"bűn 2 rétegű ablakot beépíteni, amikor 5 max 10% különbség van árban a 2 és a 3 rétegű ablakok között."

Ezt kifejthetnéd bővebben, mert amikor ~2 éve cseréltettem, elég brutális különbségek voltak, 30-40%-TÓL! Cserébe az 1.0 Ug helyett kaphattam volna 0.8-at, 0.7-et már még jobban meg kellett volna fizetni.

Ha egy helységben kicsi a radiátor, akkor a többiben le kell tekerni, h azokon kevesebb víz tudjon átmenni, oszt máris tovább megy a fűtés, igazodik a gyengébb radiátorhoz. Csak sok idő kipöcsölni.

Én otthon évek óta sorban cserélem le az ablakaimat 3 rétegű passzív házasra. Jövőre maradt 1 szoba, utána szigetelés. Jelenleg 38-as porotherm+5cm van rajta, de ezt az előző tulaj csinálta, úgy van most szürkén. Lábazat nulla. Lábazatra tervezek 10-12 centit, homlokzatra még 10-12cm grafitost tenni. Közben épül a hővisszanyerős szellőztetés csövezése, tetőtérben teljesen kész, ezt is be fogom izzítani. Amikor ezzel megvagyok, addigra elég lesz kb évi 2-300m3 gáz a fűtésre maximum, akkor napelemek kerülnek fel, gázt kiköttetem, és villany fűtés lesz, puffer tartályba kerül fűtőpatron, és szeva.

Construma alatt olyan akciók is vannak, h a sima 2 rétegű árában kapsz 3 rétegűt, 3 rétegű árban pedig passzív házasat. Én mindig így rendelem.

2004 - ben építtettem a házam, és semmiféle gond nem volt még eddig, persze mindent a legkorszerűbb megoldásokkal készíttettem el ennek érdekében. Ruhaszárítás kizárólag szárítógépben (kivéve gyapjú, ugye kisebb számú lesz tőle ), normális a páratartalom mindenhol. Azóta még korszerűbb dolgok láttak napvilágot, jövő tavasszal újabb építkezés, jelenlegi házam pedig most is árulom (aprón is), de úgy néz ki tavasszal belakják majd. Haladni kell a korral minden téren.

Elenyésző áramfogyasztásról beszélünk,nem kell és nem is megy folyamatosan,direkt erre a célra tervezett készülék és a lakás központi részén van,két naponta aktiváljuk,és nem igazán pörgeti az órát,a havi villanyszámla 1,80 eu-t növekedett mikor minden nap ment 6-10 órát
,a nyugalmunk ennyit megér

Kiváló cikk! Magam is tapasztaltam már ilyesmit, egyik esetben egy nem szigetelt erkény volt azok, a másikban pedig egy jól szigetelt tető + nyílászárók (de a falazat nem volt szigetelt).

Értem, Köszi!

Az utolsó ember a Földön a szobájában ült. És akkor kopogtak az ajtón…

Mellesleg a párás , penészes lakásokban felüti a fejét még egy probléma az pedig a portetü,na itt nem olyan tetüre kell gondolni,ez egy apró rovar,ami gyakorlatilag a penészt eszi és a papir,enyves ragasztott dolgokat,és egyéb szerves termékeket.
Meglepődnétek hogy mennyi ember lakásában jelenvannak,és gyakorlatilag ki irthatatlan,maximum ritkitható.
Föleg esténként lehet észre venni,falon,fapadlon,de nagyon kcsik és sokan ezért nem is veszik észrehogy van.Az irtók tudják hogy lehet ki irtani,de semmi információt nem lehet találni róla,csak hogy kismillióan pánikban vannak miatta,hogy mi ez...Szóval egyedül a nagyon száraz lakásokban nem találkozol vele ahol olyan száraz a levegő hogy párologtatni kell.

2 éve építkeztem, konkrétan 45e-be került a 2 rétegű argonnal tölött és 50e-be a 3 rétegű szintén argonnal töltött az egyik méretnél. Nekem totál egyediek vannak, semmi nem szabvány méretű.

(#54) kolopele: Itt is hozod a formád, a semmilyen műszaki tartalommal nem bíró (legkorszerűbb.... aha.), úgyis-én-vagyok-a-leggazdagabb baromságodat. Ez a hozzászólás eszméletlenül kellett ide.

(#52) ncc1701: Nem akarlak elkeseríteni, de én nagyon megnézném azt az évi 2-300 m^3 fogyasztást. Ezzel nem tudom, hogy ki etetett be téged, de kb. lehetetlen.

[ Szerkesztve ]

Lehet hogy az egyedi méret miatt volt ilyen kicsi a különbség a 2 és a 3 rétegű üvegezés között, de ne általánosítsunk pls.
Random árlista: [link] Mindenhol 40-50%-kal drágább ugyanaz a szabvány méretű ablak 3 rétegű üveggel, ahol eddig néztem (kb. féltucat helyen).

"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)

Most 800m3 a fűtés évente. Reménykedem kevesebben is.

Valóban most nagyobb különbségek vannak, én is futottam egy kört, itt hever az asztalomon tucatnyi árajánlat különböző típusokra, igaz, nyár elejiek. Azóta mindenki meghülyült és építkezik, lehet, hogy borult a piac.
Ettől függetlenül a rendeletben előírt értéket (1,15) 2 rétegű üveggel nem tudod elérni, akárki akármit mond, ráadásul azért nem csak az Uw=1 és Uw=0,8 a lényeg (egyébként kb. 0,7 a költséghatékony), hanem pl. az is, hogy 10-15 év alatt az argon szépen kimegy az üvegek közül és akkor már nagyobb a különbség.

(#61) ncc1701: Azért ez sok kérdést felvet. Hol laksz (város, vidék, akármi), hány m^2, hány fokot tartasz, stb. Ha most 800 m^3-t fogyasztasz, ha már van 5 cm szigetelésed, nem lesz akkora ugrás, 1/3-ra általában akkor szokott leesni, hogy ha egy teljesen szigeteletlen házat hasonlítasz össze saját magával a szigetelés után.

[ Szerkesztve ]

Plusz az sem mindegy, h 7, vagy 9cm vastag a tok, és h 3 helyen tömít körben az ablak, vagy csak 2 helyen.

(#62) MongolZ: Maglód, családi ház. Kb olyan 85-90nm+tetőtér. Mondjuk lehet abban vmi, amit írsz. Tetőtérben van 35-40cm kőzetgyapot, az úgy marad nyilván. Hőcserélős szellőztetőtől sokat várok, asszony főzős típus, és relatíve sokat kell szellőztetni. Ja, 21 fok van termosztátom beállítva, mikor nem vagyunk otthon, illetve este, akkor 19, de nyilván nem hűl le 1 nap alatt/este ennyit.

[ Szerkesztve ]

Egyetértek, azzal még kiegészíteném, hogy más a tényleges benti hőmérséklet és más a hőérzet.
Ha kihűtöd a lakást, akkor a falak lehűlnek és hiába ugyanannyi a levegő hőmérséklete sokkal hidegebbnek fogod érezni, mint a felmelegedett falak mellett. Ilyenkor az egyszeri ember, kicsit feljebb tekeri a termosztátot és máris több lesz a fűtésköltség.
A másik lehetőség, hogy rossz helyen van a termosztát és hatással van rá a hideg fal, tehát a szoba közepén már megvan a kívánt 20-22 fok, de mivel a fal hűti a termosztátot, ezért az úgy érzékeli, hogy még hidegebb van, tehát megint túlfűtés lesz.

A másik kérdés:

Miért lehetséges, hogy a kondenzációs kazánok hatásfoka több mint 100%?

Ez csak számítási mód hibája. Valójában hozzáadják a kazán hatásfokához a kondenzáció hatásfokát. 98%-os hatásfokú kazán 2%-os veszteségéből kondenzációval visszaszerez 10%-ot. Így valójában 98,2%-os lesz a hatásfok, de marketing szempontból jobban hangzik, hogy 108%-os hatásfokú a kazán.

– Nyáron a külső, vagy a belső árnyékolás a hatékonyabb? Mennyit számít ez? A jobb megoldás milyen feltételnek kell megfeleljen, hogy még hatékonyabb legyen?

Ha csak a "hőkinttartást" nézzük, akkor egyértelműen a külső árnyékolás jobb. Az ablakoknak van valamekkora hővisszaverő képességük, így hiába blokkolod belül, a már bejutott hőt nehezebb kisugározni. Ha viszont egyéb tényezőket is figyelembe veszünk, mint kényelem, ár, élettartam, esztétika stb. akkor lehet értelme a belső árnyékolásnak is.

Többen igazolták az én tapasztalatomat, 5-10% különbség nem reális....
Eleve masszívabb szerkezet, +kamra, zsanér, tömítés kell az üvegen felül pluszban. Az én Gealan-omba elvileg rakható 3 rétegű üveg is, de a szerkezetet nem látom olyan merevnek mint amiket nézegettem alapban 3 rétegű üveggel árulva.

Nagyon érdekes, hogy felhoztad ezt a témát.
A jelenlegi rendeletek csak a hőterhelés kiszámolásánál veszik figyelembe a tájolást, egyébként nem foglalkozik vele - 2016-ban! Legutoljára az 1960-70-es szabályozásban szerepelt az, hogy az építkezés ott kezdődik, hogy merre van dél, oda milyen fákat ültetsz (lombhullató), északra milyen fákat ültetsz (örökzöld), stb. És sok-sok bekezdéssel később kezdődik csak az építkezés... és ott is úgy, hogy ha pl. lapostetős épület, akkor délre nézzen, mert télen sokáig fog besütni a Nap, nyáron pedig olyan magasan van, hogy be sem süt...

(#65) TheSaint: Mivel általában manapság már a 2 rétegű üvegek kerete, tokja stb. ugyanolyan széles és ugyanolyan szerkezetű, mint a 3 rétegűé, ezért minimális a különbség ilyen téren.

[ Szerkesztve ]

Miért lehetséges, hogy a kondenzációs kazánok hatásfoka több mint 100%?

"Ez csak számítási mód hibája. Valójában hozzáadják a kazán hatásfokához a kondenzáció hatásfokát. 98%-os hatásfokú kazán 2%-os veszteségéből kondenzációval visszaszerez 10%-ot. Így valójában 98,2%-os lesz a hatásfok, de marketing szempontból jobban hangzik, hogy 108%-os hatásfokú a kazán."

Majdnem, de régebben a hatásfokot fűtőértékre számolták, és miután bejött a kondenzáció jelensége, már az égéshővel kell számolni, viszont az összehasonlítás miatt a fűtőérték maradt a nevezőben. Mivel az égéshő nagyobb, mint a fűtőérték, ezért természetes, hogy 100% feletti hatásfok jön ki (a fűtőértékre vonatkoztatva!).

– Nyáron a külső, vagy a belső árnyékolás a hatékonyabb? Mennyit számít ez? A jobb megoldás milyen feltételnek kell megfeleljen, hogy még hatékonyabb legyen?

"Ha csak a "hőkinttartást" nézzük, akkor egyértelműen a külső árnyékolás jobb. Az ablakoknak van valamekkora hővisszaverő képességük, így hiába blokkolod belül, a már bejutott hőt nehezebb kisugározni. Ha viszont egyéb tényezőket is figyelembe veszünk, mint kényelem, ár, élettartam, esztétika stb. akkor lehet értelme a belső árnyékolásnak is."

Egyetértek veled, TILOS belső árnyékolást használni, főleg nyáron. Az a hősugárzás, amelyik bejött és megállt a belső árnyékolón, az már benn is marad.

[ Szerkesztve ]

A beépített anyag mennyiség nagyon sok termék árának a csak a kis részét adja meg. Kb az ablak is ilyen, üveg biztos 50%-al drágább, de a többi csak szinte fröccsöntő forma kérdése. És rájön a szállítás, raktározás, kis-nagyker árrés, stb, innen láthatod, h hasra az ablak árának az 50%-a az előállítási költsége. Ha ez nő 50%-ot, akkor is csak 25%-al lesz drágább az ablak, mert az összes többi ár az ugyanannyi.

A cikknek kifejezetten örülök!
Sajnos egy mondattal letudtad a belső falszigetelést, de sajnos sok esetben ez elkerülhetetlen lakások energetikai felújításnál.
Például: műemlék védelem alatt álló épületek, lakóközösség, stb.

Ezekben az esetekben milyen megoldás jöhet szóba?

Mert, nekem a páratartalom kontrollálására a legcélszerűbbnek az tűnik, hogy (és ez minden verzióra igaz, szigeteletlen, külső- belsőszigetelésű) ingatlannál is a hővisszanyerős szellőzőrendszerek. Mikor utoljára ilyet kerestem (lakásról beszélek) akkor 300-500 eFt környékén láttam, amely elrendezéstől függően 30-60 m2 lakások levegőcseréjére alkalmas. Hatásfokban a kisebbek is 70-80% -os hatásfokot ígérnek. Asszem entalpiásnak hirdetik. Zhender ComfoAir 70.

Családi házaknál meg 1-1,5 mFt csak a gép, de a hővisszanyerés okán szerintem nem rossz befektetés.

Minek iszol és vezetsz, ha szívhatsz és repülhetsz!?

Magyarországon nem szabad belső falszigetelést alkalmazni, mert elfagyhat a külső fal, és akkor mállik, stb. tönkremegy.

Igen, vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet külső szigetelést alkalmazni.
1., Lakóközösség: Itt nincs mit tenni, ha így nem, akkor vagy egyedül, vagy sehogy.
2., Műemlék védelem alatt álló épület: Ezek általában olyan épületek, ahol jellemzően nem 2 sor tégla a fal, hanem 50-80 cm. Ha ennek kiszámolod a hőátbocsátási tényezőjét, lehet, hogy kijön a mai költségoptimalizált szint...

Családi házaknál meg 1-1,5 mFt csak a gép, de a hővisszanyerés okán szerintem nem rossz befektetés.

A levegőcserélő egy olyan dolog, hogy soha nem térül meg. Soha. Ez nem befektetés, hanem egy kényelmi funkció. Nem kell ablakot nyitni, friss levegőben alszol, stb.

(#71) ncc1701: Így van, ezt írtam én is De ezek nem számszerűsíthetőek, azaz ez nem befektetés. Az emberek eddig is éltek szellőztetőrendszer nélkül, valószínűleg ez után is fognak, ez egy kényelmi extra. Ettől nem lesz olcsóbb a számla, sőt. Ha most építkeznék, akkor valószínűleg már én is betennék egy ilyet.

[ Szerkesztve ]

Azt is számold bele, h az asszony nem morog, h hideg van, miért kell szellőztetni, állandóan friss a levegő, nincs kajaszag, és sokkal kevesebb a por, mert nyilván azt is szűri. És ahogy elterjednek, úgy fog lemenni az áruk. Hiszen szinte csak pár m2 lemez, 2 ventilátor, némi elektronika az egész.

Végülis jobban belegondolva nem annyira hihetetlenek a számaid, ha már meg van oldva a tetőszigetelés és van 5 cm PS a falakon, bár én egy hasonló háznál 1000-1300-at tippelnék. Így viszont szép munka, hogy ilyen keveset fogyasztotok
Viszont szerintem erről már nem lesz akkora előrelépés, nagyon meglepődnék, hogy ha lemenne 2-300 m^3-re.
Van más hőforrás is? Kandalló, cserépkályha, akármi.

Örülök, hogy ennyire megindító a cikk, és sokakat, érdekel, sőt, vitatéma lett. Sajnos nem tudok most mindenkinek válaszolgatni, majd este/hétvégén próbálok ezen segíteni, de már látom, milyen témákban lehet folytatni a cikket:
- sokan írnak a nyílászárókról, erről lehetne egy cikket írni, mi a jó, minek mi az előnye és hátránya.
- komfortelmélet, amiből egy könyvsorozatot lehetne írni, de az alapokat én is fel tudnám vázolni pár oldalban, főleg a hőérzetre koncentrálva.
- fűtési rendszerek, mikor melyik jó, előnyök, hátrányok, megvalósíthatóságok. A méretezés, tervezés részét nem tudom, és nem is akarom itt leírni, egyrészt túl összetett (hőszükséglet, szabványok, hidraulika, beszabályozás, szabályozás), sokféle programot használunk mi is rá, másrészt tapasztalat nélkül nagyon nehéz, és még a fűtés a legegyszerűbb az épületgépészetben.

[ Szerkesztve ]

Megint jó kérdés. Asszem az is lehet, h az asszony főző mániás, és napi 1 órát tuti megy a sütő/tűzhely. Az meg mondjuk 3kW. De semmi más, régi crt tv (nem dobom ki, míg működik), jáccós pc-m, ezek simán +200-250w-ot tudnak adni. De majd meglátom, ezeket az átalakításokat mindenképp meg kell lépnem, mert nekem már nem lesz nyugdíjam, és nem lesz miből fizetnem a gázt. Innentől ez nekem nem megtérülési kérdés, hanem szimplán nem akarok megfagyni 20 év múlva a saját lakásomban.

(#52) ncc1701 szerint 2-300 m3/és földgáz fogyasztással kifűtené a házát. Számoljuk csak ki, mit is jelent ez: a földgáz fűtőértéke, ha jól emlékszem, 34 MJ/m3, azaz 9,44 kWh. 300 m3 gáz tehát 2832 kWh, ez 90 m2-es házat feltételezve 31,5 kWh/m2 évi fűtési igényre jön ki. A passzívház kritériuma, hogy ez a szám kevesebb legyen, mint 15, ezért még ez is messze van attól. Nem tartom elképzelhetetlennek ezt a földgáz fogyasztást, ha mindent kihoz a lehetőségeiből.

[ Szerkesztve ]

1 m^3-t az egyszerűség kedvéért 10kWh-val szoktak számolni.

Passzívháznál valóban ez az "előírás", de egyrészt nem passzívházról beszélünk, másrészről meg az egy elméleti szám. Érdemes megnézni néhány (őszinte) beszámolót a passzívházakról és fogyasztásaikról...

Ezekről a szellőztető rendszerekről tudna valaki bővebben írni? Nagyon szimpatikus hatásai vannak Engem főleg, a mindig friss levegőn túl, a portalanítás érdekelne, forgalmas út mellett van a lakás, két hét alatt összejön annyi por, mint a korábbi lakásban egy év alatt...

"Ha egy helységben kicsi a radiátor, akkor a többiben le kell tekerni, h azokon kevesebb víz tudjon átmenni, oszt máris tovább megy a fűtés, igazodik a gyengébb radiátorhoz. Csak sok idő kipöcsölni."
Tegyük hozzá, hogy ez csak akkor működik ha lakásonként szabályozható a fűtés, ami nem mindig adott.

