Új hozzászólás Aktív témák

• #79 #65755648 törölt tag Dany007 #59

  Új Válasz 2008-02-22 19:47:18 #79

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #65755648

  törölt tag

  válasz Dany007 #59 üzenetére

  Az, hogy mások egyetértenek veled néhány dologban,én pedig nem, nem azt jelenti, hogy ők megértették a lényeget, én meg nem.

  A cikkedben ez szerepel:

  "Szerintem a mai fiatalok nagyrésze fel se tudja fogni, hogy mi az az élet, és mi az a halál. Egyszerűen rossz helyen van az értékrendjükben. Maximum annyit fognak fel belőle, hogy egy súlyos dolog, nagy büntetést lehet érte kapni ha elveszi valaki a másikét. Megjegyzem adócsalásért sokkal nagyobb büntetést lehet kapni.
  De nem csoda, hiszen a csapból is ez folyik. Elolvassa az ember a napi híreket 100%, hogy 4-5 halálesetet lehet találni. De biztos vagyok benne, hogy jóval
  több is van ennél. A játékok nagyrészében is a másik legyőzése egyenlő a másik legyilkolásával. Teljesen hétköznapi dologgá vált a halál."

  Lerövidítve, csak a lényeg tehát:
  1. a fiatalok nem érzik át a halál tragikumát, súlyát
  2. ezen nem kell csodálkozni, mert ezt lehet látni a médiában, a játékokban, a halál hétköznapi dolog.

  Vagyis azt mondod, hogy a média és a játékok az okai annak, hogy a fiatalok nem tudják milyen komoly dolog a halál.

  Aztán most ezt állítod:

  "Egyetlen árva szóval se mondtam, hogy a játékok miatt ilyen erőszakos a világunk."

  Ha te itt nem érzel ellentmondást...

  Nem beszéltem arról, hogy engem mennyire rendítene meg a dolog (mellesleg nem kicsit...). Annyiban igazad van, hogy nem fogalmaztam pontosan, úgyhogy helyesbítek: ha te már attól is rosszul vagy, ha virtuálisan generált kép eszedbe juttatja az igazi háborúk borzalmait, amit mellesleg Te soha nem láttál, akkol sokkal érzékenyebb lélek vagy, mint a mai generációk átlaga. Hol van ezzel a probléma? Nem tagadhatod le, hogy így van, és különben sincs ezzel semmi baj.

  Az írásod címe: "A halál". Nem értem miért zavar téged az, ha véleményem igazolására (vagyis hogy nem a média vagy a játékok miatt ér keveset az élet a fiataloknak) olyan példát hozok fel, amiben emberek milliói haltak meg. Embermilliók halála szerinted nem illik "A halál" című írás kommentjébe? Ezt nem mondhatod komolyan...

  "A véletlenről szóló történetet már megvitattuk. A Schrödinger macskája kísérlet kapcsán. A végén arra jutottunk, hogy a mérés maga befolyásolja az állapotot, ezért nem tudjuk a mérés elvégzéséig 100%-kal meghatározni hogy melyik állapotban is van. Ergo megint csak visszajutunk oda, hogy azért véletlen az elhelyezkedés, mert nem ismerünk egy tényezőt, viszont kikövetkeztethető, hogy maga a mérés befolyásolta az eredményt.
  Másrészt a 7köznapi értelemben vett véletlenre gondoltam."

  Igen, én is ismerem ezt az okfejtést, bár az nem igaz, hogy ti jutottatok erre az eredményre, mert sokkal előttetek kiatalálták már ezt, én sem tőletek hallom először...

  Csakhogy én nem azzal vitatkoztam, hogy ez az elmélet helyes-e (mi több, azt írtam, hogy egyezik az én véleményemmel), hanem arra figyelmeztettelek, hogy mindenféle kifejtés, magyarázat és hozzáfűzés nélkül ne jelents ki olyasmit, ami egyrészt nem 100%-ig igazolható, másrészt (és ez a fontos), könnyen félrevezethet olyan olvasókat akik kevésbé tájékozottak a témában és nem csupán téves, de egyenesen káros következtetésekre juthatnak.
  Ha a hétköznapi véletlenre gondolsz, akkor azt nem igazolhatod a filozófiai okfejtéssel, ahogyan a cikkben tetted: "persze véletlen nincs, csak nem ismerjük az adott eseményt befolyásoló tényezőket."

  Amúgy meg a cikked azon részeivel, amibe nem kötöttem bele ( ) egyetértek, pl. azzal hogy a legtöbben nem érzik az élet fontosságát. És azt is át tudom érezni, amit a cikk alapélményeként leírtál. Bennem is hűlt már meg a vér, amikor rádöbbentem, előbb-utóbb mindennek vége lesz számomra, jön a halál. És én is kerestem kétségbeesetten az élet értelmét, ami kiút lehetne és katarzissá alakítaná a tragédiát. De nem találtam. Számomra a rezignáció volt a válasz.
  De nem sok emberrel beszéltem eddig, akiben felmerültek ezek a kérdések, gondolatok, itt pedig úgy látom szinte mindenkiben és főként benned. Ezért minden tiszteletem a Tiéd és a Többieké.

  Végül pedig: ne kérj elnézést semmiért se tőlem! Te leírtad a véleményedet, én leírtam az enyémet. Tévedhetsz Te, tévedhetek én, tévedhetünk mind a ketten is, az még nem jelenti, hogy ártottunk a másiknak. Vitatkozunk és kész.

Új hozzászólás Aktív témák