Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• Az öregedés első jele nálam

  Miután egy kisebb balesettel összetörtem a Nokia 6131-est, elővettem a két old mobilom közül az egyiket és használni kezdtem. Semmi égető vágy egy új telefon után. Semmi.
  Az öreg Siemens SL55, minden idők legcukibb telefonja, tökéletesen elég nekem a jelen időszakban.
  A Nokia 6131 már szinte extra sokat tudott a mostani igényeimhez mérten.
  Öregszem. Egy cuki old mobilt használok. Ez lenne a vég kezdete? Vagy valami újnak a nyitánya.

  A mobilmániám gyenge utóhatása, hogy a mai napig figyelem (nem szándékosan) a telefonáló embereket, mert szeretném beazonosítani a mobiljukat.

  Megjegyzés: A Nokia 6131 javítható, de nem mostanában fogom szervizbe vinni.

  Algieba 13 éve 7

• Miért pont a gomba?

  

  Kérdezheti bárki joggal, aki tudja, hogy ki vagyok. Miért is rajong egy 30-as nő a természet különceiért? Érthetetlen. Inkább vezetnék blogot a többi nőhöz hasonlóan szakács, kert, baba, párkapcsolat, divat témákban. Azonban sose akartam vetélkedni a népszerű női blogokkal. A saját fejem után mentem, és egy régi gyerekkori emlék alapján a gombákat választottam.

  A 2011-es év legjobb cikksorozata a Gombamániámban választ ad részben a kérdésre. A színek ihlették. Egy-egy szín kapcsán 5-5 gombafajt mutatok be. Jelenleg eme színekben csodálhatók meg a természet különcei: Vörös, Lila, Zöld, Fekete, Rózsaszín, Kék, Szürke, Sárga,

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 53

• A nap kérdése számomra

  A kérdés: kisiskolás kortól legyen elvárt tananyag az angol nyelv oktatása, hogy nyolcadikra a fiatalok legalább középszinten tudjanak angolul beszélni és írni?

  Ugyanis számomra ciki, hogy 33 évesen képtelen vagyok erre. Még mindig egy nyelvű vagyok, és hiába értem, használom felső fokú szinten az anyanyelvemet, ha ez édeskevés a nagyvilágban. Annyira tudok angolul, hogy alap szinten megértessem magamat, de ez a szint a magyar nyelvtudásomhoz mérten szánalmas és siralmas. Most hamut szórok a fejemre és elbújok valamelyik angol tankönyvemmel a sarokba.

  Algieba 13 éve 25

• Álmodik a gyomor :-) 2.

  

  "Alpesi tejcsokoládé tejszínes-rizses krémtöltelékkel és szilvás töltelékkel."

  Algieba 13 éve 4

• "Sentry"

  

  "No one remembers, except you.
  You were a hero, and your life was a fabulous rollercoaster ride of daring and adventure.
  You and the others – the heroes – you were all that stood in the way of the evil. And there you remained, until it went away. But the end of every ride is always beginning of another.
  You must have suspected it would one day come to this:
  that you’d have to wear the Sentry suit again."

  

  "God, you think, it feels good to put the old suit on again.
  The Sentry signal! Your people haven’t forgotten you – they need you!
  Once more into the breach – for humanity’s sake. Once more, the Sentry.
  Now is a time for vigilance…"

  

  ***

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 13

• Algieba, a természetbúvár

  
  Nőstény nagy hőscincér

  Fél négy körül hazafelé indultam a drótkerregőmmel, vagyis öreg kerékpárommal a városból. Pechemre a rádióban a téma az öngyilkosság megelőzése volt. Inkább kikapcsoltam a mobilom rádióját és az útra koncentráltam. A megfigyelőképességem a mai napig kiváló. Ennek köszönheti az életét a bicikliút szélén egymást tapogató, párzáshoz készülő nagy hőscincér pár is. A sebességem miatt túl mentem rajtuk 5 métert, de rögtön ráfordultam a járdára, amin hátraarcot csináltam. Biciklimmel melléjük álltam, forgalmi elterelést csinálva. A többi biciklis egyáltalán nem értette, hogy mit művelek. A bogarak sem értették, hogy mit lökdösöm őket egy faággal. Hamar rájöttem, hogy nincsenek eszüknél és fogalmuk sincs az életveszélyről. Ezért nem reagálnak a nógatásra. Én viszont tudtam, ha kimennek az útra, a következő ember átmegy rajtuk! Ágat eldobtam, és előbb a nőstényt csíptem az ujjaim közé és raktam fel a tölgyfa törzsére, majd a hímet. A nőstény azonnal elindult a lombkorona felé. A hím egy ideig töprengett a kéregrepedésben, majd a nőstény után indult. Utánanéztem és gondolatban üzentem neki: "Menj, haver! Tedd a dolgod!"

