Új hozzászólás Aktív témák

  • Soká
    senior tag

    A tradíció addig tradíció, amig nem találnak fel egy gyorsabb, hatékonyabb megoldást. : )
    Egy forgástestet nem fémnyomással vagy nem mélyhúzással (sajtolással) állítani elő az 99%-ban nem reális üzletileg. Még akkor sem, ha háromszor drágábban árulok valamit. Most tudnék arról okoskodni, hogy metallográfiai szempontból van előnye a kovácsoltvas anyagnak, de egy wok esetében a szilárdsági tényező eléggé elhanyagolható.
    Szerintem a reklámozott wokunkban ennyi a "kalapálás". És a szegecselt nyelezés szerintem a legolcsóbb edények ismérve (meg esetleg a kézműves jellegre utazó legdrágábbaké...). A kovácsolt vagy hegesztett nyél más liga.
    És így készül japán tömegtermeléssel.
    Ezzel együtt van létjogosultsága a tradicionális készítésnek, de itt is arról van szó, hogy azért csinálják mert Kínában is egyre több a gazdag ember, aki hajlandó megfizetni a kézműves fílinget.
    Ezek az amerikaik meg kimondottan erre a hatásra utaznak. Jó szerszámokkal és k. rondán dolgozva, mondván, minél kalapácsnyomosabb, annál "hitelesebb". :) Ilyen rondán szegecselni már művészet. : )

    A lemez és az öntöttvas edény persze nem egymás helyettesítésére szolgál. Más-más előnyei vannak. Nyilvánvaló, hogy a könnyű woknak azért van nyele, hogy könnyen lehessen mozgatni (és mozgatni benne az ételt) az öntöttvas viszont megáll a helyén, ahová lerakták, szabad az ember két keze. Nekem az utóbbi és hogy ha felmelegedett az öntöttvas egyenletesebben tartja a hőt, talán fontosabb szempont. De én gázon főzök.
    Viszont nem vagyok szakács csak egy fémes szaki, akit bosszantani tudnak a marketingszövegek.

    Amin többször elgondolkoztam már, mi lenne, ha az öntöttvas wokot belülről megcsiszolnám? Hogy a homoköntéstől szemcsés felülete helyett olyan legyen mint a hengerelt lemezé. De lusta vagyok : )

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés