Pont van egy százas a jófogáson, de inkább 130-150 között mennek amiken van valamennyi gari is. Tudom, mert én is ezt terveztem venni, s figyeltem egy ideje őket. Szóval a kérdés az, hogy a vevőnek megér e több pénzt, hogy garis. Mondjuk a 180-at én is sokallom. Lehet megnézném én is a 100-ast, s a 80-ból meg már kitellne mellé pl egy Sony SEL 55-210-es obi, így két obival már heppi

"Az A6000 még mindig kiemelkedően jó gép, a kitobija meg mintha nem is kitobi lenne "

Félek, hogy ezt valamilyen pozitív tartalommal értetted a 16-50-re, mert legjobb tudomásom szerint általánosan elfogadott nézet szerint talán a leggyengébb kitobi a kb 10-15 éves távlatban kiadott kitobik között.

Mindig fikáznak valamit én meg a többivel is teljesen jól el vagyok. Sonynak az újabb kitje is bejön, már csak vázat kellene hozzá vennem. 10-15 éves távlatban van azért ŰPentax is, annak is jó cuccai voltak, Canon meg sokszor hozta a szásosat, míg a többi kitobi teljesen jó volt, addig ott arra lehetett használni, hogy kipróbáld a vázat az működik-e :-D

Sziasztok,
egy éttermi asztalhoz ültetnek majd két modellt akik fogyasztanak és ezt kellene fotózni. 2 db rendszervakum , 60*60 és 80*80 softboxom, 80-as reflex ernyő, és boom állványom van(felülről, hajfény). Hogyan állítanátok be a világítást, egy vaku felülről és egy szemből, vagy mindkettő elölről? Köszönöm!

"Hogyan állítanátok be a világítást, "

Hááát, jól. Nézzél ezer+1 YT videót és rájössz, hogy erre nincs recept. 1-2 általános igazolványfény és tabló fotó meg hasonlókra akad, de itt ha 2 centivel odébb teszed lehet már kitakar mindent a fenébe. El lehet ezzel lenni félnapot simán, nincs rá recept, hogy most az ottani fények függvényében bárki lerajzolja, pontosan mit hova kellene tenni, úgyis minden mindig másképp fog működni.

Világítás mintákból mankónak találsz képet leírással a strobox.com-on, vagy 12 egy tucat Face csoport közül itt szoktam nézelődni:

[link]

Azért a 16-50 nem a “szegény obi, mindig fikáznak valamit” kategória hanem általános vélemény szerint eléggé az alja a piacon levő kitobiknak.

Igazad van, csak néhány támpont viszont jól jönne: pl a boom állvány jó lehet, vagy felesleges, nem szoktak ilyesmihez használni?
Köszi.

[ Szerkesztve ]

Minden mindig jól jön, max. feleslegesen cipelted :-D De most nézem a Strobox átalakult, fenemegette, béke poraira.

a google szerint több is van, csak olyantol szeretnék infot aki esetleg használ ilyet, hogy mi hogyan mukodik és mi van az aprobetus részekbe stb..

Kerüld az erőteljes árnyékokat, törekedj az arcok szimmetriájára, ha a modellek ülésrendje alapján egyáltalán lehet. Hajfényre inkább valami szűkítőben gondolkodnék, a boom állványra lehet, hogy derítőlap miatt lesz szükséged. Előtte érdemes megnézni a helyet is, hogy milyenek a fényviszonyok, és nem kizárt, hogy színező fólia sem árt a vakura vagy később kell majd a WB-t maszkolással egyensúlyba hozni a képek kidolgozásánál.

Előtte egy türelmes modellel az alapkoncepciót kipróbálnám

A rendszervakunak megvan az az átka, hogy nincs modellfény. Nem látod az árnyékokat előre és a modell is rosszabbul viseli a semmiből a villantást.

Azért azt jó tudni előre, hogy mi a fontos a képen, mik a megrendelő szempontjai. Hiába van tökéletesre fényelve a modell, ha a megrendelő az étterem tulajdonosa és ő pl. a boxot meg az étterem hangulatát akarta reklámozni egy vagy két jó csajjal. Te meg lehagytad a képről, mert a modell gyönyörű szeme miatt mást nem is láttál és szerelmes lettél 5 perc után.

A mérnökkel már egy órája vitatkozol valamin, mire rájössz, hogy ő ezt élvezi.

Igen, de azért mondtam, hogy nincs, mert nem lesz releváns. Minden témára lesz 100ezer fotó. Tudsz olyat feltölteni naponta 1-2 darabot, amiből ez nincs? Összes fotós oldal, blog és fórum írt ezekről már n+1 oldalt, abból minden kiderül. Most Adobe Stock, iStock, Alamym Pixabay, Unplahs, Depositphotos, éppen ezért van több, mert vagy 20at minimum fejből fel tudok sorolni. Most szerinted mindegyikről leírja valaki az apróbetűset és feltételeket, mikor az oldalakon is le van írva,van ezer+1 gyűjtőoldal az összehasonlításokkal ahol 1-2 éves friss infókat is találsz mindenféle szempontból? Vége meg az lesz, hogy nincs képed, nem piacképes mennyiség/minőség/érdeklődés miatt és évi 2 dollárért szívsz. Esetleg első Google találat egy komplett blog, 87 különböző cikkel, hogyan kezdjünk bele és érdekességgel, nézheted: [link]

D3300-hoz vajon jó a Sony 64Gb-os V60 Class10 U3 SDXC karim? Vagy valami kisebbet egyszerűbbet kell vegyek? Még a Sony A6400-ból maradt meg, nem tudom a régicske D3300 felismeri e

Belerakod kiderül, de szerintem nem. Meg minek.

