Linux disztrók csomagokból állnak. Egy csomag egy komplett program, vagy csak egy része, vagy csak adatok (pl. a firmware-k DVB tunerekhez)... Mondjuk van 1 csomagod, amiban van program arra, hogy DVD-t írjon különböző formátumokban. Erre épülhet pár egyéb csomag, amik különböző DVD író programok leszenk, másképp néznek ki, stb.
Mondjuk egyik DVD író progiban meg van valósítva, hogy Mp3-ból tudjon dekódolni, azzal a csomaggal, ami MP3 kezelést valósít meg.
De ugyanazt a MP3 csomagot használhatja aegy zenelejátszó is...

A csomagok egymásra épülnek, tehát pl. a DVD író felületet nem érdemes magában feltenni, mert nem fog működni,ha nincs alatta az a cucc, ami elvégzi az írást.
Ezt kezeli helyetted a csomagkezelő, meg a szoftverközpont, közöd vele, hogy tegyen fel egy progit, és ő mindent feltesz, ami annak kell. Ha fent van már valami, akkor meg azt nem tölti le újra.

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

A Linux mint kifejezés alatt általában a kernel-t értik, ami egy oprendszer magja gyakorlatilag, egy grafikus felület nélküli szoftverréteg, ami a legfontosabb feladatokat intézi: memória címzés, processzor és multithreading működtetése, fájlrendszer kezelése, alap driverek, az idő és lokalizáció managelése, perifériák, userek és jogok kezelése, stb. stb. Tehát az összes motorháztető alatti feladatot ami arra szolgál, hogy a rendszer (és a géped ezáltal) mint egység jól funkcionáljon. Ez minden linux disztribúcióban azonos. Az, hogy erre milyen bootloader, desktop environment, csomagkezelő, naptár, alap hátterek meg anyám-kínja jön az már disztrónként változik, ez rá van bízva a fejlesztőkre.

Ezért van az, hogy vannak olyan linuxok amik kimondottan desktop felhasználásra vannak és vannak olyanok amik szerverre, holott a rendszer magja ugyan az, csak az egyiknél benne van a desktop environment, X.org, grafikus felülethez tartozó szoftverek tömkelege, míg a másik egy lecsupaszított, parancssoros felhasználásra van tervezve egy csomó memóriát és processzor teljesítményt megspórolva.

What I cannot create, I do not understand

A Linux részt értem (na nem teljesen, de annyi baj legyen - ezért nem szeressük a Linuxot, mert bonyolult) eleve arra amit írnak, azt azért írják, hogy aztán bekerüljön valami csomagba. De ugyanez Windowson lehetetlen. Mert itt a Windows 10 volt említve, és hogy a jövőben a Windowsban is lesz csomagkezelő. Na én arra kiváncsi leszek. Talán inkább egy Store kibővítés lesz, hogy nagyobb legyen a forgalom.

(#50) doc Értem, a csomagkezelőből a kedvencemet. De mi van, ha a kedvencem nincs ott? Persze lehet, hogy Linuxon minden ott van, nem tudom.. Mert nincs is annyi program, hogy bármelyik használhatót ki kelljen belőle hagyni.. De Windowson ha lesz valami csomagkezelő, én 100% találok az ott lévőknél jobbat is, olyan nagy a választék a neten.

[ Szerkesztve ]

        it's more fun to compute

a Linux nem 'bonyolult', hanem sokkal tobbet tud mint a Windows
es a programokat nem kell 'arra irni' hogy csomagba keruljenek, epp' ellenkezoleg...

de ezt tenyleg hagyjuk ebben a topicban ha kerhetem, vannak a PH-n remek Linux topicok

Bonyolult a Win is, csak sokan nem tudják, mennyire.

Csomagkezelés : konkrétan a MS hívja az update-ket "packege"-nek, és az update-k egymásra épülnek... Khm. Ez ugyanaz, csak az OS update-ire vonatkozik.