[ Szerkesztve ]

az általunk választott megoldásnak van egy érdekes hozadéka, nem kell ablakot nyitni egyáltalán.

upsz, nem neked akartam válaszolni

[ Szerkesztve ]

Az utolsó ember a Földön a szobájában ült. És akkor kopogtak az ajtón…

Mi kb 4 éve szigeteltünk, kényszerűségből belülről (4 emeletes "gázbeton" társasház) mivel elég sok a nyugger ők meg mindig leszavazzák a sziogetelést. Saroklakás vagyunk és az utcai lakószobák falait szigeteltük. 3 cm szigetelés + gipszakrton, valamit ezzel együtt ablakokat is cseréltünk.
Viszont ahogy látom ez is kevés (előtte ha egy képet akasztottunk a falra alatta bepenészedett ez mára megszünk), a falak szárazak és nem érzem hidegnek viszont az ablakok alján kb fél/egy cm-en mindig találok párát a hideg beáltával. Az ablakok szélén lévő fal részen (a beurgóban de lehet rosszul fogalmazok) időről időre bepenészedik, de pontosan csak azon a csíkon ahol már nincs szigetelés, ráadásul az egyi sarokban a szigetelt falrészen felfesdeztem sötétebb 2-3 mm es foltokat. Nem tudom hogy ez most penész vagy szétrohadt a szigetelés, de ha a falat megfogom akkor nem érzem hogy nedves illetve hideg lenne.

"viszont az ablakok alján kb fél/egy cm-en mindig találok párát a hideg beáltával"
Ez azért van, mert vagy maguk az ablaktáblák, vagy az ablak (körbe) szigetelése nem elég jó.

"Az ablakok szélén lévő fal részen (a beurgóban de lehet rosszul fogalmazok) időről időre bepenészedik, de pontosan csak azon a csíkon ahol már nincs szigetelés"
Ahogy a cikk is írta, a pára ott csapódik le ahol hideg van De az a rész miért nem lett leszigetelve?

Csak átfutottam az írást. Nagyon jól leírtad és helytálló Gratula.

Penész ellen akinek nincs más lehetősége, használja a kereszt huzat szellőztetést.
Hűvös időben az ablaküveg párásodása a megfelelő szellőztetési idő jele.
Mikor az leszárad, akkor cserélődött a lakásba a levegő. Ettől nem lesz optimális a páratartalom, de friss levegő lesz bent.
A pára kicsapódás része a levegő oxigén tartalma. Minél elhasználtabb a levegő annál kevesebb vizet tud a levegő magába tárolni, és így kicsapódik, minden hideg felületre. Szellőztetéssel lehet javítani a helyzeten.
Másik megoldás a Higrosztatikus szellőztető, amit a nyílászáróba kell beépíteni. Előnye, a penész ellen jól használható, és a hőmérséklethez szabályozza a párát.
Több típus van, érdemesebb a drágább terméket választani, illetve jól átgondolni melyik nyílászárókra kerüljön fel. Könnyen lehet csak a lakást hűti, de nem szellőztet. Illetve külső árnyékolóknál gondoskodni kell a kellő légutánpótlás lehetőségéről.

Ahol kályha kandalló van, ott fokozottan szükséges a modern nyílászárók mellett.

Egy olcsó alternatíva, a tömítő gumik részleges kivágása. Hátránya a szabályozatlanság.

Nyílászáróval kapcsolatban szívesen segítek, ha valaki szeretné, vagy érdekli.

nálunk eredetileg az ablakokba akartak beépíteni, automata szellőzőt. az, hogyan működik? lamellás mint a gépié?

Az utolsó ember a Földön a szobájában ült. És akkor kopogtak az ajtón…

Igazából nem tudom ott miért nem szigeteltünk, gondolom a szakiban fel sem merült, a régi gerébtokos ablak ugye a fel teljes vastagságában volt ehhez képest az új miatt belül van egy kis perem, tavasszal majd ragasztokoda egy kis szigetelést ugy is ki kell festeni.

