Ez nekem új.
Nem lesz többé űrsikló?
Akkor mivel fogják szállítani az utasokat gazdaságosan?

"Légy olyan, mint bárki más, tégy olyat, mint senki más."

Bármilyen hihetetlen is, de egy fejlettebb űrsikló családdal

[ Szerkesztve ]

Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???

ruszki rakétákkal

Ha lesz valami belőle. A NASA költségvetése béka segge alatt van, és valszeg az amik kiszállnak az ISS-ből is. És mivel ők a legnagyobb finanszírozók, az gáz lesz.

Most egy darabig visszatérünk a Szojuz rakétákhoz. Olcsók, megbízhatóak és tömegben vannak. Csak hát fejlődni kéne, mert ez most egy lépés hátra volt...

Félek, ha nem lesz hamarosan új űrverseny akkor lehozzák az ISS-t is és ennyi lesz egy darabig. Márpedig miért lenne? Régen presztízs volt, most meg nem az valamiért. Hasznot nem hoz, csak viszi a pénzt, ki fektetne bele?

Szomorú dolog ez, főleg, hogy az amik szarnak bele, mikor nekik lennének a legjobb lehetőségeik a dologra...

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

volt rá a constellation programjuk, de befuccsolt.

most a spaceknight programot várják nagy reményekkel....

ontopic: [link]

[ Szerkesztve ]

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

Félek, ha nem lesz hamarosan új űrverseny..

Ez ma kizárólag Kínán múlik.
Néhány éve egészen jól mozgolódtak, bár mostanság kevés hírt hallani.
Az a kérdés mikor unják meg a szondákat, és indulnak meg személyesen.

Tisztán emlékszem minden előző életemre, ezért nem hiszek a reinkarnációban!

Nem nagyon hiszem, hogy Kína tenne bármit is ez ügyben. Pénze lenne rá, technikája kevésbé, de 10 év alatt bele lehet jönni, főlg h az oroszokkal jóban vannak. De minek tenné? Értelmetlen energia és pénzkidobás.

Ellenben az oroszok építenek a bajkonúr helyett saját kilövőt.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Ideje lenne átlépni a Naprendszerünk küszöbét.

Az is nagy eredmény lenne, ha végre visszatérnének a holdra.

Never let your sense of morals prevent you from doing what's right.

Naprendszer küszöbét? A Marsra jussunk el akkor előbb, több éves utazás nélkül.

Keress rá erre: Tiangong–1

Tisztán emlékszem minden előző életemre, ezért nem hiszek a reinkarnációban!

Az űrsiklók nagyon költséges és veszélyes űreszközök. 5 aktív példány volt, a hatodik, az Enterprise pusztán légköri tesztelésre volt alkalmas, űrrepülésre nem készítették fel. Az 5 aktív példányból kettő megsemmisült. Ez azért elég baljós. Szóval nagyon helyes, hogy a NASA 30 év után végkép leállítja az űrsiklókat. Nagyon szeretem eme madárkákat, sok indítást és leszállást megnéztem online, és egész életre szóló élmény számomra, hogy online nézhettem a Hubble-űrteleszkóp utolsó, harmadik szervizküldetését 2009 májusában. A szobám egyik falát a 2010-es NASA fali naptárjának képei díszítik. Az egyik kedvenc filmem a NASA reklámnak tekinthető Armageddon. Azonban a mély szimpátiám ellenére is helyes döntésnek tartom az űrsiklók nyugdíjazását.

Az igazi, emberes űrutazásra még nagyon sokat kell várnunk. Sőt, még a fiktív unokáim sem élik meg, hogy átlépje az emberiség a Naprendszer küszöbét.

A Voyager 1. 1977. szeptember 5-én indult el hosszú útjára a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz. 2010. december 4-én 17,4 milliárd kilométerre volt a Földtől. A legközelebbi csillag, a Proxima Centauri cirka 40 billió kilométerre van. Ez "csak" 4,3 fényév. Csekélyke távolság a Tejút nevű galaxis kb. 100,000 fényéves átmérőjéhez mérten.

Éppen csak megkaristolva az űrutazással kapcsolatos problémákat, egyből látható, hogy mennyire elszállt sztorik a sci-fik. Azonban mélyen belegondolva, nincs is értelme a csillagközi utazásnak. A Föld bolygó egy minden extrával felszerelt égitest. Ha mi emberek megfékezzük az állati mohóságunkat, akkor igazán hosszú és virágzó jövő vár a civilizációnkra.

A Mars-expedíció pedig 50 éven belül meg fog valósulni, mert ez azért továbbra is státuszfényező vállalkozás a gazdasági hatalmat birtokló országok számára.

A csillagközi űrutazásnál a hogyan? kérdés mellett ott van a hová? is. Tényleg, hová menjünk? Alapvetően most is utazunk a csillagközi térben a Föld bolygóval. Hiszen a Nap évmilliók alatt körbejárja a Tejút peremvidékét és persze viszi magával a bolygóit is.

Talán nem is a távolságokkal, az utazások időtartamával van a fő baj, hanem a saját fizikai korlátainkkal. Evolúciós ugrásra lenne szükségünk minden tekintetben. Pl. jobban kéne bírnia a testünknek a "kozmikus" sugárzást. Sokkal hosszabbnak kéne lennie az életkornak. A gondolkozásmódunknak is meg kell változnia. Amíg fegyverkezésre jóval többet költenek a fejlett államok mint űrkutatásra, vagy egyéb kutatásra, addig semmiképpen nincs rózsaszín jövője a csillagközi űrutazásnak.

[ Szerkesztve ]

A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

"Azonban mélyen belegondolva, nincs is értelme a csillagközi utazásnak."

Ez után a sor után, ezt olvasva:

"A gondolkozásmódunknak is meg kell változnia."

Teljesen egyetértek veled

Én így elsőre inkább annak örülnék, ha nem a naprendszer küszöbét lépnénk át, hanem eljutnánk a (vélhetően mikroszkopikus) élet lehetséges megjelenési helyeire (pl. Mars, Europa, Titán).
Még saját naprendszerünk bőven tartogat megismerni valókat, hisz azért nem olyan kicsi ez, hogy a 8. bolygónál véget érjen.

Ez....e...ee...ez egy.... ez egy FOTEL???

Amíg nem lesz Űrliga meg fűszerfüggő navigátorok, addig nehezen fogunk nagy ugrásokat tenni. A legközelebbi csillag melyik is? A Szíriusz? Az is ha jól tudom 19 fényévnyire van tőlünk. Még ha mehetnénk annyival, akkor is egy emberélet lenne az oda-vissza út. És szinte biztos, hogy nincs terra formálható bolygója

Magából a méreteiből adódóan, a világűrt nem lehet kolonizálni, vagy ha tudnánk is, az emberiség elszórt csoportjai nem tudnának egymásról semmit (aztán feledésbe is merülnének, hogy máshol is vannak emberek).

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Úgy tudom felhagynak az űrsikló vonallal, Az Orion projekt veszi majd át a helyét. Addig pedig a ruszkik viszik ki az utasokat, motyókat.

Az ellenség? Ő is kötelességtudó volt, akár te. Vajon mi volt a neve? Honnét jött? Valóban gonoszság ült a szívében? Miféle hazugságok sodorták ily távol az otthonától? Maradt volna inkább odahaza...,békében. A háború mindnyájunkkal végez.

A Voyager 1 nem jó viszonyítási alap.
Azt még kémiai hajtóművel indították útnak. A ma használt ion hajtóművek nagyobb sebességre tudják gyorsítani a szondákat. bár az kétségtelen, hogy teljesítményüknél fogva nagy tömeg gyorsítására alkalmatlanok.
De a Voyager 1 mégiscsak történelmet írt, mert az első ember építette eszköz, ami átlépte a naprendszer határát. Arról nem is szólva, hogy a korának technikai színvonal tökéleteset alkottak. Ismeretlen körülmények közé tervezték, és üzemképes is maradt.

Az elő szervezet érzékenységével nincs nagy gond. Ez megoldottnak tekinthető a természet másolásával. Mágneses térrel védőburok képezhető az űrhajó körül. A Föld esetében is működik ez a típusú védelem.

Van egy nagy félreértés az űrkutatás költséghatékonyságát tekintve. Ugyan azt a típusú közlekedési eszközt sorra felküldeni nem olcsó, az biztos.
De a következő cél eléréséhez szükséges kutatás és fejlesztés költségét visszatermeli a kutatásban elért eredményekből származó technológiai fejlődés.
A ma mindennapi használatban lévő eszközeink jelentős része profitál az űrkutatásból. A legegyszerűbb teflonos serpenyőtől kezdve, az üzemanyagcellás tengeralattjáróig, az Apollo programnak köszönhető, a létezése. Állítólag minden kutatásba fektetett összeget vissza termelt már a technológiák polgári életbe való átültetése.

A megismerési vágyon túl, van egy hatalmas erő, ami a világűr felé lök minket.
A Föld bolygó nyersanyag készletei végesek. A szerves nyersanyagokat vélhetően nem tudjuk pótolni, de a szervetlen eredetű nyersanyagokból egy egész bolygórendszernyi áll rendelkezésünkre, csak el kell menni érte.
Belátható időn belül nagyon menni is akarunk majd. Már most is, csak valami hatékony hajtóművet kellene kitalálni. Ha a űrrepülő eszközöket csónaknak tekintem, legalább az evező felfedezéséig el kellene jutnunk, hogy a szomszéd szigetre át tudjunk evezni.

Ígéretesnek tűnik a napszél hasznosítása. Bár a fékezéssel még vannak gondok. Vagy belerongyolunk a célbolygóba, vagy elszállunk mellette.
Az is egyértelmű, hogy a földön nem tudunk komolyabb űreszközt építeni. A Hold látszik a legalkalmasabb helynek erre a célra. A gravitáció ideális, nincs súlytalanság, viszont könnyen elhagyható a gravitációs tere. Ha hajóépítéshez szükséges nyersanyagokat is találnák a holdon, hamar oda akarunk költözni.

Tisztán emlékszem minden előző életemre, ezért nem hiszek a reinkarnációban!

Az utolsó küldetés emblémájában benne van az omega, a görög ábécé utolsó betűje mint a vég jele, és a NASA logója.
Szép.

Véget ért egy korszak, azonban biztos vagyok benne, hogy lesz új űrprogram.

Az űrsiklók sokakat megihlettek. A vágy jelen van. Tutira megy tovább az emberiség, és lesznek újabb űrhajók. Az űrsiklók inkább űrcsónakok voltak. Persze ettől még a kedvenceim.

A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Most itt mire gondolsz konkrétan?
Mert ha jóltudom a mostani űrsiklókat nemfogják helyettesíteni semmivel sem.
Igen, lesz helyettük Orion. Ami nagyjából a 60-70-es évek űrkapszulájának modern megfelelője. De ezt semmiképpen nem lehet űrsiklónak nevezni. Tovább úgy olvastam, hogy majd csak valamikor 2014-2015-ben lesz az első éles fellövése.

Egyetértek az előttem szólókkal. Ha sürgősen nem lesz itt nagy verseny e téren, akkor véges határidőn belül elfelejthetjük a komolyabb áttörést az űrben.
A történelemből tisztán látszik, hogy a Holdra szállás után mennyire visszafogták a Nasa-t.
Majd a hidegháború végétől gyakorlatilag egy nagyon lassú leépítés zajlik. Évről évre csökkentik a költségvetést. A Hubble és pár mars szondán kívül semmi jelentőset nem tudtak felmutatni / létrehozni.
Gondoljunk csak bele. Előtte ott volt a Holdra szállás, a Skylab, a Voyager, Pioneer szondák, majd jött az űrsikló. És gyakorlatilag a Hubble-t is még a hidegháború előtt kezdték el tervezni.
Az egyetlen igazán jelentős dolog az az ISS volt, de az meg egyrészt nemzetközi összefogással készült és elég nagy bukta lett.

Én még egyedül a JWST-ben bízok. De az is majd csak 2014 körül kerül fel a helyére.
A Nasa és mások is a magáncégekben bíznak, mint akik viszik majd tovább az űrhajózást és beindítják a "bizniszt". Na hát én ezekben nem bízok.

Ja, és félreértés ne essék. Nem vagyok az emberes űrutazások ellen. Csak jelen technikai szint és az ebből adódó lehetőségek mellett nem sok értelmét látom.
Az Orion pedig nem fejlődés. Talán visszafejlődés sem.

Viszont elég ha megnézzük: 1961-ben jutott elsőként ember az űrbe. Majd 1969-ben mindössze 8 évvel később már a Holdra!
Most meg ott vagyunk, hogy az első űrsiklót 1981-ben lőtték fel, az utolsót meg ma 2011-ben. Eltelt 30 év és mi változott? Mert gyakorlatilag semmi.
Az űrhajó képes felvinni egy 6 fős személyzetet - meglehetősen mostoha körülmények között - valamint egy jókora rakományt az űrbe, majd biztonsággal visszatérni. Gyakorlatilag 1981-ben is ugyanezt tudta. Azóta érdemben semmi nem változott.

Szóval itt nagyon jól látszik, hogy az emberiség kb három okból kifolyólag képes a fejlődésre.
Első a háború - vagyis kényszer hatása -, második a verseny és harmadik a pénz.
Az űrkutatás mára már mindegyikből "kifogyott". Nincs űrfegyverkezés, nincs kivel versenyezni, és nincsenek benne milliárdos profitok, csak milliárdos költségvetések. Persze lenne benne profit, ahogy a Raucher kollega is leírta. Viszont a befektetők nem szívesen fektetnek ilyen kockázatos és hosszútávú dolgokba.
Na meg aztán valljuk be az akkumulátoros csavarozógépekből nemsok jutalékot kap a Nasa, holott azt is ők találták ki, az űrben történő munkára élősként. Ma meg már ott van szinte minden férfi barkácskészletében.
Tehát nagyon sokat adott nekünk az űrkutatás, pénzben talán ki sem fejezhető. De a befektetők nem erre "izgulnak" meg azért tényleg igen kockázatos terület ez.

Szomorú, hogy a felfedezés a kutatás és a tudás szerzés már nem elég indok a fejlődésre és a befektetésre.

"Szomorú, hogy a felfedezés a kutatás és a tudás szerzés már nem elég indok a fejlődésre és a befektetésre."

Ne legyél letörve.
Bármikor jöhet egy olyan felfedezés, ami miatt nagyon is érdekessé és értékessé válhat a világűr "meghódítása".

Az űrsiklók egy célra jók voltak. Az ISS elkészült. További ellátása az üzemideje alatt a megbízható Szojuzokkal teljesen megoldható.

Az űrsiklók nagyon drágák és veszélyes voltak. 5-ből 2 megsemmisült.

A felszabaduló erőforrásokat, amik eleve megcsappantak a gazdasági válság hatására, más területekre lehet átterelni.

Én maximálisan bizakodó vagyok, és hálás vagyok ezért a 30 évért.

Gondolj bele, hogy a felbocsátott űrtávcsövekkel mennyi nagyszerű felfedezéssel gazdagodtunk! Elképesztő mértékben gyarapodtak az ismereteink a Világegyetemről.

Az utolsó indításnál tolongó emberek száma is mutatta, hogy nagyon is vonz minket a világűr. Semmi para. Lesznek itt még "csodák".