Mutogatni való hater díszpinty

Azt hiszem ez is olyan dolog, mint pl. van aki imádja az Operát, én meg visítva szedtem le pár perc után. Ha nem lenne bonyolult a Linux, annál a pár %-nál azért jobb lenne az elterjedtsége home usereknél. De igazad van, befejezem az OFF-ot

        it's more fun to compute

Nem bonyolultabb, csak senki nem ismeri, és az emberek nem hajlandóak megtanulni mást, mint amit egyszer már megtanultak. A többség a windózt se tudja kezelni, csak azt hiszi.

Mutogatni való hater díszpinty

Főleg ha ingyenest ^.^

Mutogatni való hater díszpinty

Igazán no offense, de akkor már kicsivel drágábban ki lehet hozni J1800-as vagy J1900-as integrált CPU-s konfigot (tápos házzal-rammal mondjuk 35e Ft-ért), amin rendes SATA csatlakozókból akad 2-4db, USB-ből is legalább egy 3.0-ás, plusz valódi gigabites hálókártyával, sőt, esetleg Wifi-vel is rendelkezik. Rendben, nem 2W-ot eszik, hanem 10W-ot, de ezerszer használhatóbb...

Persze ha onnan nézzük, hogy az Rpi B+ csak 14e Ft... (de mondjuk ott is kell még a tápeláttással, SD kártyával, esetleg házzal, stb. foglalkozni)

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Na ez az, hogy nekem pl. olyasmire kell egy Pi, hogy egész nap menni fog. Illetve ha már megy egész nap, akkor a biztonsgi kamera mellett rátolok még néhány funkciót.
Első körben egy CN verziójú pi lesz, ami 5000 mostanában, + persze ebayes késleltetés Kamera van, nagyobb SD van, amit nem használok. Pendrive is akad.

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

Bocsi, de nálam nem jön ki a matek. Illetve te szerintem úgy számolsz, hogy a gépe állandóan 100%-osan terhelve megy, ~400Wh-s fogyasztással, ami irreális.

Mondjuk fogyasszon a "sima" gép 75W-ot torrentezés / fájlkezelés mellett (nálam egy i5-3470k a fogyasztásmérő szerint átlag ennyit eszik).

75 * 24 * 30 = 54kWh * 15 Ft/kWh = 810 Ft / hó

Legyen éhesebb a gépe, mondjuk 100W:

100 * 24 * 30 = 72kWh * 15 Ft/kWh = 1080 Ft / hó

Megjegyezném, hogy ebben benne vannak a merevlemezek fogyasztása is (3-5Wh per merevlemez).

Bejön a Rpi ára nyilván egy idő után, de nem 2 hónap, hanem inkább egy év, és azért a "rendes" gépnél nem lesz a hálózat vagy a lemezkezelés sebességénél szűk keresztmetszet soha, ami azért egy Rpi-nél igencsak fentáll...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Köszönöm, a levezetést.

nem 400 hanem 200 wattal szamoltam, es az EON araival, ami tobb mint duplaja annak amivel Te szamolsz (36 forint korul atlagban)

ha 100 wattot eszik, akkor duplaannyi ido kell a megteruleshez

nyilvan valamivel fizetni kell a szinte 0 fogyasztasert, ez az RPi-nel a sebesseg, ha valakinek ez fontos, akkor eggyel (vagy akar kettovel) nagyobb vas kell

mivel en wifin keresztul kapcsolodok, igy nem nagyon vennem hasznat a gyorsabb halozatnak, a torrent igy is az elofizetesem maximumaval jon

nyilvan ha valakinek gigabites netje van amit ki szeretne hasznalni, akkor ennek megfeleloen kell meretezni mindent

hcl: Tudsz erről az olcsó Pi-ről egy linket küldeni? Én 5k-ért 10 perces kereséssel nem találtam ilyeneket.

mindenki: Nekem azzal van gondom, hogy internetről is elérjem a Pi-m webszerverét, a routeres port forward nem igazán működik. Nem értek ehhez mélyebben, de a noip és hasonlók valószínűleg a szolgáltatóm IP-jét találják meg, nem a gépemét a szolgáltató hálózatán belül. Mit lehetne ezzel kezdeni?