Vázon belül formázd meg a kártyát.

bármi reciproka a semmi

Meglestem, SDXCt még a leírása alapján is támogat, akkor baj már nem lesz belőle.

Sziasztok!

Lehet, ez a kérdés jobb helyen lenne a Photoshop-topikban, de végülis fotós kérdés is, szóval remélem, elfér itt.

Bejeztem egy nagyon hosszú óvodai őszi fotózást (100+ gyerek, 4 beállás, közeli, távoli, 1000+ fotó). Utómunkával megcsináltam szépen mindent, örültem neki, (szerintem) jól sikerültek. Lightroomot használtam csak, meglepően elég volt az alaposabb (arc)retusáláshoz is. (Ennyi képnél nem akartam mindet még külön PS-ban is nyitogatni, nagyon jó eredménnyel dolgozott a LR is önmagában.)

Mivel ezek a képek nyomtatásba (is) mennek, ezért gondoltam, a kiválasztott nyomdánál csinálok egy tesztnyomtatást, hogy lássam, ugyanaz-e az eredmény kinyomtatva, mint monitoron.
Nos, nem ugyanaz.
3 monitoron néztem, 3 különböző (színezetű, árnyalatú, fehéregyensúlyú) képet láttam, nyomtatva pedig a 4.-et. A nyomtatott verzió nem hasonlít a három kijelzőjére, holott ebből egy monitor kalibrált. Nyomtatva viszont mindegyiktől sokkal melegebb, sárgább az egész. Tudtuk nyilván korigálni, így már tudom, hogy a fehéregyensúlyt hogyan lőjem be, hogy nyomtatva is jók legyenek a képek - viszont így nyomtatásügyileg vakon vagyok, mert nem azt nyomtatja, amit monitor(ok)on látok. Persze tudom, a monitoroknak saját fénye van, a nyomtatott pedig a külső fényre "támaszkodik".

A kérdésem az lenne, hogy Lightroom-ban (vagy PS, valószínűleg mindegy) vajon van-e mód rá, hogy "nyomtatásra kész fehéregyensúllyal exportáljon"?
Mert oké, így tesztnyomtatás után látom, hogy sokkal hidegebbre kell állítanom a képeket, és bár így monitoron túl hideg lesz, nyomtatva ez lesz majd a helyes.
Sokkal kényelmesebb lenne, ha lenne rá opció, hogy megszerkesztem (kalibrált monitoron) szemnek szépen, aztán exportálásnál "nyomtató-készre" állítaná.
Van ilyen opció? Bár nyilván nyomtatója válogatja, melyik-hogyan. Vagy ha megtudom a nyomtató típusát, be tudom magamnak valahogy állítani az exportálásnál, hogy ahhoz kalibráljon? Mi a jó módja ennek? Mert ha most nem csinálok tesztnyomtatást, lenne 1000+ ultra sárga fotóm jó drágán, ami mehetne mind a kukába. Biztos van erre jó módszer, és remélem, tudtok útmutatást adni, mi is az.

Köszönöm.

" vajon van-e mód rá, hogy "nyomtatásra kész fehéregyensúllyal exportáljon"?"

Röviden? Nem, nem így működik, de tojni rá, teljesen jó sosem lesz. Ha szépet szeretnél, akkor Pigmenta, de az kicsit más kávéház árban, időben és kivitelben is. Ott tudnak adni profilt is a nyomtatáshoz, az a biztos. Az ilyen Sooters/Cewe és a többi az kicsit hullámzó minőség tud lenni, óvodában anyuka meg ennél sokkal rondább dolgokkal sem foglalkozik, el kell engedni ha picit nem színhelyes.

Pedig direkt használtam szürke kártyát (pontosabban annak a nagy változatát [link] ) a megfelelő fehéregyensúly beállításához még kamerán belül, hogy ne "szemre kelljen beállítani", de mégis nagyon fura így kinyomtatva. (Monitoron viszont jó.)

