Egyetértek, azzal még kiegészíteném, hogy más a tényleges benti hőmérséklet és más a hőérzet.
Ha kihűtöd a lakást, akkor a falak lehűlnek és hiába ugyanannyi a levegő hőmérséklete sokkal hidegebbnek fogod érezni, mint a felmelegedett falak mellett. Ilyenkor az egyszeri ember, kicsit feljebb tekeri a termosztátot és máris több lesz a fűtésköltség.
A másik lehetőség, hogy rossz helyen van a termosztát és hatással van rá a hideg fal, tehát a szoba közepén már megvan a kívánt 20-22 fok, de mivel a fal hűti a termosztátot, ezért az úgy érzékeli, hogy még hidegebb van, tehát megint túlfűtés lesz.

A másik kérdés:

Miért lehetséges, hogy a kondenzációs kazánok hatásfoka több mint 100%?

Ez csak számítási mód hibája. Valójában hozzáadják a kazán hatásfokához a kondenzáció hatásfokát. 98%-os hatásfokú kazán 2%-os veszteségéből kondenzációval visszaszerez 10%-ot. Így valójában 98,2%-os lesz a hatásfok, de marketing szempontból jobban hangzik, hogy 108%-os hatásfokú a kazán.

– Nyáron a külső, vagy a belső árnyékolás a hatékonyabb? Mennyit számít ez? A jobb megoldás milyen feltételnek kell megfeleljen, hogy még hatékonyabb legyen?

Ha csak a "hőkinttartást" nézzük, akkor egyértelműen a külső árnyékolás jobb. Az ablakoknak van valamekkora hővisszaverő képességük, így hiába blokkolod belül, a már bejutott hőt nehezebb kisugározni. Ha viszont egyéb tényezőket is figyelembe veszünk, mint kényelem, ár, élettartam, esztétika stb. akkor lehet értelme a belső árnyékolásnak is.