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 10

• Miért a pánik?

  Igazán lelassulhatna a gazdaság, és befejezhetnék a sipákolást és az esztelen frank felvásárlást a "befektetők".
  Egyszerűen fölösleges rohanni és pánikolni. Szegényen is lehet "jól" élni. A lényeg, hogy az embernek legyen egy az időjárási elemeket kizáró lakhelye, napi élelme, és ruházata.
  Egyetlen bakancsom 8 éves, és egyelőre nem is tervezem lecserélni, az újabb télen még a lábamon lesz.
  A túlzott fogyasztással kizsigereljük a természetet. A növényi és állati populációk nem bírják követni az igényeinket.
  A nyugati államok jó létét a fejlődő országokon való élősködéssel érik el.
  Hihetetlen és irtózatos, hogy mindenki lazán kezeli a "Made in China" feliratot, és bele se gondol, hogy miféle emberi kizsákmányolásnak köszönheti a technikai játékszerét.
  Szerintem nincs olyan nyugati ember, aki elviselné a kínai gyárakban a munkát.
  Ahogyan a hollandoknak már régóta kellemetlen a napszámos munka, úgy az európai bérmunkásnak is megalázó és kegyetlen lenne a kínai meló.
  A kapitalizmus rablógazdálkodásos változata mindannyiunk korai halálát fogja okozni.
  A fák sem nőnek az égig.

  Ha most nem fogjuk vissza magunkat, pár év múlva sokkal rosszabbnak fogjuk ítélni a kialakult helyzetet, az újabb nagy válságot.

  Ui.: A pénzt nem lehet megenni, ahogy a plasztik bankkártyát sem.

  Algieba 13 éve 86

• Álmodik a gyomor :-)

  

  Algieba 13 éve 38

• Júliusi eső aranyat ér

  

  A hydroinfó csapadéktérképén a sötét kékek és lilák 80-100mm esőt jelentenek. Mifelénk 100mm esett le az eltelt két hétben. Július van, nem május! Elképesztő.

  Algieba 13 éve 0

• Lovagok már pedig vannak :-)

  Egy éve az öreg hegyi bicikli elromlott. Sokáig állt a kazánszobában a sorsa jobbra fordulását várva. Annyira nem erőltettem a megjavíttatását, hiszen minden hónapban veszek bérletet, busszal jövök-megyek. Azonban eszembe jutott, hogy jó lenne kijárni Póstelekre, ami gyalog messzebb van a tűréshatáromnál. Felgyúlt a fény a sötét kobakomban, bicikli kell. Megnéztem az öreget, megállapítottam, hogy a nagy tengelynél ment szét az egyik csapágy. Szerszámok és nulla szerelési ismerettel esélyem sem volt, hogy magam javítsam meg. Segítséget kértem Ph!-s kollégámtól és Undoroid megírta válaszában, hogy nem biztos, hogy szét tudja szedni a nagy tengelyt, de a csapágycserében szívesen segít. Mint rutinos és fáradhatatlan kerékpáros jól ismeri a két kerekű, emberhajtásos járműveket. Megnyugodtam, a javítás megoldva, azonban a szétszedés még hátravolt. Kertészkedés közben pont a szomszéd kérdezett rá, hogy miért nem lát már jó ideje kerékpározni. Több sem kellett nekem, megosztottam vele a gondomat, mire ő felajánlotta, hogy megnézi mit tehet a bicikliért. A vége az lett, hogy spéci szerszámkészletével szétkapta a hibás alkatrészt és a kezembe adta a széthullott csapágyat. A golyók ide-oda gurultak.

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 7

• Csillagporból lettem, csillagok közt járok

  Az űrsikló program utolsó küldetése kapcsán napok óta gondolatok bóklásznak le-fel az elmémben és régi emlékeket tesznek elém. Például, amikor 12 évesen megkérdeztem az apámtól, hogy az a hét csillag, melyik csillagkép? A Nagy Göncöl, jött a válasz. Ekkor támadtam fel bennem a vágy, hogy megismerjem a többi csillagképet is. Bár már hamarább felkeltette az érdeklődésemet a csillagászat, amikor a 80’-as évek második felében izgatottan végignéztem életem első holdfogyatkozását. Ekkoriban tudtam meg, hogy 1999-ben teljes napfogyatkozás lesz. Hihetetlennek tűnt kislányként, hogy több mint tíz évet kell várnom az égi látványosságra. Bár már ekkor megfogadtam, hogy feltétlenül látni fogom a totalitást. Így is lett. 1999. augusztus 11-én Szatymaz mellől végignéztem életem első és talán utolsó teljes napfogyatkozását. Vagy 1997 tavaszának nagy üstököse, a Hale-Bopp, ami a Ph! avatárom garbóját díszíti, szintén életem végéig elkísérő emlék.
  Azonban a 80’-as évek közepén még csak a Napot, a Holdat ismertem, de nagyon vágytam gyarapítani az ismereteimet a csillagos égről.

