Ahogy már korábban említettem, egy új GPU-s cikken dolgozom, mely a legutóbbi GPU időtállósági cikkem előzményeként fog szolgálni. A koncepció nagyon hasonló lesz tehát ehhez az íráshoz: a központi téma most is az egyes GPU generációk időtállósága lesz, korabeli ellenfelükhöz viszonyítva, vagyis azt vizsgáljuk, hogy megjelenésük után, évről-évre haladva, meddig tudják még futtatni a játékokat, és milyen sebességre képesek, kizárólag egymás ellen versenyezve. Tehát az eddigi cikkeimtől eltérően, ez most nem egy "sok kártyás", hanem egy "sok játékos" teszt lesz.

- 9 lefedett év: 1997-2005
- évenként 20 játék, jellemzően az adott év legsikeresebb címeiből válogatva, de kiegészítve néhány személyes kedvencemmel is (kivétel az 1997-es év lesz, melyben lehet, hogy csak 10 db mérésre alkalmas játékot sikerül összeszednem)
- mindegyik kártya csak a saját kortársaival versenyez (a generációk összehasonlítása most nem cél)
- mindegyik kártya-generáció ott lép be a cikkbe, ahol megjelent (elkerülendő a haszontalanul magas eredmények, illetve a processzorlimit kockázatát)
- mindegyik kártya-generáció esetében olyan beállításokkal lesznek lemérve, amivel használható sebességet kapunk az adott játékban a csoport gyengébbik tagjaival is
- felbontás: 640x480 és 1280x1024 között
- tesztkonfig: ABIT SG-71 + P4 3.06 GHz Northwood + 512MB (XP alatt 2GB) DDR
- op.rendszer: Win98 és WinXP
- mérés: ha van, akkor az adott játék saját beépített benchmarkjával, ha nincs, akkor fraps segítségével
- mivel a fraps csak D3D alatt képes mérni, ezért a benchmarkkal nem rendelkező játékok esetén az egyes gyártók egyedi API-ja (pl. 3dfx Glide) nem lesznek használhatók

A koncepció véglegesítve, és az összes szükséges kártyát beszereztem, úgyhogy indulhatnak a mérések! Most pedig lássuk a versenyző kártya-csoportokat:

1997-es belépők (avagy a VSync-es bagázs)

Az első valamirevaló, többnyire hibátlan képminőséget és használható sebességet biztosító 3D gyorsítókkal indít a cikk, vagyis az igazán extrém retro "3D lassítók" kimaradnak a szórásból.

NVIDIA Riva 128 ZX (ASUS AGP-V3000ZX)

Az első "valamirevaló" NVIDIA kártya (hiszen elődje, a csupán gyári kódnevén ismert NV1 csúfosan megbukott a piacon) az ASUS kivitelében fog szerepelni a cikkben, méghozzá a 8MB memóriát alkalmazó ZX változatban. Ennek a típusnak komoly esélye van megszerezni a leggyorsabb kártya címét ebből a csoportból, de ebben akadályozhatja majd a V-Sync kikapcsolhatatlansága (ami a csoport összes résztvevőjére jellemző)

ATI Rage Pro

A cikk legrégebbi ATI kártyája, a korábbi Rage típusokkal ellentétben már megfelelő képminőséget, és használható sebességet biztosított, de azért nem egy teljesítménybajnok kártyáról van szó, amit már abból is leszűrhetünk, hogy hűtőborda sem került rá.

Intel i740 (ASUS AGP-V2740)

Az Intel első (és a közelmúltig egyetlen) próbálkozása a diszkrét grafikus kártyák világában egy érdekes típust eredményezett. Korban kissé fiatalabb a többi szereplőnél, hiszen 1998 elején mutatták be, mégis tudása, és a V-Sync kikapcsolhatatlansága okán ebbe a csoportba soroltam be.