Szerk.: Nekem könnyen megy "űrhajónak" látni a Földet, hiszen a Nap a környező csillagokhoz mérten cirka 20km/s sebességgel halad a világűrben és természetesen viszi magával az egész naprendszerét. Szóval mi is utazunk 20km/s sebességgel. Hogy ez kevés, meg lassú? Mihez viszonyítva? Oké, ciki, hogy életünk rövidke ideje alatt semmi sem lett a sci-fi írók nagyon elszálltnak bizonyult álmaiból, de gondoljatok bele, hogy az emberi történelem alatt mennyi ismerettel gazdagodtunk a minket körülvevő világról! És az ismeretek nagyon nagy részét az eltelt száz év alatt gyűjtötték össze a szorgalmas kutatók, tudósok.

Elég csak a közösségi tudástárba, a Wikipédiába belenézni, és elképesztő tudásanyagban lubickolhat a fogékony elme.

Ha meg tudjuk őrizni a fajunkat, nem irtjuk ki egymást, akkor igen is képesek leszünk minimum a naprendszert belakni.
Bár beletelik pár száz évbe. De semmi baj! Az a lényeg, hogy tanúja, részese lehettem a hosszú útnak. Hiszen most is utazunk, csak nem úgy, ahogy megálmodták a sci-fi írók.

[ Szerkesztve ]

A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

A Hubble űrtávcsővel is sok a huzavona. A NASA le akarja váltani az egészet, mert öreg, és amiket felszoktak küldeni újabb komponenseket, érzékelőket stb az csak egy gányolás, attól még az egész régi lesz. Ma már 10x olyan jót tudnának felküldeni, ami sokkal szebb képeket tudna csinálni, többet, pontosabbakat.

A költségvetés viszont nem engedni. Erre az szokott a válasz lenni, hogy a Hubble is elég jó és a kis pénz amit adnak rá, elég a fejlesztésre.

De ha belegondolok, hogy a 99-es Mi micsoda? (ha 99-es, kb annyi) könyvemben azt írták, hogy pár éven belül fellövik a Hubble utódját, akkor elszomorodok. Volt ott 4 (négy!) űrteleszkóp terv, és azt írták még több lesz. (Jó, a Chandreshekharból lett valami, de az is ilyen Hubble féle dolog, hogy 5 évre küldték fel, de mivel nincs pénz, ezért fent tartják gányolni).

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Keress ra a James Webb teleszkopra. Asszem 2014 korul lovik. A tukre 6-szor akkora mint a Hubble-e!
Szoval meg nincs minden veszve. Igaz a JWST asszem infra tartomanyban erzekel majd, mig a Hubble inkabb a lathato tartomanyban.

Persze persze, sokmindent elértek. Nem is tagadom. Csal "látva" a 60-as 70-es évek fejlődéseit nagyon keveslem ahhoz képest.
És ugye, mint minden sci-fi rajongó én is jobban örültem volna ha az akkori fejlődési sebesség folytatódik.
Gondolj bele, a 70-es években már megvolt a terv a Marsra szálláshoz. Persze az egész ország gazdaságát tönkre vágta volna, de a lényeg, hogy kivitelezhető lett volna már akkor.
Ha megnézed az akkori sci-fi írókat, illetve "jövőkutatókat", akkor még csak jóslókat azt látod, hogy a 2000-es évekre már rég Holdbázist képzeltek, menetrend szerinti járatokkal és hasonlók. Nyilván azért képzelték mindezt ilyen "korai" időszakra, mivel az akkori fejlődés menetéből erre lehetett következtetni. És teljesen reális következtetések voltak, csak nem számoltak azzal, hogy a verseny véget ér, a hidegháború véget ér és gyakorlatilag senkinek nem áll majd érdekében a támogatásuk.
További szomorúság, hogy az amerikai népnek sem tetszett, hogy milliárdokat költenek űrkutatásra. Részben persze igazuk volt, de szerintem ez fontosabb lett volna, mint mondjuk a hajléktalanok elhelyezése vagy hasonló...

