Nem tudom, miért akartok Csoffadalmon változtatni, amikor ő sem akar saját magán. Nomen est omen, ami kint az bent, ami bent az kint. Személyes tapasztalatom, hogy az ilyen embereknek semmiféle noszogatás, építő vagy romboló kritika nem használ. Mindenre van kifogása, mindenért tudja sajnáltatni magát (persze ezt nyilvánosan letagadja), élvezi, hogy itt beszélnek róla, és legalább a figyelem középpontjában lehet. Mindennemű változtatást egy jövőbeli időponthoz köt (majd ha lesz normális munkám, lesz jogsim, majd ha lesz jogsim, talán lesz rendes munkám, majd ha ezer forint lesz a cigi, leszokom a dohányzásról), így természetes, hogy semmit nem ér el, a határidők közben csak tolódnak kifelé a végtelenbe, az élet pedig lepereg. A sok tanács (sportoljon, tanuljon nyelvet, legyen határozottabb) azért nem használ, mert a tanácsadók magukból indulnak ki, akiknek természetes, hogyan kell kijelölni egy célt és azt következetesen végrehajtani. Csoffadalom esetében maga a cél kijelölése is akadályokba ütközik, mert nem látja át, hogyan épülnek egymásra a dolgok, hogyan jutok A-ból B-be. Felesleges bármiféle segítséget is felajánlani, amíg minden javaslatra az a válasz, hogy nem (és mögé valamilyen kifogás), utánanézek (=jó lenne, de lusta vagyok), megpróbálom (= úgy sem fog sikerülni, de nem hibáztathattok érte). Jobb az itteni pár simogató hsz-ben és önsajnálatban dagonyázni.