Többen kértétek, hogy publikáljak egy listát a tervezett cikkemhez szükséges processzorokról. Tegnap végeztem az AMD procik összeírásával is (megdöbbenve tapasztaltam, hogy várakozásaimmal ellentétben még több van belőlük, mint Intelből ), így megszületett az alábbi 2 lista, mely terveim szerint folyamatosan frissítve online is elérhető lesz. Az adatok 99%-a a Wikipediáról származik, így lehetnek benne pontatlanságok. Kérem aki ilyet tapasztal, jelezze! Sokan jelezték az előző posthoz tartozó topikban, hogy segítenének beszerezni a szükséges processzorokat, amit ezúton is nagyon köszönök mindenkinek! Fontos tudni ugyanakkor, hogy ez egy hosszú távú project lesz, a végleges cikk megjelenése optimális esetben is minimum másfél év múlva várható, és még a mérésekhez szükséges alaplapok sincsenek beszerezve, valamint a tesztrendszerek sincsenek összeállítva. Ezért aki kölcsön szeretne adni processzort, azt arra kérem, hogy várjon egy kicsit, mert jelenleg nem tudom még megmondani, hogy mikorra fogom tudni vissza adni!

Íme a tegnapi "termés": megérkeztek az első procik a teszthez. Nem sok még egyelőre, főleg a s370,s478 és socket A vonalról, ugyanis a régebbiekkel akarok kezdeni (valamint nem elhanyagolható szempont, hogy ezek jóval olcsóbbak ). Sajnos a görbült láb és lesarkazott mag szinte alaptartozéka ezeknek az öreg harcosoknak, de azért remélem nagy részük működni fog. Most elsődleges feladat alaplapokat szerezni hozzájuk, és átgondolni, hogy milyen tesztprogramokkal mérjek Ez komoly tervezést igényel, hiszen ha véglegesítem a tesztprogramok körét, és elkezdem a méréseket, akkor később már csak nagy nehézségek árán lehet újabb programokkal bővíteni a listát...

Sokat gondolkodtam mostanában, hogy milyen témában lehetne a következő cikkemet írni, hiszen VGA fronton nem sokat tudok már hozzátenni a legutóbbi írásomhoz. Az egyik kézenfekvő lehetőség egy hasonló átfogó teszt elkészítése lenne processzor témakörben. Ez a téma sokkal kevésbé áll közel hozzám, mint a videokártyák fejlődése, és a tudásom is jóval csekélyebb a témában, de azért remélem, hogy fel tudnék nőni a feladathoz, és mindenképpen tartogatna pár érdekességet. Mit gondoltok, lenne igény egy ilyen írásra?

Najó nem az első, amit valaha használtam, de az első, amit magam választottam egy újonnan összerakott gépemhez, több mint 10 évvel ezelőtt, 2003 nyarán. Már akkoriban is előnyben részesítettem a technikai érdekességeket, így nem sajnáltam emlékeim szerint 7000 Ft-ot kiadni ezért a hűtőért, ami akkoriban az egyik legdrágább modell volt az azóta már jobb létre szenderült Mistral Computerworld kínálatában A Vantec Aeroflow VA4-C7040 nevezetű csoda több szempontból is érdekes. Egyrészt rögtön szembetűnik a TMD (Tip-Magnetic-Driving) rendszerű ventilátor, melynek lényege, hogy a motor tekercselése nem a megszokott helyen található, hanem a sarkokon, így középen csak a csapágyazás van, ezzel pedig csökkenthető a holt tér a borda közepén, pont ahol a processzormag található. Egy különleges ventilátorhoz különleges borda is dukál - gondolhatták a Vantec mérnökei, így a masszív rézmag köré egy 4 irányban nyitott lamellasort terveztek. A hűtő egyébként se túl hatékony, se túl halk nem volt (ráadásul az enyém gyári hibás is volt, és nagy fordulaton erősen rezonált), de ennek ellenére szerettem. Tegnap ismét a kezeim közé került egy ilyen darab egy ismerős gépéből, ahol 10 éve szolgált, és most kihalt alóla az alaplap, így rögtön lecsaptam rá