[ Szerkesztve ]

Port forwardolás kell neked pedig. Nem bonyolult a dolog, beírod a port tartományt és a gép helyi IP címét (statikus IP erősen ajánlott ha nem akarod újra állítgatni az egészet naponta) és a protokollt (UDP/TCP/mindkettő) és kész vagy. A no-ip csak annyit csinál, hogy automatikusan frissíti az általad kiválasztott DNS-t az aktuális IP címedre, de őt marhára nem érdekli, hogy ezen belül "melyik gépre menjen", ezt már a router dönti el a port forwardolással. Én sem vagyok nagy networking guru de ennyire azt hiszem még értek hozzá; Ha mégis hülyeséget írtam akkor bocsánat, majd kijavítanak a többiek.

What I cannot create, I do not understand

Már nincs...
Nem találtam meg én sem, megnéztem a rendelések között, és ott van a tetején, hogy "The listing below has been updated by the seller, but you can see the item you purchased."
Gondolom rájött, hogy nem volt jó bolt, és drágította vagy levette...
Most már tényleg csak 10k-ért van. :S Basszus, mák hogy vettem 10 ezrem nem lenne rá.
Csak ilyen 10-11k körül vannak :S

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

A Digi, T, UPC, tuti ad külső IP-t. Anyám kis kábelszolgáltatónál van, az is külsőt ad.

Mutogatni való hater díszpinty

Optika-e? Nekem DSL-en külsőt adtak, azóta meg szerencsére nem náluk vagyok

@LazaCC : Kicsit mintha nem értenél valamit. Ez egy hitelkártya méretű masina, amiről szó van.

"miközben meg ez a cikk is kismilla parancssori elemből áll, amiről egy hétköznapi ember azt sem tudja hogy eszik e vagy isszák"
Éppen ezért, nem nagyon fogod GUI-ról knfigolni, bár lehet olyat is, csak a jellemző felhasználásakor a GUI csak erőforrást eszik, nincs rá szükség.

[ Szerkesztve ]

Mutogatni való hater díszpinty

a cikkben emlitett parancsok boven tulmutatnak a csomagkezelon, raadasul parancs kimondottan keves van, ha jobban megnezed lathatod hogy nagyreszt config file-okat tartalma szerepel

a csomagkezelo hasznalata pl. a cikkben szereplo Arch eseten ennyi:

pacman -S transmission-cli mpd vsftpd minidlna|

Ez az egyetlen parancs felrak neked torrent kliens, mpd-t, ftp servert es DLNA servert. Ennyi.

Ez csomagkezelo nelkul igy nezne ki:
1) guglizol a transmissionra, hogy megtalald a honlapjukat
2) megkeresed a megfelelo download linket (amibol tobb is lehet attol fuggoen hogy pontosan mit akarsz letolteni)
3) letoltod
4) a letoltott telepitot elinditod
5) vegignyomkodod a next-next finish-t
6) kezded ujra elolrol es megismetled kulon az mpd-re, ftp serverre, minidlna-ra (kozben nehany alkalommal ujrainditod a gepet)

a felrakott szolgaltatas engedelyezese hogy automatikusan induljon a rendszerrel egyutt:

systemctl enable mpd

windows alatt:
bemesz valahova (fogalmam sincs hova, XP alatt sajatgepen jobb gomb->manage->services volt ha jol emlekszem, azota nem tudom hova rejtettek el), ott kattintgatassal valahogy engedelyezed

a csomagkezelo parancsokat nem nagyon kell guglizni, egyszer megnezed hogy kell felrakni csomagot, aztan kb. keszen vagy onnantol mar a leszedes, stb is

DSL-en rendes kulso IP jar, en kabelneten vagyok