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 2

• Az EU-ra rágyújtották a házat

  Európa államai, akár a ház tornácán napozó és pletykáló öregek csoportja, most eszméltek rá, hogy a hátuk mögött ég a ház. Ugyan a füstöt mér régóta érzékelték és a tűz elleni megoldásokon agyaltak, de mostanra a lángok hátba bökték őket és sietve felugráltak.

  Hihetetlen, hogy már a 2000-es évek elején a szakértők előre látták, hogy nagyon rossz ötlet eltérő fejlettségű országokat egy gazdasági unióba összefogni valódi központi hatalom és jegybank hiányában. A sok állam sokfelé szaladt a karámon belül, vagy átmászott a karám alatt... vagy a nagyobbak ráléptek a kisebbek nyakára.
  Olyanról is hallottam, hogy a nagyobb államok banki "segítsége", tőke befektetései aprították fel a gyengébbek gazdaságát, és tették egészen kiszolgáltatottá. Azonban a kamat-lufi kipukkadása két irányba csap, padlóra küldi mindkét felet.
  Most aztán futkosnak az EU-n belüli gazdasági nagyhatalmak és próbálják menteni a menthetőt, ami egyébként menthetetlen.

  Véget ért Európa Indián nyara.

  Van egy olyan érzésem, hogy Amerika is benne van a jelenlegi gondokban, beáldozza az öreg kontinenst, hogy saját magát mentse.
  Azok a rohadék "független" hitelminősítők!
  Közben mindenkit kinyír, hogy az egekbe szökő kamatok mögött már nincs valódi anyagi fedezet. Egyszerűen képtelenség kitermelni a kamatok törlesztéseit!

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 64

• Július 11: Népesedési világnap

  

  1987-ben vagy 88'-ban eme napon született meg a hivatalosan elismert, ötmilliárdodik ember a Földön. 1999 októberében pedig már a hatmilliárdodik is megszületett.
  Hamarosan meglesz a hétmilliárdodik is.
  Miért kell sírni a magyar nemzet kihalása miatt? Olyan szemellenzős panaszkodás a demográfiai helyzet miatti kesergés. Közben valahogy nem esik le az aggodalmaskodóknak, hogy nyomós okai vannak a gyermekvállalási kedv lecsökkenésének.
  A nők szerencséjére itt Európában nem férfi uralmi rendszer van, miszerint az van, amit a férfi mond. Óvszer hiányában a nők szinte folyamatos gyermekszülésre- és nevelésre vannak kárhoztatva, aztán mi, itt a fejlett világban összefacsarodott szívvel nézhetjük a csont-bőr éhező gyerekek fotóit, vagy az elűzött gyermekekét, akiket boszorkánynak nevezett ki a családjuk, egy ok miatt, hogy egy éhes szájjal kevesebb legyen a háznál.
  Van így bármi értelme a sokasodásnak, ha etetni sem tudják a kicsiket?
  Ma hallottam, hogy egy népcsoport megszállt egy menekülttábort, mert remélte, hogy ott ételt talál.
  Az optimisták komolyan elhiszik, hogy a bolygó képes ellátni nemcsak 7, hanem akár 9 milliárd embert is.
  Nem. Nem tud.
  Amint méregdrága lesz a kőolaj és a földgáz, megszűnik az energiabőség, akár a felfújt, összeroskad a jelenlegi gazdasági rendszer.

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 25

• A műsort készítették…

  

  „Szól a rádió…” Nem szól a rádió.

  Ma reggel (július 7.) nem kapcsoltam be a kis fekete táskarádiómat. Ezen sorok írásakor sem szól a Kossuth adó.
  Gyerekkoromban a nagyszüleim kedveltették meg velem a közszolgálati adót. Akármelyiküknél voltam, szólt reggeltől estig a Kossuth.
  Azonban a közszolgálati műsorokat egy tévéműsor szeretette meg velem, Déri János idejéből az Ablak.
  A tévézésről leszoktam, amikor dudvaként terjedni kezdett a két kertévének „köszönhetően” a kereskedelmi szemlélet. A piac nem érték alapú, hanem haszon. „Adj olcsó terméket dömping áron és szedd meg magadat az ostobák figyelmén!” Erre lehet mondani, hogy ilyen a kapitalizmus, mire az én válaszom, semmivel sem lehet indokolni a szemét terjedését.
  Most pedig megváltoznak vagy megszűnnek a kedvenc rádióműsoraim, amik állandóan szóltak téli favágáskor, tavasszal a kertben, vagy esténként a szobában. A Kossuth miatt ragaszkodtam hozzá, hogy még a telefonjaimban is legyen beépített FM rádió. Gyakran a telefon hangszórójából szólt a rádió.
  Tudom, butaság lógatni az orromat. Viszont egy állandó eleme tűnik el az életemnek. Ezért vagyok szomorú, ezért a síró smiley.