óvodában anyuka meg ennél sokkal rondább dolgokkal sem foglalkozik
Az a baj, hogy engem zavar a dolog. Igen, tudom, hogy a szülők ezt észre sem fogják venni, de ettől én még szeretném jól csinálni, ha nekem tetszik, akkor (remélhetőleg jó eséllyel) másnak is tetszeni fog.
És az nem jó, hogy 3 monitoron kb. rendben van (azért csak kb., mert egyiken sem olyan, mint a másikon, viszont egyiken sem rossz), de nyomtatva meg olyan, mintha megcsúszott volna a kezem a színhőmérséklet csúszkáján. És nem szeretnék 1000+ fotót még külön nyomtatáshoz is pluszban szűrni. (Bár nyilván ha csak így lehet, akkor megcsinálom.) És nem tudom, akkor most én rontom-e el, vagy a nyomtató "lát valamit nagyon máshogy". Bár a hölgy a nyomtatás előtt már egyből mondta, hogy ő szűrne rajta, meg is tette egy képnél, és valóban jobb lett. Bár ő lehet, ismeri a nyomtatóját, ezért mondta tapasztalatból. De most pár fotóból csináltam "hidegebb" változatot, megnézem, azt úgy hogyan nyomtatja.
De nincs erre valami szabvány? Vagy el kell döntenem, közösségi médiás megosztásra csinálom vagy pedig (még külön) nyomtatásra is? PS-ban tudom (legalábbis volt tananyag róla), magyar nyomdákhoz hogyan kell beállítani a színeket. De LR-ban nincs ilyen (vagy én nem találom). Jelentheti ez a különbséget, hogy miért látom szépnek monitoron, miért nem nyomtatva?

Nem akarom túllihegni a dolgot, de felesleges köröket sem szeretnék futni, ezért keresném az optimális megoldást/utat.

Köszönöm.

"De nincs erre valami szabvány?"

De valamennyire van, mondtam a színprofilt is, meg akad 1-2 arc aki ilyen profilokról egész jó oktatást tart, mert többek közt ezt sem lehet 2 sorban leírni. Hol nyomtattad, nem lehet, hogy ott csúszott el valami és máshol amúgy jó lenne?

Pigmentának van 1-2 tudásanyaga is: [link] itt pld. az adott papírhoz is le tudod tölteni a profilt. Míg bele nem zavarodsz, hogy melyik micsoda

Köszönöm a linket, megpróbálok akkor színprofilt szerezni. Illetve elugrok a Rossmannba fotót nyomtatni (Cewe), megnézem, ott milyen kinyomtatva.

Leírva a dolgot ez simán lehet hogy a nyomtató és a hozzá kapcsolódó folyamat rossz beállítása. (Valószínű a kuncsaftoknak általában jobban tetszenek a melegebb árnyalatú képek és arra van hangolva.)

Rossmann és a Cewe az egyik legkommerszebb, sokat ne várj tőle, hullámzó minőség.

Köszönöm a választ mindkettőtöknek. Akkor teszek egy próbát egy másik nyomdával is, és akkor már látni fogom, van-e különbség (remélhetőleg).

Járok én is oda, de utána nem keresem a pixeleket. Sootersben most rendeltem kirakót, elsőre jónak néz ki, aztán meglátom.

Ha ennyit dolgoztál rajta, akkor én biztos, hogy nem egy Rossmann szintű helyre vinném nyomtatni.

Minimum egy Artwork vagy valami hasonló

Szerintem elfér itt is, mert ez egy olyan téma, amit kevés fotós ismer és a Photoshophoz csak részben kötődik (az csak egy szerszám). Én sem vagyok color management expert, de pár alapszabály:

1.) Soha (SOHA!) ne készíts elő anyagot úgy, hogy belekókányolsz látatlanban, hogy aztán majd az így meg így fog kinézni nyomtatva, nagyon rossz szokás, vesztegeted vele a próbanyomatokat, ha meg élesben sül el balul, teljes anyagi kár.

2.) Legyen kalibrálva a monitorod (natív színtérre) és a Photoshopon belül használd a Soft Proof funkciót, amivel szimulálni tudod a kimenetet a szükséges színtérre (a monitornak és a nyomtató/festék/papírnak is van saját színtere és elég nagy eltérések is lehetnek). Vannak nyomdák amik RGB-ben várják az anyagot, mások CMYK-ban, megint mások pedig odaadják az ICC/ICM színprofilt amivel a konkrét papír típusra lebontva tudod szimulálni . A már említett Pigmenta labor ilyen (nem állok velük kapcsolatban, de a weboldaluk tudásbázisa tényleg hasznos). Itt pedig egy példa, ha kiválasztod náluk az adott papírtípust, adnak egy letölthető színprofilt, ezt tudod a Photoshop Soft Proof funkciójával megnézni, hogyan mutat majd rajta az anyagod.

(Ennél már csak az a profibb, amikor papír+festék+nyomtató kombóra készül egy egyedi színprofil)

3.) Ágyazd be a nyomda által kért színprofilt Photoshopban a mentés során, soha ne hagyd üresen az "Embbed Color Profile" jelölőt, még az is kevésbé baj ha csak simán sRGB-ben marad. Ha elfogadják, hogy .EPS/.PDF kiterjesztésben add le az anyagot, akkor egyszerű, bepipálod mentésnél a "Use Proof Setup" checkboxot. Ha valami tömörített anyagban adod le (pl: TIFF, JPG, stb), akkor csak a munka színteret tudod beágyazni. Egyeztess a nyomdával mit kérnek, de az EPS talán a legegyszerűbb.

