Új hozzászólás Aktív témák

• #12 talmida Közösségépítő Kazimír #11

  Új Válasz 2008-01-30 23:16:06 #12

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  talmida

  Közösségépítő

  válasz Kazimír #11 üzenetére

  OK. ..íme: (csak neked ...mert mást lehet, hogy nem érdekelnek ezek a részletek)

  A kezelés napján titokban azért "imádkoztam", hogy valami jöjjön közbe a barátnômnek vagy nekem, hogy ne tudjunk elmenni. (Ilyen bátor voltam) De mindenki pontosan ott volt a megbeszélt idôpontban és helyen.

  Szóval, mint a legtöbben, odafelé én is majréztam. (Ez a nagy bátorságom kis koromban alakult ki bennem az SZTK-s élményeim során.) Most pedig volt idôm a lelki fölkészülésre is, mert az elôzetesen megbeszélt idôpontot követôen két hétre történt a kezelés.

  Egy szép lakótelep egyik házába mentünk be. Kívülrôl semmi nem árulkodott arról, hogy itt professzionális fogászati szakrendelés folyik. A lépcsôkön fölfelé baktatva még gyanúsabb lett a hely. A lelki föl~ vagy inkább kikészülésemtôl mámorosra ittasodva léptem be az elôtérbe, ahol egyszerû családias hangulat fogadott. Semmi fölösleges flanc, semmi szemfényvesztés. Belezuhantam a kanapéba. Viszonylag nagy volt a forgalom, az emberek egymásnak adták a kilincset, de a várószobában mégsem voltunk egyszerre sokan. Minden korosztály képviseltette magát. Velem szemben egy laposmonitor volt a falra függesztve, amin fogászati problémák és fog-higéniai tanácsok váltakoztak ütemesen. Nyugtalanságom csak akkor szûnt meg, amikor a dokibá dupla okuláréval kandikált ki a szobájából. Nagyon professzionálisan nézett ki.

  Amikor rám került a sor, egy kis szobába vezettek, ahol a panoráma-röntgent készítették el a fogaimról. Egy kis golflabda-tartó pöcökféleségre kellet ráharapnom a metszôfogaimmal, majd teljesen mozdulatlanul várni a fotózás végét. Amikor evvel is megvoltunk, még egy kis várakozás következett. Észrevettem, hogy van egy másik kis szoba is, ahol a kockafejû internet-függô páciensek üthetik el az idejüket. (Ezért is van ennek helye itt a a LOGOUTon ) Zenére nem emlékszem, de lehet, hogy az is volt.

  Elérkezett az én idôm. Az izgalomtól fásultan léptem be a rendelôbe. Megjegyzem, hogy én azokat az orvosokat szeretem, akik sokat beszélnek és mindent töv'rôl-hegyire elmagyaráznak nekem, hogy mi fog történni stb. A szóbanforgó fogdokibá azonban nem ilyen. Sôt, talán inkább szûkszavúnak mondható, ....de lehet, hogy más napokon beszédesebb szokott lenni. Magamban beláttam, hogy természetesen nem az fontos, hogy sokat beszéljen, és pszichológiai kiselôadást tartson nekem, hanem, hogy jól végezze a dolgát vagyis precízen, pontosan csinálja meg a fogamat. A beszédet pótlandóan, igyekeztem kérdésekkel bombázni a társaságot, --már, ameddig tudtam. Természetesen csak nagyon lényegretörô kérdéseim voltak, mint pl ez is:
  Meddig fog tartani a kezelés?
  - "Hát, azt megígérhetem, hogy nem kapkodom el!"...mondta a doktor úr hûvös egyszerûséggel...
  Hmm. Azt se tudtam, hogy örüljek, vagy sírjak a meglepô választ hallva.
  De úgy döntöttem, hogy inkább megnyugszom.

  Az injekció nem volt kellemes, de kibír6ó volt. A többirôl semmit nem tudok, mert a doktor úr sajnos a munkája közben nem adott nekem kiképzést, így nem tudtam kitanulni a szakmáját.
  Néha, néha kis szüneteket tartott, --saját magával konzultált --, egy kis töltôtollra hasonlító kamerát dugott a számba, amivel a munkája menetét ellenôrízhette kinagyítva is. Láthatóan élvezte azt, amit csinált...és valóban nem kapkodott.

  A kezelést követôen semmi fájdalmat nem éreztem akkor sem miután az érzéstelenítô hatása elmúlt.

  Remélem kielégítô volt ez a kis ajánló és még neked is kedvet csinált ahhoz, hogy ellátogass a Nádasdy Kálmán utcába.

Új hozzászólás Aktív témák