Az űrsiklót nem kifejezetten az ISS építésére tervezték : ) Persze az is benne volt a pakliban.
Drágának drága, de még így is a legolcsóbb alternatíva a saját kategóriájában (főleg mivel nem létezik másik űrrepülő ).
Veszélyesnek pedig csak annyira veszélyes, mint bármilyen másik ember építette szerkezet. Mindkét baleset valamilyen szinten emberi, szervizelési hiba miatt következett be. Talán a Challangernél volt némi tervezési hiba is, de a legutóbbi egyértelműen emberi hiba volt. A visszatérés előtt napokkal tudtak a hibáról és arról is , hogy az esetleg gondot okozhat. De nem foglalkoztak vele annyira. Kijavíthatták volna még az űrben, vagy akár egy másikat is felküldhettek volna a legénységért.

Tehát ilyen hibák a jövőben is bármikor előfordulhatnak akármilyen szerkezetnél. Több odafigyelés és mégprecízebb munka szükséges. Persze ilyen költségvetéssel és ekkora nyomással nem is csodálom, hogy néha becsúszik 1-1 baki.

Ezt nem értem. Azt látom mindenütt mintha mindenféle űrbéli utazás lezárult volna. Ugye lesz még olyan hogy kijutunk az űrbe, holdra, Marsra? Most valami korszerűbb hajót akarnak építeni és azzal kimenni az űrbe nem?

"hacsak nem jön a jó tündér break utasítás képében..."

Az ISS, önmagában is érdekes képződmény. Az egymásnak feszülő világhatalmak ebben az állomásban találtak kockázatmentes utat, a megbékülés irányába.

(#18) Иван:
Nem vettem kötekedésnek. Ráadásul igazad is volt ez ügyben.
Én továbbra is Kínában bízok. Talán beindítják a versenyt. Ha mégsem, akkor csak a gazdasági kényszer okán indul be újra egy űrprogram..

Tisztán emlékszem minden előző életemre, ezért nem hiszek a reinkarnációban!

Hát Herbert szerint ~13000-ben már ki lesz írtva az összes gondolkodó gép. Bár szerintem egyelőre fel kéne őket találni.

Az igazság az, hogy azét nem építenek holdbázisokat meg hasonlókat, mert nincs értelme. Gazdasági hasznot nem húz, presztízs értéke meg nem éri meg a ráfordítást. Jobban megéri abból a pénzből akkor már fegyverkezni. Szomorú, de így van. Ki a fene fordítana dollár százmilliárdokat kétes kimenetelű holdbázisokra? Kockáztatva az eladósodást a semmiért?

Az űrkutatás egyelőre több pénzt visz, mint hoz és ez dönt.

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

Én is ezt a belassulást fejtegettem valahol régebben. Gondolom, hogy nem mindenki szerette az űrkutatásnak hívott pénznyeldét, de szerintem értelmesebb ebbe beleölni a pénzt, mint fegyverekbe.
Amúgy meg hogy mi az igazság, az jó kérdés. Lehet, hogy le vagyunk ragadva ezen a szinten, s ennyi. Vagy már rég eljutottunk a Marsra, csak nem publikus.
Elmélkedni, képzelődni lehet. Szerintem.

Amúgy én is sajnálom valamilyen szinten, hogy nem lesz több kilövés, mert a hibái ellenére nekem nagyon tetszett ez a jármű.

"...In a struggle to be happy and free, swimming in a primitive sea..."

Nincs már fejlődés....már nem tudják felhasználni a német fejlesztéseket a II.VH.-ból... Lassan törvényszerű a 3.VH.

Annyit mondok...átfogjuk!

Hát szerintem egyelőre esélyesebb akkor már inkább egy újabb hidegháború, kína és a nyugat közt semmint egy vh.

"Az űrsiklók nagyon drágák és veszélyes voltak. 5-ből 2 megsemmisült."

134 küldetésből 133 sikeres, kettő katasztrófával végződött. Mindezt öt legyártott eszközzel.

Egy újra felhasználható eszköz minden esetben drágább, mint az egyszer használatos.