4.) Ha a nyomdának lövése sincs ezekről, akkor ott kell hagyni őket, teljesen komolytalan bohóckodás amit csinálnak. Egy kommersz kis fotóelőhívó műhely (nem labor) arra van beállva, hogy kap egy beágyazott profil nélküli RGB fotót Jpeg-ben, aztán kinyomják ahogy tudják, ügyfél örül, hogy mosolyog a nagyi a szülinapi fotón, fizet és megy a dolgára. Nincs baj az RGB anyagokkal, meg ügyesen át lehet konvertálni CMYK-ra is, de már az sem mindegy, hogy sRGB-ről vagy AdobeRGB-ről beszélünk, ha utóbbit interpretálod sRGB-ben konverzió nélkül, akkor fakó lesz, fordítva pedig túlszaturált.

Egyébként nem olyan őrülten bonyolult a dolog, csak azt kell megérteni, hogy az egyes színterek nem ugyanazokat a tartományokat fedik le és ha nem tudod mi az input (elmaradt színprofil beágyazás) és nem tudod milyen lesz az output (soft proof funkció nem használata), akkor érhetnek csúnya meglepik.

Mi a helyzet, ha előhívatom és nem nyomtattatom a képeket? Ez kicsit drágább, de elmarad az RGB -> CMYK konverzió, illetve a kalibrált monitor képe "azonos" kell legyen a hívottal. Itt a labor felelősége, illetve a hívógép gyártójáé, hogy az adott RGB szín az helyes legyen.

https://www.flickr.com/photos/nomorethanwaves/

Klasszikus értelemben vett hívás már nincs. Meg úgysem negativot adsz le.

Köszönöm szépen ezt a nagyon részletes választ!

1.) Soha (SOHA!) ne készíts elő anyagot úgy, hogy belekókányolsz látatlanban, hogy aztán majd az így meg így fog kinézni nyomtatva.
Ezt hogyan érted? Mármint "szemre" (kalibrált monitorra) készítettem el a fotókat, mert digitális változatban is át kell adnom. Nyomtatásom viszont ez lesz az első, így naivan azt gondoltam, ha kalibrált monitoron szép, akkor nyomtatva is az lesz.
Mi lenne a jó processz? Mivel első ilyen nyomtatásom, szívesen megtanulom a "helyes utat" - szerencsére eddig csak 6 db próbanyomtatás ment kárba.

3.) Ágyazd be a nyomda által kért színprofilt Photoshopban a mentés során
Muszáj vagyok Lightroomot használni, mert vagy nem lehet, vagy (még) én nem tudom PS-ban megcsinálni, hogy (hátterenként) egy jól beállított fotóról a beállításokat a maradék 2-300-ra pár kattintással alkalmazzam.
Viszont a Lightroomban csak az exportálásnál vannak opciók, viszont eléggé korlátozottak. A kettő keveréke lenne az igazi. (Vagy én nem használom valamelyiket / egyiket sem megfelelően.)

Amúgy AdobeRGB-ben fotózom, és direkt kérdeztem a nyomdát, milyen fájlokra, milyen beállításokkal van szükségük, azt mondták, mindegy. Így sRGB-ben kapják (itt lehet, hibáztam, és eleve CMYK kellett volna), JPG-ként.
Ellenben kedvesek és segítőkészek, szóval remélhetőleg meglesz a megoldás.

@Peczek: A Cewét csak 1-2 fotóra gondoltam, megnézni, hogy máshol kinyomtatva is ennyire elcsúszott színek vannak-e.

[ Szerkesztve ]

OK. Mondjuk inkább "előhívás", vagy digitális előhívás. A lényeg, hogy ott is fényérzékeny papírra készül a kép RGB megvilágítással. Valahol azért ez hasonlít a papírkép készítésre negatívról, csak a negatív megvilágítása helyett egy RGB projektor van a gépben. A lényeg viszont, hogy a folyamat végig megtartja így az sRGB színteret. Így nem kell konverzió.

https://www.flickr.com/photos/nomorethanwaves/

Na közben beszéltem a nyomdával, és most derült ki, hogy ők nem fotónyomtatóval dolgoznak, hanem régi, vegyszeres előhívással (fényérzékeny papírra). És a hölgy amikor betöltötte a képet, ő már látta, hogy sárga lesz, ezért szólt is nekem, és nyomtatott egy eredetit, és egy általa (speciális szoftverben az előhívóhoz) kalibráltat.

Így viszont az a problémám, hogy:
- Nem láthatom, milyen is lesz a végeredmény,
- Maga a végeredmény tőlem kb. teljesen független, mert hiába csinálom meg én monitoron színhelyesre a képet, az előhívó gép (ha így hívják egyáltalán) már mást mutat előnézeti képben, és nekem semmi beleszólásom nincs abba, milyen lesz a kinyomtatott gép, mert
- Egy tőlem független személy kalibrálja szemre a saját ízlése alapján,
- ráadásul neki (állítása szerint) egyesével kell beállítania minden képet. Én pedig most 1100 db képet fogok átadni nyomtatásra (illetve így inkább előhívásra), és ezt a processzt tekintve ez eléggé energia- és időfecsérlő dolognak tűnik.