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 35

• A biztosításról

  A jelenben tett lépéseinkre szintén igaz, hogy sok kicsi sokra megy. Például napi egy csomag cigi vezethet tüdőrákhoz, de csak napi tizenöt perc kocogás akár tíz évvel hosszabbíthatja meg az életünket. Ez így van a jövőre vonatkozó nagyobb tervünkkel is, amit elérhetünk sok kicsi megtakarítással. Sokan negatívan gondolnak a biztosítási tanácsadókra, holott a biztosítás a mai világban az egyik legjobb befektetés. Eme tény ellenére mégis a biztosítási tanácsadókra púpként gondolunk, és igyekszünk elkerülni őket. Egyrészt mély meggyőződésünk, hogy teljesen fölöslegesen akarnak hónapról hónapra pénzfizetésre kötelezni minket, másrészt utálatos dolog a részükről, hogy a biztosítási szerződéssel emlékeztetni akarnak minket a halandóságunkra. Mindkettő téves kapcsolás. Manapság a biztosítási termékpaletta jóval szélesebb, és a befektetési jellegű életbiztosításokkal mi magunk járunk jól. Ha pedig beüt a balszerencse, akkor a szeretteink nem kerülnek a szegénységi küszöbre. A rokonságon belül van példa rá, hogy egy jól megválasztott életbiztosításnak köszönhetően a családfő váratlan halála után egyedül a gyásszal kellett szembenéznie a gyermekeknek, de a nyomorral nem.

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 0

• Táskamánia

  

  Amikor Nóra húgom előhozta a táskát, fülig szaladt a mosolyom. Ha nekem kellene táskát varrnom, használhatatlan és csúf anyagkupac lenne a végeredmény. Persze lenne benne egy nagy zseb, amibe pakolni lehet, de a kinézete és a tartóssága erősen kérdőjeles lenne.

  A saját varrási képességeimre gondolva, áhítattal vettem át a tökéletes kézi munkát. Ilyen táskát boltban sose kapnék! Nóra húgom ismerve engemet, a virágmániámat, direkt virágmintás anyaggal vonta be a táska két oldalát. Az alja és keskenyebb oldalai műbőrből vannak. Hihetetlenül precíz munka, pedig a húgomnak a két kezén kívül csak egy varrógépe van. Senki más nem segíti az alkotásban.
  Annyira kreatív, hogy nincs nála két egyforma táska. Mindegyik táskája egyedi! Anyagában, színében, méretében.

  Aki garantáltan egyedi táskát óhajt magának, keressen privátban, és megadom a húgom telefonszámát. A hugi várja a rendeléseket. Én pedig örömmel közvetítek.

  A mai tömegtermeléses korszakban értéknek tekinthető az egyedi termék. Ami pedig különleges, annak birtoklása és használata örömmel teli.

  Algieba 13 éve 0

• Viszlát, álmok!

  

  Harminc év után lezárul életem első harmadát kitöltő űrprogram. A Challenger 1986-os katasztrófája hívta fel a figyelmemet az űrsiklókra. Ekkor kezdtem el igazán figyelni az űrsiklós hírekre. Ugyan már korábban tudomást szereztem a létezésükről az 1981-es kiadású Búvár zsebkönyvből, az Űrhajózás címűből, amelynek 28-as tábláján rajz látható az új űreszközről.

  "A nyolcvanas évek új űrhajózási eszköze a többször felhasználható űrrepülőgép lesz. A szokásos repülőgépektől abban különbözik, hogy hajtóművei rakéták, így nemcsak a földközeli atmoszférában tud közlekedni, hanem a világűr körülményei közt is. Az űrrepülőgép alkalmas műholdak és más űreszközök pályára állítására, sőt visszahozatalára is, emellett át tudja venni az űrhajók legtöbb feladatát."

  [Wikipédia szócikk, "Space Shuttle"]

  1981. április 12-14. között a Columbia sikeres tesztrepülésével indult el a program. Ez volt az STS-1. 2011. július 8-án az Atlantis indul el 4 fős legénységgel az STS-135-ös küldetésre. Az utolsó lesz.

  Folytatás...

  Algieba 13 éve 57