de talán így is utal rá kicsit, hogy most a szokásostól eltérő koncepció köré építem a tesztet.
A cikk alapötletét a lentebb látható kártya adta, ami alkalmi áron, ám meglepően jó állapotban került hozzám: egy Radeon X1900XT.
A kártyát próbálgatva eszembe jutott, hogy mennyire forradalminak állították be anno ezt a típust (főleg a már akkor is inkább ATI-párti PH hasábjain), hiszen elsőként itt növelték meg jelentősen a Pixel Shader egységek számát a hagyományos pipeline-ok számához képest. Vajon hogyan öregedett ez a típus, mennyire volt időtálló ez a fejlesztés? A drivertámogatása legendásan csapnivaló volt, ám itt jött az újabb meglepetés: a kártyát először (egyéb híján) Win10 alatt próbáltam ki, és kisebb masszírozás után tökéletesen üzemelt az utolsó elérhető (még Vista alá készült!) driverrel. Innentől pedig egyértelmű volt az ötlet: készítsünk egy időtállóság-tesztet, ahol azt vizsgáljuk, hogy az egyes GPU generációk hosszú távon hogyan szerepelnek egymás ellen!