5 hónap telt el azóta, hogy megjelent a cikkem, és a "minden csoda három napig tart" elv alapján érthető módon az érdeklődés is megcsappant iránta. Én is csak nagyritkán nézek már vissza rá, de a lehívások száma kis mértékben még mindig nő, nemrégiben lépte át a 150000-et. Ez elsőre igen szép számnak tűnik, de ne felejtsük el, hogy egy 65 oldalas cikkről van szó, és az oldalak összesített lehívásszámát mutatja ez a statisztika. Nagyon érdekes megnézni az oldalanként lebontott adatokat, hogyan csökkent az olvasók lelkesedése a cikk előrehaladtával A nyitó oldal még több, mint 17000 lehívást számlál, vagyis ennyien néztek be érdeklődés szinten, de utána szinte minden oldallal rohamosan csökken a látogatottság, és a végére csak alig több, mint 2000 olvasó maradt, aki a teljes cikket végigolvasta. Ez annak tudatában furcsa csak, hogy a 15 csúcskártyás cikket (ami 20 oldalas volt) 6000-en olvasták végig, igaz jóval régebben jelent meg, de nem hiszem hogy manapság már sokan olvasgatják azt, hiszen két "upgrade" is megjelent hozzá Inkább azt feltételezem, hogy csökkent az érdeklődés az ilyen átfogó tesztek iránt, vagy csak egyszerűen megrettentek az emberek a 65 oldalas cikk hosszától...

A cikkeimben szereplő kártyákat általában kifejezetten az adott tesztekhez szerzem be, de most az évek során nálam járt saját felhasználású kártyákat mutatnám meg egy hosszabb, képgaléria-szerű poszt keretében. A kártyák fejlettségi sorrendben követik egymást, ami nem feltétlenül egyezik meg azzal a sorrenddel, ahogy én használtam őket

ABIT Siluro GeForce FX 5800 OTES

Sokszor említettem már, hogy életem első csúcskártyája egy ABIT gyártmányú FX 5800-as volt, mely szerepelt a PH korabeli tesztjében is. Sajnos akkoriban még nem volt digitális fényképezőgépem, így csak rossz minőségű webkamerás felvételek maradtak fenn róla. Lentebb egy GF4 Ti 4200 OTES társaságában látható:

Szokásomtól eltérően ezúttal nem videokártyákról, hanem az évek során használt autóimról olvashattok ebben a bejegyzésben.

Magyarországon az automata váltóra sokan értelmetlen amerikai őrültségként gondolnak. Jellemzően azok vélekednek így, akik még soha nem vezettek automata váltós autót. Jómagam azonban biztos voltam benne, hogy saját használatra kizárólag ilyen váltóval szerelt kocsit fogok vásárolni. Az élet mégis úgy hozta, hogy első autóm kézi váltós volt, de utólag belegondolva ez nem akkora probléma: semmiképp nem árt, ha az ember rutint szerez az itthon erősen domináló kézi váltóval még akkor is, ha a későbbiekben kizárólag automatát fog használni, ugyanis bármikor előfordulhat, hogy szükséghelyzetben kézi váltós autót kell vezetnünk.

Mivel sokakkal ellentétben sosem voltam abban a helyzetben, hogy a szüleimtől autót kapjak, ezért első gépjárművem megvásárlására szűkös keretek álltak rendelkezésre: első munkahelyem keresetéből összespórolva nagyjából 300 000 Ft körüli összeggel gazdálkodhattam. Őseim nyomására lemondtam az automata váltós Opel Calbirákról és bukólámpás Mazda 323F-ekről, és ismerősi körből egy Opel Corsát vásároltam, mely ugyan nem túl "menő" autó, ám én mégis elégedett voltam vele.

Minden csoda három napig tart - szól a régi közmondás, és ez megfigyelhető a cikkem olvasottsági adatain is. Kicsit több, mint 1 hete jelent meg az írás, és a lehívások száma nagyjából beállt egy szinte, amiről már csak minimális mértékben emelkedik. 65 oldalas terjedelmének köszönhetően így is megelőzi összetettben az előző két munkámat, de hogy hányan olvastak bele a cikkbe, azt leginkább az első oldal mérőszáma mutatja: a nagyjából 2 éve megjelent 15 csúcskártyás cikket, és a tavalyi 150 kártyás írást egyaránt kicsit több, mint 14000-en olvasták el, vagyis nagyságrendileg ennyi embert érdekel ez a téma a Logouton (nem számítva természetesen azt az esetet, ha valaki többször is meghívja a cikket, valamint hogy jómagam is generáltam párszáz lehívást ). Ettől az új iromány még elmarad egy kicsit: 12800-an látták az első oldalt, de van még ideje behozni a lemaradást. Ami ennél furcsább, hogy míg a 15 csúcskártyás írásomat, mely 20 oldalas volt, egész lelkesen végigolvasta a nép (a 14000 elsőoldalas látogatóból kb 6000 az összes oldalt megnyitotta), addig a 25 oldalas 150 kártyásnál már gyengébb az arány (a cikk végére már csak mintegy 2500 "követő" maradt, és ez a cikk összetettben sem szerepelt túl jól, amit nem igazán értek), az új cikk 65 oldalából pedig sokat csak alig több, mint 1000-en néztek meg. Mi lehet ennek az oka?