Új hozzászólás Aktív témák

• #49 guga Közösségépítő talmida #48

  Új Válasz 2010-08-22 07:57:54 #49

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  válasz talmida #48 üzenetére

  Mit tiszteljek szerényen olyan emberen, aki rossz térképet ad a kezembe?
  Nem mennék bele hitbéli dolgokba, de elég komoly döntés volt kivágni az ablakon Kurt Vonnegut összesét, miközben abban hittem, hogy a halála után én veszem át a helyét a világban persze akkor még nem találkoztam a lelkésszel, s Vonnegut is vígan élt

  De sorolhatnám a többi írót is, akiért odavoltam, faltam a könyveit, és gyűjtöttem, mint a szorgos méh.
  A világban való tájékozódásra nekem már elég a Biblia, abban minden benne van.

  Vonnegut egyik könyvében leírta, hogy mit kér Istentől, mi legyen az emberekkel a haláluk után. Nagyon sokat foglalkozott Istennel, nyilván nem véletlenül, hisz a kezébe adatott, hogy megfogalmazhassa a gondolatait, és az nyilvánosságot kapjon, de baromi nagyot tévedett, és az is, aki hallgatott rá, egyetértett vele. Tévútra vezette/vezeti az embereket.
  Mivel soha nem ismerte meg Istent, így nem is adhatott senki elébe használható térképet. Isten igazsága helyett a saját gondolatait követve élt.
  S, hogy honnan tudom nem ismerte meg Istent?
  Az lett volna az első dolga, hogy közölje a világgal, ha megtörtént volna, s Ő lett volna az első, aki kidobja a saját könyveit.

  Sajnos a fórum eléggé alkalmatlan ennek a megvitatására

• #47 guga Közösségépítő talmida #39

  Új Válasz 2010-08-21 15:12:20 #47

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  válasz talmida #39 üzenetére

  10 éve nem olvastam el egyetlen egy könyvet sem, én inkább írom
  Hatalmas gyűjteményem volt könyvekből, mert melóztam könyvkiadóknak, meg könyvterjesztőknek, rengeteget olvastam. Miután megismerkedtem a lelkészünkkel, s megismertem a Bibliát, nem olvastam semmit.
  Az összes könyvemtől megszabadultam. Nem vagyok fanatikus, de nem bántam meg, nagyon fontos döntés volt az életemben.

• #38 guga Közösségépítő talmida #37

  Új Válasz 2010-08-19 15:36:23 #38

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  válasz talmida #37 üzenetére

  Sajnos én képtelen vagyok használni a ph keresőjét de hiszek neked, nem vagyok tévedhetetlen, az a sztori egy alap kiinduló téma szokott lenni, sok helyen felhasználtam már.

• #35 guga Közösségépítő talmida #34

  Új Válasz 2010-08-19 07:26:33 #35

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  válasz talmida #34 üzenetére

  Üdv!

  Koncentrációs problémákkal küszködik, általában 15 perc után megtörténik vele és utána azért bámul ki az ablakon, mert az nem terheli meg az agyat. Viszont közben is vannak gondolatai.

  Maga a szülész elcsodálkozása már nem Levente esetében volt, Benjamin született meg úgy, hogy kapkodta a levegőt, és szapora szívverése volt. Nem tudták ellátni, mentővel vitték át egy speciális helyre. Én mentem utána kerékpáron, a nejemnek még maradnia kellett, de közben azért imádkozott, hogy mire átérnek a másik kórházba, nyoma se legyen a problémának.
  Benjámin születésénél már ismertük Istent, nem voltunk hajlandóak egy forintot sem adni senkinek, mondván ez a munkájuk. Azt is csak a születés pillanatában szerettük volna megtudni, hogy fiú lesz, vagy lány. A szülésznő egyébként elárulta, hogy ha ebben a kórházban össze lehet szedni a legjobb csapatot, akkor nekünk az jutott. Persze kardoskodtak amellett, hogy császár legyen, de nem engedtünk nekik. Mi tudtuk, hogy ha Isten úgy tervezte meg az embert, hogy tud szülni, akkor a nejem szülni fog. Utána mondogatták, hogy hosszú vajúdásra számíthatunk, lehet 24 óra is. Én meg mondtam a nejemnek, hogy ne figyeljen arra, amit mondanak, csak velem törődjön. Leültem mellé, hatalmas fájdalmai voltak, egyszer olyan kínban volt, hogy fel akart ugrani, hazamegy, nem csinálja tovább na utána megszületett a kisebbik fiam, a hosszú vajúdás 3 óra volt.

  De most nem ez a lényeg. Leventét már első osztályos korában "megfegyelmezte" az osztályfőnöke. Egy ostoba, félkegyelmű tanárnő volt. Mivel Leventének alacsonyabb volt a teljesítménye, nehezen ment neki a tanulás, így terrorizálni kezdte. Nem engedte ki szünetben, a teremben kellett maradnia tanulni, stb. Folyamatosan kiabált vele, lehordta mindennek. Na ennek lett az eredménye az, hogy állandóan rémálmai voltak, s én ébredtem arra, hogy sikoltozik éjjel.
  Ezért vettem ki a suliból, és vittük át Mátyásföldre. Ott azért jött helyre, mert a tanárnő türelmes volt vele, és szerette őt.