Persze ettől még nagyon szép a javított/kalibrált nyomtatott/előhívott fotó. De így kb. semmi kontrollom nincs. (És a választ is megkaptam, miért ennyire más kinyomtatva, mint kalibrált monitoron.)

Debrecenben vagy Nyíregyen tudtok ajánlani olyan nyomdát, ahol szerencsét próbálhatok?

@Timer: Az a workflow megosztható? Kíváncsi lennék, hátha át tudok ültetni pár jó gyakorlatot a sajátomba.

@theporcupine: a folyamat végig megtartja így az sRGB színteret. Én sajnos nem ezt láttam. Persze lehet, hogy a standard folyamat szerint így kellene történnie, itt viszont ég és föld volt a különbség, pedig sRGB-ben ment az a pár fotó.

[ Szerkesztve ]

Én nem merek mit mondani. Nincs rendes monitorom, nem is sokat szórakozok vele, egy 12 éves különböző laptopok kijelzőjén szerkesztek szemre, aztán 1-2-X méteres nyomatban látatlanban mindenféle mambójambó nélkül megrendelve is teljesen jól néztek ki a képek. Persze feketefehérnél majdnem mindegy, meg volt olyan feketefehér képem aminél nyomda szólt, hogy van benne egy kis bíboroszöldes folt, azt gyorsan kikértem színesben és FFben is, hogy megnézzem milyen lett. Összességében meg teljesen jól kijöttem a nem éppen túlbonyolítással.

Technikailag pedig ennek jónak kellene lennie. Viszont egy furcsa gondolat, ami lehet, teljesen butaság, de emlegettél AdobeRGB-t és sRGB-t. Ennek is kellene működnie (szoftver le kell kezelje), de általános esetben óvnak az AdobeRGB használatától (ezt olvastam). Jellemzően a monitorok, de a hívó gép is sRGB-t használhat, arra van kalibrálva. Ha ez valahol megbotlik, okozhat eltérést talán.

https://www.flickr.com/photos/nomorethanwaves/

Az RGB önmagában nem egy konkrét színtér, hanem egy színmodell.

Az sRGB, AdobeRGB, ProPhotoRGB már jól körbeírt színterek, amik rendelkeznek fehérponttal és a három alapszín el van helyezve egy koordináta rendszerben, ennek a háromszögnek a közbenső része maga a színtér által lefedett gamut.

Na most az van, hogy a látható fény tartományában az R255, G0, B0 vörös szín máshova fog esni az sRGB és máshova az AdobeRGB esetén, pedig mindkettőt csatornánként 0 és 255 közötti értékkel írjuk le.

Ezért nem lehet csak úgy össze-vissza felcserélgetni a színtereket és muszáj őket konvertálni ha váltunk, mert el fognak mászni a színek.

Onnantól, hogy a nyomda azt mondta mindegy miben adod le, szerintem nem nagyon van jó workflow. Talán keress egy papot és kérd, hogy imádkozzon érted.

De viccet félretéve:

"Ezt hogyan érted? Mármint "szemre" (kalibrált monitorra) készítettem el a fotókat, mert digitális változatban is át kell adnom."

Ezt úgy értettem, hogy ne próbáld a nyomathoz szemre hozzálőni a digitális szerkesztésed, pláne azt kitalálni, hogy ha csavargatod a beállításokat, akkor majd hogyan nézhet ki a végeredmény. A soft proof funkció szolgál erre és a Lightroom is tudja, de ehhez kéne a nyomdával a kooperáció, hogy egyáltalán milyen színprofilhoz soft proofolj (akár a printerükhöz és gyári papírokhoz kiadott gyártói profil is több a semminél, de ha nem értik a kérdést sem, nagyon melegen ajánlom, hogy ne számíts tőlük pontos színekre).

"Így sRGB-ben kapják (itt lehet, hibáztam, és eleve CMYK kellett volna), JPG-ként."

Mint mondtam, ha ők eleve arra álltak be, hogy sRGB Jpegeket nyomtatnak és ők tudják mit csinálnak a színtér konverzióval, lehet jobban is jársz ha nem CMYK-ban adod le, de mondtad is, hogy teljesen más színeket kaptál vissza. Valamennyi eltérés benne van a pakliban, mert a monitorod világít, a papír meg a fényt veri vissza, más a színérzet (pláne egy meleg/hideg fényű lámpa alatt nézve), de ha azt érzed teljesen el van mászva a szerkesztésedhez képest, akkor bennem felmerül, hogy a nyomda talán nem tudja mit csinál (sajnos a tapasztalat az, hogy a többségük ilyen).

+1 tipp:

Nyomat megtekintéshez illik olyan legalább megközelítőleg olyan színhőmérsékletű fénnyel világítani, amivel szerkesztetted (az sRGB és AdobeRGB esetén is D65 a fehérpont, ami ~6500K). Ha nincs ilyen lámpád, akkor napfény! Az otthoni izzós világítás jellemzően nagyon meleg, míg a bolti neonfény meg nem csak béna, de sok esetben sávos, teljesen alkalmatlan színek megtekintésére egy nyomaton.

