1987-ben vagy 88'-ban eme napon született meg a hivatalosan elismert, ötmilliárdodik ember a Földön. 1999 októberében pedig már a hatmilliárdodik is megszületett.
Hamarosan meglesz a hétmilliárdodik is.
Miért kell sírni a magyar nemzet kihalása miatt? Olyan szemellenzős panaszkodás a demográfiai helyzet miatti kesergés. Közben valahogy nem esik le az aggodalmaskodóknak, hogy nyomós okai vannak a gyermekvállalási kedv lecsökkenésének.
A nők szerencséjére itt Európában nem férfi uralmi rendszer van, miszerint az van, amit a férfi mond. Óvszer hiányában a nők szinte folyamatos gyermekszülésre- és nevelésre vannak kárhoztatva, aztán mi, itt a fejlett világban összefacsarodott szívvel nézhetjük a csont-bőr éhező gyerekek fotóit, vagy az elűzött gyermekekét, akiket boszorkánynak nevezett ki a családjuk, egy ok miatt, hogy egy éhes szájjal kevesebb legyen a háznál.
Van így bármi értelme a sokasodásnak, ha etetni sem tudják a kicsiket?
Ma hallottam, hogy egy népcsoport megszállt egy menekülttábort, mert remélte, hogy ott ételt talál.
Az optimisták komolyan elhiszik, hogy a bolygó képes ellátni nemcsak 7, hanem akár 9 milliárd embert is.
Nem. Nem tud.
Amint méregdrága lesz a kőolaj és a földgáz, megszűnik az energiabőség, akár a felfújt, összeroskad a jelenlegi gazdasági rendszer.
Egy miatt örvendezek, hogy a primitívebb korszakba való visszacsúszást nem fogom megélni, és nem lesz "uram", aki helyettem hozná meg a döntéseket. Vígan el tudom cseszni önerőből is az életemet. A gyerek lenne a cseresznye életem megsavanyodott orosz krém tortáján.
Igazán fel lehetne fogni, hogy vannak nők, akik nem és nem akarnak gyermeket.
Sokkal több okot tudok felsorolni a gyerek ellen mint mellett. Elsőre elég csak végignézni magamon, és egyből elmegy a kedvem a sokasodástól.
Algieba oldala