Matrox G200

Szintén egy olyan típus, ami 1998-as megjelenésével a következő csoportba is csúszhatott volna, de a 8MB memória, és az itt is kikapcsolhatatlan V-Sync miatt végül ide soroltam be. Vacilláltam, hogy az előd G100 is szerepeljen-e a cikkben, szereztem is belőle egyet, de olyan förtelmesen ronda, hibás 3D képet renderel, hogy végül nem láttam értelmét szerepeltetni. Így maradt a G200, mint a Matrox első versenyzője a cikkben.

3dfx Voodoo Rush (Biostar Venus 3D)

Sokan felszisszenhetnek: miért a szörnyűséges Rush, és miért nem egy eredeti Voodoo szerepel a cikkben? Nos azért, mert bizonyos okokból (egyesek szerint a driver kiforratlansága miatt) a Voodoo 1 nem hajlandó üzemelni modernebb (tapasztalataim szerint nagyjából P2, vagy nagyon korai P3-nál újabb) gépekben. Így jobb híján maradt a Rush, ami lényegében egy 2D vezérlő, és egy Voodoo chipset egy kártyára integrálásával született. A cikkben egy Alliance chipes változat fog szerepelni, ami jobb sebességre képes, mint az olcsóbb Macronix chipes változatok, de még így is borzalmasan gyenge teljesítményre számíthatunk tőle.

Feltételes szereplő: Cirrus Logic Laguna 3D (Chaintech GA-5465)

Nem döntöttem még el, hogy ezt a borzalmasan gyenge, ám annál érdekesebb kártyát szerepeltessem-e a cikkben. Egyrészt ez a csoport már így is meglehetősen népes, másrészt tényleg értékelhetetlen sebességre képes ez a kártya az esetek többségében. Ugyanakkor RDRAM-os érdekesség egy akkoriban már végnapjait élő gyártótól, vagyis kuriózumként lenne helye. Ha lesz kedvem vele végigszenvedni a méréseket (meg nem utolsó sorban egyáltalán el tudja indítani a játékok többségét minimum 10-15 FPS sebességgel), akkor talán maradhat.

Feltételes szereplő: S3 Trio 3D/2x

Az S3 Trio sorozat 3D gyorsításra megjelenítésre is képes tagja talán még a fentebb taglalt Cirrus Logic kártyánál is gyengébb teljesítményre képes, és egyáltalán nem biztos, hogy végül benne hagyom a cikkben.

1998-as belépők (avagy a VSync-felszabadított bagázs)

A második csoportba sorolt kártyák közös tulajdonsága (amellett, hogy a régebbi versenyzőkhöz képest sokkal jobb teljesítményre képesek), hogy a driverükben, vagy külsős segédprogram segítségével kikapcsolható a V-Sync, ezáltal valódi mérést lehet futtatni rajtuk.

NVIDIA Riva TNT (Diamond Viper V550)

TNT, vagyis TwiN Texel néven érkezett az NVIDIA harmadik generációs 3D gyorsítója, melynek típusneve arra utal, hogy dupla TMU egységet kapott. Emellett jóval modernebb driverek is használhatók hozzá, mint a Riva 128-hoz, és végre a V-Sync is kikapcsolható a Rivatuner nevű program segítségével, bár sok köszönet ebben nem lesz, hiszen borzalmas képhibákat produkál így a kártya, de legalább a sebessége lemérhető, és összehasonlítható a csoporttársaival.

ATI Rage 128

Jól illik ebbe a csoportba ez a korai (nem Pro) Rage 128-as, melyből egy 16MB memóriával szerelt változatra sikerült szert tennem. Léteztek hasonló kinézettel 8MB-os, illetve mindenféle butított, órajelcsökkentett változatok is, de ez a példány egy erőteljesebb darab.