A Szojuz-okkal 176 indítást hajtottak végre (meg nem számoltam ebből mennyi volt sikertelen, de volt indítóhelyen felrobbanás, és egy halom sikertelen dokkolás, ami miatt a feladatok végrehajtása nélkül tértek vissza) 1967-től napjainkig, azaz 44 év alatt. 4-et évente. A Space Shuttle esetén 4,46 az éves átlag, szóval a jelentősen bonyolultabb megvalósítás ellenére a rendelkezésre állása magasabb volt. És ugye a 176 eszköz mindegyike elveszett.

Emellett nem szabad elfelejteni, hogy bizonyos küldetéseket (pl a HST javításait) nem is lehetett volna más eszközzel végrehajtani. Szóval hiába semmisült meg kettő, a program ettől függetlenül sikeres volt.

Szerintem is sikeres volt az űrsikló program. Ebben vita nincs köztünk.
Azonban a Challenger és a Columbia elvesztése megtörte a lendületét. A balesetek után jóval kevesebb lett a küldetés.
Ideje volt befejezni.

A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Igen, megtörte a lendületet a két katasztrófa. De ez a törés mind a két esetben a nem megfelelő reakciónak tudható be. Természetes, hogy egy ilyen esemény után repülési tilalmat rendelnek el (ez így van mindenhol, a polgári és a katonai repülésben is). Csak egyrészt nagyon sokáig tartottak a vizsgálatok (láthatóan valaki(k)nek érdeke volt elhúzni), másrészt az intézkedések is lassan történtek utána. A Challenger esete után idővel normalizálódott a program.

A Columbia már érdekesebb. Igazából a habdarabok leválása akkor kezdett problémát okozni, amikor elhagyták az üzemanyagtartály festését (tömegcsökkentés). Addig nem volt vele probléma. Utána gyakorlatilag minden egyes küldetésről jelentősen sérült hővédő burkolattal tértek vissza az orbiterek. A Columbia esete lényegében a legrosszabb forgatókönyv: kellően nagy habdarab, kellően rossz helyen, kellően nagy erővel találta el a sárkányt. Ami a "vicc", hogy mindez szerkezeti szilárdságban nem okozott problémát. Ha okozott volna, akkor a Columbia szárnya már felszállás közben leszakadt volna. Ergo maga a szárny nagyon is jól lett méretezve. A plazma már egy másik téma, az bizony kellemetlen. Ha idejében észrevették volna, akkor elkerülhető lett volna, de senki nem gondolt rá, hogy ekkora probléma lehet (lásd, minden orbiter sérült visszatérése).

Egyébként a hővédő bevonat felújítása volt minden egyes küldetés előkészítésének az egyik legfontosabb fázisa. Olyan, mint az alacsony észlelhetőségű (bulvárosan: lopakodó) repülőgépek esetén a radarabszorbens bevonat. Az F-117A-nál a repülésre előkészítés jó részét ennek a javítása tette ki, ráadásul speciális körülmények és eszközök szükségességével. A B-2 és az F-22 esetén már alig kell foglalkozni vele, és a felvitel sem problémás. Ugyan ezt a lépést kellett volna megtenni a Space Shuttle esetén is. És ami már tényleg vicc: minden rendelkezésre is állt hozzá. Az újfajta hővédő ötvözeteket (igen, nem szilikátalapú, hanem fém) már az X-15A2-n is kipróbálták. Amúgy bevezetni az X-33-on, majd a Venture Star-on akarták bevezetni. De ezeket ugye törölték.

Dany007: Mert ugye '62-ben aztán olyan messze álltunk a III. vh-tól...

Egyébként meg a hidegháború idején is volt kereskedelem a két fél között, részben egymásra szorulva. Pl az amerikaiak vettek egy halom titánt a szovjetektől, amiből megépítették az A-12-ket, majd az SR-71-eket.

[ Szerkesztve ]

Igen, akár a 80-as évek elejét is említhetnénk.
Sok olyan időszak volt az elmúlt 50 évben amikor hajszálnyira voltunk a 3.vh-tól.

