"...gőztenziót írtam, nem véletlenül. szilárd anyagoknak is van gőztenziója, ez a szublimáció során az egykomponensű rendszerben adott hőmérsékleten a szilárd fázis felett a gáztér nyomása, teljesen analóg a folyadék-gáz fázisátmenettel"
Értem. A szublimáció során.
Három probléma van azzal. amit leírtál.
1. "a szublimáció során.., egykomponensű rendszerben ... a gáztér nyomása, teljesen analóg a folyadék-gáz fázisátmenettel"
Ennek mi köze van a szabadtéri teregetéshez?
A rendszer nem zárt és nem egykomponensű.
2. A jég szublimációja lassú folyamat. Legalább is a Föld emberek által rakható részein. Erőteljes vákuumban lehetséges. Holdlakók előnybe vannak a szabadban szárítással.
"egy nyitott rendszerben adot hőmérsékleten a gőztenzió lesz a szublimáció sebességének fő meghatározó paramétere, a másik a gázfázis cseréjének térfogatárama, praktikusan a szellőzés."
Te tudod, miért gondolod ezt.
A meghatározó a levegő relatív páratartalma. Ha a relatív páratartalom 100%. a légcsere teljesen hatástalan. Sőt. ha a ruha hidegebb a levegőnél, ezen esetben pára fog kicsapódni rajta. Addig amíg ki nem egyenlítődik a hőmérséklet.
A szellőzés/szellőztetés során alacsonyabb páratartalmú levegőre cserélik a magas páratartalmút.
Magyarul elszállítjuk a párolgás során keletkező párát a szárítandó ruha közeléből. Az összes ruhaszárító megoldás így működik.
A szárítógépek első lépésben felmelegítik a levegőt. Minél magasabb a hőmérséklete, annál magasabb lehet a páratartalma. Ha a levegő páratartalma eléri a az adott hőmérsékleten elérhető maximumot, akkor nem lesz szublimálás, de párolgás sem.
A második lépésben lehűtjük a levegőt és kicsapatjuk a vizet, a kondenzációs felületen.
A harmadik probléma.
A gőztenzió csak korlátozott mértékben értelmezhető, mivel meghatározható feltételek esetén nincs folyékony halmaz állapota az anyagnak. A szilárd anyag szublimálódik gőzzé vagy csapódik ki a gőz közvetlenül jéggé.
Ilyen anyag például a szárazjég.
Most messze túllépünk az olcsó trükk mosógéphez szinten.
A víz hőmérséklete és nyomása határozza meg az adott körülmények között, a víz halmazállapotát. Lehet szilárd, folyékony és gáz állapotú.
Ebből diagramot lehet rajzolni. A wikiből áthozom a víz három halmazállapotának diagramját.
Nem kell mély angol tudás a halmazállapotok felismeréséhez.
Van rajta egy nagyon érdekes pont, a hármaspont.
0.01 °C és 611.657 Pa
Ezen a nyomáson és hőmérsékleten mind a három halmazállapotban lehet a víz, egyszerre. Legegyszerűbb megérteni úgy elképzelni, hogy a víz azt a halmaz állapotát tartja meg, amiből érkezett, a hármas ponthoz. (Szokták még folyadék szerű gáznak jellemezni) ebből a pontból viszont a nyomás és hőmérséklet változtatásával, abba a halmazállapotba lehet vinni a vizet, amibe akarjuk.
"...a kritikus hőmérséklete alatt van, azaz a nyomás növelésével cseppfolyósítható, ez a víznél 374 °C környékén van és semmi köze az egy atmoszféra nyomáson lévő forráspontjához"
Micsoda szerencse, hogy ezt a ruhaszárításhoz nyomtad be.
De legalább pontatlan is
A kritikus pont 364 °C hőmérsékleten és 218 atm nyomáson van. Ez az a pont, ahol még átmenet van a folyadék- és gázfázis között. A kritikus pont felett már nem lehetséges folyadék halmazállapota a víznek.
Ráadásul rajtad kívül senki sem tolta ide a kritikus pontot. És megcáfolod azt amit senki sem mondott vagy írt.
Ismereteid vannak, csak nem érted az összefüggéseket.
Idézek tőled - neked.
"...valamint és mélázz el rajta hogy megéri-e bohócot csinálnod magadból azzal hogy okoskodsz egy olyan kérdésben amiről igencsak felszínes a tájékozottságod."
Érted.
Összehordasz itt hetet-havat. Java részüknek köze sincs a beszélgetés témájáról. Ráadásul az írásod jelentős része a beszélgetőpartnereddel foglalkozik, nem a témával. Magadat minősíted ezzel és nem mást.
Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!