3dfx Voodoo Banshee (InnoVision Mighty Banshee)

Miért Banshee, és miért nem Voodoo2? Ugyanazért, amiért Voodoo1 helyett is Rush szerepelt. Nem utolsó sorban pedig, mint azt anno ebben a meglehetősen kezdeti szárnypróbálgatásként írt cikkemben már megtapasztaltam, nem is feltétlenül lassabb egy Voodoo2-nél, ám jóval felhasználóbarátabb, kezesebb kártya annál.

S3 Savage 3D

Kicsit kilóg ebből a csoportból az S3 kártyája, hiszen csak 8MB-os (és nem is létezett belőle 16MB-os kivitel), ráadásul memóriabusza is csak 64 bites, ami komoly hátrányt jelent neki a többi versenyzővel szemben. Ennek ellenére meglepően virgonc, jól használható kártyának bizonyult, így nem minden esetben fog csalódást kelteni, még úgy sem, hogy sajnos csak egy kifejezetten noname, nem túl jó minőségű példányt sikerült szereznem belőle.

1999-es belépők (avagy az utolsó igazán "klasszikus" 3D gyorsítók)

A harmadik csoport kártyái már igazi gamer nagyágyúk voltak a maguk korában, és az ekkoriban gőzerővel folyó fejlesztések ellenére (gyakorlatilag félévente történt generációváltás) minden akkoriban megjelent játékot tökéletesen futtattak.

NVIDIA Riva TNT2 Pro (ASUS V3800Pro)

A második TNT2-es szériában már többféle órajelszintű változatot kínált az NVIDIA, és a Pro névre keresztelt típus ezek közül középen helyezkedett el (a sima TNT2 és a TNT2 Ultra között). Emellett elméletileg kisebb csíkszélességgel gyártott chipet kapott (250 helyett 220 nm), de ebben nem vagyok biztos, hogy ez valóban minden egyes példányra igaz. Az ASUS kártyája a zörgő ventilátort leszámítva egy minőségi darab, annak ellenére is, hogy csak egy "non-Deluxe" kiadás, vagyis a TV ki- és bemenetek csatlakozói és vezérlői nem lettek felszerelve rá.

ATI Rage 128 Pro

Rage 128 Pro-ból rengeteg butított, olykor 64 bites memóriabuszú, vagy órajelcsökkentett kiadás létezik, de a cikkhez egy teljes értékű példányt sikerült szereznem, mely remélhetőleg méltó ellenfele lesz a csoport többi versenyzőjének.

3dfx Voodoo 3 3000

A harmadik Voodoo-generáció felhozatalából a TNT2-höz hasonlóan szintén a középső modellt versenyeztetem a cikkben, hiszen emellett még létezett egy csökkentett órajelű Voodoo 3 2000, valamint egy emelt órajelű (és TV tunerrel is ellátott) Voodoo 3 3500 típusjelű változata is. A legelterjedtebb mégis a 3000-es volt, és a cikkhez beszerzett példány érdekessége, hogy kifejezetten késői darab, már nem láthatók rajta a korai példányokra jellemző réz rögzítőstiftek a hűtőbordán, és a gyártás helye sem Mexikó, hanem Kína lett. A Voodoo hátránya a technikai elavultsága mellett a csoporttársaihoz képest fele annyi (csak 16MB) memória lehet majd a cikkben.

S3 Savage 4 (Diamond Stealth III S540)

A Savage 4 lényegében egy bugfix-elt, és minimálisan erősebb Savage 3D volt, így ebből a csoportból jócskán kilóg a teljesítménye negatív irányban, de mivel ebbe a korcsoportba tartozik, és a korabeli cikkek is ezekkel a kártyákkal hasonlították össze, ezért ide láttam értelmét besorolni. A Diamond kártyája szokás szerint kiváló minőségű, és 32MB memóriát kapott, valamint az órajelei is magasabbak egy hajszálnyival a noname Savage4-esekhez képest, így minden adott lesz ahhoz, hogy az S3 versenyzője ne szerepeljen le túlságosan.