Ezek nagyon hasznos tanácsok (főleg a papos ) , nagyon szépen köszönöm.

@Timer: Én a kommentes verziót is szívesen elolvasom, biztosan szórakoztató. De kíváncsi vagyok, főleg ennek a szummázására: Szóval kellett keresnem egy olyan megoldást, ami a szerkesztés során valós színeket ad a kalibrált monitoron, tónusok és átmenetek tekintetében, majd ezt kapom viszont netre feltöltve is. Mert így olvasva számomra a megoldás ugye az lenne, hogy sRGB-re konvertálva exportálod, azt meg helyreközel ugyanúgy kezelik az eszközök/böngészők (vagy csak illene, lehet). De ahogy írod, mégsem ilyen egyszerű akkor.

[ Szerkesztve ]

"Ha a nyomdának lövése sincs ezekről, akkor ott kell hagyni őket, teljesen komolytalan bohóckodás amit csinálnak."

Nem biztos, nekem teljesen jók is kiestek mikor végigteszteltem a világot, no meg itt az a darabonkénti 20-30x szorzó árban sem biztos, hogy mindegy bír lenni némi vélt vagy valós színhelyességi eltérés miatt.

Ezt már csak érdekességként, hogy sokan elfelejtik mennyire torzítja a színérzékelést a környezeti fény egy print esetén. Vannak soft proof megvilágítók nyomatvizsgálatra, egészen a kicsike kompakt asztali berendezésektől a nyomdai soft proof pultokig. Ilyenkor a lényeg, hogy a színhőmérsékletet és a fényáramot (dimmeléssel) összelőjük a monitorral, hogy a kettő a lehető legközelebb legyen egymáshoz. Így érdemes összemérni az eredményeket.

Akinek ennél komolyabb igénye van, az tesztcsíkokat méreget drága spektrofotométerekkel, mint itt lent, de ez már a nagy nyomdák világa, nem a fotónyomtatásé.

Ilyen nyomdai pultokkal foglalkozom, de ez nem a reklám helye, mert egyikőtök sem akar alsó hangon 5-10-15 ezer eurót rácsololni szerintem. De még a kis kompakt asztali nyomatvizsgáló árából is kijön egy egész jó grafikai monitor. Erre nem is annyira az ügyfélnek lenne szüksége, hanem a nyomdáknak, de nem véletlenül mondtam, hogy a kis digitális nyomdák többsége teljesen vakon van a témában. Tapasztalat.

Viszont mindig legyetek tekintettel printek megnézésénél a környezeti fényekre!

[ Szerkesztve ]

De neki konkrét problémája van/volt a nyomatokkal és ha nem tudnak konstruktívan hozzáállni, az baj.

Persze az eltérés a színekben relatív. Szemre nézve az egyik ember őrülten nagynak látja azt, ami a másiknak fel sem tűnik. Ezért mérünk a szakmában műszerrel és deltaE értékekkel dobálózunk. De kéttucat ballagási fotóért ez valóban túl sok erőfeszítés lenne, viszont akkor tessenek kitanulni a szakma alapjait legalább (én sem vagyok expert), hogy amikor kapnak egy sRGB Jpeg-et, azt ki tudják korrektül nyomni "belefér" eltéréssel.

Utolsó mondatra meg azt írom, hogy okés, nálam ilyen a környezeti fény, más meglesi napon, Teszkós LEDnél vagy halogén alatt kevert fényben. Számít ennyire? Ugyanott vagyunk mint amikor mobilon nem úgy néz ki, mint másik mobilon vagy monitoron. Az is állandó téma, sosem lesz megoldása. Vagy minden kép mellé adunk egy kalibrált petróleumlámpát 1 évre elegendő üzemanyaggal:-)

Beleférhet meg nem is, de legjobb lenne megnézni a nyomatot. Lehet nincs is semmi baja, ahogy fentebb emlited.

Na szóval, én ezt a módszert követem már egy ideje, de volt már, hogy változtatni kellett kicsit a sorrenden PS frissítés után.

- Ellenőrizni, hogy SRGB-ben nyílt-e meg a nyers Camera Raw alatt! Fontos, hogy defaultban így nyissa meg, mert ha megnyitja valami más színprofilban, majd azt rakod át SRGB-be, az NEM UGYANAZ lesz! Mivel a CRAW megőrzi az utólag használt profilt, ilyenkor az a megoldás, hogy átrakod egy bármilyen képedet itt srgb-be, mentés nélkül bezárod a Craw-t, majd megnyitod a nyerset újra, és akkor már srgb-ben fogja alapból behúzni. Nyilván xmp fájlt is törölni kell a kép mellől.

- Átrakni monitor profilra még mindig CRAW alatt, és színelni a nyers képet, ahogy szeretnéd!

- Visszarakni SRGB-re, még mindig camera raw alatt.