  Terveztük, hogy oda költözünk, kapóra jött, hogy oda jár iskolába.
  De az egészből nem lett semmi, mert egyrészt volt egy balesete a nejemnek az autóval, minden reggel hatalmas dugóban kellett kimennie, vissza ugyanaz.
  Nem is bírtuk, mert tényleg messze volt. Átvittük a VI. kerületbe, amit a városligeti részben olvashattál. Ott sajnos megint kifogtunk egy félőrült, nagy debella tanárnőt. Szó szerint megbélyegezte a fiamat, azt mondta, ha ilyen rossz gyereke lenne, akkor megfojtaná.
  Már akkor el kellett volna kapnom a torkát, de hülye fejjel befogtam a szám, mondván nem mehetünk el mindenhonnan. Lekezelte a fiamat, s megvádolta, hogy lopott telefonja van, holott tőlünk kapta, megvolt számla, doboz, stb, sorozatszám. Hiába mutattuk meg, az egész osztály úgy kezelte, hogy telefontolvaj. Utólag belátom, hogy azonnal ott kellett volna hagynunk azt az ostoba ribancot, a baszatlanságát Leventén vezette le.
  A mai napig pulyka mérges vagyok rá, mert Levente már nem volt kicsi, nagyon mély lelki sebeket hagyott benne, hogy kiútálták ok nélkül.

  Na de rá se rántottunk, végre elköltöztünk Bánkra. Most olyan iskolában tanul, ahol a saját tempójában, s ösztönözve dfolgozhat, vannak haverjai is, meg már rendszeresen jár katonai táborba. A gyülekezetünkkel pl. nyáron angliába repült egy egy hetes táborba, nagyon sugárzott, hogy 14 évesen kijuthatott külföldre szülői felügyelet nélkül.

  Ha nem haragszol bátorkodom megemlíteni, hogy ezt a fagyasztós történetet pár éve én meséltem neked egy hittel kapcsolatos topikban
  Sosem mondtam a gyerekemnek, hogy visszamaradott, a tanáraival, s áttételesen az osztálytársaival volt a gond. Némelyik elkényeztetett kis picsa olyan szinten kezelte, mint egy szardarabot, főleg a telefontéma után.
  Semmiféle különleges bánásmódot nem igényel, csak figyelmet, nincs is rá igénye. Általában elég keményen fogom, s látszik is a különbség, mert udvaria, tisztelettudó, persze a haverjaival ő sem különb, de ha egyedül van felnőttek között, akkor mindig mondják, hogy milyen talpraesett és hogy 14 éves létére úgy beszél, mint egy felnőtt ember.

  Istennel kapcsolatban még annyit, hogy aki Istenhez tartozik (valójában) s nem csak külsőleg, az pontosan tisztában van vele, hogy miután üdvözült, igaz ember lett, az nem egy wellness szalon
  Mi naponta átéljük a feleségemmel azt a bizonyos sivatagi mannát, mert lelkileg még abban az állapotban vagyunk.
  Minden üdvözült ember életében lezajlik lélekben az egyiptomi rabszolgaság, onnan a szabadulás, a sivatagi vándorlás, Isten feltétel nélküli gondoskodásának a megtapasztalása, s a végén az ígéret földje.
  Nem véletlenül kevertem bele Istent.
  Történt, ami történt, minden ügyből haszonnal keveredünk ki. Levente számára is kemény jellemet eredményezett, hogy elbántak vele és megvetették. Sokkal nagyobb a tűrőképessége, mint a korosztályának. Később fogja ennek "nagy" hasznát látni az életben, főleg, ha olyan párt talál magának, aki szintén hasonló dolgokon ment át, és vágyik, ragaszkodik olyan emberhez, aki megbecsüli őt, stb.

  Én is így jártam a nejemmel.

• #30 guga Közösségépítő talmida #29

  Új Válasz 2010-08-17 20:58:02 #30

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  guga

  Közösségépítő

  válasz talmida #29 üzenetére

  "Szóval szerintem egy kis fegyelmezés hiányzik a srácnak."

  Ha valakinek hiányzik a fél lába, mert úgy született, lehet figyelmeztetni bármire, nem fogja megnyerni a gátfutást

  Ha valaki oxigénhiányos állapotban bentragad a szülőcsatornában, majd percekig lamentálnak, hogy mi legyen, s végül a császár mellett döntenek, az császár lesz

  A fiam is császár

  Figyelmeztették már eleget, ezért is voltak kiskolában éjszakai rémálmai, hogy rászakad az iskola.
  Lehet, hogy Isten szempontjából kéne megközelítened, s esetleg ráébrednél arra, hogy te milyen hiányosságokkal jöttél a világra, s Isten nem azzal kezdte, hogy megfegyelmezett, hanem megkegyelmezett.

Új hozzászólás Aktív témák