Matrox G400

A Matrox sohasem a játékos célra szánt kártyáiról volt ismert, ám a G400-as meglepően kompetens versenyzőnek számított a maga korában ebben a kategóriában is. Kifejezetten kíváncsi leszek ennek a kártyának a teljesítményére és időtállóságára. Sajnos a kissé viharvert előéletű példányomról hiányzik a fém rögzítőlemez.

2000-es belépők (avagy az első igazi GPU-k)

A DirectX 7-ben bevezetett HW T&L funkció nagyban tehermentesítette a CPU-t a 3D renderelés folyamatában, és éppen emiatt ezeket a kártyákat szokás az első GPU-knak nevezni (az ennél korábbi típusokat hivatalosan csak a "3D gyorsító" névvel lenne szabad illetni). A csoport egyes szereplői igazából már 1999 végén megjelentek, de mégis a 2000-es évben fognak debütálni egységesen a cikkben.

NVIDIA GeForce 256 (ASUS V6600)

Az első GeForce kártya mára kifejezetten ritka és nehezen beszerezhető típussá vált. Ez a minden földi jóval felszerelt, Deluxe kiadású ASUS példány SDRAM-okat használ, ami kifejezett célom volt ebben a cikkben. A GF256-ból létezett DDR-es változat is, de az túlságosan nagy előnnyel győzné le a többi szereplőt, így mondhatni nem lenne fair a küzdelem.

ATI Radeon (7200)

Az első GeForce-hoz hasonlóan az első Radeon is ebben a generációban debütált, és itt is kifejezetten egy SDR-es változatra vadásztam a cikkhez. A referenciakártya aprócska ventilátora dicséretes módon a mai napig zörgés nélkül végzi a dolgát.

3dfx Voodoo 5 5500

A monstrum, ami a 3dfx csődjét okozta. A már ránézésre is borzalmasan drágán előállítható, 2 db VSA-100 chipet alkalmazó csúcsmodell a HW T&L funkció hiánya miatt nem lett túl sikeres és időtálló darab, viszont mindenképp nagyon érdekes lesz nyomon követni szereplését a mérések alatt.

S3 Savage 2000 (Diamond Viper II Z200)

A 3dfx-hez hasonlóan az S3 is elbukott az ebbe a generációba szánt versenyzőjével, annak ellenére, hogy a HW T&L funkciót ők megpróbálták kifejleszteni (sőt, elsőként is mutatták be), ám a hibás megvalósítás okán ezt később le kellett tiltani a driverben. Ez meg is pecsételte a Savage 2000 sorsát, hiszen HW T&L nélkül csak az előző generációs kártyákkal tudja felvenni a versenyt.

PowerVR Kyro (Hercules 3D Prophet 4000XT)

Üde színfolt a cikkben a nem túl ismert Kyro széria szereplése. Jómagam sem szenteltem túl nagy figyelmet eddig ezeknek a kártyáknak (bár az első nagycikkem retro szegmensében szerepeltek - nem is rosszul), így külön kiemelkedő érdeklődéssel fogom figyelni az eredményeit. Ebbe a csoportba egy ritkább, 32MB memóriával szerelt változatot válogattam be, hogy nagyobb legyen a különbség az egyébként csak órajeleiben eltérő Kyro II-eshez képest.

2001-es belépők (avagy a ráncfelvarrott GPU-k)

Az első DX7-es típusok még drágán előállítható, és régebbi játékok alatt nem is feltétlenül túl erőteljes kártyák voltak, de a fejlődés természetesen nem állt meg, és az ebbe a csoportba tartozó második generációs modellek már minden szempontból sokkal kívánatosabbak lettek.

NVIDIA GeForce 2 Ti (ASUS V7700Ti)

Hasonlóan, mint anno a TNT2 esetén, a második GeForce generációban már többféle órajelszintű változatot készítettek. A Ti típusjelű modell a legerősebbek közé tartozott, csak az Ultra állt fölötte a ranglétrán. Az ASUS egyszerű (nem Deluxe kivitelű) kártyája 64MB memóriát kapott, ami kifejezett célom volt ebben a kategóriában, hogy egyenlő esélyekkel indulhasson a többi versenyzővel szemben.