- OPEN in PS

- CONVERT profile opció a monitor profilra! Kiválasztani, becsekkolni ezeket: Relative Colorimetric, use black point compensation, use dither, flatten inmage. Fontos például az első, ha érdekel mi is ez, olvass utána, color rendering intent a keresőkifejezés.

-Assign to monitor profil (elvileg azon van már, de ellenőrizni kell, mert néha köcsög)

- Mentés és/vagy export előtt MINDIG SRGB assign! Mgnyitásnál vissza monitor profilra, a további munkához.

- Ha akár csak egyszer is monitor profillal lett mentve a PSD, majd ebből újra megnyitva a fájl, akkor szívás van, és lehet megint trükközni a konvertálással... Megoldható, de onnantól már játszani kell, hogy mikor assignolsz, és mikor tolsz convert-et.

- Exportálásnál nálam be van csekkolva az srgb konverzió, a biztonság kedvéért.

- FONTOS! Ha PS munka alatt bármikor meghívod a képre a craw-t, előtte nyomj egy srgb assign-t, mert ha nem így teszel, máris zavar lehet az erőben, ha rámentesz a layerre.

Remélem, segítettem. Ha másnak is beválik, jelezzetek vissza, és felteszem pééézééé udemy-re! ;-D Egykori OKJ csoportársaim még most is szopnak ezzel, és őszintén szólva baromi sok órám van abban, hogy ezt a megoldást összehoztam. Persze lehet, hogy egy ótvas tákolás az egész, és egy grafikus kiröhögne, de nekem még nem mutattak ennél jobbat. LR-t meg nem használok, így azt passzolom.

[ Szerkesztve ]

"Számít ennyire? Ugyanott vagyunk mint amikor mobilon nem úgy néz ki, mint másik mobilon vagy monitoron. Az is állandó téma, sosem lesz megoldása."

De itt most nem is erről beszéltünk, hanem amikor egy fotós átvesz egy anyagot, aminek a színhelyes kinyomtatásáért fizetett, akkor lehetőség szerint legyen ellenőrizve megfelelő fények alatt.

Hogy mi a megfelelő fény, az nagyon messzire vezet, én nem javaslok egy fotósnak sem high-end soft proof nyomatvizsgáló pultot otthonra de már azzal baromi sokat segít magán bárki, hogy vesz egy asztali lámpát az íróasztalához, belecsavar egy ilyet ötezer forintból, szabadon dimmelhető (összelőve a monitorral), beállítható a színhőmérséklet és a CRI (Ra) értéke sem siralmas (Ra 90). Ezt még lehet bolondítani praktikákkal, hogy homogénebb legyen a vetített fénye, hogy ne csillogjon össze-vissza. Nem profi cucc, de amit meg lehet tenni, annak a 80%-át letudta vele az ember.

(Nem ismerem a konkrét típust, csak nagyjából fél percet rászántam a keresésre).

Sem a színhelyes kalibrált monitornak, sem a megvilágításnak nem azért van jelentősége, hogy majd Juci a kétgyerekes anyuka a csimótáról kapott ballagási fotót milyen körülmények között nézegeti, hanem mert ezekkel dolgozunk és ezek nélkül nem tudjuk garantálni, hogy a workflow egyes pontjain mi történik.

---

Még egy utolsó szemléltető ábra, miért fontos a megvilágítás:

Ez egy szemléltető fénykabin, mindhárom szekcióban teljesen ugyanolyan színű anyag van elhelyezve, csak különböző fényforrás típusokkal van megbombázva.

Ez pedig egy még látványosabb a metamériára, itt két fotó van, maga a vizsgálópult lett más fényforrásra átkapcsolva és a kamerával utána mentek a színhőmérsékletnek. Itt az alsó és felső képen teljesen tökugyanaz a minta van.

Aztán mindenki döntse el, hogy számít-e milyen fény alatt nézzük a printet. Ha annyit el tudok érni, hogy ne teljesen vállalhatatlan fényeket használjunk ehhez, akkor megérte körmölni.

Nem PS-t és nem Camera RAW-ot használok, de egy-két pontnál felkaptam a fejem.

A monitor színprofilját az oprendszerben vagy ha a program direktben kezeli a grafikus kártyát, akkor ott kell beállítani. A munkaanyagon semmiképp, hiszen az a színprofil egyedi a te monitorodra, és mi a francot kezdene vele bárki más? A Camera RAW-ban a kamera színprofil összerendelésének van értelme, de ne felejtsük el amit Stauffenberg írt, hogy az a profil is az adott megvilágításra abban a környezetben érvényes, ahol lekattintottuk a Color Checkert.

Tehát a RAW adatait a Camera RAW a default vagy az aktuális kamera profillal lefordítja a használt színtér (sRGB, adobeRGB, prophotoRGB) definíciós értekire, amit utána a beállított monitor színprofillal korrigál a program vagy az oprendszer, hogy a monitoron a definíciós érték szerinti színt lásd. Majd ezt a szabvány színterű anyagot adod át nyomtatásra. A nyomda alkalmazni fogja a saját színprofilját annak érdekében, hogy a papír (vászon stb) hordozón a végeredmény a lehető legközelebb legyen a kapott képhez.