"Ez azért van, mert vagy maguk az ablaktáblák, vagy az ablak (körbe) szigetelése nem elég jó."
Ezen lehet utólag segíteni?

Abban egy szalag van, és a relatív páratartalom függvényében nyitja vagy zárja a lyukat.
Vannak manuálisan zárható kivitelek is. Utólagosan beszerelhetőek. igaz ne könnyű, de hosszútávon megéri.

Van lehetőség az ablak működő vasalatába beépíteni egy rés szellőző elemet. pár mm nyitottságot enged meg.
Hátránya, hogy nem automata, és megszűnik a biztonsági fokozat, vagyis a betörés könnyű lesz.
De emeleten ez nem igazán érdekes

Cilindrik: A káva utólag szigetelhető, de nem lesz garancia az üveg párásodásának a megszűnésére.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm! Sejtem akkor, mert a szellőzőben amit beépítettek , szintén szalag van. Gondolom ugyanaz az elv..

Az utolsó ember a Földön a szobájában ült. És akkor kopogtak az ajtón…

Az elv ugyan az, a kivitel nem.
Itt érvényesül az olcsó húsnak híg a leve.

Függ az ablak elhelyezkedésétől, külső árnyékolótól, a szellőztetők mennyiségétől.

Nálunk a következő volt a helyzet:
Ablaktábla széle (főleg az alja, de oldala is) erősen párásodott, pedig amúgy a szobában 50%-os páratartalom, és falakon vagy máshol nincs pára.
Az ablaktábla közepe érezhetően "szobahőmérsékletű" volt, a széle viszont (ahol párásodott is) egyértelműen hideg.
Barkácsboltban kapható ablakszigetelővel körbehúztuk az egész ablakot (ráragasztottuk a már meglévő szigetelésre), azóta megszűnt a pára.

Ha az ablaktábla közepe is hideg, akkor esélyesen ez a módszer nem fog segíteni viszont.

Jól összeszedett írás, köszönöm!

Szerencsére nálunk sem a lakásban sem a házban nincs ilyen gond - mondjuk télen is szokásunk szellőztetni (sok ismerős télen azon spórol, hogy inkább nem szellőztet egy percre sem...).

Családi házaknál meg 1-1,5 mFt csak a gép, de a hővisszanyerés okán szerintem nem rossz befektetés.

A levegőcserélő egy olyan dolog, hogy soha nem térül meg. Soha. Ez nem befektetés, hanem egy kényelmi funkció. Nem kell ablakot nyitni, friss levegőben alszol, stb.

Kihagytad azt az egy szót, hogy hővisszanyerés. Ez nem kényelmi funkció hanem elég tetemes megtakarítás.

Minek iszol és vezetsz, ha szívhatsz és repülhetsz!?

A műemlékvédett épületeknél sem kivitelezhetetlen a külső hőszigetelés, de ez jóval drágább, mint a hagyományos. Amire a műemlékvédelmi hatóság harap, ha változik az épület külső megjelenése és ornametikája. A szigetelésnek ezt kell visszaadnia.

tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

Most jön az a rész, hogy kiszámolod, hogy mekkora megtakarítást jelent, beleszámolva az üzemeltetés költségeit. Pl.: áramfogyasztás, tisztítás, szűrőcsere stb.
Természetesen figyelembe kell venni az alternatív befektetést is 1,5 milliós gépre számolva: (3%-os PMÁK TBSZ-re.)
Ha évente 50k HUF netto megtakarítást jelent, az azt jelenti, hogy soha nem térül meg.
Ha évente 100k HUF netto megtakarítás, akkor 25-30 éves megtérülésről beszélhetünk.

Tehát nem véletlen, hogy azt mondják, hogy soha nem térül meg. Kb mint a napelem. Az is a jelenlegi nagyon kedvező szabályozás mellett 25-30 éves megtérülésű.

(Persze, ha kibírják komoly meghibásodás nélkül.)

[ Szerkesztve ]

Ez egyáltalán nem megtakarítás, hanem a veszteségek csökkentése, semmi más. Fölösleges kalkulálni megtérülési időket, soha nem fog megtérülni. Teljesen fölösleges ilyen vitába belemenni.

Mondom még egyszer és utoljára: A gépi szellőztetés nem energiamegtakarítási beruházás, hanem kényelmi. Mint pl. a klíma az autóba. Csak veszteséget termel, viszont nem lesz meleged.

(#91) Ghoosty: A modern napelemes rendszerek megtérülnek 10-12 év alatt. 30 évet simán tudnak menni, a legelső napelemek már idősebbek ennél, és azóta nem picit fejlődött a technika.

(#81) csongi: "Minél elhasználtabb a levegő annál kevesebb vizet tud a levegő magába tárolni"
Mi a... tudod, hogy hány % O2 különbség van a friss és a használt levegő között??? De egyébként sincs sok köze hozzá...

(#79) Cilindrik: "Az ablakok szélén lévő fal részen (a beurgóban de lehet rosszul fogalmazok) időről időre bepenészedik, de pontosan csak azon a csíkon ahol már nincs szigetelés, ráadásul az egyi sarokban a szigetelt falrészen felfesdeztem sötétebb 2-3 mm es foltokat. Nem tudom hogy ez most penész vagy szétrohadt a szigetelés, de ha a falat megfogom akkor nem érzem hogy nedves illetve hideg lenne."

Ez azért van, mert egyszerűen ott a belső szigetelés széle. Nem tudsz ezzel mit csinálni. Valahol bizony véget fog érni a belső szigetelés, és ott hőhíd lesz. Ez a plafonra és a lábazatra is igaz lesz.
Kár volt belülről szigetelni, a közhiedelemmel ellentétben a tömbházaknak egyáltalán nincs rossz energetikai tulajdonságai. Persze gázbeton és sarok...

[ Szerkesztve ]

Semmi.

[ Szerkesztve ]

Az utólagos beépített szellőztető rendszer nem csökkentette a hőerzetet nálunk és a fűtés aem kapcsol be gyakrabban.

Az utolsó ember a Földön a szobájában ült. És akkor kopogtak az ajtón…

a közhiedelemmel ellentétben a tömbházaknak egyáltalán nincs rossz energetikai tulajdonságai. Persze gázbeton és sarok...

Mihez képest nincs rossz energetikai tulajdonsága? Mi a gond a gázbetonnal?

Majd magyarázd ezt magadnak öreg korodban, ha nincs pénzed fűteni. Én inkább beépítem az ilyen okosságot, mert nyugdíjunk nem lesz. És abban sem bízok, h amit ma beteszek a bankba, az 25 év után még ott lesz.

Az sima matek. Tenyleg nem lesz. Sajnos.

Az utolsó ember a Földön a szobájában ült. És akkor kopogtak az ajtón…

Lehet űberpesszimistát játszani, hogy csődbe megy minden, meg nyugdíj se lesz. De miből gondolod, hogy nem megy tönkre a hőcserélős rendszered?
Miből gondolod, hogy nem lesz ingatlan adó? Van egy szép nagy értékű házad, de el kell adnod, mert nem tudod fizetni az adót, így költözhetsz egy olcsóbba és szintén megfagysz, mert nincs pénzed.
Lehet még kitalálni egyéb forgatókönyveket, ahol ez a döntés semmilyen előnyt nem jelent.

A másik dolog, meg senki nem mondta, hogy ne rakj ilyet. Nyugodtan rakhatsz, csak ne gondold, hogy ez egy megtérülő befektetés. Ahogy MongolZ is mondta, ez elsődlegesen egy kényelmi berendezés. Egy autótól sem várom el, hogy megtérüljön. Azért veszem, mert autóval kényelmesebb közlekedni, mint busszal és olcsóbb, mint taxival.