ATI Radeon 7500

Az NVIDIA-hoz hasonlóan az ATI is ráncfelvarrta az első Radeont, és 7500 típusszámmal egy erősebb, és DDR memóriával szerelt változatot is kiadtak belőle.

PowerVR Kyro II (Hercules 3D Prophet 4500)

A második Kyro csak órajeleiben, valamint az immár 64MB memóriájában tér el az előző csoportban szereplő kártyától.

2002-es belépők (avagy megjelennek a Pixel Shaderek)

A nyolcadik DirectX verzióban bemutatkozó Pixel és Vertex Shader-eket az NVIDIA igazából már a 2001-ben bemutatkozó harmadik GeForce generációval is támogatta, ám az ATI-nak erre még nem volt válasza, így ezt a csoportot 2002-ben fogom először szerepeltetni a cikkben.

NVIDIA GeForce 4 Ti 4400 (ASUS V8440 Ultra)

A negyedik GeForce generáció Ti utótagú modelljei támogatták a DX8-at, és a háromtagú teljesítményskálán középen foglalt helyet a Ti 4400 megnevezésű modell. Kicsit igazságtalannak tűnhet ennek a típusnak a szerepeltetése a többi résztvevő ellen, de a gyönyörű kidolgozású ASUS kártyának egyszerűen nem tudtam ellenállni

ATI Radeon 8500

Nagyjából a GF3 és a GF4 megjelenése között félúton az ATI is kihozta a DX8 támogatású Radeon 8500-as szériát, melynek teljesítménye is nagyjából ide sorolható be (vagyis a GF3-asokat megveri, de a GF4-esek ellen nincs sok esélye). A cikkhez sajnos csak egy "félig LE" példányt sikerült szereznem, vagyis a butított LE modellekkel ellentétben 128MB BGA tokozású DDR memóriát kapott, ám órajelei alacsonyabbak, mint a "normál" 8500-asé. Ezt valószínűleg egy kis tuninggal ellensúlyozni fogom tudni a cikkben.

Matrox Parhelia

A DX8-as érában még egyszer utoljára visszatért a játékos kártyák ringjébe a Matrox is, de a Parhelia impozáns 256 bites memóriabusza ellenére nem volt igazán versenyképes ajánlat az NVIDIA és az ATI kártyái ellen. Hogy mégis mennyire került vert helyzetbe ez a különlegesség, az a cikkből majd kiderül. Érdekesség, hogy a Parhelia miatt vagyok kénytelen WinXP-re váltani ettől az évtől, ugyanis nem készült hozzá Win98-as driver...

2003-as belépők (avagy az első DX9-es generáció)

Unalomig ismételt tény (többek között ebben a cikkemben is részletesen elemeztem), hogy az NVIDIA történetének legnagyobb bukása az első DX9-es generációhoz, vagyis a GeForce FX kártyákhoz köthető. A mostani írásból viszont remélhetőleg az is jobban látszik majd, hogy pontosan hogyan zajlott ez a vereség, és mikortól váltak teljesen használhatatlanná az FX-ek.

GeForce FX 5950 Ultra (ASUS V9980 Ultra)

A cikkhez sajnos egy meglehetősen viharvert állapotú FX-et sikerült szereznem, melynek nem elég, hogy a ventilátorai zörögnek, de csúnya karcolás található a hűtésburkolatán is. Válogatni viszont sajnos nincs lehetőség egy ilyen ritkaság esetében, így azzal főzünk, amink van.

ATI Radeon 9800 XT

A legerősebb FX mellé egy legerősebb 9000-es szériájú Radeon dukál, melyből egy referencia változatra sikerült szert tennem a cikkhez. A kisebb méret ne tévesszen meg senkit: az erőviszonyok pont fordítva fognak alakulni a két versenyző között...