A Zabhegyező etalon, pont kb. olyan idősen olvastam, mint a főhős volt a történetben, így nagyon átjött. 
Klasszikusok (no meg kötelezők) közül a Bűn és Bűnhődést is nagyon szeretem. 
Álmában nagy folyó volt, de amikor felébredt, maradt kis patak. S csak csordogált tovább, mint könny az arcon, az óriás fák alatt.
