Mondjuk ezzel pont egyetértek.
Egy olyan nap van az évben, amikor az aktuális párom soha nem kapott semmit és ez a Valentin nap. Művileg kreált baromság. Persze egyikük sem értette meg igazán, de ez legyen az ő problémájuk. Máskor azért kaptak ezt-azt. Például a kedvenc szobanövényemből fialtatott, saját nevelésű cserepes virágot, amit kifejezetten neki nevelgettem.
Meg persze odafigyelést is, minden nap. Az exem is mindig mondja, hogy velem lehet beszélgetni. Nem olyan nehéz.
El lehet menni kávézni. Meg lehet lepni egy (saját készítésű) vacsorával.
Olyan pórias dolgokról meg ne is beszéljünk, hogy ha kipucolod a WC-t, vagy kisikálod a kádat, az mennyit jelent.

A leánykérés is érdekes dolog. A ex-feleségem kezét egy nagyon meghitt, összebújós pillanatban kértem meg, hirtelen felindulásból. Persze gondolkodtam már rajta, de abban a pillanatban csak úgy kibukott belőlem.
Utána viszont annak rendje és módja szerint, a szüleitől is megkértem a kezét, amit rendkívül romantikusnak talált.
Az is igaz, hogy az eljegyzést a névnapján tartottuk (jó nagy családi buli volt, remek hangulatban), de tetszett neki az ötlet.

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)