"Egyébként meg a hidegháború idején is volt kereskedelem a két fél között, részben egymásra szorulva."

Oké, de a kollega a 3. vh-ról beszélt, tehát nem hidegháborúról. És gondolom a britek se üzleteltek a németekkel az Angliai csata közben
Szal azért a hideg és a melegháború közt igen nagy különbségek vannak.

Szerinted a németek honnan szereztek gumit a II.vh alatt? (A szövetségesektől vették ilyen-olyan módon, sok esetben technológiák átadásáért cserébe.)

A hideg és a szokványos háború között mindössze annyi a különbség, hogy előbbi esetében a két fő "hadviselő" fél között nincs közvetlen, deklarált harcérintkezés.

Ne feledd elég egy 1x indok vagy egy mondvacsnált indok is !

Németország legnagyobb vesztesége az volt (és ezért is helyeződött át a technológiai hangsúly amerikába), hogy elüldözték a zsidó tudósaikat. Márpedig ők elég okosak és sokan voltak. Meg persze sok nem-zsidó is utánuk ment. Arról nem is beszélve, hogy aki nem-zsidó volt, azt is cseszegették mindenféle hülyeséggel (árja tanulmányok, intézeti átnevezések, propaganda, meg ilyen hitler-féle "tanítsuk a kutyát beszélni" projektekkel").

A lehetőségek nagysága és a tolerancia, önmegvalósításra épülő környezet spanolja a tudományos életet és ebben az USA vezető.

Dany007: a németek az angol gyarmatokról igen sok nyersanyagot vettek, ál-cégeken keresztül. A náci németország egyik legnagyobb problémája a folyamatos nyersanyag hiány volt. Pechükre, az oroszoknak és az angolszászoknak volt a kezén a világ nyersanyag tartalékainak jelentős hányada...

daa-raa: a többfázisú rakéták lehulló részeit nem szedik össze? Vagy megsemmisülnek? Csak mert az űrsiklók nagy üzemanyag tartályait (a nagy barna + két kicsi fehér) kihalásszák a tengerből.

Mellesleg érdekes dolog, hogy az oroszok miért építenek új űrközpontot és kilövőállást. Miért éri meg nekik ennyi pénzt befektetni?

UI: a Burán programot kéne újra előszedniük a ruszkiknak, az tuti felhevíteni a kedélyeket

i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2

csak a fehéreket halásszák ki, a barna megsemmisül a felsőlégkörben.

és a többfokozatú rakétáknak max. az első fokozata esik vissza, a többi a felsőbb légkörökben elég, vagy pedig űrszemét lesz belőle.

"Szólítson csak Cirminek." | B&B XI | 3D nyomtatás Bp és környéke |

Csak a gyorsítófokozat újrahasznosítható, a többi már a légkörön kívül válik le, ezért elég.

A két kicsi fehér nem üzemanyagtartály, hanem gyorsítórakéta.

Az oroszok pedig azért építenek új űrközpontot (egyébként Bajkonur-nál kedvezőtlenebb helyen), mert a kazahok nem gyenge használati díjat kérnek érte. Pár évtized távlatában már jobban megéri a saját kozmodrom, még a magasabb indítási költségek mellett is.

Nem hiszem, hogy a Buran bármilyen kedélyeket felhevítene. Azt gyakorlatilag a nulláról kellene újrakezdenie az oroszoknak.

Bizonyíthatóan igen.

És az űrben nincs légkör sem, ezáltal közegellenállás sem, ami csillapítaná szegény zászló lengését... Amikor letűzték a zászlót, meg is lengették, csak a saját minimális súlya fékezte a lengést. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem elemi fizika, ami ismeretének a teljes hiánya mondat ilyet emberekkel. A "cáfolatok" ~100%-a ezen az ismerethiányra épül.

Persze nulla fizikaismerettel bármit el lehet hinni, és erre építve bármit el lehet hitetni az emberekkel.

[ Szerkesztve ]