Hirdetés

2017. szeptember 26., kedd

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

Senior munkaállomások

  • (f)
  • (p)
Írta: |

PA-RISC, SPARC, x86 három architectura. Közös nevezőjük a linux és a Phoronix bench.

[ ÚJ TESZT ]

Hardware

Nem hiszem, hogy sok ember futott össze HP Visualize Workstationnal. A SUN Ultra 10-es már kicsit jobban elterjed, de nem mondanám gyakorinak. Szerencsésen hozzáfértem mind a kettőhöz és gondoltam összevetem őket. Ráadásként bevettem egy korabeli Intel alapú gépet is a csapatba. Tesztkörnyezetnek igyekeztem olyat választani, ami mind a hármon elkocog. Sajnos csak limitált sikerrel jártam, de a teszt során felmerülő gondokból sikerül új dolgokat tanulni, tehát megérte.

HP B2000 workstation

B2000B2000 belsőrészek

A pontos piacra dobásról nincs infóm. Nagyjából 98 őszén kerülhetett az adott konfiguráció forgalomba, sajnos pontosabb dátumot nem sikerült találnom. A méretes toronyházba 256MB memóriát (max 2GB, SD ECC) egy 9GB-os merevlemezt (SCSI, 7200RPM, UVD) és ATAPI CD-ROM-ot csavaroztak be gondos kezek. A monitort egy alaplapi HP Visualize fxe hajtja meg, ami gondot is okozott. Tökéletesen működik, csak xorg meghajtó nincs hozzá, ezért nem tudtam életre lehelni rajta az X Window-t.

A számításokat egy darab 400MHz-es PA-8500 (Vulcan) végzi. A PA-8000 szériát néhány lényegi ponton frissítette fel a HP, az eredmény egy jóképű, 140 millió tranzisztoros CPU lett. A 4 utas, szuperskalár processzor 64 bites és 125MHz-es DDR Runway busszal csatlakozik a külvilághoz. A legfontosabb update talán az integrált L1 cache és a 0.25 mikrométeres gyártási technológia volt. Nagy méretű első szintű - 0.5MB utasítás és 1MB adat - gyorsítótárat integráltak a 123mm2-es chipre.

Eredetileg HP-UX 11 volt a gépen, amit először 11.11-re cseréltem. Sajnos nem tudtam a phoronixot rávenni normális működésre. Próbáltam saját teszteket futtatni, de feladtam, mert a többi rendszeren az eltérő verziók torzították az összevetést. Végül linuxot választva az Ubuntunál kötöttem ki. A telepítés nem volt nagyon rázós, csak bootolás után nem látta a CD meghajtót. Egy külső USB DVD írót rákötve áthidaltam ezt, bár arról meg nem indult a rendszer. A kettő együttes használata, kézi csatolással végül elhárított minden akadályt.

SUN Ultra 10

Ultra 10 belül

A Sun 1998 novemberében mutatta be Ultra 10-es munkaállomását. A gépbe maximum 1GB (60ns, ECC 168-pin DIMM) memória kerülhetett, nekem csak 512MB jutott. A háttértároló érdekes módon egy 9.1GB-os 7200-as fordulatszámú IDE lemez volt, bevallom SCSI-re számítottam. A rendszer telepítését megkönnyítette az ATAPI CDROM, menteni pedig külső SCSI csatolós, DDS2 szalagos meghajtóra lehetett. A grafikus alrendszert egy PCI-os ATI Rage alkotta.

Az alaplapon a 97-ben bemutatott SPARC IIi processzor dübörgött. Az tesztelt gépben a második revízió (Sun SME1430) található, amit 98-tól gyártottak és a 0.25 mikrométeres csíkszélességnek hála már 440MHz-en futott. A Sapphire Red kódnéven futó egység 64 bites és 5.4 millió tranzisztorból állt. Az első szintű gyorstár 2x16kB-os (utasítás és adat cache), az L2 2MB-os. A CPU SIMD utasítás készlettel (Features Visual Instruction Set) is rendelkezett. A chipen ezen kívül megtalálható a PCI busz és a memória vezérlő is. Az x86 vonalon először az Athlon 64 tudott felmutatni hasonló tulajdonságokat.

Operációs rendszerként alapállapotban Solaris 8 szolgált, amit kis kerülővel sikerült lecserélnem Ubuntura. Sajnos a 9.04 boot loader mindig elhalt, így egy teljesen lecsupaszított 8.04-es LTS került fel. Az alap a megszokott source list átírás után már fel tudtam upgradelni 9.04-re. A további lépések szerencsére nem tértek el az Intel platformétól.

Compaq Deskpro EN

A harmadik gép teljesen átlagos darab azt leszámítva, hogy SFF. 512MB mezei SD memória, IDE-s merevlemez (8GB) és CD-ROM került bele. A BX chipsetes alaplapra ATI Rage Pro-t integráltak. Egy 450MHz-es Pentium 3 (Katmai) volt a gépben, amelyiket már teszteltem. 1999 februárjában mutatta be az Intel CISC processzorát. 512kB L2 és 100MHz-es front busz jellemzik. Legnagyobb előnye az SSE, amit pár program (pl. libavcodec) és a gcc (C++ fordító) is támogat.

Az Ubuntu telepítése probléma mentes volt. Szervert raktam fel, amire az ubuntu-desktop csomagot csak az utolsó X Window teszthez telepítettem fel. A teszt után kipróbáltam, hogy mennyire használható és azt tapasztaltam, hogy a flash-t (videók, játékok) leszámítva normális sebességgel lehet rajta internetezni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

  • Minimax PC-t tízezerből

    Eredetileg egy retro party-ra akartam összerakni egy gépet. A játék kimaradt, de a gép kijött 10-ből.

Hirdetés

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.