Ideális esetben. Aztán jönnek a user 1.0-k a túltolt fényerejű monitorral és nem értik miért lett sötét a kapott kép és még ki tudja hány hibalehetőség.

A mérnökkel már egy órája vitatkozol valamin, mire rájössz, hogy ő ezt élvezi.

D50 vagy D65? Illetve, mikor melyik?

A mérnökkel már egy órája vitatkozol valamin, mire rájössz, hogy ő ezt élvezi.

"A munkaanyagon semmiképp, hiszen az a színprofil egyedi a te monitorodra, és mi a francot kezdene vele bárki más? "

Nem is másnak kell, hanem nekem, hogy a kalibrált monitoromon azokat a színeket lássam PS alatt is, amit majd SRGB-ben exportálva más is viszont lát. OS alá is be van telepítve a profil, de ha nem választod ki assign-nal, nem azt a színt látod viszont PS-ben. Ha pedig alapértelmezett workspace-ként ezt használom srgb helyett a PS-ben, akkor az srgb export után kapok teljesen más eredményt. Nem vagyok profi, annyi van, hogy kalibráltam spyderrel a monitort, és kidolgoztam ezt a menetrendet, és ez nálam működik, ennyi. Biztos ez se ad száz százalékos eredményt, de sokkal pontosabb a végeredmény monitoron, mint akkor volt, amikor csak srgb-be exportáltam, és ennyi.

"Persze lehet, hogy egy ótvas tákolás az egész, és egy grafikus kiröhögne, de nekem még nem mutattak ennél jobbat."

Bevallom a felénél már kezdtem elveszíteni a fonalat. De amúgy neked is javaslom a soft proof funkció használatát ha nem sRGB-ben akarsz feldolgozni, CameraRAW is tudja (bár nem ismerem hol van benne, mert nem használom), meg a Lightroom és Photoshop is, ahogy volt már róla szó. Nem kell ide-oda váltogatni semmit amíg nincs hozzárendelt színprofil (márpedig RAW esetén nincs, ez választás kérdése).

A CameraRAW-ban a kép alatt kattintható a színprofil, amiben interpretálni akarod a RAW fájlodat, ha már ezen a ponton sRGB-t állítasz be és a Photoshopban is sRGB a working space, majd ott is sRGB-t beágyazva exportálsz, akkor az egész munkafolyamatod sokkal egyszerűbb lesz.

Meg nem tudom ezt bepipálod-e a végső fájlod mentésekor, ez ágyazza be a színprofilt a kész fájlba:


Az 1. a soft proof profilt ágyazza be, de csak olyan fájlokba, mint az EPS vagy a PDF, míg a 2. verzió a legtöbb tömörített formátummal használatos.

Az assign profile nem ágyazza be a kiválasztott profilt! Az csak arra szolgál, hogy hozzárendelj egy színprofilt a megnyitott anyaghoz, de megtartja az eredeti RGB értékeket! Sem beágyazásra, sem pedig színtér konvertálásra nem alkalmas ez a menüpont! Annyiszor alkalmaztad a fotódon a leírásod szerint a monitor saját színterét, hogy az oda-vissza váltogatástól lehet a te monitorodon pont jóra jön ki, de amint feltöltötted a valahova, kaptál egy szaturáltabb, kontrasztos képet, vélhetően azért, mert az adott platform valamilyen alapértelmezett színprofilt alkalmazott a beágyazott színprofil nélküli fotód RGB értékeire és elmászott az egész.

Tehát még egyszer:

ACR-ben dolgozz sRGB-ben, PS-ben dolgozz sRGB-ben és az exportálásnál pipáld be a fenti második pontot! Ott mindig az fog megjelenni, ami az éppen használt working space. Ha ezek mind be vannak állítva, nem kell semmit babrálnod, csak bedobálod a fotókat a szoftvereidbe, szerkesztesz, exportálsz és kész.

+1 javaslat:

A PS-ben a Color Settings alatt legyen beállítva, hogy hiányzó vagy nem egyező színprofil esetén mindig kérdezzen rá, hogy mit csináljon! Egyfelől jelzés is, hogy valami nem kerek, másrészt itt lehet dönteni a színtér konverzióról vagy arról, hogy a working space álljon át a hozott anyag színterére.

Azt, amelyik az outputnál meghatározott szabványhoz kell. De fotósként szinte mindig D65 lesz a jó beállítás. A D50 például az ofszet nyomdai előkészítésnél használatos, fotósként ez nem fog érinteni téged.

A legtöbb elterjedt fotós és multimédiás színtér a D65-öt veszi alapnak (a DCI-P3 fehérpontja 6300K, de ez érdekeljen akkor, ha mozifilmet színezel, amúgy a Netflix P3 implementációja és az Apple által kidolgozott Display-P3 színterek is D65 fehérpontot használnak, meg eltérő gammát, csak a P3 alapszínei egyeznek).