Old rocker, te zsémbes rémes!
Amit ettél, az vitriolos krémes!
Amit írtál, színtiszta szatíra,
Átmentél ma véres tollú szatírba?
Közönséged röhögve visít,
Mert megittad a Lángnyelv viszkit!
Kihozta belőled a lappangó hajlamot,
Mit eleddig a spenótevés elnyomott.
Igyál inkább fényesítő hajbalzsamot!
S orcádra tégy rózsaszínű vattacukrot!
Majd odarepülök a seprűmmel,
S megitatlak jóféle hajszesszel!
Sőt, még hajlakkal is lefújlak,
Így örökre bebetonozlak,
Keményfejű leszel, irdatlan,
Amiről a focilabda visszapattan!
Ha azt gondolod, hogy ez vicces,
Old rocker, reszkess!
Nem leszek kíméletes,
Így lesz bosszúm tökéletes!
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/